Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-21 / 68. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. március 21. II. János Pál pápa 1991 szeptemberében látogat Magyarországra Pozsgay Imre vatikáni látogatása II. János Pál pápa és Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter (MTI TELEFOTÓ) II. János Pál pápa hétfőn magánkihallgatáson fogadta a Rómában tartózkodó Pozsgay Imre államminisztert. A félórás találkozó szívélyes légkörben zajlott le. A pápa behatóan érdeklődött a magyarországi változások iránt. Pozsgay Imre tájékoztatta őt belpolitikai törekvéseinkről, az új alkotmány előkészületeiről, s hangsúlyozta: a jogállamiság kiépítése szavatolhatja maradéktalanul az állampolgároknak a lelkiismereti szabadságot, miközben új alapokra helyeződik, minden gyámkodást megszüntetve, az állam és az egyház viszonya. Ezt a készülő egyházügyi törvény intézményesíti majd, összhangban a készülő alkotmánnyal. Szóba került a megbeszélésen II. János Pál magyarországi látogatása, amelyet 1991 szeptemberére tűztek ki. Pozsgay Imre megerősítette, hogy a magyar közvélemény, az egész nép nagy várakozással tekint erre a látogatásra. Hangsúlyozta, hogy új módon gondolkodó, önazonosságát új demokratikus intézményekben megtaláló ország várja majd az egyházfő látogatását. Pozsgay Imre szólt arról is, hogy Romániában a magyar nemzetiségűek utolsó mentsvárát az egyházat is végveszély fenyegeti. A pápa több alkalommal is utalt a magyar és lengyel nép történelmének hasonló mozzanataira, közös hagyományainkra. Pozsgay Imrét a vatikáni látogatásra elkísérte dr. Misur György, hazánk római nagykövete és Tabajdi Csaba, az MSZMP KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője. A római magyar nagykövetségen ezt követően Misur György és Pozsgay Imre ebéden látta vendégül a vatikáni egyházi kormányzat több vezetőjét. Az NDK kultúra napjaira vendégeink érkeztek Magyarországon - több városban és helyszínen - ezekben a napokban rendezik meg az NDK kultúra napjait. A változatos és sokszínű programokra Szekszárdon március 22-31 között kerül sor. Az első napon este 7 órakor lesz a rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitója a Babits Mihály művelődési központban. A programra testvérmegyénkből, Kari Marx Stadtból tegnap, a késő délutáni órákban vendégek érkeztek: Joachim Schlund, a Karl Marx Stadt megyei pártbizottság kultúrpolitikai titkára, a delegáció vezetője, Wolfgand Eppardt, a megyei kulturális tanács tagja, Klaus Walther, a megyei írószövetség elnöke és Reinhold Lindner, a „Freie Presse” kulturális-képzési osztály vezetője. A delegáció ma Dombóvárra látogat, majd délután Lengyelbe, a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetbe. Folytatva az NDK kultúra napjai szekszárdi rendezvényeinek sorát: csütörtökön délután 15 órakor a megyei könyvtárban könyvkiállítás nyílik, este fél nyolckor kezdődik a Művészetek Házában az orgonaavató ünnepség. Március 25-én délután fél hatkor a művelődési központ kamaraszínházában a szekszárdi Német Nemzetiségi Baráti Kör és az NDK vendégcsoportok találkozója keretében „Ha az ének öröm lesz megint...” címmel kezdődik irodalmi műsor, azaz magyar költők szerelmes versei hangzanak el német nyelven. Március 31 -én 19 órától - szintén a kamaraszínházban - német nyelvű zenés összeállításban gyönyörködhetnek az érdeklődök a Weimari Nemzeti Színház vendégjátékaként. Az NSZK-képviselet cáfolata Az NSZK berlini állandó képviseletének szóvivője hétfűn cáfolta azokat a nyugatnémet sajtójelentéseket, amelyek szerint az NDK biztonsági szervei megakadályoznák állampolgáraik bejutását a képviselet épületébe. A szóvivő az AFP tudósítójának kérdésére elmondta, hogy a berlini képviselet előtt valóban sok rendőr őrködik, de ha valaki be akar jutni az épületbe, az szabadon megteheti. A nyugatnémet sajtóban vasárnap megjelent hírek szerint az NSZK-képviselet előtt posztoló rendőrök elzavarták a képviseletbe bejutni kívánó NDK-állampol- gárokat, mondván, hogy ha gondjaik vannak, keressék fel az illetékes NDK- szerveket. Az NSZK berlini képviseletén az utóbbi időszakban több NSZK-ba kivándorolni szándékozó NDK-állampolgár keresett menedéket. Februárban egy férfi gépkocsival áttörte az épület előtti korlátot, hogy bejusson a képviselet udvarára, és (gy kényszerítse ki családja számára a kivándorlás engedélyezését. Egy vidéki bíróság 18-tól 32 hónapig terjedő börtönbüntetést szabott ki rájuk. A Magyar Szó a vajdasági nemzetiségi problémákról Az újvidéki Magyar Szó „Rémhírek és valóság" című kommentárjában felvetette, hogy a Szerb Köztársaság autonóm tartományában, a Vajdaságban élő nemzetiségek napjainkban „megnyugtató és konkrét” választ várnak arra a kérdésre, hogy a nemzetiségi jogok az elkövetkező időszakban érvényben maradnak-e, s milyen formában érvényesülnek? Az első pillanatban értelmetlennek hat a félelem és a rettegés - állapította meg a kommentár - hiszen a legmagasabb rangú párt- és állami vezetők szájából hallhatja mindenki, aki akarja, hogy sem a szerb köztársasági alkotmány módosítása, sem a nemzetek közötti viszonyok országos méretű elmérgesedése nem vezethet a nemzeti egyenjogúság és ezen belül a nemzetiségi jogok tagadásához vagy negatív előjelű átformálásához. Ennek ellenére nyomott a hangulat, amit a rémhírek villámgyors terjedése is bizonyít. így például szárnyra kelt az a rémhír, hogy sorra leváltják a műszaki képzettségű magyar nemzetiségű gazdasági vezetőket, Temerinben az újszülöttek nevét nem lehet magyarul beíratni az anyakönyvbe, stb. Az emberek aggodalmának és félelmének gyökereit a modellváltással együtt járó általános bizonytalanságban kell keresni. A Magyar Szó felvetette, hogy az illetékes szerveknek mielőbb konkretizálniuk kellene a nemzetiségi politika alapelveit, s rámutatott: kétségkívül a nemzetközileg már kidolgozott kisebbségvédelmi koncepció jugoszláv viszonyoknak megfelelő, de minél teljesebb alkalmazás látszik a leglogikusabbnak. Ennek értelmében a politikai és a jogrendszerbe szervesen be kellene illeszteni azokat az egyéni és kollektív jogokat, amelyek nélkül a demokratikus társadalomban elképzelhetetlen a nemzetek és nemzetiségek közötti viszony harmonikus alakulása. Az újvidéki napilap végül aláhúzta, hogy ezekben a kérdésekben várnak sokan választ és konkrét álláspontot a vajdasági tartományi állami és pártszervektől. Irak többpártrendszert kap az elnöktől „Kész helyzet elé állítottam a BAAS- párt vezetését” Irakban demokrácia és többpártrendszer lesz - jelentette ki Szaddam Husszein iráki elnök kuvaiti újságíróknak. Az államfőt családias, ám parttalan személyi kultusz övezi Irakban - költők, zenészek, írók ezrei élnek jól a róla szóló himnuszokból, az utcákon lép- ten-nyomon óriási képei láthatók, melyeken hol katonai egyenruhában, acélos tekintettel néz a jövőbe, hol kislányát lo- vagoltatja térdén. Övé az esti tévéhíradó vagy fele is, ünnepélyes zenei aláfestéssel -, ám most azt állítja, hogy a demokrácia bevezetését már 1979-ben, hatalomra kerülésekor eltervezte, csak a végrehajtást az 1980-ban kitört, Iránnal vívott háború eddig megakadályozta. Az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint Irakban ma is „politikai foglyok ezrei vannak börtönben bírósági ítélet nélkül, vagy különleges bíróságok sommás eljárásai alapján”, de az erről és a kínzásokról szóló híreket Bagdadban határozottan cáfolják. Tavaly év végén Szaddam Husz- szein általános amnesztiát hirdetett a politikai foglyoknak, de még nem tudni, kinyíltak-e már a börtönök kapui. Irak hányatott évtizedek után készül - ha igaz - a demokráciára, az elnök kegyéből, aki - saját bevallása szerint - csak nehezen tudta meggyőzni vezetőtársait arról, hogy a nagyobb szabadság „életet lehel” a kormányzó BAAS-pártba is. A húszas években brit fennhatósággal megteremtett monarchiát 1958-ban döntötte meg államcsíny, a puccsok sorozata után 1968-ban került hatalomra a szocialista irányzatot hirdető BAAS-párt. Elnökválasztás még sohasem volt az országban. Szaddam Husszein is a forradalmi parancsnoki tanács és a BAAS-párt vezetőségének döntése nyomán lett alelnökből elnök 1979-ben, egy „ellenforradalmi, Szíria-barát” összeesküvésnek minősített hatalmi belvillongás után. Most az eddigi hatalmi szervek új alkotmányt, új párttörvényt és új sajtótörvényt készítenek elő, amely azután a Nemzeti Tanács (parlament) elé kerül. A parlamenti választásokat áprilisban rendezik, szabad jelöltállítással. Jelenleg a BAAS-on kívül, de az általa vezetett Nemzeti Haladó Frontba tömörülve még két párt vegetál Irakban: a Kurd Demokrata és a Kurd Forradalmi Párt maradványai. Az Iraki Kommunista Párt, tagságának súlyos megtizedelése után, 1979-ben kilépett a frontból, majd 1982-ben be is tiltották. Egyelőre nincs hír arról, hogy az elnök hívó szavára kik és milyen új pártokat akarnak alapítani Irakban. MÉSZÁROS GYÖRGY, MTI-Panoráma Straub F. Brúnó fogadta 1 Anna hercegnó't Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke március 20-án a Parlamentben fogadta Anna hercegnőt, II. Erzsébet brit uralkodó leányát, aki a Nemzetközi Lovas Szövetség elnökeként a szervezet éves közgyűlésén vesz részt Budapesten (MTI TELEFOTÓ) Aláírásgyűjtés a nagymarosi vízlépcső mellett Aláírásgyűjtési kampányt indít a nagymarosi lakóterületi pártalapszervezet a vízlépcső munkálatainak folytatása, befejezése mellétt. Mint Ádám Tibor, az MSZMP nagymarosi bizottságának titkára az MTI tudósítójának elmondotta, a lakosság nem érti azt az ellentmondásos helyzetet, hogy a kormány egy hónapon belül hogyan vállalhat egyszerre kötelezettséget a vízlépcső munkálatainak meggyorsítása, ugyanakkor, mint a legutóbbi Országgyűlésen elhangzott, az építkezés lassítására is. Az ellentmondásos helyzet kialakulásában nyilvánvalóan döntő szerepet játszik a vízlépcsőt ellenző szervezetek felfokozott aktivitása, és az a 124 ezer aláírás, amelyet az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán nyújtottak be. A nagymarosiak pedig, akik soha sem akartak vízlépcsőt, és akiket nem is kérdeztek meg ebben az ügyben, mind ez idáig csendben figyelték az eseményeket. Most ezt a csendet szeretnék megtörni, és országos méretű ellenkampányt indítanak a vízlépcső megépítéséért. Gyakorlatilag azokkal a jogokkal " és eszközökkel akarnak élni, amelyeket a vízlépcső ellenzőitől sem vitattak el soha. Az ellenkampányt indító nagymarosiak a kormány tudomására kívánják hozni, mint ahogyan eddig, ezután sem értenek egyet azzal, hogy népszavazás döntsön az ügyben. A népszavazás ugyanis a 70-es évek elején helyén való lett volna, az akkori döntéshozók azonban ezt elmulasztották. A mai bonyolult, rendkívül kiélezett helyzetben a népszavazás a felelősség áthárítását jelentené. Az ország hosszú távú érdekeit, a többoldalú nemzetközi szerződések egyoldalú felrúgásának konzekvenciáit a különböző előjelű érzelmektől és indulatoktól vezéreltetve nem lehet kockára tenni. Mint ahogy nem lehet egy vélt nemzeti köz- megegyezés oltárán a beruházást feláldozni. Az ország létérdeke a pénzügyi, gazdasági hitelképesség, s ugyanúgy létérdeke az erkölcsi hitelképesség is. A nagymarosiak álláspontja tehát az, hogy épüljön most már meg az erőmű, természetesen a környezetvédelmet szolgáló valamennyi beruházással együtt, úgy, hogy az valóban az egész nemzet boldogulását segítse. Forintleértékelés A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium közleménye A Magyar Nemzeti Bank az alábbiak közlésére kérte az MTI-t: Az MNB március 21-i hatállyal átlagosan 5 százalékkal leértékeli a forintot a konvertibilis devizákkal szemben. Az intézkedést elsősorban a március 1-jétől megindult korlátozott bankközi devizapiac kiegyensúlyozottabb körülmények között történő működtetése indokolja. Az árfolyammódosítás egyidejűleg hozzájárul a gazdaságos konvertibilis elszámolású export ösztönzéséhez, valamint csillapítja az importliberalizáció hatására is erősödő devizakeresletet. A lakosság rendelkezésére álló egyéni turista devizaellátmány és a közlekedési költségkeret arányosan emelkedik. A Pénzügyminisztérium az alábbi tájékoztatást adta: A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987-es (XII. 27.) PM számú rendelet 17. paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. március 21-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összege - a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 5 százalékos leértékelése miatt - az alábbi: 1. A turistaellátmány összege 3 naptári évi időszakra 21 200 forint; 2. A14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható; 3. A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 14 500 forint, amelynek terhére gépjármű üzemanyagköltségre 6700 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható; 4. A turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak 1989-ben egy alkalommal 3000 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak; 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére - évente egy alkalommal - turistaellátmányuk terhelése nélkül 600 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki; 6. A magyar-jugoszláv kishatárforga- lomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók utazásonként, turistaellátmányuk terhelése nélkül, 300 forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek, akiknek a módosított 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 51 /A paragrafusa alapján kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárolhatnak gépjármű- üzemanyagköltségre konvertibilis elszámolású fizetőeszközt. A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon lévő maradványösszegek is. I I
