Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-23 / 46. szám

4 NÉPÚJSÁG 1989. február 23. Látogatás a zalai Zichy Mihály Emlékmúzeumban Az 1846-ban keltezett levelében így Ir Bécsből Antal bátyjának: „...Hozzáfog­tam azon szenvedélyemhez, amely új életet, új lelket öntött belém, s amely nél­kül nem élhetnék, amellyel érzem, kifo­gom magam emelni a középszerűség (amely oly nagy fokra emelkedett, kivált ittX sorából, s csak egyedül a művészet által, amelyet egész életemben csak egy percig elhagyni nem fogok.” Bécsi mestere, Waldmüller ajánlatára a fiatal Zichy Mihály 1847-ben Oroszor­szágba utazik, ahol a cár unokahúgának festötanára lesz, majd néhány év múlva első Miklós cár udvari festőjévé nevezi ki. Ez az esemény döntő hatással volt Zichy életére és művészi pályafutására. 1906- ban bekövetkezett haláláig megszakítá­sokkal ugyan, de az egymást követő cá­rok udvari festőjeként Oroszországban alkot. Díszes ünnepségekről, vadásza­tokról, a cári udvar eseményeiről kellett rajzkrónikákat készítenie. Ezek az alko­tások ma az Ermitázsban és Leningrád környéki cári nyaralókból múzeummá alakított épületekben százával láthatók. Ezek Zichy kivételes rajztudásáról és kü­lönleges művészi tehetségéről vallanak. Azt hirdette, hogy a művészet nem fény­űzési cikk, a művészet a művelődés esz­köze, mint a nyomtatott könyv és köteles­sége, csakúgy mint a könyvnek, a teljes meggyőző erejével a kor haladó eszmé­jét szolgálni. Az 1827-ben született művész szülő­helyén a Somogy megyei Zala község­ben, a százados fák ölelésében meghú­zódó egykori nemesi kúriában ma em­lékmúzeum található. Itt, a művész szülő­házában látható sajátos előadásmódjá­ban egyik legjellemzőbb műve az „Auto- dafé", ennek tartalmában mint udvari festő sem rejti véka alá meggyőződését, amely az erőszak nyílt és rejtett eszközei­re döbbent rá. A haladó eszméket hirdető Zichy tulajdonságai jó mederre találtak egyik legkedvesebb műfajában, az írott szöveghez kapcsolódó illusztrációkban. Zichy 1871-ben az angol trónörökös meghívására részt vesz a skót vadásza­tokon, a skóciai tizenkét napot megörökí­tő rajzon ködös északi hegyeknek, s ál­latvilágának szuggesztív természetű ké­pét adja. Az itt készült rajzai közül egyik tollrajza látható a zalai múzeumban is. Jellemző a művész alkotómódszerére, hogy kedvelt témáit hosszú éveken át újabb és újabb változatokban érleli. A Faust-, Petőfi-, Falstaff- és Lermontov- illusztrációk témái végigkísérik párizsi, nizzai, szentpétervári, zalai vándorlásai­ban. Lyka Károly szavait idézve: „Zichy minden kis rajza szemléleténél tudatossá teszi bennünk, hogy kivel van dolgunk.” Művészetének csúcspontja volt Arany János balladáinak illusztrálása, melyhez öreg korában fogott hozzá Zichy. „Ezen megrendeléseimben teljesen szabad ke­zet adtak reményiem is, hogy ezek a rajzok minden tekintetben tökélete­sebbek lesznek az ember tragédiájánál” - írja 1892-ben. Új megoldással gaz­dagította művészetét. A könyvillusztrálás klasszikus törvénye szerint megteremti a betű és a rajz legszorosabb kapcsola­tát. Mikoris Zichy Mihály ötvenéves jubi­leumi munkásságát ünnepelték Oroszor­szágban és itthon, a hazai méltatást a művész hosszú levélben köszönte meg, melyben ezt írta: „A szeszélyes sors ha­zámtól igen messze és életem legna­gyobb részére száműzött. Összekötteté­sem hazámmal hosszú éveken át tökéle­tesen megszakadt. Tudtam, hogy hazám szenved. Azon lehetetlenség, hogy ezen bajon semmi tekintetben sem segíthetek, életemet itt a távolban elszomorította. An­nál nagyobb örömmel és nagyobb kész­séggel ragadtam meg minden alkalmat, mikor hazám megemlékezvén távolban lévő fiáról, akármiféle szolgálatáért hoz­zám fordult. Teljes szívemmel örültem a fölelevenedés jelein és mindavval, amit Isten adott, a felszólításoknak teljesítésé­re szolgáltam... Többször hangoztatták, hogy nem tekintve azt, vagy amazt, min­dig magyar maradtam. Hol itt az érdem? Aki oly szerencsés volt, hogy magyarnak szülessen, az holtig az marad...” A haladás eszméit szolgáló zseniális il­lusztrátor, virtuóz akvarellista és a rajz fe­lülmúlhatatlan mestere a zalai műtermé­ben az egykori újságcikkek tudósítása szerint minden úgy maradt, ahogy a nagy festő elhagyta.- ka ­Magyar Szó 1846-1971 125 EVES A PÁRISI MAGYAR EGUET A párizsi magyar egylet örökös el­nöke Madách: Az ember tragédiájá-hoz Lucifer az Úrral szemben Zalai emlékmúzeumban kegyelettel őrzik a nagy művész emléktárgyait A modern szirén Emlékművet állít Mátyás királynak Székesfehérvár Emlékművet állít Mátyás királynak Székesfehérvár. Megtervezésére és el­készítésére meghívásos pályázatot írtak ki, amelyre hat művész küldte be munká­ját. A legjobbnak Melocco Miklós Kos- suth-díjas szobrászművész pályaművét ítélte a bírálóbizottság, s az nyerte meg a városbeliek többségének a tetszését is. A reneszánsz uralkodót ábrázoló, vala­mint a hét szabad művészetet szimboli­záló kompozíciót az első elképzelések szerint a püspöki palotának a középkori romkertet határoló tűzfalán akarták elhe­lyezni, de az oda tervezett nemzeti em­lékhely miatt végül a Március 15-e utcá­ban - Székesfehérvár sétálóutcájában - találtak végleges és méltó helyet Meloc­co Miklós alkotásának. Mivel Mátyás ki­rály halálának 500. évfordulóját jövőre ünnepeljük - s addig már nincs ele­gendő idő és pénz a teljes kompozíció el­készítéséhez - a jubileumra csak az ural­kodó alakját és a mű két mellékalakját formálja meg a művész. A teljes emlékmű 1995-re készül el. Nyelvtanulás oktatókészülékkel Az idén a francia és az olasz nyelv ok­tatásához is felhasználják a mikropro­cesszorral vezérelt oktatókészülékeket Sopronban, a TIT városi szervezetének idegen nyelvi kurzusain. A külföldön már kipróbált módszer - amelyet hazánkban elsőként a soproni TIT-szervezet vezetett be előbb az angol és német nyelv, majd az orosz oktatására - a tapasztalatok szerint beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. Az oktatókészülék a használó idegál­lapotát légzésritmusán keresztül érzéke­li, s akkor indítja el önműködően a mag­netofon kazettára rögzített tanulási prog­ramot, amikor a nyelvtanuló nyugalmi ál­lapotba kerül. A módszer azon a tudomá­nyos felismerésen alapul, hogy ellazított állapotban fokozódik a befogadó képes­ség, javul a tanulási készség, és az agy több információ gyors befogadására válik alkalmassá. A lazítást, az elernye­dést maga a készülék is elősegíti kelle­mes fény-, és hangjelek továbbításával. Az NSZK-beli gyártmányú oktatóké­szüléken kívül tankönyv segíti az előme­netelt, s naponta több órán keresztül nyelvtanár is foglalkozik a hallgatókkal. Ezzel a módszerrel a hathetes bentlaká­sos kurzuson a résztvevők elsajátítják a választott idegen nyelv alapjait. Ezt iga­zolják azok a felmérések, amelyeket a tanfolyamokat követően végeztek. Eddig már több mint kétszázan vettek részt eb­ben az oktatási formában az ország min­den részéből. Cziráki Erika, a táncbajnok Fesztivál könyvnapok a tavaszi kulturális seregszemlén Január utolsó napjaiban rendezték meg a szekszárdi úttörőházban a megyei diszkótáncversenyt. A 14-18 évesek korcsoportjában a harmonikus, szép mozgású Cziráki Erika győzött.- Ez a verseny volt életem második fel­lépése diszkótáncosként - mondja. - A tánc már régóta közel áll hozzám, hisz több mint nyolc évig a Babits Mihály mű­velődési központ néptáncegyüttesébe jártam.- Az úttörőházban a közönség igen nagy ovációval fogadott. Te hogy érezted ezt?- Ebből nem sokat vettem észre, mert nagyon lámpalázas voltam, és minden erőmmel a produkciómra koncentráltam.- Aztán nyertél! Mit jelent ez neked?- Nagyon boldog voltam. Jó volt, örült neki anyu is.- Milyen zenét szeret egy diszkótán­cos?- Az olyanfajta rapzenét szeretem, amit a Salt N’ Pepa énekel. De igazán jól táncolni az olyan zenékre tudok, mint amilyen Phil Collins „Two Hearts” című dala.- Mennyit gyakorolsz?- Sok zenét hallgatok és bármelyik pillanatban képes vagyok arra, hogy kitaláljak egy mozdulatot, amit később beépítek a táncomba. De emellett he­tente két alkalommal a Babitsban gyako­rolok.- Vannak-e terveid a tánccal?- Természetesen vannak, bár nem tu­Bobby Mc Ferrin rQckeomt dóm, mi valósul meg belőle. Egyelőre legfontosabb számomra a tanulás. Ké­sőbb ha jól megy és úgy adódik, nem elképzelhetetlen, hogy a táncot válasz­tom. * A Rockpont slágerlistája 1. Phil Collins: Two Hearts 2. Inner City: Good Life 3. Edelweis: Bring me Edelweis 4. Debut de Soirée: Nuit de Folie 5. Salt N’ Pepa: Twist and shout Rockfontos-rockfontos Az utóbbi hónapok legkülönösebb slá­gere Bobby Mc Ferrin nevéhez fűződik. A "Don’t worry be happy” sikerére nem so­kan számítottak. Ö sem, hiszen olyan szerződést kötöttek, ami alig enged ré­szesedést az énekes számára. Bobby számtalan hangszeren tanult zenélni. Érdeklődése a hetvenes évektől a dzsessz irányába fordult. Időközben sajátos stílust alakított ki, hangját külön­legesen hangszerként használta. 1981- ben a Cool Jazz Fesztiválon robbant be az élvonalba. Legutóbbi lemezét már nem „csak” a dzsessz rajongók vásárol­ják. KINDL GABOR Új színfolttal, a fesztivál könyvnapok­kal gazdagodik idén a Budapesti Tavaszi Fesztivál programja: a könyvkiadás és a könyvművészet most első ízben kap szervezett formában lehetőséget a rész­vételre a kulturális seregszemlén. A TÉ­KA Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat kezdeményezésére 9 kiadó 15 új munkával jelentkezik a már­cius 17. és 26. közötti fesztivál könyvna­pokra. A művek között könyvészeti ritka­ságok, művészeti albumok, szépirodalmi és ismeretterjesztő művek, valamint úti­könyvek találhatók, s a kiadványokat a tavaszi fesztivál 9 helyszínén vásárol­hatják meg az érdeklődők. A könyvnapokon a Corvina Kiadó több kötettel vesz részt. Köztük lesz Az ember tragédiájának angol nyelvű kiadása. Ma­dách Imre műve, egy fiatal angol költő, George Szirtes fordításában, Zichy Mi­hály illusztrációival lát napvilágot. Egy másik bibliofil Corvina kötet Erato címmel Zichy Mihálynak, a XIX. század jeles gra­fikusának legszebb erotikus rajzait adja közre, a világ szerelmi lírájának váloga- tottan szép darabjaitól kísérve. A Magve­tő Kiadó gondozásában - néhány koráb­bi, folyóiratban közölt részlet után - első alkalommal jelenik meg Radnóti Miklós naplója, a Gondolat pedig hasonmás ki­adásban adja közre a két világháború közti időszak egyik legjelentősebb iroda­lomtörténészének, Horváth Jánosnak utoljára 1925-ben megjelent, sok vitát 'ki­váltó Petőfi-monográfiáját. A Helikon Ki­adó Ady Endre éjszakái címmel Krúdy Gyula visszaemlékezéseit adja ki, a Mae­cenas Kiadó Csalog Zsolt „M. Lajos, 42 éves” című regényének magyar-angol nyelvű változatát jelenteti meg, a Kossuth Kiadó gondozásában pedig Albert So- boul munkája, A francia forradalom törté­nete lát napvilágot. Könyvészeti ritkaságnak ígérkezik az Arany János balladák 1896-os, Ráth Mór-féle kiadásának hasonmás albuma, Zichy Mihály rajzaival a TÉKA kiadásá­ban. Ugyenezen vállalat kiadványa lesz az 1896-ban a millennium köszöntésére és az akkori kiállítás megörökítésére készült négynyelvű album fakszimile vál­tozata. Az idegenforgalmi kötetek között szerepel majd az Útikalauz Budapesthez című négynyelvü munka, Móser-Zoltán- nak a Dunántúl műemlékeit bemutató fo­tóalbuma, valamint az Olcsón nyugaton című, praktikus tanácsokat adó Panorá­ma-kézikönyv. A Medicina kiadó egy ér­dekes szakterület, az orvosi szociológia fejlődését és eredményeit áttekintő kiad­ványt kínál a fesztivál könyvnapokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom