Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-23 / 19. szám

2^fepÜJSÄG 1989. január 23. Az Előre szerint a bécsi utótalálkozó visszalépés A Kisgazdapárt létrehozta A Bukarestben megjelenő Előre szerint a bécsi záródokumen­tumnak jelentős fogyatékosságai vannak. Mint a lap szombati száma írta, Románia sajnálatosnak tartja, hogy a diplomáciai ok­mány nem tartalmaz olyan előirányzatokat, amelyek széles társa­dalmi rétegeket érintő problémákra vonatkoznak. „A bécsi találkozó célja nem az volt, hogy megvizsgálja egyik vagy másik ország helyzetét, hanem az, hogy közös erő­feszítésekkel felkutassa az enyhülés és a biztonság megszilár­dításának lehetőségeit, figyelembe véve a résztvevő államok álláspontjainak sajátosságát. Ebből a szempontból a bécsi ta­lálkozó a helsinki záróokmányhoz képest visszalépést jelent azoknak a próbálkozásoknak tulajdoníthatóan, amelyek a Hel­sinki által meghonosított elvek módosítására és félremagya­rázására, elferdítésére irányulnak.” A lap a továbbiakban kifejti: Románia a bécsi tanácskozá­son és a záródokumentum elfogadásakor ismertette meg­jegyzéseit és fenntartásait. Így Románia semmiképpen sem vállalja, hogy teljesíti a záródokumentum előírásait, amelyeket nem tart megfelelőnek, s amelyekkel kapcsolatban változtatá­sokat terjesztett elő. Végezetül a cikk hangoztatja: Románia nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a bécsi fórum megerősítette a helsinki záróokmányban foglalt összes elvek szigorú és következetes tiszteletben tartásának szükségességét. saját pártszerveit A szerveződő Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Ideiglenes Országos Vezetősége jan uár 21 -én a he- lyi szervezetek vezetőivel kibővített ülést tartott, amelyen Politikai Bizottságot, va­lamint Szervező és Egyeztető Bizottságot választott. Az Ideiglenes Országos Veze­tőség megvitatta a pártszervezés aktuális kérdéseit, s az azzal összefüggő teendő­ket, a választásokra való felkészülést, va­lamint felhatalmazta a Politikai Bizottsá­got, hogy az Új Márciusi Front felhívásá­val kapcsolatban kialakítsa a párt állás­pontját. Támogatta a történelmi magyar címer és nemzeti jelvények alkotmányos visszaállítására vonatkozó javaslatot. A palesztin diplomácia hírei A PFSZ ENSZ-képviselete az arab és az el nem kötelezett országok támogatását kéri a Biztonsági Tanács össszehivásához az Izrael által megszállva tartott arab terüle­tek helyzetének megvitatására. A KUNA kuvaiti hírügynökség jelentése szerint a megfigyelő státusszal rendelkező palesztin ENSZ-misszió vezetői pénteken este erről a kérdésről tanácskoztak a BT malajziai elnökével és a testület el nem kö­telezett tagjainak képviselőivel. A hivatalos kérést a BT összehívására ma nyújtják be, az arab országcsoport ma délutánra kitűzött tanácskozása után. * Rabatban megnyílt Palesztina nagykö­vetsége. A marokkói külügyminisztérium közleménye szerint a kormány hozzájárult a palesztin állam döntéséhez, hogy rabati képviseletét nagykövetséggé lépteti elő. A közlemény Marokkó támogatásáról bizto­sítja a palesztin nép igazságos harcát az önrendelkezésért és saját független álla­mának megalakításáért. Palesztina tavaly novemberi kikiáltása óta mintegy 90 ország ismerte el a mind­máig csak elvben létező államot. * A PFSZ arra szólította fel az afrikai álla­mokat, hogy ne újítsák fel diplomáciai kap­csolataikat Izraellel. Palesztina (PFSZ) lu- sakai nagykövete a Times of Zambia ha­sábjain a PFSZ támogatásának folytatását kérte a fekete-afrikai országoktól. Az 1973- as háború után Izraellel 29 fekete-afrikai ország szakította meg diplomáciai kapcso­latait, időközben azonban Kenya, Zaire, Li­béria, Kamerun, Togo és Elefántcsontpart ismét helyreállította azokat. A palesztin dip­lomata szerint a PFSZ harca döntő szaka­szába lépett és a PFSZ lehető leghama­rabb megalakítja Palesztina kormányát. PANORÁMA MOSZKVA - Összesen nyolcszáz orosz ortodox templomot nyitottak meg is­mét, vagy újonnan tavaly a Szovjetunióban, s ebből kétszázat Ukrajnában - közölte a Kathpress osztrák keresztény hírügynök­séggel Filaret, Minszk és Belorusszia met- ropolitája, a moszkvai patriarchátus kül­ügyi hivatalának vezetője. KABUL - Hat szovjet szállító repülőgép szállt le szombaton a kabuli repülőtéren, hogy élelmet hozzon a súlyosan nélkülöző lakosságnak. A légihidon érkezett 3500 különbizottságot állítottak fel annak kivizs­gálására, hogy az élelmiszerhiányt a keres­kedők nyerészkedési célzatú, nyílt szabo­tázsra hasonlító áruvisszatartása okozza- e, avagy a szélsőségesek szervezett akciói, amelyeknek célja: válsághelyzet előidézé­se Kabulban. HO SI MINH-VÁROS - Vietnam és Kí­na megegyezett a még Kambodzsában lé­vő vietnami csapatok 1989. szeptemberéig történő kivonásának menetrendjéről - kö­zölte Nguyen CoThach vietnami külügymi­niszter Ho Si Minh-városban rendezett saj­tóértekezletén. VARSÓ - Varsóban 77 éves korában pénteken elhunyt Józef Cyrankiewicz, a második világháború utáni lengyel történe­lem kiemelkedő politikai személyisége. Cy­rankiewicz 1947-től 1970-ig (másfél éves megszakítással) miniszterelnökként tevé­kenykedett, majd 1972-ig az Államtanács elnöki tisztségét töltötte be. Tagja volt a LEMP KB Politikai Bizottságának, s 1983- ban a Béke-világtanács alelnökévé válasz­tották. Szovjet csapatkivonás Lengyelországból NSZK sajtóvisszhang az „időtlen időkig álló” berlini falról és a magyarországi menekülttáborokról Dmitrij Jazov szovjet honvédelmi mi­niszter szombaton értesítette a lengyel nemzetvédelmi minisztert a Szovjetunió azon szándékáról, hogy Csehszlovákia, az NDK és Magyarország mellett Len­gyelországban állomásozó fegyveres erőit is csökkenteni fogja - jelentette be ugyancsak Jerzy Urban, a lengyel kor­mány szóvivője. úrban, aki a PAP hírügynökségnek nyilatkozott, elmondta, hogy a szovjet döntés előtt a két ország illetékesei kon­zultáltak a kérdésben, és hogy a szovjet csapatcsökkentés egybeesik a lengyel érdekekkel. Jelezte, hogy az idén esedé­kes kivonás néhány ezredet és más önálló egységeket, például zászlóaljakat fog érinteni, jövőre pedig egy teljes szov­jet dandár tér vissza a Szovjetunióba. A pontos ütemezés még tisztázásra vár. A nyugatnémet pártok szóvivői és a politikai napilapok egyöntetűen nehez­ményezték, hogy az NDK-ban - a bécsi utóértekezleten az amerikai és a nyugat­német külügyminiszter részéről a berlini fallal szemben gyakorolt bírálatra - a fal szükség esetén időtlen időkig való fenn­tartásának hangoztatásával válaszoltak. A pártok képviselői egyöntetűen úgy vélték, hogy Erich Honecker nyilatkoza­tának hangvétele inkább múltbeli meg­nyilvánulásokra emlékeztet, és kevéssé felel meg a kor szellemének, vagyis a ke­let-nyugati közeledés mai szintjének és gyakorlatának a bécsi utóértekezlet si­kere után. Az ötven és száz évre vonatkozó uta­lást a Frankfurter Allgemeine Zeitung cí­mű tekintélyes konzervatív napilap épp­úgy kifogásolja, mint a liberális Süd­deutsche Zeitung, a szociáldemokraták­hoz közel álló Frankfurter Rundschau és a Ruhr-vidéki ipari övezet újságja, a Westdeutsche Allgemeine Zeitung. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung hírmagyarázatában azt domborítja ki, hogy a NDK-t természetszerűleg senki sem kényszerítheti elhatárolódásának feladására, és a bonni politikának is az a célja: a fal váljék mind jobban áteresztő­vé. Ezzel a politikával, a kölcsönös erőfe­szítések eredményeképpen sikerült eredményeket elérni, és remélhetőleg a fejlődés folytatódik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a kelet-európai térségben kirajzolódó vál­tozásokat és a bécsi utóértekezlet követ­keztetéseit taglalva átfogó írásában arra a véleményre hajlik, hogy az NDK, Csehszlovákia és Románia - belső politi­kai rendszerük jelentős eltérései ellenére - egyaránt kétkedve, illetőleg elutasítóan fogadja a szovjetunióbeli reformpolitikát. Ez a szemlélet az ellentéte annak, ami Magyarország, Lengyelország és a Szovjetunió felfogására jellemző, a többi között a KGST belső átalakításának te­kintetében is. A Die Welt című lap szombaton a Ro­mániából Magyarországra áramlott me­nekültekkel kapcsolatban első oldalas interjút közöl Gál Zoltán belügyminiszter­helyettessel. A miniszterhelyettes ebben közölte: Magyarország két-három hónapon belül menekülttábort létesít Budapesten és három kelet-magyarországi városban. Azzal összefüggésben, hogy február elején Magyarországra látogat az ENSZ mene­kültügyi főbizottságának küldöttsége, Gál Zoltán kifejtette: Magyarországnak nem­zetközi fórumra van szüksége, mert csak így tud úrrá lenni a menekültproblémán. Olaszország: kell-e a hadsereg? Az alternatív katonai szolgálatról szóló törvény módosítása napirendre került Olasz­országban, ahol azok számára, akik lelkiismereti okból elutasítják a fegyveres szolgála­tot, demokratikus vívmányként 1972 óta létezik a civil szolgálat. Nyugat-Európában ez a társadalmi probléma a hatvanas években jelentkezett, és a 68-as diákmozgalmak nyo­mán érlelődött demokratikus követeléssé. Azon túl, hogy egyes vallási csoportok néze­teivel nem fért össze a fegyveres szolgálatteljesítés, az ifjúság széles köreiben terjedtek el a pacifista nézetek; a többség nem vallási alapon utasította el a katonaságot, hanem megkérdőjelezte céljait, szellemét, hierarchikus rendszerét. A demokratikus alkotmány ugyanakkor előírja: „a haza védelme minden állampolgár szent kötelessége. A katonai szolgálat kötelező a törvény által előírt módon”. Az 1972-es törvény „polgári (civil) szolgálatot” létesített. Ez szintén a védelmi minisz­térium alá tartozik. Annak, aki ide akar kerülni, kérelmeznie kell ezt, s egy bizottság dönti el, valósnak tekinthetők-e a kérelmező lelkiismereti indokai. Ezt a szolgálati időt 20 hó­napban határozták meg (míg a fegyveres katonai szolgálat akkor 15 hónap, ma 12 hó­nap), nehogy a fegyvertelen szolgálatot válassza a többség. Közel két év múltán kiderült: az alternatív szolgálat nem vonz tömegeket. Az első években néhány százan vették igénybe ezt a lehetőséget, 1984-ben azonban már 9 ez­ren, 1985-ben 7700-an, tavaly és tavalyelőtt 4-5 ezren kérelmezték, vagyis az évente besorozandók mindössze 3-4 százaléka. Lassú növekedéssel azonban számolnak az illetékesek. A katonai szolgálatot az olasz fiatalok értelmetlennek, körülményeiben ne­héznek, kultúrálatlannak, lélekölőnek tartják. A védelmi minisztérium más tárcának szeretné átadni az alternatív szolgálatot, mert a növekvő létszám miatt az egyre többe kerül: 1982-ben még csak 4,5 milliárdot, tavaly­előtt már 35-öt, tavaly 51 milliárdot vitt el a katonai költségvetésből. Ugyanakkor attól is tart, hogy az újraszabályozás még kedvezőtlenebb helyzetet teremt számára. Ifjúsági szervezetek, a zöldek, a pacifisták és a katolikus társadalmi szervezetek mozgalmat in­dítottak az alternatív szolgálat megújításáért, és javaslataik mára parlament illetékes bi­zottsága asztalán fekszenek. Követelik, hogy a polgári szolgálat választása alanyi jog legyen, a besorozottak bár­mikor élhessenek vele (szolgálatuk közben is), ne függjön bizottsági döntéstől, jóváha­gyástól; függetlenítsék a hadseregtől az ide való besorozást és magát a szolgálatot is, időtartamát pedig szállítsák le 12 hónapra, a fegyveres szolgálat idejére. A katonai vezetés számára mindez elfogadhatatlan. „Ha a szolgálatmegtagadás ala­nyijog, aligha tartható fenn az ország védelmi készültsége, nem teljesíthetők a NATO- ban vállalt kötelezettségek" - hangoztatják. A bizottsági engedélyezést fenn akarják tar­tani, bár ennek nem nagy tere marad, miután az alkotmánybíróság kimondta, hogyjóhi- szeműnek kell tekinteni mindazokat, akik lelkiismereti okokra hivatkozva kérelmet ter­jesztenek elő. (1986-ban azt is kimondta, hogy a polgári szolgálatot teljesítőkre nem al­kalmazható a katonai tön/énykezés.) A hosszabb szolgálati időhöz pedig annak elriasz­tó voltára számítva ragaszkodnak a katonák. A képviselőház honvédelmi bizottsága öszegezte a 8 beterjesztett törvényjavaslatot, s hírek szerint teret ad annak a felfogásnak, hogy a „katonai szolgálat ellenzése ” alanyi jog. Az OKP azt javasolja, hogy a kötelező katonai szolgálatot teljes egészében töröljék el, mint „idejétmúlt, szükségtelen formát"; önkéntes hivatásosokból álló, kisebb hadsereg a megfelelő a mai viszonyok között, amikor a nemzetközi enyhülés csökkenti a védelmi szükségleteket, a katonai tevékenység pedig magasan képzett szakembereket igényel, nem jól-rosszul kiképzett sorkatonákat. A hivatásos haderő gondolatával a katonai vezetés régen kacérkodik, de mindig le­mondott róla, mert az sokkal többe kerül. „Ha a parlament törvénybe iktatja, hogy a lelkiis­mereti kifogás alanyi jog, nincs más választás, mint az önkéntes hivatásos hadsereg, már­pedig ennek nincsenek meg a feltételei" - figyelmeztetett Zanonc védelmi miniszter. A zöldek és a pacifisták szerint egy harmadik lehetőség az egyedül elfogadható a le­szerelés felé tartó világban: a fegyvertelen polgári védelem. Nincs szükség hadseregre a védelemhez - mondják. A többség azonban ma ezt még utópiának tartja. MAGYAR PÉTER Szihanuk új javaslata Norodom Szihanuk herceg, a kam­bodzsai ellenzéki koalíció vezetője Pá­rizsban felvetette egy kambodzsai csúcstalálkozó tavaszi létrejöttét, ezúttal francia részvétellel. A volt államfő pénte­ken találkozott Roland Dumas francia külügyi államminiszterrel és felkérte, közvetítse kérését Mitterrand elnöknek. Szihanuk ma Pekingbe utazik, hogy a következő hónapokat a kínai fővárosban töltse, miután október óta Franciaor­szágban tartózkodott. Javaslata értelmé­ben tavasszal összeülnének a Kambo­dzsai Köztársaság és az ellenzéki koalí­ció három politikai erejének vezetői Pá­rizsban, hogy megpróbálják kimozdítani a holtpontról a nemzeti megbékélési tár­gyalásokat. Dumas-val való találkozása után a volt államfő úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy a helyzet „még nem érett meg” a kam­bodzsai probléma rendezésére. Ezért eleve kudarcra ítéltnek tartja a rendezés­ben érdekelt országok és politikai erők soron következő dzsakartai nem hivatalos találkozóját. Ezen részt vesznek a kambo­dzsai politikai erők képviselői, valamint Vietnam, Laosz és a délkelet-ázsiai orszá­gok szervezetéhez tartozó államok képvi­selői. Szihanuk közölte Párizsban, hogy ő is elmegy Dzsakartába, de nem vesz részt közvetlenül a megbeszéléseken. Magyar fiatalok megemlékezése Jan Palachról A Fiatal Demokraták Szövetségének szervezésében fiatalok mintegy 40-50 tagú csoportja megemlékezést tartott va­sárnap délután Budapesten, a Népsta­dion úton, Jan Palach csehszlovák egye­temista tragikus halálának 20. évforduló­ja alkalmából. Felolvasták a FIDESZ vá­lasztmányának nyilatkozatát, majd ko­szorút akartak elhelyezni a Csehszlovák Nagykövetség épületénél, de a rendőr­ség ott tartózkodó képviselői közölték velük, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében erre nincs lehetőség. A fiata­lok ekkor elhatározták, hogy a koszorút a Hősök Terén, Bethlen Gábor szobránál helyezik el. Az izraeli titkosszolgálat robbantotta fel a Pan Am-gépet A szíriai védelmi miniszter szerint a Moszad, az izraeli titkosszolgálat robbantotta fel a Pan Am légitársaság Frankfurt-London-New York járatát. Az utasszállító december 21-én zu­hant le Skóciában. A szakértők később meg­állapították, hogy pokolgépes merénylet tör­tént, az elkövetők kilétét azonban mindmáig homály fedi. Az Al-Kabasz cimű kuvaiti napilapnak nyi­latkozva Musztafa Tlász közölte, hogy értesü­lése szerint izraeli ügynökök követték el a po­kolgépes merényletet, és céljuk eléréséhez egy NSZK-ban állomásozó amerikai katonát használtak fel; 300 ezer dollárt kínáltak neki, hogy az utasszállítóra csempésszen fel egy bőröndöt, amelyben - úgymond - gyémánto­kat kell vinnie az Egyesült Államokba. Tlász megjegyezte, hogy a frankfurti repü­lőtéren az amerikai katonák poggyászát nem vetik alá a szokásos biztonsági ellenőrzésnek. A szíriai politikus azt állította továbbá, hogy egy rabbicsoport az utolsó pillanatban törölte helyfoglalását - bizonyára a Moszad közbelé­pésére. A pokolgépnek a terv szerint nem Skócia, hanem az Atlanti-óceán felett kellett volna robbannia, de az utasszállító késve in­dult tovább London-Heathrow repülőteréről. A szíriai védelmi miniszter nem fedte fel ér­tesülésének forrását, csupán annyit mondott, hogy az több nyugati hírszerző szervezet szá­mára is hozzáférhető volt. Az Egyesült Államokban olyan feltételezé­sek láttak napvilágot, hogy a merényletet vala­melyik, Jasszer Arafat vonalával szembenálló, Szíria által támogatott palesztin csoport hajt­hatta végre. Név szerint felmerült többek közt a szélső­séges Abu Nidál szervezete. Az egyiptomi saj­tó január elején viszont annak lehetőségét taglalta, hogy esetleg Izrael állhat a merénylet mögött. Izraelben erre élesen reagáltak, hangsú­lyozva, hogy az ilyen feltételezések megmér­gezhetik a két ország kapcsolatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom