Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
1989. január 10. 2 ^PÜJSÄG Tolna megyei bányászok segítsége Szombati műszak a földrengéskárosultakért Mázaszászvár, Komló, Pécs kíván: Jószerencsét! (Folytatás az 1. oldalról.) bányászok is, akik szintén ott voltak a fejtéseken. Wäger József a mázaszászvári bánya üzemvezetője: - A földrengéskárosultak megsegítésére a múlt szombaton Szászváron 350-en vállaltak munkát, és 250- en munka nélkül tettek felajánlást. A hatszáz dolgozóból 180 volt Tolna megyei, összesen 100 ezer forintot utaltunk át a számlára. Gyimesi Jenő, a Mecseki Szénbányák, Pécs, titkárságvezetője: - Szombaton 1504 bányász jelentkezett munkára, s teljesített műszakot, akik nem tudtak eljönni is szinte kivétel nélkül felajánlották egynapi keresetük 50 százalékát. Az 1504 bányász 7500 tonna szenet termelt, míg a nagymányoki brikettgyár több mint 1400 tonna brikettet állított elő ezen a napon. Körülbelül 300 Tolna megyei bányász dolgozott szombaton. Kovács János, Komló, bányaüzemigazgató: - A Mecseki Szénbányák úgy döntött, hogy a felhívásra egy szombati termelő műszakot szervez, önkéntes alapon történő munkával és felajánlással. Az üzemi létszám közel 70 százaléka tett felajánlást, összesen 941-en jelentkeztek munkára. A 286 Tolna megyei bányász közül 86 szombaton leszállt a bányába, de a többiek is felajánlást tettek.-szsMűszaki hiba okozta a légikatasztrófát Legalább 37 halálos és több mint 80 sebesült áldozata van a British Midland Airways London-Belfast járaton kényszerleszállás közben vasárnap este lezuhant utasszállító gépének. A húsz napon belül bekövetkezett második nagy-bri- tanniai légikatasztrófát ezúttal minden jel szerint nem szabotázs, hanem a csaknem vadonatúj Boeing műszaki hibája okozta. A rövid és középtávon közlekedő két- motoros Boeing 737-400-as a heathrowi repülőtérről 118 utassal és 8 fős hajózó személyzettel indult a 70 perces repülőútra lévő Belfastba. A pilóta tíz perccel a felszállás után jelentette a londoni irányítótoronynak, hogy a bal oldali hajtómű kigyulladt. Miután a motortüzet sikerült eloltani, a gép nem fordult vissza, hanem folytatta útját. Néhány perc múltán ismét kigyulladt a bal oldali hajtómű, ekkor a pilóta a British Midland Airways Londontól 190 kilométerre lévő kelet-közép- angliai kisegítő repülőterétől kért engedélyt kényszerleszállásra. Már a Leicester megyei Kegworth városka mellett fekvő repülőtérhez közeledett a gép, amikor jobb oldali motorja is kigyulladt. A gép a fővárostól északnak tartó forgalmas M1-es autópálya árokpartjára zuhant, alig másfél kilométernyire a kifutópálya betonjától. Csak a pilóta szakértelmének köszönhető, hogy az utasok többsége túlélte a katasztrófát. Nem az orrával, hanem a farokrészével ért először földet a Boeing 737-es, így - bár a gép három darabra szakadt - nem gyulladt ki. A törzsrészben helyet foglaló utasok túlnyomó többsége életben maradt, jóllehet csaknem mindannyian megsérültek, sokan súlyosan. Több mint 80 embert mentettek ki élve a roncsok közül a perceken belül nagy erőkkel a helyszínre érkezett tűzoltó- és mentőalakulatok. Négy utast még nem találtak meg. Életben maradt a pilóta is, állapota válságos. Tűzoltók tisztítják meg a január 8- án lezuhant, a British Midland Légi- társaság tulajdonában lévő Boeing 737 repülőgép roncsait. A kényszerleszállás közben kettétört gépben 37 holttestet találtak. (MTI-TELEFOTÓ) A 400-as a Boeing 737-es típus legkorszerűbb szériája. A vasárnap lezuhant gépet 12 héttel ezelőtt állították forgalomba, s eddig alig 500 órát repült. Paul Channon közlekedési miniszter még az éjszakai órákban a szerencsétlenség színhelyére érkezett. A hivatalos vizsgálat megindult a légikatasztrófa okainak kiderítésére. Kevesebb támaszpont Angolában Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) felszámolja Angolában működő támaszpontjait, hogy hozzájáruljon a Namíbia függetlenségének biztosításáról, illetve a kubai csapatok Angolából való kivonásáról kötött nemzetközi megállapodások érvényre juttatásához. Ezt Oliver Tambo, a szervezet elnöke vasárnap Lusakában tartott sajtóértekezletén jelentette be. Mint mondotta, az ANC „megtesz minden tőle telhetőt Namíbia függetlenné válásának megköny- nyitése érdekében, elismerve azt a tényt, hogy a New Yorkban aláirt megállapodások nagy fontosságú előrelépést jelentenek térségünk számára”. Körjárat áremelés után (Folytatás az 1. oldalról.) S hogy tegnap milyen volt a forgalom?- Inkább csak nézelődtek a vevők, a megszokottnál lényegesen kevesebben voltak - mondta Kolozsi Jánosné. Még a megrendelt kifli és zsemle sem fogyott el. Bogyiszlón tegnap a déli órákban vásárolt az ABC-ben Sánta Béniné. A szatyrában 1,5 kilogramm kenyeret, 3 zacskó félliteres tejet vitt, és mindezért 45 forintot fizetett. A nyugdíja 3000 forint, s ahogy mondja, ilyenkor télen legtöbbet tüzelőre költ, mert négy köbméter fát tüzel el egy szezon alatt. Nagy Istvánné több, mint száz forintot hagyott a boltban, két kiló kenyérre, 1 kiló kristálycukorra, fél kiló porcukorra, az egy üveg cseresznyebefőttre és a két tábla csokoládéra. Ez utóbbi két „tétel” azért került a kosarába, mert beteget megy látogatni. A nyugdíja 2880 forint, kilencvenéves édesanyjáé pedig 3506 forint. - Igaz, hogy most áremelés volt, de mi kijövünk a pénzből- mondja Nagy Istvánné. - Igénytelen, egyszerű öregasszonyok vagyunk, vaságyon alszunk, és még tévénk sincs. A hasunkra nem adunk, húst alig eszünk, legfeljebb néha főzök csirkeaprólékból gulyáslevest. Bab volt az ebéd újévkor is, meg tegnap is. Kórházra, gyógyszerre, tüzelőre megy el a legtöbb pénz. Most 4- én voltam kontrolion - szívbeteg vagyok - és 93 forint 40 fillért fizettem a patikában. Emelik a drága gyógyszerek árát, s nekem havonta két alkalommal kell kiváltani a tablettáimat. Fiallom, hogy lehet segélyt kérni a tanácstól, de én akkor sem megyek segélyért, ha összetöröm kezem, lábam. Inkább még jobban beosztjuk azt a pénzt, amit a nyugdíjkor hoz a postás.-dvm-heAz áremelések hátteréről Államháztartási reformot hirdet a népfront A fogyasztói árak emelésének hátteréről tartottak hétfőn sajtótájékoztatót a Magyar Sajtó székházában az Országos Árhivatal, az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium képviselői. Az áremeléseket a Minisztertanács közleménye már vasárnap részletesen ismertette, a lakosság tájékozódhatott arról, hogy az elkövetkező napokban, hónapokban mikor, milyen árucikkek, szolgáltatások ára növekszik, s hozzávetőlegesen arról is, hogy milyen mértékben. A hétfői tájékoztatón elmondták, hogy a jelentős mértékű áremelésekre egyebek közt az állami támogatások leépítése, a költségvetési egyensúly javítása miatt volt szükség. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke tájékoztatójában szólt arról, hogy a központi támogatások ösz- szege 1988-ban 200 milliárd forintot tett ki, ebből 60 milliárd forint jutott a fogyasztási cikkek ártámogatására. Elsősorban a szilárd tüzelőanyagokhoz, a háztartási energiához, a helyi közlekedéshez, az állami lakásokhoz, az ivóvízhez, a csatornahálózat szolgáltatásaihoz, az élelmiszerek közül pedig a tejhez és tejtermékekhez jutott kedvezményes áron a lakosság. Az egész évre tervezett áremelések egy főre vetítve havonta 800 forintos többletkiadást jelentenek az év első felében 10-15 százalékkal keveseb fogy majd, mint a múlt év azonos időszakában. A mezőgazdaságnak, illetve az élelmiszeriparnak azonban ez nem okoz különösebb problémát - hangzott el a tájékoztatón - a megtermelt áruknak ugyanis külföldön találnak piacot. Az Országos Árhivatal elnöke azt is elmondta, hogy az idén a termelői árak várhatóan a tavalyinál gyorsabban növekednek. Az átlagos emelkedés körülbelül 9,5 százalék lesz. Ennek jó része az im- portalapanyag-árak várható növekedéséből adódik. Az importalapanyag-árak ugyanis a számítások szerint 1989-ben 7 százalékkal emelkednek. A lakosságot és a vállalatokat kell megvédeni a kötlségvetés éhségével szemben - hangzott el többek között ez a korántsem szokványos kijelentés a HNF Tolna Megyei Bizottsága Gazdaság-és Településpolitikai Bizottságának ülésén tegnap délután. Félreértés ne essék, ez még nem a szekszárdiak véleménye volt, hanem az Országos Elnökség Gazdaságpolitikai Bizottságának vitára előterjesztett javaslatában szerepelt, akárcsak az, hogy infrastruktúránk megújítását nemzeti program rangjára kell emelni. Mint dr. Mocsár Ilona, a HNF KB megjelent képviselője elmondta, a népfront államháztartási reformot és nem költségvetési reformot hirdet annak érdekében, hogy a pénzügyminisztérium ne állam legyen az államban. A HNF nem a kormány gazdasági téziseit bírálja, hanem önálló elképzelésekkel áll elő. így például elveti az egyoldalú tőkés piac elvét éppúgy, mint azt, hogy az 1978-ban megindított gazdaságpolitika a korlátok enyhítését helytelenül a gazdaságpolitika céljainak rangjára emelte és mindmáig célnak tekinti. A hozzászólások során Deli Sándor, az SZMT titkára elmondta, hogy véleménye szerint nincs a kormányzatnak gazdaságpolitikája, nem érezhetőek olyan intézkedések, amelyek változásokat hoznának. Csak válságelhárító intézkedések történnek, ezért is rendült meg az emberek bizalma az állami vezetéssel szemben. Ma az állam nem tulajdonosként, hanem rossz bérlőként viselkedik, kizsigereli a vállalatokat és az állampolgárokat egyaránt.- A gazdaság nem direktívákon, és nem demokrácián alapul - mondta Herczeg József, Paks városának tanácselnök-helyettese, akinek a többséggel ellentétben az volt a véleménye, hogy a népfrontnak nem külön gazdaságpolitikai programot kell kidolgoznia, hanem a kormány meghirdetett programjának megvalósulását kell segítenie. Dr. Fényes László, a Demokrata Fórum meghívott képviselője szerint nem reális, hogy a kormányt teszi felelőssé a népfront a sikertelen gazdaságpolitikáért. Mint mondta, a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos kérdéseket politikai szinten kell meghatározni minél előbb, hiszen ez a kibontakozás egyik alapvető feltétele. Hozzászólásában még felhívta a figyelmet arra is, hogy hiba, hogy a munkanélküli segély intézménye a pályakezdő fiatalokat nem érinti, ezen sürgősen változtatni kell, mert ez súlyos társadalmi feszültséghez fog vezetni.- A kritikában már egységesek vagyunk, de ez az anyag sem tartalmazza a kibontakozás útját - vetette fel Csekei Gyula, a Tolna Megyei Tanács osztályvezetője. - Végre el kellene dönteni, hogy mit vállal az állam a meghirdetett programok közül és mit nem. A vitán elhangzott számos vélemény az Országos Tanács elé kerülő anyagot bővítette, az arányokat és a hangsúlyokat véglegesítette. Albánia A „legfiatalabb” ország (Folytatás az 1. oldalról.) növényzet, a pálmák és a mangóliák susogása, a csend és a nyugalom. Tiranában az úttest még a gyalogosoké és a kerékpárosoké. Aluljárók itt szükségtelenek: nemcsak magánautók, hanem villamosok és trolibuszok sincsenek, s kevés autóbusz és a taxi is. A valamivel több mint 28 ezer négyzetkilométernyi területű ország lakossága - 26 éves átlagéletkorával - a legfiatalabb a lassan, de biztosan elöregedő európá- ban. Ezer lakosra évente 21 élve születés jut, amivel ugyancsak az élen jár Albánia. Az átlagos életkor erősen megnövekedett: 1938-tól 1986-ig 38 évről 71 évre. Ez a két demográfiai adat azért érdekes, mert rácáfol arra, hogy a magas születési arány csak a legelmaradottabb népekre lenne jellemző. Az átlagos életkor ilyen nagyarányú meghosszabbodása ugyanis elképzelhetetlen az életszínvonal és az általános kulturális szint emelkedése nélkül. Az ország gazdasági élete jócskán elmarad saját lehetőségeitől. Ez az elzárkózás következménye. A lehetőségekre pedig az jellemző, hogy a króm termelésében Albánia az első között van a világon, de jelentősek szén-, olaj-, vasérc-, nikkel-, és ólomtartalékai is, amelyek kitermelése szerény mértékben és elmaradott technikával folyik. Vízkészleteit tekintve Albánia a második Európában, Norvégia után. Villanyáramot exportál Jugoszláviába, Romániába, Görögországba és Ausztriába, miután saját szükségletét teljes mértékben fedezte. A megművelt földek 60 százalékát öntözik. Igaz, a művelésre alkalmas terület nem nagy ebben a csupa-hegy országban, ahol minden talpalatnyi földet meg kell művelniük a lakosság 66 százalékát kitevő falusiaknak. Szorgalmukra azért is szükség van, mert a mezőgazdasági gép kevés, s ami van, elhasználódott, elavult. Az albánok igen büszkék eredményeikre, s - ha figyelembe vesszük, honnan indultak - joggal. Egy példa a „starthelyzetükre”: Albánia volt Európában az egyetlen olyan ország, ahol a második világháború előtt még nem volt vasút és egyetem. Az első - 42 kilométer hosszú - vasútvonal 1947-ben nyílt meg, a tiranai egyetem pedig 1957-ben. Az európai hálózatba is bekapcsolt vasútvonalak hossza ma 400 kilométer, az egyetemen nyolc tanszék 68 féle diplomás szakma elsajátítását teszi lehetővé. Gyárak, erőművek, vízgyűjtők, utak, lakások épültek. Közben sok nehézséget kellett leküzdeni, s maradt is még elég. A bolgár újságírók szerint megvan a szükséges realitásérzék, akarat és szorgalom is ahhoz, hogy ezeken is felülkerekedjenek. Bulgáriából turistacsoport is járt már Tiranában, s ez épp úgy az albániai nyitás tényét bizonyítja, mint az, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke néhány év alatt 30 millió rubelről 70 millió rubelre nőtt. A nyitás különösen a Balkán vonatkozásában tapasztalható: bár élesek a két balkáni NATO-ország közötti ellentétek és a négy szocialista ország is erősen eltér egymástól, mégis szinte tapinthatóan érvényesül az új politikai gondolkodás hatása. Enélkül nem jöhetett volna létre 1988 februárjában a félsziget történetének első külügyminiszteri találkozója, és Tirana nem képviseltette volna magát - az Interparlamentáris Unió történetében először - az IPU szófiai tanácskozásán. Nagy Károly Japán-szovjet párbeszéd Párizsban Folytatódik a megélénkült japán-szovjet párbeszéd - három hét sem telt el Se- vardnadze tokiói látogatása óta és vasárnap újabb külügyminiszteri tanácskozásra került sor, ezúttal Párizsban, a japán nagykövet rezidenciáján. Az egyórás - tokiói értékelés szerint - nagyon szívélyes légkörű eszmecsere során Unó Szószuké és szovjet kollégája megállapodott abban, hogy a két ország békeszerződését előkészítő közös munkacsoport márciusban ül tárgyalóasztalhoz Tokióban, külügyminiszter-helyettesek vezetésével. Ezt újabb miniszteri találkozó követi májusban, amikor Unó moszkvába utazik. Az első félév diplomáciai lépései Mihail Gorbacsov mielőbbi japáni látogatásának az előkészítésére hivatottak. Mindennapos látvány a boltokban az átárazás
