Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-19 / 16. szám
4 “nÉPÜJSÁG 1989. január 19. e------------------------------------------------------------------------------------------------------------------\ M ŰVELŐDÉS s._________________________________________________________________Kulturális pellengér? (Folytatás az 1. oldalról.) Közelebbről nézve az egyes társadalmi osztályokat, csoportokat nagy eltérések fedezhetők fel, az összképet és a tendenciát figyelve azonban elkeseritő és a nemzet jövőjét féltők számára egyelőre kilátástalan a kép. A statisztikák szerint az értelmiségiek valamivel több, mint fele rendszeresen, azaz minden hónapban egy könyvet olvas. A hátramaradó részük negyedévenként egyszer veszi kézbe a szellemi táplálékot. A meglehetősen tagolatlan, ám az arányokat jól tükröző következő kategória szerint, a munkások fele ritkán, harminc százaléka soha nem él Gutenberg örökségével, míg a parasztság majd hatvan százaléka az, amelyik egyáltalán nem olvas könyvet A néhány adat érthetően nem lehet pusztán a közművelődés gondja, gyökerei és hatása ennél jóval szélesebb szférát érint a gazdaságot politikát közéletet egyaránt behálózza, megköti. Nem időzünk tehát annál a kérdésnél, vajon rendszeresnek tekinthető-e, ha valaki harminc nap alatt egy könyvön „átrágja” magát, nem vizsgáljuk azt a minőségi mutatót, hogy az elolvasott művek mekkora hányadát teszi ki a szépirodalom, miért jut az értelmiség nagy részének szinte már kizárólag a szakkönyvem kézbevételére ideje. Nem „okve- tetlenkedünk” amiatt, hogy azokat a honfitársainkat miért nevezik még értelmiséginek akik egyáltalán nem olvasnak és megközelítően sem vállalkozunk jóslásra: mi lesz a mezőgazdasági munkások nagyobbikfelének és a munkásság jelentős részének jövője, a következő generációk öröksége, amit a könyvet nem ismerőktől kapnak.. Az okokat kutatni nem kell, közismertek és legfeljebb a csoportosításuk adhat munkát. A gazdasági kényszer, a szabadidő csökkenése, eltűnése, a megélhetés drágulása, miközben egyre kevesebbet lehet kultúrára, művelődésre költe'ni, az oktatás hiányossága, az általános műveltség devalválódása, az általános iskolát nem végzettek nagyszámú újratermelődése, a funkcionális analfabéták növekvő száma... Hosszan folytatható a sor, de itt abbahagyjuk Irritál mindenkit: az állampolgárt, amiért kulturális pellengérre állítják, a művelődés napszámosát, aki a korábbihoz hasonló nagyságú, de jóval kevesebbet érő ősz- szegből próbál valamit nyújtani és mellesleg saját maga is megélhetési gondokkal küzd; a kormányzatot, állami szerveket azért, mert lépten-nyomon deklarálják, hogy kiemelt feladatként kezelik, fontosnak tartják a művelődésre, oktatásra fordítható pénz gyarapítását Mert a legésszerűbb és hosszú távon gazdagon megtérülő tőke az emberi tudás, a legjobb befektetés tehát csak a humánszféra támogatása lehet. Ez szépen hangzik Az egyetlen szépséghibája az, hogy túl sokszor és túl régen halljuk az ígéretet miközben a legnagyobb segítő- készség mellett is fuldokol a terület intézményeivel, dolgozóival egyetemben. A legtöbb helyen a túlélés taktikáját választották, természetesen ott, ahol volt miből leépíteni, az egykori falusi művelődési házak, klubkönyvtárak sorsa nem kétséges, csak a halál módja lehet különböző. Hirtelen, drasztikus, vagy lassú leépülés, kimúlás. Egy, az országnál gyorsabban fejlődő kis város példáját idézve, évek óta 260 ezer forintot költhetnek a városi könyvtárban könyvek, dokumentumok beszerzésére, a növekvő árak mellett a lehetetlennek tűnő matematikai feladványt úgy oldják meg, hogy minden megjelenő kötetből kevesebbet rendelnek. Ezzel a mai igényeket szolgálják, bár tudják, a jövőt kockáztatják. Évtizedek múltán a kevesebb példányszámból - rossz minőségről, kivitelről nem szólva - kevesebb, vagy egyáltalán nem marad meg. Még mutatóban sem. így éli fel az a társadalom is a lehetőségeit, amelyik szerkezetváltást, csúcstechnológiát akar műveletlen emberekkel, pezsgő politikai közéletről álmodik, demokráciáról szónokol miközben idézeteit szöveggyűjteményből, újságból ollózza össze, kultúórát keres ott, ahol lassan elfelejtenek olvasni az emberek. Persze, könyvek nélkül lehet élni. De mondják, hogyan...? TAKÁCS ZS. Péntek 13 és a többiek Valljuk be, sokan vagyunk, akik örülünk, ha négylevelű lóherét találunk, vagy elveszített lópatkót dobhatunk a hátunk mögé. (Ez utóbbit urbanizált korunkban egyre ritkábban.) Bosszankodunk, ha átfut előttünk egy fekete macska, vagy ha valamiért vissza kell fordulnunk a kapuból, mert ez balszerencsét hoz. Akad, aki tizenharmadikán - főleg ha pénteki napra esik, mint nemrégiben - nem szívesen fog jelentős dologba. Luca napján nem varrunk, szúró-vágó eszközt nem ajándékozunk, mert viszályt szíthat, s a közkeletű babonákon kívül vannak „csoportbabonák”, amelyeket kisebb közösségek alakítottak ki. Csak egy példa: oktatási intézmény előtt álló szobor bizonyos testrészének megérintése szerencsét hoz. (Mielőtt valaki háborogni kezd, sietek megnyugtatni, az alak jókora orráról van szó.) Nos és egyéni babonáink közül is néhány: munkába (iskolába) menet egy bizonyos kőre rálépni, fontos esemény során a dolgokat ugyanabban a sorrendben csinálni, vagy egy már „bevált” ruhadarabot viselni, stb. A sort sokáig lehetne folytatni. Ártatlan hétköznapi babonáink gyökereit kutatni, létrejöttüket, fennmaradásukat magyarázni pszichológusok, viselkedéskutatók, történészek feladatai. Valódi, keletkezésükkor hordott tartalmukat ma már alig ismerjük, hiszen ki tudja, miért éppen a lópatkót és a négylevelű lóherét „ tüntetjük ki”, s miért éppen a fekete macskára „ormiunk”. Vélemények szerint napjaink ártatlan babonáiban inkább az emberek élénk fantáziája, játékos kedve érhető tetten, mint régi korok sötét, mágikus világának ártó szelleme. wm Legyen január 22-e minden évben a magyar kultúra napja! Ezen a napon, 1823. január huszonkettedikén írta Kölcsey Ferenc szatmárcsekei magányában azt a költeményét, amelyet nem törvény, hanem a nemzet közakarata emelt a maga imádságává, Himnusszá. Szivszorító és fölemelő ez a költemény, önvizsgálatra és a jövőépítő szent elhatározásra egyaránt késztető. A Hazafias Népfront - a nemzet jövője és a magyar művelődés, műveltség eleven léte iránti felelősségét tudva és érezve - arra kéri a magyar kultúra valamennyi barátját és művelőjét, éljen bár a határokon innen, vagy túl, vesse tekintetét ezeréves kultúránkra. Nyújtson hát kezet e napon lélekben és elhatározásban köztünk élő s az emlékezetben élő egyaránt, itthon és mindenütt a világban, különféleképpen gondolkodók, eltérő korúak, nyújtson kezet a nemzeti kultúra elismerésében, támogatásában és abban, hogy erejét, tudását az egész emberiség érdekében fejthesse ki. Kultúránk megbecsülése önvizsgálatra és önbecsülésre nevel, segít számba venni jót és rosszat, mérlegelni múltat és jelent. Gondokkal és feladatokkal teli ma az ország, ám nem titkolhatjuk: a nemzeti sorskérdésekkel felelősen vívódva okkal aggódhatunk a magyar művelődés és műveltség, művészet és tudomány egyre nehezedő gondjai miatt. Meggyőződésünk és történelmi tapasztalatunk, hogy jobb jövendő csak kiművelt emberek cselekvésével lehetséges. Hisszük és valljuk, hogy erre építésre készen a kövünk; tesz- szük ezt abban a reményben, mi több: tudatban, hogy a nemzeti műveltség hazai és másutt élő művelői készek az összefogásra és együttműködésre, de számítanak arra, hogy a súlyosbodó körülmények között munkájuk nem nehezedik, hanem az értékek megtartásában és újabb értékek teremtésében könnyebbé válik. A magyar kultúra napjának megünneplése segít bennünket egy erkölcsileg megújult Magyarország építésében HAZAFIAS NÉPFRONT Ha tetőz a hullám... A középfokú oktatás gondjai Bonyhádon A középfokú oktatási intézményekbe érkező nagy létszámú korosztályok fogadásáról a szakmunkásképzés feltételeiről, valamint a foglalkoztatási lehetőségek alakulásáról tárgyalt legutóbbi ülésén a Bonyhádi Városi Tanács. Az utóbbi két évben országszerte csökkent a gimnáziumi továbbtanulás iránti igény, nőtt a szakmunkásképzőbe és szakközépiskolákba jelentkezők száma. A szakképzetlen munkaerő iránti kereslet ugyanekkor csökkent, a munkáltatók előrelátása bizonytalanná vált a szakképzett munkaerőigény megítélésében. A gazdasági helyzet romlása feladat átcsoportosítást tett szükségessé Bonyhád iskolahálózatának további fejlesztésében is. A gimnáziumot kevesen választják Az általános iskolák korszerűbbek, kevesebb az üres álláshely, képesítés nélkülieket már csak néhány esetben kell alkalmazni, akkor is csak helyettesítésre. A Petőfi Sándor Gimnázium az 1988/89-es tanévben jelentkezők hiányában egy első osztállyal kevesebbet tudott indítani, s a kollégium kihasználtsága 40 szakmunkásképzős felvétele mellett is csak 80 százalékos. Vizesblokkját felújították, a konyhát modernizálták. Az iskola szakmai program keretében lehetőséget kapott tehetséggondozásra, azonban hiába volt ez eredményes, az intézmény vonzereje nem nőtt. A végzős nyolcadikosok inkább a szakközépiskolába adták be felvételi lapjukat. A helyzet megváltoztatására a jól bevált számító- gépes fakultáció mellett 1989-től természettudományi tagozatos osztály indítását tervezik. A Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola az elhelyezkedési gondok ellenére is vonzó maradt, az 1988-as beiskolázás tapasztalatai alapján várható, hogy egy tanulócsoporttal többre lesz szükség jövőre. A kollégiumban 12 szakmunkásképzőst is el tudtak helyezni, a férőhelyek 96 százaléka foglalt. Az 504. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet létszáma a vártnál dinamikusabban emelkedett, a csoportfejlesztésnek azonban gátat szab a tanterem- és pedagógushiány. Az intézmény 6 általános iskolai osztálytermet és 2 könyvtári helyiséget is használ. A testnevelésórákat a városi sportcsarnokban tartják. A tanműhelyek fejlesztése lehetősége igen csekély, gépek beszerzésére nincs pénz. A végzősök fele tud helyben elhelyezkedni Az utóbbi két évben az egészségügyi szakmákban és a gimnáziumokban végzettek kaptak nehezebben állást a Bonyhád környéki fiatalok közül is. Az egészségügyben első ízben munkába lépő 44 lány közül 26-ot csak helyettesitőként alkalmaztak, s hasonló a helyzet a gépiparban is. A 468 négy, illetve három éve általános iskolát végzett tanulónak csak fele kapott munkát helyben vagy a környező településeken. Itt jelentkeznek azonban első munkavállalóként mindazok az itt lakók is, akik Tolna vagy a szomszédos megyék más szakközépiskoláiban érettségiztek. Számuk növekedése várható, hiszen lassan mindenütt a telítettség lesz jellemző. Afeszültség feloldását abban látják a testület tagjai, ha minél magasabb iskolai végzettség megszerzésére a keresett szakmák elsajátításához versenyképessé teszik az iskolák a növendékeiket. Természetesen elengedhetetlen a termelő és szolgáltató vállalatok, üzemek fejlődése is. Új termeket kap a szakmunkásképző A tanácsülésen határozat született arról, hogy a Perczel Mór utca 48. szám alatti általános iskolai oktatásra használt épületet teljes egészében a szakmunkásképző használja 1989. január 1-től. A közgazdasági szakközépiskolában a jövő tanévben egy helyett két pénzügyi osztály indul, a szakmunkásképző intézetben 204 hegesztő, 303-3 marós és 901-2 épületasztalos szakmák oktatását kell megkezdeni. Ehhez két új osztálytermet biztosít a tanács. A középfokú oktatási intézmények tárgyi feltételeinek javítására felhasználja az ágazattól kapott pénzeszközöket, s 1989-ben megkezdi a gimnázium több lépcsőben történő felújítását. CS. I. Megszűnik a könyvcsekk A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szekszárdi Babits könyvesboltjában érdeklődtünk: valóban megszűnik-e a közkedvelt vásárlási forma, a könyvcsekk? Tizenkét éven keresztül bevált, akkor miért foglalkoznak ezzel a gondolattal, kérdeztük Zörényi Zoltánné boltvezetőt.- A vállalat számára az ötszázalékos kezelési költség felszámítása sem fedezte az ezzel járó befektetést, költségeit. A tartozások nyilvántartása, az adminisztráció jóval nagyobb volt, mint az ebből származó bevétel. Ezért döntöttek a megszüntetése mellett.- Hány embert, törzsvásárlót érintett ez az önök üzletében?- őszintén szólva igen keveset. Induláskor úgy ötszáz könyvcsekkesünk volt, ma körülbelül százhatva- nat tartunk nyilván. Ők a visszatérők, a törzsgárda. Havonta megközelítően százezer forint forgalmat jelentett a könyvcsekk útján történő vásárlás, az utóbbi időben a közismert okok, áremelések hatásaként negyven- ezerre csökkent ez az összeg.- Milyen határidővel kell elszámolniuk az érintetteknek?- Decemberben a karácsonyi vásárlásokra tekintettel még mindenkinek megadtuk a lehetőséget e kedvezményes forma igénybevételére. Mint arról minden tulajdonost értesítettünk, a tartozások törlesztését március 31-ig kell befejezni.- Nem túl sok embert érint ugyan, de éppen azok esnek el egy kedvező vásárlási formától, akik nem tartoznak a legnagyobb keresetűek közé, könyvvásárlásaikat eddig is más rovására tudták csak „kiszorítani". Mi lesz velük?- A pedagógusoknak, diákoknak nyújtott Alma Mater-kedvezmény ezután sem szűnik meg és talán többen fordulnak majd a munkahelyi könyvterjesztés felé. Az már a mi gondunk lesz, hogy az új adórendszerben sokan visszamondják ezt a pluszfeladatot. De a lényeg, hogy továbbra is sok helyütt vásárolhatnak részletre, mégpedig kamat nélkül, könyvet a kisfizetésűek is.- tzs Ország-világjárók baráti köre Ismeretlen tájak, hasznos tudnivalók, olcsó utazások Ország-világjárók baráti körét alakítják meg Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban. Az intézmény az IBUSZ, a COOPTOURIST és TIT támogatásával vállalkozott erre a kezdeményezésre. Milyen céllal, kérdeztük Bucher Flóriánt, a művelődési központ osztályvezetőjét:- Előadásokkal, videofilmek vetítésével szeretnénk a belföldi és külföldi utazások látnivalóit egyes tájak, országok nevezetességeit, érdekességeit bemutatni az érdeklődőknek. Tehát az utazásra próbálunk inspirációt adni, természetesen úgy, hogy amikor állandó közösséggé szerveződik a baráti kör, a tagoknak kirándulásokat, utakat is szervezünk. Ennek egyébként volt már egy előzménye, a Fiatal utazók klubja, ott azonban más utazási iroda volt a part- nér, és persze más réteget, az ifjúságot célozta meg elsősorban.- Nem időszerűtlen ma utazásra buzdítani az embereket, amikor más, napi gondjaik vannak?- Éppen ez lenne az egyik cél, hogy a könnyebben elérhető, de ismeretlen, vagy kevéssé ismert magyar tájakat bemutassuk. Másrészt a közeli és távoli vidékek bemutatása mellett hasznos tudnivalókat is igyekszünk nyújtani, így például a második előadás témája az új pénzügyi és vámszabályozás lesz. Ezenkívül utazások, kirándulások szervezésével kedvezményt is nyújtunk a partnereinkkel közösen. Itt nem egy nagy árengedményre kell gondolni, de egy család számára néhány száz forint személyenkénti árdifferencia már azt hiszem, nem kevés.- Kiket várnak?- Rendszeres utazókat és minden más érdeklődőt- Milyen programot kínálnak?- Az első előadásra ma, csütörtökön délután fél hatkor kerül sor, Törökország idegenforgalmi nevezetességeiről dr. Tollár Tiborné országjárás-vezető beszél majd videofilm-vetítéssel egybekötve. A kezdeti néhány alkalommal a külföldi utak felé fordulunk, a már említett szabályozás mellett Burgenlandot ismerhetik meg a baráti kör tagjai. Majd a hazai vidékek következnek, Szatmár, Bereg, az Alföld... Májusig havonta két alkalommal, a nyári szünet után pedig havonta egyszer szervezünk összejöveteleket a művelődési központ társalgójában.-tzsMelyik utat válasszuk?
