Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-10 / 294. szám
4 TrtHPÜJSÄG IRODALOM - MŰVÉSZET 1988. december 10. Meseigény A napokban levél érkezett a címemre. Volt szomszédom, Dobcsánszkyné, egy fiatal gyakorló mama írta. Arra kért, hogy feltétlenül keressem fel Akácfa utcai otthonában. Zsebemben tíz deka savanyú cukorral bekopogtattam Dobcsánszkyék ajtaján. A kedves fiatalasszony kitörö örömmel üdvözölt. Szoknyájába kapaszkodva egy szőke fürtű apróság, a kétéves Tibiké nevetett rám. Átnyújtottam neki a savanyú cukrot, s ő zsákmányával eltűnt a szomszéd szobában.- Tibikéről van szó. A segítségét kérem - nézett rám könyörgő tekintettel Dobcsánszkyné.- Parancsoljon velem - mondtam gálánsán,- Nagy problémám van. Tibiké meseigénye az utóbbi időben hihetetlen méreteket öltött. Reggeltől esti mesét követel. Mosás, vasalás, főzés közben mesélnem kell neki, különben olyan botrányt csap, hogy a szomszédok már kétszer rendőrséggel fenyegetőztek. Egy darabig ment a dolog. Tibikének elmondtam a világ mesetermésének javát. Andersen, Grimm, Ba- zsov, Benedek Elek összes munkáit ismertettem már a fiammal. Most már kifogytam minden meséből - sóhajtott kétségbeesetten a fiatal mama.- De hát a gyereknek bizonyára vannak kedvenc meséi. Azokat újból elmondhatja Tibikének.- Szó sincs róla. Ismétlést nem fogad el a fiam. Amikor a Piroska és a farkas történetét akartam újból műsorra tűzni, Tibiké hevesen tiltakozott. Közölte, hogy arról a ronda farkasról nem akar újra hallani. Tudja, irigylem azokat a szülőket, akiknek fantáziájuk van és mindennap képesek egy új mesét kitalálni a gyereknek. Nekem ehhez semmi tehetségem. Ezért van szükségem a segítségére, hiszen maga tollforgató ember. írjon a fiamnak naponta legalább két mesét. Persze nem kívánnám ingyen. Adnék kosztot, kvártélyt és napi 20 forintot tudnék fizetni...- Köszönöm a megtisztelő ajánlatot, de a mesékhez nem értek. Fogalmam sincs, mi érdekli a gyerekeket. Esetleg, ha egy háromfelvonásos történelmi drámára lenne szüksége, azt nagyon szívesen megírom - feleltem udvariasan.- Hát akkor nem is tudom, mi lesz velem - mondta szomorúan Dobcsánszkyné, majd bekiabált a szomszéd szobába Tibikének: - Lefeküdni, már későre jár! Tibiké könyörgésre bár, de ágyba bújt. Nagy kökénykék szemével nézett az anyukájára, s határozott hangon megszólalt: - Mesét kérek!- Látja? Nincs menekülés - mondta kétség- beesetten Dobcsánszkyné. - Most mit meséljek neki? Már minden meséből kifogytam. Tibiké bizalommal, várakozásteljesen nézett anyukájára. Dobcsánszkyné teljes tanácstalansággal meredt maga elé. A kis fehér ágy fölé hajolt és lágy duruzsoló hangon elkezdte:- Kicsi fiam, ma a Szoboszlaiék rosszul sikerült házasságáról mesélek neked. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy gonosz férj... a Szoboszlai... Tíz perc múlva Tibiké az igazak álmát aludta. GALAMBOS SZILVESZTER Emlékezés Korniss Dezsőre Korniss Dezső, a magyar avantgárd festészet nagy képviselője most lenne nyolcvanéves, ha. a halál néhány éve el nem ragadta volna körünkből. A XX. század első felében a magyar képzőművészetnek több irányzata Irta zászlajára az európaiság és magyarság szintézisét. Oly fokon azonban, ahogy a Korniss Dezső és Vajda Lajos által alapított szentendrei iskola megvalósította, másnak nem sikerült. A korszakalkotó festő Besztercén látta meg a napvilágot, de már 1910- töl a főváros lakója volt Művészete tipikus nagyvárosi művészet, nosztalgiakeresésében is. Festeni Podolini Volkmann Artúr magániskolájában tanult. Serdülőkorában néhány hónapot Hollandiában töltött, ahol az új festészeti kifejezés döntő hatást gyakorolt szemléletére. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Csók István növendéke volt, de Kassák Munka körében is tevékenykedett, a képarchitektüra akkor forradalmi kompoziciós törvényeit elsajátítva. 1930-ban egy évet Párizsban töltött. Az új hullámok igézetében határozta el magát a bartóki gyökerű, új magyar piktúra megteremtésére. A Néprajzi Múzeum gazdag gyűjteménye kimeríthetetlen forrást nyújtott számára a folklórelemek gyűjtésében, amelyet élete végéig gyümölcsöztetett munkásságában. 1934-től Szentendrén dolgozott barátjával, a fiatalon elhunyt Vajda Lajossal együtt. Először a szigetmonostori házak forma-törvényszerűségeiből szerkesztették meg absztrahált műveiket. A népi, parasztművészet emlékeinek jellé sűrített szimbólumaival kívánták belekapcsolni a konstruktív látásmóddá tradíciók közönségteremtő áramába. Korniss formanyelve alapvetően intellektuális akkor is, ha geometrikus felépítésű képarchitektúrába applikálja montázsos, drámai feszültségű fotóit. A felszabadulás után Budapesten és Szentendrén munkálkodott. Az Európai Iskola egyik megalapítója volt. Törekvései ekkor teljesedtek ki, és ekkor születtek olyan főművei, mint a Kántálók (1946) és a Picasso műveire rimelő Tücsöklakodalom (1948). A dogmatizmus évei csaknem két évtizedes hallgatásra kényszerltet- ték. Új stílusfordulata a hatvanas években a kalligráfia felé vezetett. Tussal írt titokzatos jelei tudatosan komponáltak, a művész belső világának szubjektív, absztrakt kivetítö- dései, az én és a külvilág közti párbeszéd képi közvetítői. A hatvanas években a fiatal művészek, Bak Imre, Molnár Sándor, Nádler István sorsdöntő ösztönzést kaptak akkor a még nyilvánosság elé nem került műveiből. A hosszú némaság után 1965-ben a székesfehérvári múzeumban nyílt kiállítása. Új műveivel átütő elismerést aratott és egyszeriben az új nemzedék tanítójává avatta. A siker szárnyára kapta nevét. 1978-ban Érdemes Művész címmel tüntették ki, 1980-ban gyűjteményes kiállítása nyílt Budapesten. BRESTYÁNSZKY ILONA Bayer Béla: Status Ágbordák közt vérfolt. Szelek zsolozsmáznak. Balladát vigyáz a kopjafa. Krisztustövis őrzi alvó két leányom, avarfüst nehéz az éjszaka. Arcok holdudvarán álmatlan vergődöm, felmagzik a jelen tébolya, akárha megtartó barbár szertartáson. Csillagom: karmazsin pirula. Bekopogtunk Taníthat az akvarell is FORMÁK FOTO SÖRÖS MIHÁLY A jövő év elején rendezi meg az Erdély Művészetéért Alapítvány kuratóriuma a székely és csángó népművészeti kiállítást. Céljuk, hogy Ízelítőt nyújtsanak az államhatárokon túl élő keleti magyarság népi kultúrájából. Bemutatni a nemzeti azonosságtudatukat meghatározó művészi teremtőképességüket. Megismertetni a hazai közönséggel annak a két népcsoportnak sajátos szellemiségét, erőteljes alkotókészségét, mely nagy veszélyben van. A bemutató sikeréhez széles társadalmi összefogásra van szükség. Ezért a kuratórium kéri mindErdély Művészetéért Alapítvány Vetületek, síkok, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás, meg ehhez hasonló fogalmak keringnek a bonyhádi Vörösmarty Általános Iskola műszaki rajz fakultációs óráján, amikor Kovács Ferenc festőművész, rajztanárhoz bekopogunk. A diákok félhangosan - egymástól is kérdezve - oldják meg a feladatot, a vonalzókat, körzőket pontosan használva. * A művészettel találkozni: csoda. Vallja Kovács Ferenc. E kijelentő mondatára különösen figyelni kell, hiszen pedagógusi tevékenységének alapkövét jelenti. Erre építve gondolatait, születnek azok a kérdések, melyekre önmaga keres és ad választ, a lehetőségeinek megfelelően. Első ilyen kérdése, hogy milyen helyet foglal el - napjaink köztudatában - még mindig a rajz, a többi tantárgyak között. Kovács Ferenc csak a puszta tényeket sorolva felel: egyre csökken a heti óraszám. Ebből látszik, hogy - a szaktanárokon kívül - szinte mindenki szükséges rossznak tekinti e tárgyat. Ha valahol egy idegen nyelvet vesznek fel új tantárgyként az iskolában, ott biztosra lehet venni: a rajzórák rovására történik minden. A hétköznapi gondok mellett a szülőkkel is nehéz elhitetni, hogy a rajztanítás a látást fejleszti, ami a felnőtté válás szempontjából is fontos. Ha meg akarjuk közelíteni a bevezetőben említett csodát, azt - a képzőművészet vonatkozásában- vizuális úton tehetjük. Kovács Ferencnek, mint pedagógusnak, szaktanácsadónak megvannak a módszerei, hogy a rajztanításban hogyan valósulhat meg ez a közeledés. Ám érdemes a művészi ars poétikáját is idézni, mert azzal szintén e csodához vezeti a festményei, grafikái szemlélőit. Ez nem egyéb, mint a környezet szépségeire irányítani a figyelmet. Eszközül ehhez az akvarellt használja. Az akvarell önálló műfajként a XX. században jelenik meg, egy-egy művész időszakos kifejezőeszközeként. Ezt a technikát ma többnyire színvázlatok készítésére használják. Van egyféle pejoratív, lekicsinylő kicsengése is- ugyancsak a köztudatban - hiazokat, akiknek tulajdonában székely, vagy csángó népművészeti alkotás - textil, faragás, népi életet bemutató fénykép - van, bocsássa rendelkezésre a kiállítás időtartamára. Beküldhető a kuratórium címére: Budapest, 1675, Pf.: 133. Erdély Művészetéért Alapítvány. Baka István: Balcsillagzat (Liszt Ferenc: Unstern, Sinistre, Disastro) Balcsillagom, te szárazon csikorgó homokszem Isten fogai között, hovár rohansz a kristályhéjú, forgó szférákon át, mint földi üldözött, kitől házat, hazát és anyanyelvet elvettek, és körötte kürt rivall, s mégis, mint víz alól, a mennyet szippantja távcsők nádszálaival Balcsillagom, te égi eb, ki rúgott beléd, miféle ütlegek elől loholsz, kilógó nyelvvel és behúzott farokkal, s bár tetőled tündököl a földi éj, a szégyened sugárzik csak a sikátor-mindenségben, és angyal röhög, felfegyverezve állig, mögötted, s szárnya éles, mint a kés Balcsillagom, szétszaggatott uszályod vonszolva, véres öllel futsz tova, akár egy égi Szúza meggyalázott, zsoldos elé lökött menyasszonya, s nincs menedék, a barbár palotában dőzsöl a gőgös, parvenü görög... Balcsillagom, lobogj az éjszakában, gyalázatunk, akár a fény, örök Szentendrei kapu Allegro Barbara szén egyszerű víz- festményről van szó. Éppen az „egyszerűség” az, amit Kovács Ferenc, a pedagógus, a művész felhasznál. Könnyen hozzáférhető diákok részéről is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ilyen akadálytalanul lehet alkalmazni. Érett látásmódot, határozott élképzelést, frissességet követel az akvarell. Erről győzi meg látogatóit Kovács Ferenc kiállításainak sora is. A táj, a növényzet, fű, fa, virág jelenik meg képein, láttatva a szépet. Arról külön fejezetben kell szólni, hogy mindennek milyen a visszhangja Bonyhá- don. Szorítkozzunk a puszta tényekre. A Hazafias Népfront városi bizottsága új helyre, a volt tanácsháza épületébe költözött. Kovács Ferenctől festményeket kértek a folyosók és irodák falára. Hasonló igénnyel kereste meg őt a takarékszövetkezet és a Hungária Biztosító helyi kirendeltségének képviselője is. Az ilyen jellegű művészetpártolás nem kér semmilyen kommentálást. A kérdések sorában áll még az is: a pedagógiai, vagy művészi tevékenység az erősebb Kovács Ferencnél? Eddigi pályafutása azt igazolja: sikerült párhuzamosan vezetni a kettőt. Ez sok energiát emésztve kölcsönhatást alakít az alkotó, tanító között. A fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges a szakmai továbbképzés, ami megyei, országos tárlatok látogatásában is jelentkezik. A kollégákkal való kapcsolattartás, beszélgetések ugyancsak részei lehetnek az előrelépésnek és ösztönözhetnek más technikai eszköMecseknádasd. Kovács Ferenc grafikája. zök alkalmazására. Kovács Ferenc esetében ez az olajfestménnyel való fogalmazás lesz és kissé elvonatkoztatva a látványtól. A fakultáción egy feladatsort oldottak meg a tanulók. Bertalan Sándor bonyhádi szobrász köztéri alkotásának műszaki rajzát készítették első lépésként, amit majd egy axonometrikus feldolgozás követ és a végén egy hasonló térplasztika készítése. Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Az ilyen feladat kijelölésében ott sejthető a művész pedagógus egyénisége, amivel tiszteleg a kortárs, a művész barát előtt és ezzel hat tanítványaira is. Erősíti bennük a kötődést városukhoz, érleli azt az érzést, amit patetikusan fogalmazva úgy nevezhetünk: hazaszeretet. DECSI KISS JÁNOS
