Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-06 / 290. szám
2 KÉPÚJSÁG 1988. december 6. Lengyelország /V ar^^£±o-wa a o Ép realitásérzékű ember egy évvel ezelőtt nem tarthatta volna elképzelhetőnek, hogy Lech Walesa, a törvényen kívül helyezett Szolidaritás szakszervezet egykori elnöke szót kaphasson a lengyel televízióban. Pedig a világszerte ismert ellenzéki, akinek vezetésével 1980-ban tízmilliós elégedetlenségi mozgalom született Lengyelországban, nemcsak megjelenhetett múlt héten a képernyőn, hanem élő adásban azt mondhatott, amit akart. Még csak riporter sem „terelgette” megfelelően célzott kérdésekkel. Háromnegyedórás műsor volt ez, amelyben Walesa vitázhatott Alfred Miodowiczcsal, a legális lengyel szakszervezeti mozgalom vezetőjével. Az egész olyan volt, mint azok a televíziós párbajok, amilyenekről leginkább az amerikai elnökválasztási kampányokkal kapcsolatban hallunk. Ott ült a tv-kamerák előtt Walesa és Miodo- wicz, bejött egy műsorvezető, elmondta a játékszabályokat, majd magára hagyta őket. A játékszabály pedig az volt, hogy mindketten mondhatnak egy 15-15 perces bevezetőt, utána pedig elkezdhetnek vitatkozni, a másik érveit megcáfolni, saját igazukat a nézők előtt meggyőzően bizonyítani. A dolog Walesának sikerült jobban. Szemben Miodowiczcsal nem használta ki a 15 perces nyilatkozási lehetőséget, alig 7 percig beszélt. A vitában hamar magához ragadta a kezdeményezést. Szembetűnően összeszedett, felkészült volt, érett politikus benyomását keltette. A két ellenlábas kijelentései közül a legérdekesebbek talán azok voltak, hogy Miodowicz azt ajánlotta Walesáéknak: lépjenek be a hivatalos szakszervezetekbe, és ott bízzák a tagság demokratikus döntésére, milyen koncepció és melyik vezető győzedelmeskedik. Walesa kijelentette, hogy a mai Szolidaritás nem ugyanaz, mint a 7-8 évvel ezelőtti, a mai már nagy kompromisszumokra is hajlandó. Feltette a kérdést, hogyha Lengyelországban lehet szó politikai és gazdasági pluralizmusról, akkor miért ne lehetne szakszervezeti pluralizmus is. Javasolta, hogy szolidaritásbeli és hivatalos szak- szervezeti szakértők részvételével is tartsanak tv-vitát. Kifogásolta, hogy szemben Magyarországgal Lengyelországban nem mozdulnak előre a politikai reformok, holott most már nem akadályoznák őket a szocialista táboron belüli viszonyok, mint tették 1980-81-ben. Zavartan hallgattak másnap a lengyel központi lapok. Míg máskor eltérő beszámolók jelennek meg a minisztertanácsi ülésről, vagy akár a statisztikai jelentésekről, most minden lap a lengyel hírügynökség lakonikus tömörségű, 20-25 soros hírét közölte a tv-vitáról. Az első kommentárok csak két nappal később jelentek meg. A LEMP lapja, a Trybuna Ludu magának a tv-vitának a létrejöttét a belső viszonyok demokratizálódásaként értékelte, s elismerte, hogy Walesa békülé- keny hangnemet ütött meg. A Rzeczpos- polita, a kormány lapja is inkább csak azt emelte ki, hogy a műsor egy új politikai kultúra kialakulását jelzi. De alighanem az ifjúsági Sztandar Mlodych tapintott a lényegre, azzal, hogy az álláspontok semmit sem közeledtek egymáshoz, vagyis a Walesa-Miodowicz tv-vita a lengyelországi helyzeten semmit sem változtatott. Tény: a két fél lényegében elismeri a másik létét azáltal, hogy leül vele tárgyalni, de eközben próbálja tagadni ezt az elismerést. Mivel Miodowicz nemcsak a szakszervezeti mozgalmat képviseli, hanem a kormányzatot, a hatalmat is - tagja A két aláíró: Stefan Lorenz (bal oldalon) és Tímár István Gilde sörrel gyarapodik a hazai választék A Gilde Brauerei AG hannoveri sörgyár közel huszonöt országba szállítja a kiváló minőségű, habzó nedűt. Ez a fajta sör a tervek szerint a közeljövőben a magyar ínyencek asztalára is eljut: több fordulós tárgyalások eredményeként a pécsi Pannónia Sörgyár megállapodást kötött a nyugatnémet féllel a licenc megvásárlására és hasznosítására. Az erre vonatkozó szerződést tegnap délután, a pécsi Palatínus Szálloda nagytermében írta alá Stefan Lorenz, a Gilde Brauerei AG főigazgató elnöke és Tímár István, a Pannónia Sörgyár igazga- tója.Az ünnepélyes eseményt követően Tímár István elmondotta, hogy várhatóan május elsejei dátummal már megkezdődik a Gilde sör forgalmazása.-szá-kaFolytatják a vizsgálatot Lencsehegyen A vasárnapi lencsehegyi bányaszerencsétlenségnél az alábbi 11 bányász vesztette el életét: Bagdi István 48 éves vájár, Hegedűs János 51 éves szakvezető vájár, Kreisz József 41 éves körzetvezető főaknász, Mosonyi Tivadar 50 éves aknász, Reményi Mihály 38 éves lakatos, Tillich Henrik 47 éves villanyszerelő, Szatmári István 39 éves vájár, Vakán Fer- dinánd 50 éves mozdonyvezető, Data Andrzej 31 éves vájár, Legozny Jozef 52 éves vájár, Bagyura István 45 éves szakvezető vájár. A sebesülteket pillanatnyilag két budapesti és három vidéki kórházban ápolják. Állapotukról hétfőn hajnalban a következő tájékoztatást kaptuk: a budapesti Honvéd Kórházban ápolt hét beteg közül négy állapota változatlanul súlyos, életveszélyes, három bányász égési sebei súlyosak. A Kun Béla utcai kórházban két sérült súlyos, életveszélyes állapotban van. Az esztergomi kórházból hétfőn hajnalban három bányászt a győri katonakórházba szállítottak súlyos, élet- veszélyes égési sérüléseik miatt. Az esztergomi kórházban hét, a dorogi kórházban tizenkét bányászt kezelnek gázmérgezés miatt, valamennyiük állapota a körülményekhez képest kielégítő. A lencsehegyi bányában a mentőrajok még a hajnali órákban is folytatták felderítő munkájukat, mérésekkel határozzák meg a levegő összetételét. A délelőttös műszak leszállására még nem kerülhet sor, a termelést a munkahelyeken csak az egész bánya átszellőztetése után kezdhetik meg. A szakértők az Országos Bányamű- szaki Főfelügyelőség irányításával további helyszíni szemlékkel folytatják a robbanás okának felderítését. Azt már megállapították, hogy a bányászok a kamrafejtésben munka közben a felelős műszaki vezető engedélye nélkül úgynevezett provokációs robbantást végeztek. Ennek az volt a célja, hogy elősegítsék a gyorsabb szénomlasztást. Ilyen robbantás a bánya főmérnökének engedélye nélkül szigorúan tilos. Nem egyértelmű még, hogy sújtólég- vagy szénrobbanás történt-e. a LEMP Politikai Bizottságának - ezért az ő taktikájában benne van a hatalomé is. Tudathasadás tükröződik abban, ahogy a tv-vitát megnyitó bemondó urazta a két résztvevőt, holott ilyen helyzetben a lengyel szokások szerint már-már illetlennek hat a puszta „pan” megszólítás, titulus nélkül. Miodowicznak „elnök úr” jár ki szakszervezeti tisztsége miatt, de hogyan lehetett volna szólítani Walesát, akit hivatalosan egy már nem létező szervezet egykori vezetőjének, magánembernek tekintenek? Pedig aligha úgy vett részt a tv-vitában, mint az éppen felszámolás alatt álló Lenin hajógyár egyik villanyszerelője. A kormányzat bizonyos győzelemként könyvelheti el, hogy Walesa egymaga, hírhedt rendszerellenes tanácsadói nélkül állt ki. (Akiknek jelenlétében nem enged a politikai reformról tervezett nemzeti kerékasztal-tárgyalásokkal kapcsolatban.) Jelezhette ez a tv-vita azt, hogy Walesáról sikerül leválasztani az ellenzék szélsőséges tagjait (hogy ez realitás-e, az csak később derülhet ki). De azt feltétlenül jelezte, hogy Lengyelországban a mindenki által szükségesnek tartott politikai reformokkal nem lehet elindulni, ha közben meg akarják kerülni velük az egykori Szolidaritás nevével fémjelzett ellenzéket. Csakhogy a lengyel kormány nézete szerint az egyik dolog nem megy, a másiknak meg túl nagy a kockázata. így aztán az óriási kerek asztalt, amely körül meg kellett volna vitatni a politikai rendszer átalakításának módjait, és amelyet már fel is állítottak a tárgyalások tervezett színhelyén, nemrég lebontották. Miodowicz és Walesa pedig milliók szeme láttára egy-egy egyszemélyes négyzet alakú asztalnál ült, külön-külön. SCIPIADES IVÁN A MIOK állásfoglalása A Magyar Izraeliták Országos Képviselete teljes ülést tartott, amelyen állásfoglalást hagytak jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a magyar zsidóság elveti a nemzetiségi státusz létesítésének lehetőségét. Az állásfoglalás leszögezi: ragaszkodnak történelmileg kialakult státuszukhoz és határozottan kijelentik, hogy semmiképpen nem kívánnak a nemzetiséghez tartozás lehetőségével élni. küldöttei voltak... Alig hallani német szót, jobbára magyarul beszélgetnek a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége 7. kongresszusának küldöttei a tanácskozás szüneteiben, a folyosón.- Mérges vagyok - mondja felháborodottan Glöcknerné Krémer Erzsébet tanárnő, mórágyi küldött mert az egyik hozzászóló azt mondta, hogy azért nem beszélünk németül, mert szégyelljük az anyanyelvűnket, de ez nem igaz. Azért nem beszéljük, mert nem tudjuk legtöbben jól használni. Én is német nemzetiségűnek vallom magam, de, sajnos, a beszéd nem megy. Tizenkét éve gyűjtöm a mórágyi német nemzetiség egykori szokásait, táncait, szerveztem a kórust, irányítom a táncosokat. Nagyobb munka ezt így végezni, mintha érteném a nyelvet.- Örülök, hogy ezen a kongresszuson több a fiatal küldött, mint a korábbiakon volt - mondta Manhalt Ignácné tanítónő, hőgyészi küldött. - Az iskolákban is nagyobb hangsúlyt kellene kapni a nyelv- oktatásnak, ugyanolyan rangjának kellene lenni a nemzetiségi német nyelvnek, mint bármely más tantárgynak. Mióta 1960-ban végeztem, azóta nemzetiségi munkát is végzek. Sok kudarc, csalódás ért már, de most megint bizakodva gondolok arra, hogy volt értelme eddigi tevékenykedésemnek, és remélem, hogy munkánkban ajövőben nagyon sok fiatal is részt fog vállalni.- Mi már magyarok vagyunk, németül is beszélő magyarok - vallja Glöckner János anyagbeszerző, bátaszéki küldött. Én 12 éves koromig csak németül, jobban mondva svábul beszéltem, akkor küldtek el a szüleim magyar szót tanulni. De most már magyarul gondolkodom, álmodok, szeretek, az idő kerekét bármenynyire is szeretnénk, nem lehet visszafordítani. Véleményem szerint természetes dolog az asszimiláció.-fkéNapirenden a városfejlesztés és a pártépítés A városi pártértekezlet lezajlása után sem tétlenek a lakóterületi pártszervezetek Szekszárdon, tervük szerint készülnek mindennapos és megnövekedett feladataik teljesítésére. Szekszárdon hétfőn a párttitkárokkal kibővített, soron lévő ülését tartotta meg a városi lakóterületi pártbizottság. A tanácskozáson Varga Béla pb-titkár először az előző ülés óta végzett munkáról nyújtott tájékoztatót. Ezt követően - eleget téve a felkérésnek - Kovács János, a városi tanács elnöke adott konzultációval egybe kapcsolt tájékoztatást a megyeszékhely városfejlesztéséről, a várospolitikai helyzetről és elképzelésekről. Az élénk és lényegre törő vita során, a nyitottabb várospolitika jegyében szóltak a hozzászólók a városfejlesztés helyzetéről, a tennivalókról a holnapi és jövőbeni gondokról. Különböző pártépítési teendőkkel is foglalkoztak. Döntött a pártbizottság új tagfelvételről, a céltudatosabb, tartalmasabb és konkrétabb propagandatevékenységről, valamint helyesléssel tudomásul vette a megindult átjelentkezéseket. Végül a pártalapszervezetek körzethatár-módosítási elképzelésekről, esetleges új alapszervezetek megalakításának szükségességéről tárgyalt a területi pártbizottság. Számítástechnika az államigazgatásban Továbbképzés Tengelicen Közigazgatási vezetők számára kezdődött tegnap Tengelicen egyhetes továbbképzés a Belügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal szervezésében. A téma természetesen a számítástechnika hasznosítása, illetve használata az államigazgatásban. A megnyitón tegnap részt vett - többek között - Ribling Ferenc, a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese és dr. Hegedűs János, a megyei tanács vb-titkára. Mikulás-járás Ma Mikulás napja van, de az éberebbek, meg a szerencsésebbek már tegnap is találkozhattak itt-ott egy-egy Mikulással. Mi Szekszárdon, a Babits könyvesboltban futottunk össze vele, amint a felnőttek, meg a gyerekek között forgolódott és ajándékokat osztogatott a - gyerekeknek. Persze nem ingyen tette, hanem verset vagy éneket kért cserébe. Az egyik megszólított fiúcska bátran válaszolt, hogy ö is tud ám éneket, de jobb lesz, ha a Mikulás bácsi lemezről hallgatja meg azt, mert, hogy azon szebben szól. így aztán, mi felnőttek is kaptunk egy szilánkocskát a gyermekvilág kincseiből. Ajándékba.-czakóA kör négyszögesítése
