Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-07 / 6. szám
4 Képújság 1989. január 7. Gyógyító gyógyfüvek Bulgáriában „Hátrafelé a jövőbe!” Mindenféle betegségre akad gyógyfű - mondják a bolgárok. Egyes növények gyógyító hatása ismeretes volt már a történeti idők hajnalán, de még manapság is, a szinte naponta megjelenő új és legújabb szintetikus gyógyszerek világában gyakran a természetadta patika jelenti az ésszerű alternatívát. Dimitar Szpaszov professzor, egy speciális gyógynövénykutató és gyógyszerkészítő laboratórium vezetője, a nivalin és a pimadin, két növényi alapú gyógyszerkészítmény feltalálója a következőket mondja: „A népi orvoslás tanulmányozása nyomán vált lehetővé olyan magas hatásfokú, növényi eredetű gyógyszerek előállítása, mint a re- zerpin és a nivalin. A népi orvoslásban alkalmazott gyógyfüvek tudományos vizsgálata képezi kutatómunkám egyik fontos elemét." Bulgáriában kedvező feltételei vannak a népi gyógymódok tanulmányozásának és ésszerű alkalmazásának. 1976-ban az orvosegyetemeken és az egészség- ügyi főiskolákon bevezették a fitoterápia oktatását, ezzel egyidejűleg fitoterápiai klinikát is alapítottak. Öt évvel később hasonló osztályokat nyitottak a megyei kórházakban. A gyógynövény alapú gyógyszerkészítmények száma eléri a százhúszat. Az iparban és a laboratóriumokban százféle gyógynövényt használnak fel, a népi orvoslásban azonban ötszáznál is többet alkalmaznak. Mi a magyarázata az egyre növekvő érdeklődésnek? Az emberiség még soha nem használt annyi sok gyógyszert, mint manapság, és soha nem szenvedett olyan sokat azok mellékhatásaitól. A gyógyszerek állandóan a kezünk ügyében vannak, fejfájás, fáradtság vagy álmatlanság esetén rögtön a fájdalomcsillapítóhoz, vagy az altatóhoz nyúlunk. Eszünkbe sem jut, hogy egy frissítő teának, vagy gyógynövényborogatásnak ugyanolyan kedvező hatása lehet. A következmények pedig valóban riasztóak. Ezért olyan frappáns a legutóbbi, népi gyógymódokkal és gyógynövényekkel foglalkozó nemzetközi kongresszus jelszava: „Hátrafelé a jövőbe!” A népi gyógymódok ismerőit mindig nagy megbecsülés övezte Bulgáriában. Nem volt semmilyen képzettségük, de a gyakorlatban szerzett gazdag tapasztalataik révén keresetté váltak az ország egész területén. Ivan Raev pedig világhírre tett szert azáltal, hogy gyógyfü- veivel ezreket gyógyított ki az álomkórból. Módszerét ma bolgár gyógymód néven ismerik szerte a világon. Ivan Raevet 1934-ben a királyi korona lovagja címmel tüntették ki Olaszországban. Ugyancsak híressé vált Mara Szlavova, aki két gyógynövény alapú készítményt, a Ma- raszlavint és a Maralitot állította elő. A Maralítot gyomorhurut és bélgyulladás esetén alkalmazzák. Energia hulladékból Az ötvenes években a mezőgazdászok a bájos dél-csehországi város, Trebon közelébe akaratlanul és mit sem sejtve, egy „bombát” helyeztek el, amikor felépítették a Gigant nevű, 30 ezer sertésre méretezett hizlaldát. A beruházás beváltotta a hozzá fűzött reményeket - valódi sertéshúsgyár lett belőle. Egy dologról azonban akkor megfeledkeztek, vagy inkább lebecsülték azt. Mégpedig arról, hogy a sertések nem csupán húst, hanem hulladékot is jelentenek. És egy harmincezres telep hulladéka óriási mennyiség, sokkal natf^WIÍ, mint egy ilyen lélekszámú városé. Két év elmúltával kezdett az ökológiai bomba robbanni. Az első robbanás - Rozmberk. Az egyik legnagyobb csehszlovákiai halastó, a középkori halgazdaságok nagyszerű müve, melynek közvetlen közelében áll a hizlalda, több millió hektorliter teljesen holt víz tartályává vált. A tervezőknek az elképzelése, hogy elengedő a folyékony ürülék tisztítása két kisebb halastóban és utána azt átengedni a Rozmberk- ba, ahol a vízi növényzet és az állatdk majd megbirkóznak a szennyeződésekkel, nem vált be. A másik robbanás akkor következett be, amikor a hizlalda hulladékát kezdték kihordani a termőföldekre, ami végül katasztrofális hatással volt a földekre. A treboni mezőgazdasági vállalat vezetőinek és a város képviselőinek helyzete csöppet sem volt irigylésreméltó. A hizlaldát megszüntetni gazdasági okok miatt nem lehetett, viszont tovább működtetni egyenlő volt az egyedi vidék fokozatos tönkretételével. A gordiusi csomót végül is egy különleges berendezés üzembe helyezésével vágták át. És immár tizenöt éve, hogy káros ürülékek itt néhány hasznos termékké változnak. Ezenkívül a tisztító a város szennyvizét is feldolgozza. Az eredményességet mutatja, hogy az UNESCO bioszférikus rezervátummá jelölte ki a területet. A tisztítóállomás Trebon furcsa látványosságává vált. Amíg a külföldi és hazai turisták, valamint a természetbarátok Trebon környékére a harmonikus tájat jönnek megcsodálni, mely a termőföldek, erdők és halastavak hagyományos megművelésének évszázadai alatt alakult ki, látogatók sora - vegyészek, gépészek és mezőgazdászok - a tisztitóállomást keresik fel. A tervezők nemcsak arra gondoltak, hogyan semmisítsék meg a veszélyes hulladékot, hanem arra is, hogyan állítsanak elő belőle valami hasznosat. Ebben az esetben ez a tőzeg struktúrájú nagyon jó minőségű trágya és főleg a biogáz, melynek fűtöértéke a földgázéhoz hasonlítható. A napi mennyiség (6000 m3) elegendő a bomlasztótartályok, a tisztitóállomás és a hizlalda fűtésére is. A betakarítás idején ezzel szárítják a takarmányt, gyümölcsöket, gabonát. Egyelőre kísérleti jelleggel a biogáz egy villanygenerátort is meghajt. Az eredmények biztatóak, 50 m3 110-120 kWó-t jelent, ezen felül meleg vizet a hűtőrendszerből. A fennmaradó biogázt cseppfolyósítani akarják. Jelentős mennyiségű energiaforrást, szerves trágyát nyernek tehát a hulladékból és a természetbe megtisztított vizet juttatnak vissza Trebonban. Az építés költségei már régen megtérültek. A természet megmentett értékeit számokban senki sem fejezte ki. De a szakemberek egyetértenek abban, hogy a tisztítóállomás haszna a természetvédelemben többszörösen felülmúlja a gazdasági nyereséget. Krepdesin anyagból készült ruhák. A megrendelők közt van Finnország, Svédország és Hollandia is. Kijevi divat Új kollekcióval mutatkozott be a Kijevi Divatház. A ruhakölteményeket a tengeren túl is megcsodálhatják, ugyanis meghívást kaptak az Egyesült Államokba egy nagyszabású divatbemutató-sorozatra. A Kijevi Divatház modelljei nemcsak a Szovjetunióban ismertek és kedveltek. Számos külföldi bemutatón és kiállításon arattak nagy sikert remekbe szabott kollekcióikkal. Ez a modell a Barátság nevet kapta, s a szovjet-amerikai csúcstalálkozó tiszteletére tervezték Természetvédelem az NDK-ban Téli túra a Türingiai erdőben Bioszféra-rezervátumok Az NDK-ban százhatezer hektáron 771 természet- védelmi területet tartanak számon. Közülük a legnagyobb a Müritz-tó ötezer hektáros keleti partvidékén található, változatos erdő-, láp- és vízvilágával. A természetvédelmi területek 6 százalékát rezervátumok alkotják. Ezenkívül 3500 természeti emlék és 400 tájvédelmi körzet tekinthető meg érintetlen állapotban. Különleges védelem alatt áll Hiddensee szigete, a potsdami Havel-tó vidéke, a Harz hegység és Szász-Svájc. Mindemellett van 8 nemzetközi és 37 országos jelentőségű „vadvízország” is az NDK-ban. Itt számos ritka madár is otthonra talál. Jelenleg 136 növény- és 800 állatfajta áll védelem alatt Ez utóbbiakból 335 a madárfajta. Különleges figyelmet érdemel az ország két bioszféra-rezervátuma. Mindkettő nemzetközi hírű, s mint ilyen UNESCO-védettséget élvez. Az egyik a Vesser völgye a Türingiai erdőben. A 2000 hektáros terület az ország lomberdőben legdúsabb tája. A másik a 40 3500 hektáros Steckby-Lödderitz erdő, amely Közép- Európa legnagyobb összefüggő pagonya: vizes rétek, berkek, ligetek világa az Elba mentén mintegy 18 kilométernyi hosszúságban. Korábban itt kipusztult a hód, most - a természetvédelem társadalmi munkásainak fáradozásai nyomán a számuk immár kétezerre nőtt A rezervátumban 38 emlősállat- és 130 madárfaj lelhető fel. Egy világsiker Kínából „A 101-es formula” Csao Csang-kuang nevét néhány évvel ezelőtt aligha ismerték sokan saját szülőföldjén, Vencsou városka környékén kívül. Egyszerű falusi doktor volt, méghozzá az autodidakta kategóriából, hiszen családja anyagi helyzete miatt korán abba kellett hagynia iskoláit, s a medicinához csak akkor került közelebb, amikor egy makacs betegséggel bajlódva maga is majd két évet kórházban töltött. Hazakerülve felcsapott az apróbb-na- gyobb bajok, kórok helyi gyógyítójának - a Kínában jól ismert, sok százezernyi „népi felcserhez” hasonlóan. Falujában azonban rövid időn belül két olyan eset akadt, amely gyökeresen megváltoztatta a még ma is csak negyvenes éveinek közepén járó férfi életét. Mindkettő a kopaszsággal volt kapcsolatos. Először a körzeti iskola egyik tanítónője vált rejtélyes hajhullás áldozatául, s külsejét any- nyira szégyellte, hogy hét teljes esztendőre a szobájába zárkózott, még saját szüleivel sem akart találkozni. Nem sokkal később egy fiatal lányt hagyott el vőlegénye, mert a lány is megkopaszodott. A szerencsétlen teremtés hiába próbált ki minden ajánlott kenőcsöt és cseppet, semmi nem segített. Végül, kétségbeesésében, gyomirtó szerrel öngyilkosságot követett el. Csao Csang- kuangra mély hatást gyakorolt a két szomorú eset. Elhatározta, hogy megtalálja az emberek millióinak oly sok aggodalmat és szomorúságot okozó kopaszodás ellenszerét. ígéretét be is váltotta, ám hogy milyen terhet vállalt magára, azt maga sem nagyon gondolta volna. Csaknem egy évtizedes kísérletsorozat, nyomasztó eladósodás, s kisebbfajta családi háborúskodások sora állt már mögötte, mire úgy érezte, kezében a megoldás kulcsa. Gyógyfüvek és más növények tucatjait próbálta ki, új és új keverékkel kísérletezett - jobb híján saját magát és hozzátartozóit, majd a helybeli pácienseket használva „kísérleti nyúl- ként". Úgy hírlik - persze ebben már lehet, hogy némi reklámmegfontolás is benne rejlik -, hogy nem kevesebb, mint száz különböző összetételű folyadékot kellett kiöntenie, mire rálelt a legígéretesebbre. Innen származik az új, Kína-szerte keleti csodafolyadékként méltatott hajnövesztő elnevezése: a „101-es formula". JS a jelek szerint ez a szer végérvényesen meg is hozta a dicsőséget a kitartó kutatónak. Miután a különböző klinikák és kórházak sora, gyógyult és hálás tar- fejűek serege bizonyította az új receptúra hatásosságát, a siker hulláma rövidesen Pekingig repítette Csao Csang-kuangot. Ma már 500 munkás dolgozik a fővárosban abban az üzemben, amelyet tavaly kizárólag a „101-es formula” előállítására létesítettek. Napi termelésük 12 ezer üveg körül jár, s a kimutatások szerint a szer immár 18 országba jut el. Hogy hivatalosan avagy illegálisan, az más kérdés. Ugyanis nem mindenhova a kereskedelmi csatornákon érkeznek a szállítmányok, a felfokozott érdeklődés jó néhány ázsiai országban jól jövedelmező csempészáruvá tette a portékát. Hongkongban majd 70 dollárt kérnek egy üvegért, az USA-ban volt, hogy 300- ért kelt el. A magyarázat természetesen az állítólag hihetetlenül magas, 90 százalékos eredményesség, s az éppily hihetetlenül hangzó, alig félszázalékos „reklamációs ráta”: az esetek e töredéknyi részében jelentkezett csupán komoly mellékhatása. (Valamivel nagyobb volt azok száma, akik hajbörviszketésre, bizsergésre és melegérzetre panaszkodtak.) A „101 -es formula" pontos összetétele - a Bánfi hajszesz vagy Nedeczky néni csodaszerének esetére emlékezve ezt mondani is felesleges talán - szigorúan titkos, ám hatásosságát valószínűleg részben a legendás ginzeng gyökérnek köszönheti. Ami bizonyos, az egyelőre csak az üzleti siker és a terjedő hírnév. A pekingi gyár állami beruházásként épült, de a bevételekből a feltaláló is részesedik, lapjelentések szerint mintegy 15 százalékkal. A hajnövesztő tekintélyes díjakat nyert már Brüsszelben és Genfben is, s konvertibilis valutakitermelése a pekingi üzemek rangsorában rakétasebességgel emelkedik. Naponta sok száz levél érkezik az üzembe, megrendelésekkel, sürgető hangú érdeklődésekkel. Hiába, világszerte sok a „holdvilágfejű” ember. Az ö hiúságukra alapozni a sikert mindig jó üzletnek bizonyult... (szegő) Tengeri kincsek exportra Bár a kubai export döntő többségét még ma is a cukornád képezi, azért az utóbbi években már fokozott figyelmet fordítottak az egyéb meglévő lehetőségekre is, így például a tenger kincseinek feldolgozására. A languszta, az ízletes húsú, olló nélküli rák kitermelése és feldolgozása ma már tisztes - ha nem is meghatározó - bevételi forrás az állam számára. A fejlesztés érdekében nyílt meg például a Havannához közeli Cardenas településen 1983-ban egy újabb halfeldolgozó üzem is. Méreteit tekintve kicsinek számít, hiszen csak mintegy 160-an dolgoznak itt - akiknek több mint a fele nő -, felszereltsége és eredményei m alapján a szigetország élenjárói közétartozik. Évente 350-400 tonna langusztát, kagylót, tintahalat dolgoz fel, amelynek többségét külföldre szállítják. Csao Csang- kuang, a kitartó feltaláló irodájában
