Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-14 / 297. szám

1988. december 14. NÉPÚJSÁG 5 A Soros alapítvány nyomában A fa virág rokolya féltői Érdi székelyek között Tolnában Kóka Rozáliának gratulál egy bonyhádi néző Ferenczy Csongor gyerekek között Rövid hírben ad­tuk közre lapunk­ban, hogy megyénk több településén ad műsort Kóka Rozá­lia és az érdi szé­kely hagyományőr­ző együttes, Fe­renczy Csongor színművész, vala­mint a Mente zene­kar közreműködé­sével. Bonyhádon azt is megtudtuk tő­lük, hogy szereplé­süket a Soros ala­pítvány támogatja, finanszírozza. Nanyóka meséi Kóka Rozália úgy kezdi bemutatkozá­sát, hogy:- Édesapám bukovinai székely, édes­anyám bácskai magyar... Mindez meghatározója további életé­nek. Gyermekkorát Felsőnánán töltötte, majd 1961 -ben érettségizett a szekszár­di Garay János Gimnáziumban. A kapos­vári tanítóképzőben szerzett diplomát. Szüleivel Érdre költözött, ott él. Főállás­ban volt népművelő, jelenleg a Kisdobos című lap újságírója, előadóművész, nép­rajzi gyűjtő. A féltésből él. Óvja, védi, őrzi a székely- ség megmaradt hagyományát, kultúráját, örökségét. Édesapja mostohájától - Na- nyókától - tanulta első meséit és azoktól, akik az apja asztalosműhelyében, vagy a szecskavágó mellett, az anyja varrógépe körül állva adták tovább, amit valamikor a nagyszülőktől hallottak népükről. Ez elegendő alapot jelentett Kóka Ro­záliának, hogy felnőtt emberként tudato­san vállalva kutassa és feldolgozza mindazt amit Csátalján, Kétyen, Felsőná­nán, majd Fladikfalván, Andrásfalván, Is­tensegítsen, Fogadjistenen, Józseffalván látott, hallott. Talán az is természetes, hogy szerette volna megmutatni mit tud. Ennek eszkö­zül szolgált és ma is az: a színpad. A bu­kovinai székelyek népviseletébe öltözve állt először Érden közönség elé, majd 1971-ben megalakult hagyományőrző együttesével felléptek a főváros egyete­mein, főiskoláin, a környék művelődési házaiban. Kapcsolatot teremtettek a ha­zánkban élő délszlávokkal, szlovákokkal, svábokkal, de az országhatárokon kívü­liekkel is. Ha előbb nem is, de utóbb biztosan fel­vetődik a kérdés: miből fedezik szereplé­seiket, vagy például a két nyelven, ango­lul és magyarul megjelent hanglemezü­ket? No és a további gyűjtőmunkát? A válasz most csupán arra a körútra vonatkozik, amelynek során Varsádon, Kalaznón, Kis- és Nagymányokon, Győ­rében, Izményben, Zombán, Kétyen, Fel­sőnánán, Bonyhádon, Bátaszéken, Hő- gyészen, Lengyelben, Vaskúton, Garán, Somberekben is bemutatták műsorukat. Szóval ezt az utat, vendégszereplést a Soros alapítvány 200 ezer forinttal se­gítette, majd további 60 ezer forinttal Kóka Rozália aldunai gyűjtéséhez járult hozzá. Beszegzett ég... Az érdi székely együttessel járja vidé­künket Ferenczy Csongor színművész, a fővárosi Nemzeti Színház tagja is. Erdé­lyi színész korában találkozott Tamás Menyhérttel. Beszegzett ég alatt című kötetével, akkor főiskolai tanárként adta tovább ezeket a verseket tanítványainak. Majd 1980-ban Magyarországra települ­ve, erősödött benne az érzés, szólni kell, felhívni a figyelmet a művészet, a színház eszközeivel is az Erdélyben élő magya­rok életére, de a vi­lág valamennyi el­nyomott népéért is ki kell állni. A szí­nésznek Tamás Menyhért lírája se­gített, önálló est mű­sorában. így talál­kozott Kóka Rozá­liával Érden. Szán­dékuk, céljuk, aka­rásuk egy. Útjuk is azonos irányt vett. Öröm számukra, hogy van igény mű­sorukra, amelyben mondták, élettörté­netek, dalok, játé­kok segítségével rajzolódik a székelység kálváriás útján is megőrzött szokásrend. Öröm nincsen üröm nélkül. Ferenczy Csongor úgy fogalmazott: egyszerűen szégyen, ha nincs pénz arra, hogy saját hazában, saját kultúrát terjesszen egy kis közösség. Szomorú, hogy ezt egy ameri­kai fedezi. Hogy mégis mennyibe kerül egy ilyen előadás, arra csak körülbelüli számokat adunk: Érdről Tolna megyébe autó­buszai utazni, itt negyven embernek - szereplőnek - szállást, étkezést biztosí­tani bizony 25 ezer forint egy-egy este. Milyen bevételre számíthat a rendező intézmény, amelyik helyet ad a műsor­nak? Bonyhádon kifizettek 8 ezer 250 fo­rintot a színészek, zenészek tiszteletdíja­ként. A nézőtéren becslések szerint 200- an ültek, de száz fizetett. Háromezer fo­rint volt az est bevétele. Ne kezdjük szá­molni, hogy mit tehet akkor egy kistele­pülés, ha a városban... Estéről estére, beszegzett ég alatt élednek nanyókák meséi, mozdulnak fa­virág rokolyák, értéket őrizve, teremtve, üzenetet hozva tegnaptól a mának: ki-ki a legszűkebb környezetében teremtsen békét, jusson idő a szépség, a rend, az erkölcs ápolására, hogy kicsit boldogab­bak lehessenek az emberek. DECSI KISS JÁNOS Szemaforhiba okozta a londoni vasúti katasztrófát Kedden reggelre eltávolították a dél-londoni Clapham csomópontnál összeütközött három vonat összeroncsolt vasúti kocsijait. Hivatalos közlés szerint 36 utas vesztette életét, 113 szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket, kö­zülük 31 állapota súlyos, illetve válságos. A brit vasutak (BR) szakértői szerint minden valószínűség szerint a kor­szerűsítés alatt álló jelzőrendszer hibája okozta a balese­tet. Paul Channon közlekedési miniszter bejelentette, hogy a kormány független vizsgálatot indít az elmúlt húsz év legsúlyosabb vasúti katasztrófája ügyében. A BR helyszí­ni vizsgálata eddig a következőket derítette ki: A Basingstoke-ból Londonba tartó utasokkal zsúfolá­sig megtelt vonat előtt zöldről - a valamelyes lassításra intő egy sárga és a teljes fékezésre szólító kettős sárga fényjelzést kihagyva - hirtelen pirosra váltott a szemafor. A vonatvezető fékezett, majd megállt és a pálya melletti telefonhoz sietett, hogy megtudja, mi történt. A szerelvény hátsó kocsijaiba eközben rohant bele az ugyanezen a pályán Poolból érkező vonat. Feltételezések szerint azért, mert az előző szemafor mindvégig zöldet mutatott. Ugyancsak zöld jelzése volt az ellenkező irányból szintén nagy sebességgel jövő harmadik vonatnak, amely bele­rohant az összeütközés következtében kisiklott szerelvé­nyekbe, illetve a vasúti pályára menekült, vagy zuhant utasokba. A fényjelzések összekavarodását szakértők azzal hoz­zák összefüggésbe, hogy a Clapham csomópont 1930- as évjáratú jelzőberendezéseinek korszerűsítése, illetve cseréje most van folyamatban. A BR teljes erkölcsi és anyagi felelősséget vállalt a tör­téntekért. Milyenek a skótok? Anna Canning és a magyar paprika (Folytatás az 1. oldalról.)- Mi, magyarok, a skótokat főként a vicceikbők ismerjük...- Tapasztaltam - mosolyog. - Ná­lunk is vannak ilyen viccek, de azo­kat általában nem magunkra, hanem a néhány kilométerrel odébb élő aberdeeniekre mondjuk...- Takarékosak a skótok?- Nem erről van szó - tiltakozik. - Skócia régen nagyon szegény or­szág volt. Ha kevés a pénz, akkor meg kell becsülni azt, ami van.- Most könnyebben élnek arrafelé?- Amikor ötmillió lakosból majd­nem egymillió a munkanélküli?- A fiatalok?- Hajaj! - legyint. - Egy barátom, aki velem együtt végezte az egyete­met, még mindig kocsmában dolgo­zik, ott mosogat.- Szórakozási lehetőségek?- Sok diszkó van... mint máshol is.- Ápolják a hagyományokat?- Az öreg bácsik, akik így játsza­nak... (Mutatja a húzó-vonó mozdu­latokat) Hogyan kell ezt mondani?- Hegedülnek?- Igen. Az érdekes dolog. És éne­kelnek.- Jellegzetes táncok?- Ó hogyne, van belőlük sok. Rá­adásul kötelező megtanulni azokat az iskolában - neveti el magát. - Én még szerettem, de a punkkorszak- ban felnőtt gyerekek? - tárja szét a kezeit.- Angol befolyás?- Az van - komolyodik el. - Mindig szidják az angolokat.- Miért?-Ez az olaj... Sok van nálunk belő­le. De azt mondják, hogy az angolok csak kihasználják ezt. Kevés jut vissza Skóciába... De ez bonyolult...- Mit tudnak arrafelé hazánkról?- Nem sokat - ingatja a fejét.- És amikor idejött?- Azt hittem, találkozom egy jóké­pű cigány hegedűssel, aki - csak nehezen folytatja a szinte kirobbanó kacagása miatt - aki megtanít a ma­gyar népdalokra.- Nem így történt?- Nem. De én úgy vettem észre, hogy a hagyományos népzene a magyarokat sem érdekli igazán. Mindig összehasonlítom: nálunk is van egy nagyon kommersz skót ze­ne...- Ez nálunk megfelel a magyar nó­tának.- Igen. Meg van a tradicionális népdal, ami sokkal nehezebben ért­hető. S hol lehet ezt hallgatni? Sehol!- Az első benyomások a magya­rokról?- Mondjam őszintén?- Csakis.- Oké! Először egy konferenciára jöttem. Beültem egy taxiba és a sofőr elkezdett így... (a közeledésre utaló félreérthetetlen mozdulatok követ­keznek). Szóval... Érti, nem?- Hogyne.- Nagyon féltem, mert akkor még egy szót sem tudtam magyarul.- Később változott a kép?- Nem lehet egy népet pár szóval leírni - gondolkodik el. - Talán a ma­gyarok hasonlítanak a skótokra: temperamentumosak és sokat dol­goznak, ha kell. Anna Canning arcai- A népdalok szövege is hasonló?- A skót dalok is főként a szere­lemről és a munkáról szólnak. Mint mindenütt a világon.- Gyakran látogat haza Skóciába?- Úgy félévente. ' - És viszi jóhírünket?- Persze... Meg a finom magyar kolbászt és a paprikát - neveti el ma­gát ismét. - nagyon ízlik. SZERI ÁRPÁD FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY Macska-AIDS? Az Egyesült Államokban felfedez­tek egy olyan vírust, amely házi­macskákban hasonló tüneteket okoz, mint az emberben az AIDS-ví- rusa, rövidítve a HÍV. A fertőződés egyebek között idült náthában, has­menésben és erős fogyásban mutat­kozik meg. Miként a HÍV az embert, a macská­nak ez az egyelőre FTLV betűszóval rövidített nevű vírusa is a T-nyirok- sejteket fertőzi meg. Az FTLV immu­nológiai szempontból mind a macs­kák összes ismert retrovírusától, mind az ember HIV-vírusától külön­bözik. De alakilag és a hatása szem­pontjából jobban hasonlít a HIV-ví­rusra, mint a macskának ugyancsak az immunrendszert elnyomó fehér­vérűség vírusa. Minthogy az újonnan felfedezett ví­rus hasonlít a HIV-re, az általa oko­zott megbetegedéseken jól model­lezhetik majd az AIDS-es fertőzés mechanizmusát. A macska e vírusa az embert nem fertőzi meg. Hadikfalví betlehemes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom