Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-13 / 61. szám

* Közgyűlés a Szigmánál (3. old.) ■; I...■ ■ ...n.i.—-.F A megyei pártbizottság ülése Napirenden a pártértekezlet előkészítése Környezetvédelem Huszonnégy állam- és kormányfő hágai nyilatkozata A megyei pártbizottság szombati ülé­sén Tamás Istvánné megyei titkár elnök­letével az április 29-ei pártértekezlettel ösz- szefüggő legfontosabb szervezeti és szer­vezési kérdésekben döntött. A párt-végre­hajtóbizottság javaslatát Váradi László megyei titkár terjesztette a testület elé.- A szervezeti kérdések szabályozásá­nál kiindulópontnak tekintjük - mondotta hogy azok egyrészt demokratikus, közvetlen, alulról építkező, egyszerű és költségtakarékos megoldásokat tartal­mazzanak, másrészt ne kényszeresük felesleges önmozgásra a pártszerveket és az alapszervezeteket.- A javaslatok kialakítása során a vég­rehajtó bizottság figyelembe vette a párt- bizottság tagjaival folytatott csoportos beszélgetések tapasztalatait, a párttag­ság megkérdezésekor elhangzott véle­ményeket, javaslatokat és a megyei párt- bizottság 1989. március 2-ai ülésén a párt választási rendjének kialakítására elfogadott állásfoglalást. A javaslatok megalapozásában véleményt kértünk a közvetlen megyei irányítású pártbizott­ságok tisztségviselőitől és támaszkod­tunk más megyék és városok pártérte­kezlettel kapcsolatos tapasztalataira is. A küldöttek megválasztása Az egyik legfontosabb kérdés, amely­ről dönteni kellett a testület ülésén: mi­lyen módon válasszák ki a pártértekezlet küldötteit? A végrehajtó bizottság azt ja­vasolta, hogy március végéig a megye valamennyi pártalapszervezete titkos szavazással, közvetlenül válasszon egy- egy küldöttet a megyei pártértekezletre, így a küldöttek száma 578 lehet. E megoldás előnyét az előadó a követ­kezőképpen indokolta:- A küldöttek megválasztása egyszerű ■ és gyors, a közvetlen demokráciát erősí­ti, egylépcsős, időtakarékos. Minden alapszervezet képviselteti magát a párt­értekezleten, így megfelelően tükröződik a megye politikai helyzete, hangulata. Számításaink szerint az alapszervezeti küldöttek városi, nagyközségi száma tükrözi az adott terület párttaglétszámá­nak megyei párttagságon belüli arányát is. Hátránya, hogy ez a variáció sem dif­ferenciál a küldöttek számában az eltérő létszámú alapszervezetek között. Ez utóbbi megjegyzéshez kapcsoló­dott Simon László, a megyei kórház főor­vosa. Egyetértett azzal, hogy a küldötte­ket minden alapszervezet közvetlenül vá­lassza, de javasolta, hogy gondolkodjon a testület olyan megoldáson, amely job­ban tükrözi az alapszervezetek taglét­számát is. Bárdos László, a hőgyészi pártbizottság titkára, Cserép Imre, a dombóvári pártbizottság első titkára és Szilágyi János, a mőcsényi tsz brigádve­zetője egyetértettek a végrehajtó bizott­ság javaslatával. Hangsúlyozták, hogy ne az alapszervezeti taglétszám legyen a meghatározó, mert a kis létszámú alap­szervezetek képviseletét is biztosítani kell. Cserép Imre szólt arról is, hogy a pártalap- szervezet olyan küldöttet válasszon, aki képviselni tudja az alapszervezet tagságá­nak véleményét. Csáki Béla, a szekszárdi pártbizottság első titkára megemlítette, hogy a Babits Mihály művelődési központ színháztermének befogadóképessége sem teszi lehetővé, hogy a nagyobb létszá­mú alapszervezetek több küldöttet küldje­nek a pártértekezletre. Andráskó Pál, a si- montornyai pártbizottság titkára szerint az­zal, hogy minden alapszervezet képviselő­je jelen van a pártértekezleten, a közvetlen párbeszéd lehetőségét biztosíthatjuk a leg­fontosabb szervezeti egységgel, a párt- alapszervezettel. A pártbizottság végül az előadói beszédben és a vitában elhang­zottak mérlegelése alapján egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, hogy minden pártalapszervezet egy küldöttet válasszon a pártértekezletre. A pártbizottság és a tisztségviselők választása A következő fontos és vitát kiváltó té­makör, amiben dönteni kellett, a pártbi­zottság megújításának, a tisztségviselők megválasztásának előkészítése volt. (Folytatás a 2. oldalon.) Szombaton délután 24 ország állam-és kormányfői - köztük hazánk nevében Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke -, il­letve megbízottaik aláírták a Hágai Nyilat­kozatot a Föld, az élet a természetes kör­nyezet védelmének erősítéséről. Ez az ENSZ-ben és a nagyhatalmak részvételé­vel várhatóan létrejövő további tárgyalások nyomán lehetővé teheti egy nagy felhatal­mazású környezetvédelmi szervezet kifej­lesztését A felhívást kidolgozó hágai értekezlet a holland királyi palotában szombat délután 14.00 óra után kezdődött azt kővetően, hogy Beatrix királynő ebédet adott a meg­jelent magas vendégek tiszteletére. A délutáni ünnepélyes tanácskozást Ruud Lubbers holland miniszterelnök nyi­totta meg, majd szót kapott valamennyi aláíró ország képviselője, továbbá az Euró­pai Közösség Bizottságának elnöke, Jacques Delors, valamint több nemzetközi környezetvédelmi szervezet képviselője. Ezután került sor a nyilatkozat aláírására. A francia ABC sorrendjében 24 állam vezetői, illetve megbízottaik látták el az okmányt kézjegyükkel. A konferencia szervezői végül nemzet­közi sajtóértekezletet tartottak. Ezen Lub­bers holland, Brundtland norvég és Michel Rocard francia miniszterelnök, Mitterrand francia és Houphouet-Boigny elefánt­csontparti elnök válaszolt többek között a tudósítók kérdéseire. A nyilatkozat fő gon­dolataként azt emelték ki, hogy nem elég, ha csak nemzetközi szakosított szervek foglalkoznak a környezetvédelemmel, mert hiába rendelkeznek széles körű ismerettel a problémákról, nincs hatáskörük megol­dásukra. Ezért nemzetközi normákat kell megszabni a környezetvédelem területén, azok betartását pedig ellenőrizni kell. Ezt szolgálhatja mind egy új szervezet létreho­zása az ENSZ keretén belül, mind a meglé­vők hatáskörének kiterjesztése. Mitterrand elnök kifejtette, hogy a közös cél érdekében, mivel az egész embenség létéről van szó, bizonyos áldozatokat kell hozni a nemzeti szuverenitás terén. Ugyan­akkor kiemelték azt a gondolatot is, hogy a fejlett országoknak nemcsak anyagi, de technikai segítséget is kell nyújtaniuk a harmadik világnak a globális célok érdeké­ben. A csend szavai írásunk a 4. oldalon olvasható. A világkiállítás - Tolna megyéből A tanácselnök személyes véleménye „A megyei tanácsok vezetői támogat­ják az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás megrendezését” - kezdőd­tek a tudósítások a múlt heti tanácselnöki értekezlet után. A megbeszélésen részt vett Tamás Adám, a Tolna Megyei Tanács elnöke is, akit arra kértünk, mondja el véleményét a nagy horderejű kérdés­ben. (Folytatás a 3. oldalon.) Új név a férfi kosaras tízek tablóján: ASE! Sikerült feltennie arra a bizonyos „i”-re a pontot az Atomerőmű SE NB l-es férfi kosárlabdacsapatának. A rájátszásos mérkőzéssorozaton hozták ötödik győ­zelmüket, s ezzel már a záróforduló előtt a felsőházba, a honi férfi kosaras tízek mezőnyébe jutottak. A hét végén nem ki­sebb ellenféllel kellett megküzdeniük, mint a felsöházban már egyébként fé­nyesebb napokat is megélt MAFC-cal. A B-csoport bajnoka szokásához híven ezúttal is színes, gyors támadójátékkal rukkolt ki, ami törvényszerűen győzelem­hez vezetett. „Tájkép csata után”, az ünneplést követően az ASE legénysége Emlékünnepség Márton Áron tiszteletére Postássztrájk Lengyelországban A csütörtöki 38-ról péntekre több mint 80-ra emelkedett a sztrájkoló varsói pos­tahivatalok száma, zárva maradt a főpos­ta is, amelynek bejáratán lengyel nemze­tiszínű zászlók lengenek és egy felirat: „okkupációs sztrájk”. A postások változatlanul 30 ezer zlotys alapbéremelést követelnek és azt hogy szüntessék meg a sajtó házhoz szállítá­sát. A lengyel posta vezérigazgatója sze­rint vállalata legfeljebb 23 ezer zlotyt tud­na emelni, vagyis az alapbért ennél is ke­vesebbel. A követelt béremelés teljesíté­se az idén 50 milliárd zlotyjába kerülne a postának, aminek előteremtéséhez leg­alább 50 százalékkal emelni kellene a pos­tai tarifákat. Márton Áron erdélyi püspök püspökké szentelése ötvenedik évfordulójának tiszteletére szombaton az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudo­mányi Karának aulájában ünnepséget rendezett a Márton Áron Társaság. Keresztes Sándor, a Társaság elnöke bevezetőjében megemlékezett a magyar főpap életútjának jelentős állomásairól. Szólt politikai küzdelmeiről, amelyeket híveiért s egész népéért vívott, valamint a börtön és a házi őrizet nehéz éveiről is. Gyulay Endre, szeged-csanádi me­gyés püspök Márton Áron szavait idézve emlékezett meg a magyar katolikus egy­ház és az egész magyarság nagy alakjá­ról. Az ünnepségen Pozsgay Imre állam­miniszter az életművet méltatva rámuta­tott: példaadó az a magatartás, amelyet az erdélyi püspök a népek közösségéért folytatott küzdelmében mutatott fel,. Az életmű sugallta példához - Márton Áron nyitottságának, gondolatai emberségé­nek és. hitének sorsvállalásában - a nemzet nem hívő része ia kapcsolódhat. Kiemelte, hogy egység a nemzetben is­mét akkor lesz, ha mindenki - szuverén ember módjára visszaszerezve önren­delkezésre való képességét - kifejezheti magát, és szabadon választhatja meg kapcsolatait. Erre szolgáltat jó alkalmat a Márton Áron Társaság megalakulása is - mondotta az államminiszter. Épülget a szedresi tornaterem... A szedresi iskola udvarán a kissé csí­pős márciusi szélben karhajlítást, törzs­döntést, fejkörzést végeznek a gyerekek. Szerencsére enyhe volt a tél, így decem­bertől februárig is gyakran kint tartották a testnevelésórát. Négy évvel ezelőtt, ami­kor elkezdték a községben a tornacsar­nok építését, meg sem fordult valószínű­leg sem az iskolai, sem a tanácsi veze­tőknek a fejében, hogy még 1989-ben is az időjárás jóindulatára lesznek utalva tanárok és diákok. De azóta - jól tudjuk - történt egy s más. Az akkori és a mai árak közti különbség és az általános forgal­miadó az induló 6,4 millió forintos költ­ségvetést 16,4 millióra emelte. Emiatt - bár mint Koleszár Mihály tanácselnöktől megtudtuk, csupán állagmegóvásokra s egyéb elengedhetetlen dolgokra költe­nek, egyébként minden forrást a torna- csarnokra fordítanak - még ma is csak a falak állnak. Idén a községi tanács 2 millió forint kö­rüli összeget tud az építkezésre fordítani, ehhez járul még a megyei tanács félmillió forintos céltámogatása, amiből előrelát­hatóan tető alá tudják hozni év végére az épületet. Kétségtelenül sok tennivaló lesz még utána is hátra, igénybe vesz Garázsnak nagy, tornateremnek szellős még öt évet is - véli a tanácselnök -, de legalább az eső nem esik be, s a munkák jellege is olyan lesz, amire már mozgósí­tani lehet a lakosságot, amely egyébként 2,5 millió forintnyi téglajegy megvásárlá­sával is hozzájárult a szükséges pénz előteremtéséhez.-ri-gk-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom