Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

1989. március 29. , TOOÍA \ ’KÉPÚJSÁG 5 On kérdez - Mi válaszolunk Egyoldalú szerződésmódosítás? Honti József öcsényi olvasónk azt kérdezte levelében, hogy joga van-e az OTP-nek egyoldalúan módosíta­ni az átutalási betétszerződéseket? Kérdésére Metz István az OTP Tol­na Megyei Igazgatósága igazgató- helyettese válaszolt. A takarékbetétekre vonatkozó jog­szabályokat 1989-ben módosították. A megjelent új törvényerejű rendelet kibővíti a pénzintézetek lehetőségeit, az egyes betétkonstrukciók elhelye­zési és kamatozási feltételeinek meghatározásában. A tvr. a pénzin­tézet kötelezettségévé teszi, hogy ügyfeleiket teljeskörűen tájékoztas­sák, illetve velük újfajta szerződése­ket kössenek. A takarékpénztár ezen előírásnak tesz eleget, amikor betétes ügyfelei­nek figyelmét az első forgalom során felhívja a - számukra jelenleg kedve­ző - változásra. Természetesen a szóbeli informá­ción kívül, minden OTP-fiókban feltű­nő módon tájékoztatást adunk vala­mennyi betétfajtánk részletes szer­ződési feltételeiről, illetve a minden­kor érvényes kamatozási feltételek­ről. Az általános rendelkezések kö­zül kiemelném az alábbiakat:- a takarékbetétek kamatának fel­ső határát az MNB elnöke határozza meg, a felső határon belül, a kamat­lábakat az OTP saját hatáskörben ál­lapítja meg, a takarékpénztár egyol­dalúan jogosult a kamatmértékek módosítására, a takarékbetétes nem köteles elfogadni az OTP által megál­lapított feltételeket. 30 napos felmon­dási idővel a betétszerződést fel­mondhatja. A felmondási idő lejártáig az OTP a módosítást megelőző ka­matot téríti a felmondott betét után. Amennyiben a felmondási idő ered­ménytelenül telik el, az a módosítás tudomásulvételét jelenti. Amennyi­ben az OTP módosít a kamatozási feltételeken, az új feltételeket leg­alább 15 nappal a módosítást meg­előzően közzé kell tenni a napilapok­ban és a pénztártermekben kifüg­gesztett hirdetményeken. Az új törvényerejű rendelet a régi betétszerződésekre átmeneti ren­delkezéseket ír elő. E szabályok a betéteseknek türelmi időt adnak döntésük meghozatalára. A türelmi idő a lekötési idő végétől számított 6 hónap. A takarékpénztár 1989. évre az elmúlt évi prémium összegével megemelte a lekötött betétek ka­matát, ez évben is vállalta a kamatok utáni adó megfizetését és a látra­szóló betétek kamatát is 2 százalék­ról 8 százalékra emelte. Módosításra az átutalási betétnél is sor került, ahol ez évtől 10 százalék kamat fize­tésére kerül sor. Az idei év a változás éve az OTP- nél is, hiszen ez évtől valamennyi ke­reskedelmi bank lehetőséget kapott lakossági betétek gyűjtésére, ugyanakkor a takarékpénztár is fel­hatalmazást kapott kereskedelmi banki tevékenység folytatására. Az önállóság növekedése szüksé­gessé tette és teszi üzletpolitikai gya­korlatunk megváltoztatását, amit a törvényerejű rendelet megjelenése is alátámaszt. Kedves Olvasóink! Keddi napokon lapunknak ezen az oldalán már hosszú ideje rendszere­sen foglalkozunk a hozzánk érkező panaszok, kérdések megválaszolá­sával. A panaszok, kifogások egy ré­sze teljesen magánjellegű^ de na­gyon sok a közérdekű is. Társadal­munk manapság egyre nyitottabb, el­jutottunk oda, hogy mindenki el­mondhatja, leírhatja véleményét éle­tünk bármely jelenségéről, legyen az kedvező vagy kifogásolható, emiatt hátrány senkit nem érhet. Ezzel a helyzettel ellentétes képet mutat a hozzánk érkező levelek egy része, a névtelen levelek. Sok eset­ben érthetetlen módon ragaszkod­nak olvasóink a névtelenséghez. És ez néha panaszügyük kivizsgálásá­nak vagya válaszadásnak is akadálya lehet. Ezután névtelen levelekkel csak ki­vételes esetben foglalkozunk. Aki ne­vének megjelölése mellett valamilyen fontos okból kéri, hogy nevét ne te­gyük közzé, annak panaszát kivizs­gáljuk, de nem lapunk hasábjain vála­szolunk neki. Az ilyen kérést nem tar­talmazó, névaláírással ellátott levele­ket soron kívül intézzük el és la­punkban válaszolunk rájuk. Jogszabályokról - röviden A gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapoliti­kai döntésekkel érintett tér­ségben működő vállalatok nyereségadó kedvezményé- inisztertanács 11/1989. (II. 5.) MT számú rendelete, amelynek mellékle­te tartalmazza a gazdaságilag elmaradott térségek településjegyzékét. A rendelet szerint az adóalanyt az említett jegyzék­ben szereplő településeken végzett be­ruházási tevékenység után, valamint az ugyanezen településeken működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalanyt a működése első há­rom évében - adóvisszatartás formájá­ban igénybevehető - adókedvezmény il­leti meg. Meghatározza a rendelet az adókedvezmény mértékét is, figyelem­mel azonban arra, hogy megyénk egyet­len települése sem szerepel az említett jegyzékben, a jogszabály részletesebb ismertetését mellőzzük. A rendészeti munkakörben foglalkozta­tottak közbiztonsági jellegű képzését és továbbképzését szabályozza a belügymi­niszter az 1/1989./MK. 8./ BM számú irányelve útján, amely irányelv mel­léklete tartalmazza az alapképzés, vala­mint a középfokú és felsőfokú szakkép­zés tárgykör- és óratervét. Az említett jogszabály és irányelv a Magyar Közlöny idei 8. számában jelent meg. A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 4/1989. (II. 17.) KÖHÉM számú rendelete a korábban kiadott Rádió- és Televíziószabályzatot módosítja kimond­va azt, hogy az előfizetési díj fizetése alól a postaigazgatóság - kérelemre - men­tesíti: a/ a 100%-os hadirokkantakat; b/ az I. csoportbeli rokkantsági teljes­vagy résznyugdijasokat; c/ a jogi személyeknek és a jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak a nem televízió műsorvé­telre szolgáló készülékeit. Egyes egészségügyi szolgáltatások dí­járól szól a szociális és egészségügymi­niszter 4/1989. (II. 17.) SZEM számú ren­delete, amely szerint díjköteles az állami egészségügyi szolgálat által nyújtott szolgáltatások közül a munkavédelmi ér­dekből végzett kullancs elleni védőoltás és biztosító társaság felkérésére végzett diagnosztikai tevékenység. Az előbbi esetben a díjat a munkáltató, az utóbbi esetben a biztosító társaság fizeti. Az utóbbi két rendelet a Magyar Köz­löny f. évi 10. számában olvasható. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Pénzügyminisztériumnak a Pénzügyi Közlöny idei 2-es számában megjelent arraatájékoztatójára, amelya33/ 1983. (IX. 22.) MT számú rendelet alapján bérleti üzemeltetésbe adott üzletek után kapott bérleti díjak általános forgalmi adózásáról szól, s amely szerint 1988. május 31-ig valamennyi bérleti üzemel­tetésbe adott üzletért kapott bérleti díj után 25%-os általános forgalmi adót kellett fizetni. A tájékoztató kimondja: „Amennyiben a lakóépületekhez kap­csolódó bérleti üzemeltetésbe adásért kapott bérleti díj után az adó felszámítása nem történt meg, azt pótlólag rendezni nem kell.” DR. DEÁK KONRÁD rőt szól a A gólyák kevesellték a látogatókat? Hét éve készült el a szakályi táj ház Jódozott só A hazai sókészlet 80 százaléka jódo- zottan kerüljön a boltokba - javasolták az egészségügy és az illetékes vállalatok képviselői. Tavaly 40 ezer tonna sót fo­gyasztottak Magyarországon, ebből 5200 tonna volt jódozott. A napokban egyre több üzletben kapható ismét a jó­dozott asztali só, amely - napi fogyasz­tással - a szervezetnek szükséges meny- nyiségü jódot tartalmazza. A pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen jód ugyanis hazánk megyéinek ivóvizében alig található meg. A felnőtt szervezetnek naponta 180 mikrogramm jód szükséges ahhoz, hogy a pajzsmirigy ellássa szabályozó funk­cióját a zsírsavak elégetésében, a zsírok cukorrá alakításában, a kálium és a kál- cium visszatartásában, a vérsavó megfe­lelő koleszterintartalmának megőrzésé­ben. A jódegyensúly megbomlásának egyik legismertebb - egyben leggyako­ribb - rendellenessége a strúma, vagyis A Vad parttól Isztambulig címmel jelent meg a Világjáró ma­gazin legújabb száma, amely a dél-euró­pai tengerparti üdülőhelyekre kalauzolja az olvasót. Kalauzolja, ugyanis nemcsak érdekes riportokat közöl a bolgár, ju­goszláv, görög, olasz, spanyol és török tengerpartról, hanem hasznos tanácso­kat is az oda utazó magyar turistáknak. Riportot olvashatunk az isztambuli ba­zárról, a spanyol bikaviadalokról, Velen­céről (az erről szóló rejtvény főnyeremé­nye: Egy éj Velencében), a Costa Bravá- ról, a fürdőruháról és az adriai naturista fürdőhelyekről. Kamionstop Szíriába, Szkander bég vára Albániában, az Orient-expressz története, az ausztráliai pop és sok más érdekesség található a Világjáró első idei számában. Gond A közlekedési rendőr megállít egy au­tót, amelyben fiatal pár ül:- Nincs rendben a reflektora.- A reflektorom? Engedje meg, hogy nevessek. A reflektorom már két hónap­ja nem ég.- Mutassa kérem a jogosítványát!- A jogosítványomat? Nekem olyan nincs. Ekkor közbeszól a hölgy:- Ugyan, hagyja már szegényt békén! Nem látja, hogy be van rúgva? a pajzsmirigy megnagyobbodása. Jód- hiányt jelezhet a magas vérnyomás, a vérkoleszterin szint emelkedése. E hiány következtében előfordulhat az idegrend­szer működésének lelassulása, növe­kedhet az infarktus bekövetkezésének esélye, s pajzsmirigyrák alakulhat ki. A gyerekeknél fejlődési zavart, elhízást idézhet elő a jódhiány. Az újszülöttek ér­dekében a szoptató anyáknak naponta 220, a terhes asszonyoknak 200 mikrog­ramm jód „elfogyasztására” van szük­ség. Bár a sónak - pontosabban a túlzott sófogyasztásnak - köztudottak az ártal­mai, a szakemberek mégis e tápanyagot választották a jód úgynevezett „vivőanya­gának”. A magyarázat: mindenki ízesíti ételét sóval. A jód káliumjodid formájá­ban kerül a sóba. A jód közvetlenül a bőrrel érintkezve allergiát okozhat. Élelmiszerrel együtt el­fogyasztva viszont veszélytelen, s a napi jódmennyiség-szükséglet három-négy­szeres túllépése sem okoz károsodást a szervezetben. Gázszivárgást jelző készülék Gyakran hallani gázrobbanásokról. Ezek megelőzésére fejlesztették ki a Villamos- ipari Kutató Intézetben azt a levegöszeny- nyezés-jelzö berendezést, mely érzékelni képes a háztartásokban előforduló vala­mennyi gázfajta szivárgását, szén-mo- noxidot, valamint sokféle vegyi anyag pá­rolgásából, gőzölgéséből eredő levegő- szennyezést. A már kereskedelmi forga­lomban is kapható készülék fokozatos hang- és fényjelzéssel jelzi a veszélyt tulaj­donosainak. (MTI FOTÓ) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A múlt. Néprajzszakos egyetemi hallgatók 1974 nyarán Szakályban és Regölyben kétszobányi népi használati tárgyat gyűj­töttek össze. A néprajzi gyűjtőtábort a szakályi tanács finanszírozta azzal a cél­lal, hogy az így összegyűjtött tárgyak egy leendő tájház anyagának az alapját képezzék. Középiskolásként részt vet­tem a gyűjtésben. Az épülő tájház szak­mai felügyelője a megyei múzeum nép­rajzszakos muzeológusa, dr. Gémes Ba­lázs volt. 1979 őszén - a már készülő épület mellett -, a szomszédban ledőlt egy öreg kémény, vele együtt darabjaira hullott a rajta levő gólyafészek. A tájház kéménye éppen akkor készült el. Fa ala­pot rögzítve a tetejére, iszalagból mű­fészket tettem rá, és - hogy éléthűbbnek látsszon -, a régi fészek rőzséjéből szór­tam néhány maréknyit az egészre. Ta­vasszal már az új helyén kelepelt a gólya. Évekig költöttek ott, két évvel ezelőtt azonban elmaradtak, a gazdátlan fészket pedig lassan elhordta a szél. Az 1982. október 3-i megnyitás óta a tájház erede­ti rendeltetésének megfelelően működik. Kíváncsi voltam az eltelt évek tapasztala­taira, és hogy mi történik napjainkban körülötte. A jelen. Kérdéseimmel először a ház gazdáját, a helyi tanácsot kerestem fel.- Kint jártam a helyszínen, a hátsó szomszédban lakó néni szociális otthon­ba akar költözni. Emlékszem, annak ide­jén a tanács azt a házat is meg akarta venni és a tulajdonoson múlott, hogy nem sikerült. Most itt lenne az alkalom, az is egy zsúpfedeles, tornácos ház, a kettő együtt...- A tanácsnak nincs rá pénze, nagyon rossz az épület állaga, nekünk nem érné meg az árát - kapom a nagyon határozott választ Bárdos Lászlóné vb-titkártól.- Nyűg a tájház a tanács nyakán?- Nem - mondja, közben elmosolyo­dik. - Állagmegóvásra évente előirányzunk mintegy harmincezer forintot. Folyamato­san elvégeztetjük a szükséges karbantar­tási munkákat, így az épület fenntartása nem jelent komolyabb megterhelést szá­munkra. A látogatók száma stagnál. Egyébként a belépőjegyek négyforintos ára nem jelent komoly bevételt. Szerintem nagy hátrány, hogy nem közvetlenül a főút mellett áll az épület Sokan odamennek a tájházhoz, megnézik az utcáról és tovább­mennek. Nem fordulnak vissza a kulcsért a gondnokhoz. A Kapos menti fiatalok talál­kozóján két program közül egyiknek a táj­ház megtekintését lehetett választani. Nem választotta senki, a mai fiatalokat nem ér­dekli ez a téma. Az elmúlt két évben a szü­reti bálokat ott akartuk megtartani. Óriási társadalmi munkával sátrat állítottunk az udvarra, bevezettük a villanyt, felfűzött sző­lők lógtak már dísznek, este pedig mindent elmosott az eső. A bál újból a művelődési házba szorult. Eddigi reklámozási törekvé­seink így fulladtak kudarcba.- Egyszer egy látogató család megje­gyezte, hogy a gyönki tájháztól csak vélet­lenül jöttek ide, de a végén ez jobban tet­szett nekik, mint az - mondja a gondnok, Kelemen Ferencné, mialatt kinyitja a tájház ajtaját.- Otthonosabbnak érezték. Egy múlt század végi parasztporta minden kelléke megvan itt: tyúkóltól kezdve a méhesig be­zárólag. A vendégek zöme fiatal: jönnek gyalogtúrázó vándortáborozók, csoportok busszal, de nyáron autóval családok is. Az ország egész területéről megfordultak már itt, de kassai és kanadai vendégünk is volt. Nagyon hiányik a képeslap. Sokan szeret­nének innen képet hazaküldeni, de sajnos nem tudunk adni.- A gyerekek körében a kereplő aratja a legnagyobb sikert - veszi át a szót a gond­noknő férje, Kelemen Ferenc. Persze ki­próbálhatják. Nagy feltűnést kelt: a kamrá­ban a különleges egércsapda, a pajtában a nagy rosta, a hátsó szobában a palatábla. Amíg megvolt a fészek, a gólyákat fényké­pezték a legtöbben. Kellene a faluba egy lelkes, szervező. Ősszel a gyerekeknek „kukoricakobzást” (fosztás), kenyérsütést, tollfosztást lehetne rendezni. Nyáron az öregeknek az udvaron bográcsban ha­lászlét, paprikást lehetne főzni. Lehetne..., sajnos egy szívinfarktus után én már nem tudom ezeket vállalni. A jövő. Hazafelé menet - gondolkodva a látotta­kon, hallottakon - összegezni próbáltam magamban a tapasztaltakat A vendég­könyvben lapozgatva, valami érdekes be­írás után kutatva, a helyi óvónő sorain akadt meg a szemem. Nem volt abban semmi különös, csak számmal leírta az összlétszámot és felsorolta a neveket Úgy érzem, hogy a legfontosabb látogatók az óvodások voltak. Életük meghatározó él­ményévé válhat az a kis séta. A tájház jövő­jét illetőleg optimista vagyok. A helyiek je­lenleg minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy jó állapotban ma­radjon fenn. A jövőben talán észreveszi egy menedzser, hogy ez a térség idegenforgal­mi lehetőségeket rejt magában. Szakály­ban lovasiskola is működik, az öt kilomé­ternyire levő nagyközség, Hőgyész évek óta funkciót keres a központjában levő Liechtenstein-kastélynak és egy közeli magtárnak. Ezek panzióként való működ­tetésére már terv is készült. A Balaton csak hatvan kilométernyire van...- Célratörő tervezéssel a jövőbeni turiz­mus az itteni lakosság egy részének mun­kalehetőséget adhatna. Ma ehhez nem sok pénz, hanem egy tudatos, átgondolt kon­cepció alapján készült terv kellene, mely fi­gyelembe venné, hogy mi lesz itt - mondjuk - ötven év múlva, és már ma annaka szelle­mében terveznének mindent a környező községekben. Még egy fa ültetését is! - mondta egy beszélgetésünk alkalmával a környék természéti értékeiért aggódó is­mert nyugdíjas, Krecsmáry Sándor. Ornitológus barátom példákat sorolt ar­ra, hogy a fehér gólya nem tud meglenni az ember közelsége nélkül. Elhagyott tanyák gólyái egy idő után szintén „beköltöztek" a faluba. Reménykedhetünk, amikor a mai­nál több lesz a látogató, egy szép napon is­mét kelepei a gólya a szakályi tájház kémé­nyén levő fészkén. STEFÁN GYÖRGY A KRESZ 4. § (1) bek. c.) pont alapján jármü­vet az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Aki gépi meghajtású jármüvet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet, a Btk. 188. § (1) bek. szerint minősülő ittas járművezetés vétsé­gét követi el. Ha a gépi meghajtású jármű veze­tője nincs szeszes italtól befolyásolt állapot­ban, de szervezetében szeszes ital fogyasztá­sából származó alkohol van - általában 0,8 ez­relék alatt - az 1 968. évi I. tv. (Sztv.) 116/A. § (1) Ki vezet ittasan? bek. a.) pont szerint minősülő ittas vezetéssza- bálysértés állapítható meg. Aki nem gépi meghajtású járművet (kerék­pár, lovas kocsi) szeszes italtól befolyásolt álla­potban vezet vagy hajt, az Sztv. 116/A. § (1) bek. b.) pont szerint minősülő ittas vezetés sza­bálysértést követi el. Ha a nem gépi meghajtá­sú jármű vezetője nincs szeszes italtól befolyá­solt állapotban, de szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van - 0,8 ez­relék alatt - a 17/1968. (IV.14.) Korm. számú rendelet 51. § szerint minősülő közúti közleke­dési szabályok kisebb fokú megsértése sza­bálysértés állapítható meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom