Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

1989. március 4. KÉPÚJSÁG 5 Kosárlabda NB I. Már csak a bentmaradásért küzd a DVMSE , Egy érintős” a kényes kérdésekről Visszakézből kertelés nélkül Pécsi VSK-Dombóvári VMSE 100-95 (40-45). Pécs, 1000 néző. V.: Toók, Valo- vics. Pécsi VSK: Marianovics (21), llcsik (16), Varasdi (14), Rab (8), Peredi (22). Csere: Fűzi (6), Szamosi (13), Káldi (-), Kincses (-). Edző: Czéh László. Dombó­vár: Chudeusz (10), Miedzik (31), Kerényi (24), Molnár (7), Jászberényi (14). Csere: Ács (-), Bosznai (-), Tóth (8), Velkey (1). Edző: Erdősi Lajos. Idegesen kezdett mindkét csapat az óriási tét miatt. A DVMSE szerzett vezetést, de a pécsiek hamar fordítottak, a 6. percben 17-13-ra vezettek. Ezután érdekes módon a 10. percben 22-21-es hazai előnynél a PVSK kért időt. A15. percben egyenlítet­tek Miedzikék 31-31-re. Szemlátomást pattanásig feszült légkörben küzdött a két együttes. A félidő hajrájában a pé­csiek többet idegeskedtek, így az utolsó percben Miedzik triplájával és Molnár két büntetőjével ötpontos dombóvári előny­nyel zárult az első játékrész. Szünet után hamar egyenlített a PVSK, de a vendégeket ez sem zavarta meg: a 26. percben 63-56-ra vezettek. A 30. percben 69-67-es pécsi előnynél Mied­zik kipontozódott, ám a 37. percben 90- 87-re ismét a DVMSE vezetett. Ekkor Chudeusz is begyűjtötte ötödik szemé­lyijét, így a véghajrát idegileg jobban bíró hazaiak szerezték meg a győzelmet. Drámai fordulatokban gazdag találko­zón a szerencsésebb csapat győzött. A DVMSE ezzel a vereségével nehéz helyzetbe került, a rájátszás folytatásá­ban már csak egyetlen cél lebeghet a csapat előtt: kiharcolni a bentmaradást a sportág első osztályában. Kitűnt: llcsik, Peredi, Marianovics, illetve Miedzik, Jászberényi, Molnár. Atomerőmű SE-Kecskeméti SC 102-77 (45-37). Paks, 800 néző. V.: Gi­dófalvy, Görgényi. ASE: Morgen (15), Tárnái (23), Szaffnauer (16), Radovics (18), Antoni(6). Csere: Kovács (11), Hal­mai (9), Maár (3), Buzási (-). Edző: Simon Károly. KSC: Biszniak (6), Stankievicz (18), Király (10), Felföldi (11), Csorvási (17). Csere: Kovács (8), Cseh (4), Lakosa (3), Gereben (-), Dobos (-). Edző: Rez- nák László. Nyugodtnak látszott az esélytelen KSC, ám ez a játékán egyálta­lán nem érződött. A félidő közepéig a ha­zaiak tudásuknak csak a felét nyújtva is fölényben voltak, de a 10 pontos különb­ségnél nem tudtak többet kicsikarni. A biztos vezetés tudatában könnyedebb, látványosabb megoldásokkal próbáltak operálni, de ebben nem volt partner a KSC. A vendégek eszméltek és a 17. percben már csak hat pont volt az ASE előnye. A félidő hajrájában a KSC triplák­ra is képes irányitója, Király kipontozó­dott. Szünet után leült az iram, sok hiba bor­zolta a kedélyeket a pályán és a nézőté­ren egyaránt. Az ASE nem erőltette külö­nösebben a dolgot, ám a Kecskemét ráérzett: van keresnivalója. Elsősorban Csorvási párját ritkító alakításai után (há­rom triplát is dobott) 56-55-re feljött a vendégcsapat. A pályán látottakat éb­resztőt fújt a paksi közönség és az addig szárnyszegett ASE saját játékát játszva az eredményben 1s megmutatkozó fö­lényre tett szert. Sok hibával tarkított, helyenként kifeje­zetten alacsony színvonalú mérkőzésen az ASE annyit adott ki magából, amennyi a győzelemhez elég volt. Az irányító Szaffnauer mellett a cseresorból kezdő­ként előlépő Kovács teljesítménye emel­kedett ki, aki nemcsak a meccs végén játszott jól, hanem a kritikus pillanatok­ban is eredményes volt. A triatlonisták mostohák a KISZ-táborban? Schattmann Csaba, a KISZ Tolna Me­gyei Bizottsága első titkára: - A KlSZ-tá- bor fenntartási költségeinek növekedése és a KISZ költségvetésének csökkenése miatt rákényszerülünk, hogy külső szer­veknek is értékesítsük a tábort a nyári időszak egy részében. Ezt a munkát már a múlt évben elkezdtük. Ez alapján került értékesítésre 1988 novemberében az idei augusztus 10-22- közötti időszak. A triatlonisták kérése január 12-én érkezett hozzánk. Ezután mi megpróbáltuk sza­baddá tenni ezen időszakban a tábort, de ez kötelezettségeink miatt már nem volt lehetséges. Ezután mi más időpontokat ajánlottunk fel a triatlonistáknak, amelye­ket ők nem fogadtak el. Félkészen lebontásra ítélve? Unyi György, a Szekszárdi Dózsa ügy­vezető elnöke: - Sportegyesületünk és a BHG MHSZ Klub 1986-ban megállapo­dást kötött egy autómodell-pálya vala­mint modelltároló műhely és szociális blokk építésére. A pálya építését a városi tanács műszaki osztálya - az értékes fák kivágását megakadályozandó - nem en­gedélyezte. A sportegyesületünk átszer­vezése következtében a BHG saját sport­telephez jutott, természetesen ott építet­ték fel a modellpályát. így a Dózsa-sta- dionban megkezdett modelltároló mű­hely feleslegessé vált. A Szekszárdi Dó­zsa nem rendelkezik akkora anyagi erő­forrással, hogy önállóan az épületet be­fejezze, a BHG MHSZ Klub viszont már nem tart igényt a létesítményre. így közös megegyezéssel az épületet lebontjuk és a beépített anyagokat értékesíteni fog­juk. Megszűnik a TÁÉV sportköre? Dr. Tóth Bálint, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat sportkörének elnökhe­lyettese: - Nem szűnik meg, csak az 1989-90-es bajnoki év kezdetétől keve­sebb szakosztályt működtet. Már az el* múlt évben felmerült annak a veszélye, hogy a bázisvállalat nem biztosít olyan mértékű támogatást, amellyel mindegyik szakosztályunk be tudná fejezni az egész bajnoki évet. Azt mindenki elképzelhetet­lennek tartotta, hogy a bajnokság köze­pén lépjünk vissza a küzdelmektől, ezért a tavaszi idény befejezésére a kellő tá­mogatást megkaptuk. A bajnokság után az új évadban már csak a tekeszakosztá­lyunkat tudjuk szerepeltetni, mert csak a teke és a tömegsport támogatására vál­lalkozott a bázisvállalat. Szeretném meg­jegyezni, hogy a tekések költségvetésé­nek jó része a tekepálya bérleti díjából származik, tehát majdnem önfinanszíro­zóvá kell válniuk. Nem kívánok foglalkoz­ni azzal, hogy a bázisvállalat milyen oknál fogva csökkenti a támogatását, ennek megválaszolása, megindokolása nem az én feladatom. Ezt a helyzetet befejezett, kész tényként vehette tudomásul sport­körünk. Az sportköri döntés lesz, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközökből melyik szakosztály működhet. A jelenlegi elképzelések szerint ez a tekeszakosz­tály, a már említett önfinanszírozó szem­pont miatt, másrészt a meglévő korszerű létesítmény adottsága következtében. Másik szakosztályaink közül egyik sem tudna a működéséhez lényeges hozzájá­rulást biztosítani saját erőből, másrészt pedig bármelyiknek a*versenyeztetése sokkal többe kerül, mint a tekecsapaté. 1989. január 27-én levélben értesítettük a Szekszárd városi, valamint a megyei if­júsági és sportosztályt a kialakult hely­zetről és a várható döntésünkről. Kértük, hogy a szakági szövetségeket tájékoz­tassák erről a körülményről. Azt is jelez­tük, hogy a fennálló idő alatt megkísérel­jük szakosztályainknak más támogatót találni, hogy a labdarúgók és az asztalite- niszezök más egyesület égisze alatt ve­hessenek részt a sportéletben. Mint is­meretes, a sakkozók már más néven, vál­tozatlanul versenyezhetnek tovább, s ab­ban bízunk, hogy a többi sportág is támo­gatóra talál. Tisztában vagyunk vele: ilyen helyzetben nagyon nehéz a bajnok­ságot végigküzdeni, mint ahogy azt egyik-másik edző már jelezte is, a csapa­tában tapasztalható érdektelenség miatt. Én bízom benne, hogy a visszalévő tava­szi mérkőzéseken csapataink sportszerű kiállása és játéka nem marad el. Sajó és Liska végleg leszállt a drótszamárról? Petrits József, a Szekszárdi Spartacus SE ügyvezető elnöke: - Liska Pál két éve igazolt vissza a Videotonból, azzal a terv­vel, hogy még egy évet versenyez nálunk. 1987-ben jó évet zárt, tisztes eredmé­nyeket ért el, ezért még egy évet „ráhú­zott” tervére. Most a visszavonulás mel­lett döntött, családja boldogulásáért ta­nult szakmájában kíván dolgozni. Sajó Péter a magyar kerékpársport egyik nagy ígérete volt. Bizonyította klasszisát többek között az IBV-n aratott győzelmé­vel is. 1988-ban az olimpiára összponto­sított, ám mint tudott: a kitűzött szintidőtől minimálisan elmaradtak, így országúti versenyző nem utazott Szöulba. Ez meg­lehetősen letörte és a versenyévad vé­gén úgy döntött, hogy befejezi aktív sportpályafutását. A sok edzés, utazás és versenyzés után a munkás hétköznapok közepette kíván jobb anyagi körülmé­nyek közé kerülni. Vezetőségünk mind­két versenyzővel elbeszélgetett, elhatá­rozásukat tudomásul vettük. Felmerülő kéréseiket, a hétköznapi életbe történő beilleszkedésüket lehetőségeink szerint igyekszünk támogatni. Tesszük ezt azért is, mert a versenyeiken sok sikert aratva öregbítették nemcsak sportegyesüle­tünk, hanem Tolna megye sportmozgal­mának jó hírnevét is. Három szakosztály kisemmizve? Kiszler Ferenc, a Bonyhádi SE ügyve­zető elnöke: - Az egyesület elnöksége a nehéz gazdasági helyzetre tekintettel a tenisz, a cselgáncs és a természetjáró szakosztályainkat 1989. március 1-jétől önfenntartó szakosztályokká minősítette. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyi támogatást, bevételt az érintett három szakosztály önállóan előteremt abból gazdálkodik. Egyesületünk ez évi költségvetéséből ugyanis részükre nem tudunk működési támogatást biztosítani. A Bonyhádi SE létesítményeit azonban mindhárom szakosztály tagjai továbbra is látogathatják, használhatják. Úszó­szakosztályunkat a Bonyhád Városi Ta­nács további 50 ezer forinttal támogatja, így a működéshez szükséges anyagi fe­dezet biztosított. Miközben ezúton is megköszönöm a tanácsi támogatást, egyúttal kérem bázisszerveinket, hogy nehéz pénzügyi helyzetében támogas­sák klubunkat. Tranzitszálló a futballpályán? Csikai József, a Dunaföldvári Városi Tanács titkára: - A település idegenfor­galmi adottságainak jobb kihasználását is jelentő 2x80 férőhelyes - a Népújság­ban is közölt - szállodára szükségünk van. Konkrét helyét illetően a mintegy másfél éve tartó előkészítő tárgyalások során több terület, helyszín is szóba ke­rült a hatos fő közlekedési út és az elő- szállási út kereszteződése körül. Ez év elején módosította terveit tárgyaló part­nerünk, s a sportpályára vonatkozó igé­nyét fogalmazta meg. Ez ügyben szemé­lyes véleményem: nem az a kérdés, sportpálya vagy szálloda, hanem az: sportpálya és szálloda. Nem hiszem ugyanis, hogy csak meglévő értékeink felszámolásával lehet előrelépni, megol­dást találni. Végső, minden további lehe­tőség alapos felmérése utáni esélynek tartom a sporttelep „feláldozását”, azon­ban megfelelő összegért, melyből a le­hetséges legrövidebb időn belül pótol­ható ez a veszteség. Ismereteim szerint sikerül megnyugtató megoldást találni, mely e helyi összefogásból megvalósult sportlétesítmény épségben tartása mel­lett teszi lehetővé a tranzitszálló megépí­tését. FEKETE LÁSZLÓ Megkezdődött az atlétikai világbajnokság Hosszú előkészületek és várakozásteli napok után pénteken reggel pontban 10 órakor a Budapest Sportcsarnokban megkezdődött a II. fedett pályás atlétikai világ- bajnokság. A ragyogóan előkészített magyar létesítménynek ez az eddigi legnagyobb rendezvénye, hiszen hétéves fennállása óta egyetlen sporteseményen sem indult olyan sok versenyző, mint most a „sportok királynőjének” nagy tavaszelői csúcstalál­kozóján. Elsőnek a rúdugrás selejtezőjében résztvevőket szólították pályára, aztán megkez­dődtek a férfi 60 m gátfutás selejtezői. Ebben volt az első győztes - de még nem baj­nok! - a brit Colin Jackson, aki néhány hete Hágában Európa-bajnokságot nyert, s a 110 m gáton pedig Szöulban ezüstérmes volt. A jegyzőkönyvekbe 7.59 mp-cel került be az eredménye. Hexasakk Magyar Kupa Pécsett, a Zsolnay Művelődési Köz­pontban rendezték meg az V. Magyar kupa hexasakk-küzdelmeit. A verseny házigazdája, a Magyar Társadalmi Hexa­sakk Szövetség kilenc fordulós svájci rendszerben, rövidített játékidővel ren­dezte a mérkőzéseket. A rangos me­zőnyben megyénket Buzási József, Lódi László, Jurasits Miklós, (valamennyien a SZÜV sakkozói) és Péter István (Báta- szék) képviselte. Bár Buzási teljesítményén kiütközött az idény eleji forma, mérsékelt játéka el­lenére mégis veretlen maradt, és csupán a kevesebb sötéttel szerzett pont szorí­totta le a dobogóról. Buzási legyőzte Gáspárt, Jurasitsot és Kövért, míg Hámo­ri, Botkó, Bodor, Lódi, Börcsök és Schenkerik ellen döntetlenül mérkőzött. Lódi végig jó teljesítményt nyújtott, az esélyesebb versenyzők ellen kiválóan helytállva öt pontjával a 8-10. helyen vég­zett. Jurasits Miklós és Péter István négy­négy pontjával nemzetközi mestert és mestereket megelőzve a középmezőny­ben végzett. Az V. Magyar Kupa végeredménye: 1. Börcsök László (Budapest) 7, 2. Kövér Imre (Jászboldogháza) 6, 3. Bodor Sán­dor (Debrecen) 6, 4. Buzási József (SZÜV) 6, 5. Schenkerik Csaba (Buda­pest) 6, 6. Hámori András (Pécs) 5,5 ponttal. Ifjúsági vb Dunaújvárosban A Nemzetközi Búvár Szövetség (CMAS) hosszú évekig csak a felnőttek sportját szervezte. Mohácsi Ferenc, a CMAS Végrehajtó Bizottságának tagja, a Magyar Könnyűbúvár Szövetség főtitká­ra öt évvel ezelőtt feladatul kapta, hogy dolgozza ki az ifjúsági versenyrendsze­rek feltételeit. Az általa előterjesztett ja­vaslatot azóta elfogadták. Hogy ezekre a versenyekre szükség van, az több nagy nemzetközi versenyen is bebizonyoso­dott. Ezek figyelembevételével felkérték a Magyar Könnyűbúvár Szövetséget, hogy az első ifjúsági könnyűbúvár, uszonyos és búvárúszó világbajnokságot rendezze meg. A bizalom alapja az volt, hogy e sportág felnőtt korosztályának esemé­nyei közül Magyarország már két EB-t rendezett meg nagy sikerrel. Világvi­szonylatban máris nagy az érdeklődés az idei vb iránt, amelyre első ízben jön el a kínai csapat, továbbá várhatóan indul az Egyesült Államok, Indonézia, Japán. Természetesen a nyugat-európai és a szocialista országok is képviseltetik ma­gukat. A világbajnokságot július 15-19. között Dunaújvárosban rendezik meg. A magyar ifjúsági válogatott keret már januárban megkezdte felkészülését a dunavarsányi edzőtáborban. A 14-17 éves korosztályú versenyzők közül Pető- falvi Tímea és Nagy Bernadett feltétlenül esélyes legjobb 6 közé jutásra. A többiek, akik a hazai színek képviseletében indul­nak: Markovics Péter, SáfárTamás, Szla- vicsek Szabolcs, Koczka Zsolt, Papp Gá­bor, Kósa Gábor, Kovács Gábor, Balassa Judit, Kiss Szilvia, Csík Zsuzsa, Papp Edit. Sípszó előtt Bp. Volán SC-Szekszárdi Dózsa: 14.30 óra. V: Kiss G. — Teszler Vendel: - Az idénynyitó mérkőzések elé nemcsak a szurko­lók, hanem a játékosok és az edzők is mindig nagy várakozással tekinte­nek.... Ezek a mérkőzések általában bármilyen eredményt hozhatnak, rit­kán érvényesülnek a papírformák. A Volán elleni mérkőzéseink hagyo­mányosan maradandó sportél­ményt jelentenek a résztvevőknek, bízom benne, hogy számunkra ked­vező előjellel vasárnap délután is így lesz a Czabán Samu téren. Csapatunk tervezett összeállítá­sa: Hujber - Szabó, Kalmár, Kasza, Varga L. - Pilisi, Gracza, Kvanduk, Horváth Cs. - Fórizs, Jelusics. Rajtol a másodosztály is A hét végén a másodosztályban is megkezdődnek a tavaszi-küzdelmek a labdarúgó-bajnokság pontjaiért. Tavaly, mint ismeretes, két csoportba osztották a csapatokat, amit hosszas vita követett. A folytatásról és az őszi tapasztalatokról egy fővárosi és egy vidéki egyesületnél érdeklődött az MTI munkatársa. A Bp. Volán (Nyugati csoport) háza tá­ján nyugodt a hangulat, bár a közlekedé­siek többet vártak a gárdától, mint a je­lenlegi hetedik helyezés. A csapat veze­tői ennek ellenére nem mondtak le a fel­jutásról, Martos Győző ügyvezető elnök szerint a szakmai munkára és a felkészü­lésre nem lehet panasz, s a jelenlegi há­rompontos rendszerben még utolérhetik a listavezető csepelieket.- Nem adtuk fel a reményt, hiszen csak öt pontra vagyunk az őszi elsőtől - nyilat­kozta. - Az egyesület vezetősége minden feltételt biztosít, s szeretnénk újra NB l-es csapatot látni a Czabán Samu téren. Áté­li alapozás úgy érzem megfelelően sike­rült, Kiss László edző - mint mindig - jól felkészítette játékosait. Kissnek eddig több egyesületben összetűzései voltak a vezetőkkel. A Bp. Volánnál nincsenek hasonló gondjai?- Velem jól kijön, emberileg és szak­mailag egyaránt harmonikus a kapcsola­tunk. Tőlem nem veszi zokon, ha néhány kérdésben más a véleményem. Inkább igényli, hogy elmondjam észrevételei­met. Én ugyanis régebbről ismerem a já­tékosokat, s ha valamire felfigyelek, azt Kiss László is hasznosíthatja. Mi a véleménye a kétcsoportos má­sodosztályról?- Remélem, ezt a rossz rendszert rövid időn belül megváltoztatják, mivel a két­csoportos NB II. sem szakmailag, sem anyagilag nem sikeres. A mérkőzések színvonala alacsonyabb, s nem létkér­dés, hogy minden kis csapat másodosz­tályú legyen. Az elmúlt két évben több fővárosi együttes is feloszlatta labdarúgó-szak­osztályát. Hogyan áll a Bp. Volán anyagi­lag?- Ha ölhetett kézzel várnánk, hogy va­laki pénzt adjon az egyesületnek, lehet, hogy mi is „bedobnánk a törülközőt”. Ezt nem szabad megvárnunk, vállalkoznunk kell. Már egy ideje foglalkozunk fémipari tevékenységgel. Most a fuvarozásban keressük a lehetőségeket - fejezte be Martos Győző. A Debreceni MVSC (Keleti csoport) háza táján a kívülálló jobb hangulatra számíthatna, mivel a hajdúságiak öt ponttal vezetnek. Azonban figyelemmel kísérve az elmúlt hónapok bundaügyeit, bírósági tárgyalásait, nagy „feltárásait", nem csoda, ha Temesvári Miklós szak­osztályigazgató nem repes a boldogság­tól a rajt előtti napokban.- Az említett ügyek rendkívüli mérték­ben akadályozzák a nyugodt szakmai munkát, s erősen rányomják bélyegüket a játékosok hangulatára - jelentette ki a szakember. - Itt van például kapusunk, Mező József esete. Egyszerűen érthetet­len, miért nem léphet még mindig pályá­ra. Debrecen olyan, mint a felbolygatott méhkas. Mindenki vádaskodik, tele va­gyunk létbizonytalansággal. Milyen célkitűzéseket lehet a csapat elé állítani? - Most már semmiképp sem akarunk „leesni” a tabella éléről. Nem vettük kifejezetten tervbe a feljutást, de ha már így alakult, nem mondunk le róla. Felkészülésünk jól sikerült. Belgiumban töltöttünk tíz napot februárban, s egy olyan neves csapatot is legyőztünk, mint a Racing Mechelen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom