Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-01 / 286. szám

4 NÉPÚJSÁG 1988. december 1. A rettegett betegség világnapján Az AIDS ellen az emberért, a holnapért December elseje AIDS ellenes világnap. Ma már elég sokat tudunk erről a rette­gett betegségről, ezek közül a legfontosabbak közé tartozik a kórokozó ismerete és a terjedés módja. Tudjuk, hogy virus okozza, és azt is, hogy csak közvetlenül a vér és egyéb testnedvek útján jut át a kórokozó egyik szervezetből a másikba. A fertőződés a gyakorlat szempontjából három módon lehetséges: szexuális úton, erekbe adott kábítószerekkel, és vérátömlesztéssel (ma már nem) fertőződhet, de csakis a vért kapó beteg, a véradó semmiképpen. Ma Magyarországon már minden véradáskor levett vért megvizsgálnak abban az irányban is, hogy a véradó esetleg nem fertőződött-e korábban az AIDS vírusával, és csak akkor használják fel a vérét, ha a vizsgálat eredménye negatív. Tehát ma már a vért kapó beteg sem fertőződhet! Véradáskor minden beavat­kozást sterilizált, egyszer használatos eszközzel végeznek, ezeket a vérvétel után megsemmisítik, tehát a véradó személy semmi fertőzési veszélynek nincs kitéve. A szexuális úton és a kábítószerezés miatt kialakult fertőződésekkel kapcso­latban egy neves AIDS-kutatóra hivatkozom, aki szerint a betegséget megkapni nem lehet, csak megszerezni. Az már rajtunk múlik, hogy megteszünk-e minden tőlünk elvárható óvintézkedést a fertőződés megakadályozása érdekében. Ma hazánkban kábítószerrel történő fertőződést még nem észleltek, ez csak akkor következhet be, ha többen használják egymás után ugyanazt a fecskendőt és a csoport valamelyik tagja fertőződött. A fertőződés leggyakoribb módja a szexuális úton történő terjedés, és ez nem szorítkozik csupán a homoszexuális életmódot folytatókra. Arról van szó, hogy a homoszexuálisok gyakrabban változtatják partnereiket, és ez kedvező lehetősé­get teremt a betegség terjedésében. Állandó partnerek esetében, ha mindkét fél egészséges, a fertőződés lehetősége kizárt. Kedvez viszont a vírus terjedésének a szexuális partnerek váltogatása, és a védekezés elmulasztása. A védekezést gu­mióvszer használata jelenti. Ez nemcsak az AIDS, hanem egyéb, nemi úton terje­dő betegségek ellen is hatásos. Sajnálatos, de tény, hogy a közeljövőben hatékony gyógyszer megjelenése nem várható. Ebben a kérdéssel foglalkozó kutatók egyetértenek, és aki felelősen nyilatkozik, ennek ellenkezőjét nem állítja. A védekezés a hatékony megelőző oltás lehet a jövőben, de ha ez meg is valósul, csak a fertőzés előtt lehet hatásos. A jelenlegi készítmények a betegség lefolyását lassítják, vagy tüneti kezelésre alkal­masak, de magát a betegséget véglegesen nem gyógyítják. Marad tehát a meg­előzés, ennek a lehetőségeit jól ismerjük és felelősen élnünk is kell vele. És ami a legkevésbé sem utolsó szempont manapság: a megelőzés tulajdonképpen nem is kerül pénzbe! Tolna megyében az AIDS-helyzet nem változott, továbbra sem tudunk AIDS-be- tegről. A bőr- és nemibeteg-gondozókban a jogszabályban előirt esetekben és önként jelentkezőknél rendszeresen végezzük az AIDS-szűréseket és szükség esetén megtesszük az előírt intézkedéseket, amire eddig szerencsére nem volt szükség. DR. SZILÁGYI ISTVÁN megyei bőrgyógyász szakfőorvos Műholdas vétel Pakson Sok huzavona előzte meg Paks város azon kezdeményezését, hogy az itt lakók is élvezhessék a műholdas vétel lehető­ségét. A gondot a Paksi Atomerőmű Vállalat oldotta meg - egyelőre csak részben. Er­ről beszélt Putz József, vezető mérnök, aki igen aktívan vett részt a szervezésben és annak gyakorlati lebonyolításában. Elmondta, hogy már jó ideje vita tárgya volt, hogy ki szervezze meg a vételt. Végül is a sok huzavonát megunva a PAV elha­tározta: megszervezi ezt a programot sa­ját dolgozói részére. A szerelési munkák idén októberben kezdődtek, és jelenleg már mintegy 850 lakásban van lehetőség a Sky és a Super Channel adásainak vé­telére. Jövő év első negyedében további 450 PAV-os lakásban szeretnék beve­zetni a műholdas adást. Későbbi terveik között szerepel, hogy ha igény mutatko­zik rá, a lakótelepi OTP-s lakások részére is biztosítják a vétel lehetőségét. A nagyméretű közösségi parabolaan­tenna amerikai gyártmányú, de a hozzá tartozó fej a nyugatnémet Hirschmann cég terméke. Ezek a berendezések mind a posta tulajdonában vannak, melyet bi­zonyos térítés ellenében a PAV használ.- PP ­Sümegi séta Az ország tele van - mondjuk így - első osztályú üdülő- és kirándulóhelyekkel. Ezenkívül pedig egy sor olyannal, melyek valamilyen úton-módon kiestek a köztu­datból, vagy esetleg bele se kerültek. Sü­meg ezek számát szaporítja. Kevéssé való­színű, hogy Tolna megyéből bárkinek is fő úticélja legyen, de ha valaki bármilyen ok­ból eljut Keszthelyre, vagy elvetődikTapol- cára, akkor érdemes felkeresnie az ez utóbbitól csak egy gyorsvonati megállónyi- ra, jó negyedórányira lévő kis várost Sümeg messziről feltűnik a hegytetőn álló várával, közelről pedig azzal, amit egyetlen megyénkbeli városról se lehet elmondani: - szembeszökő, meglepő tisztaságával. A vár feltárója és restaurá­lásának vezetője ugyanaz a Kozák Ká­roly és Koppány Tibor volt, akinek a keze nyomát a szekszárdi régi megyeháza ud­vara és az ozorai vár is magán viseli. A hatalmas erősség a mongoldúlástól a XVIII. századig egyre csak gyarapodott és sosem került török kézre, ami minden­kori védőinek és a terepviszonyoknak egyaránt köszönhető lehetett. A kuruc korban a dunántúli várakat - így a simon- tornyait is - sorozatban elfoglaló Vak Bottyán mindenesetre ezt is bevette. Lá­bánál a Tokaj(!) nevű városrész terül el - a török eredetű „tokaj” szó hegyalját je­lent - továbbá a ferencesek egykori temploma, kolostora és Bíró Márton püs­pök palotája. Mindhárom már önmagá­ban is meglátogatásra érdemes műem­lék. A várba november 1-jétől tavaszig csak a kaputoronyig lehet eljutni és él­vezni a kilátást. A városbeli, kívülről egyáltalán nem feltűnő, plébániatemp­lomba azonban bármikor és ezt minden áhítatoskodási cél nélkül is érdemes gal sugározza a kultúrát, ami egyébként az egész településre jellemző. Valamikor innen indult az első magyar kőszínház ba­latonfüredi megteremtésére irányuló moz­galom, némi gondolattársítást ébresztve a látogatóban a mai pontosabban majdani Nemzeti Színház megszületésével kapcso­latos vajúdással. A keszthelyi helikoni ün­nepségekre utazó Berzsenyi éppúgy ven­dégeskedett itt, mint Deák Ferenc. A mú­zeum első termét most egy újonnan aján­dékozott geológiai gyűjtemény foglalja el. A kőfejtő munkásból lett geológus, Kocsis Lajos 50 év gyűjtőmunkájának eredmé­nyét adományozta a városnak. Az ilyesfajta adományozásnak errefelé hagyománya van. A város központjában áll Ramasetter Vince egykori vaskereskedő szobra, aki is­kolaalapító volt. Sümeg azoknak a magyar kisvárosok­nak a számát szaporítja, melyeknek szép­ségét, létét, fejlődését öröm tudomásul venni és amelyekbe olykor érdemes visz- sza-visszatérni is. Ezt e sorok írója kereken negyed század után tette meg... (ordas) megtenni. Valamennyi falát Maulbertsch korai festményei borítják, sziwidámítóan tiszta és eleven színekben. A gondos egyház 5 percig működő kivilágító auto­matát éppúgy üzembe helyezett (10 fo­rintért), minta műemlék történetéről szó­ló brosúrát osztogatót (20 forintért). A kis város egyébként a műemlék épü­letek valóságos gyűjteménye. A XVIII. századi nemesi udvarházak és polgárhá­zak mellett a legnevezetesebb Kisfaludy Sándor szülő- és lakóháza, mely az előb­bieknél egy évszázaddal korábbi. Itt a múzeum, a költő korából származó bú­torokkal, emléktár­gyakkal és a vár múltját bemutató összeállítással. Kis­faludy költészete, regéi - ne áltassuk magunkat! - ma már aligha dobog­tatják meg az olva­sói szíveket. A hely azonban valóság­A vár tavasztól őszig sűrűn látogatott kirándulóhely Részlet a múzeumból, az „Auróra-szoba” Kisfaludy Sándor szülőháza ma múzeum Gyermekétkeztetés Oscar-díjas mesterszakácsokát várnak Bonyhádra Közhasznú munkások Sim on tornyán £1ÍM Napjainkban sorra drágulnak az élel­miszerek, az emberek egyre inkább meggondolják, hogy mit vegyenek-egye- nek és egyre kevesebben szánják rá ma­gukat, hogy néha vendéglátó egységek­ben étkezzenek. Ezekre a problémákra próbálnak „gyógymódot" találni a ha­zánkban tevékenykedő szakácsok is. A közelmúltban rendezték meg az Aranysapka elnevezésű nemzetközi ver­senyt, amelynek keretében a konyhamű­vészek a korszerű táplálkozás jegyében mérték össze tudásukat. Az országos erőpróbán a bonyhádi Ifjúság étterem fő­szakácsa, Máté Tiborné az előkelő ne­gyedik helyen végzett.- Varga Károly, az étterem vezetője hívta fel a figyelmünket Máténéra, aki né­hány évvel ezelőtt még a szekszárdi ön- kiszolgáló étteremben dolgozott. Mi nem ismertük őt, így tulajdonképpen zsákba­macskát húztunk, amikor szerződtettük egységünkbe. Azóta bebizonyosodott, hogy nyertünk a tehetségével - mondja Guzorán Ferenc, a Bonyhád és Vidéke Áfész áruforgalmi osztályvezetője.- Az Ifjúság étteremben elsősorban gyermekétkeztetéssel foglalkoznak. Mennyiben tudják ennek keretében hasznosítani a korszerű táplálkozás elő­nyeit?- Egyik legnagyobb egységünkről van szó, 800 gyermek étkezik itt. A városi ta­nács kikérte a gyerekek véleményét és mint kiderült, nagy gond van étkezési kultúránkkal, mert a kicsik csak a húsle­vest, a rántott húst és a tésztát ismerik. A minap szójából készült étel került a gye­rekek elé az asztalra, amit ök nem tudtak. Minden elfogyott, így szeretnénk a ha­sonló ételeket rendszeresíteni az étkez­tetésben. Ez azért is fontos, mert 1989. január 1-jétől megvonják a támogatást a gyermekélelmezéstől és szükség lesz az olcsóbb, de mégsem rosszabb minő­ségű ételek előállítására.- Mivel várják a „hétköznapi” embere­ket az Ifjúság étteremben?- Hidegtálakat rendelhetnek egysé­günkben. Amikor fotókkal illusztrálva fel­soroljuk ajánlatainkat, sokan hitetlen­kednek a választék bőségén és minősé­gén, a visszhang azonban mindig jó. Rendeztünk már megyei és városi bemu­tatókat kóstolóval egybekötve, vala­mennyinek nagy sikere volt... Sokan kér­dezik, miért nem „futtatjuk” jobban Máté Tibornét. Ehhez őt magát is ismerni kell. Több versenyre is elvittük már, de túlzot­tan szerény, nem szeret szerepelni, an­nak ellenére, hogy általában az első há­rom hely valamelyikén szokott végezni.- A gyermekétkeztetésen kívül milyen újításokon gondolkodnak még?- Idei rendezvényeinken márkipróbál­tuk a svédasztalos tálalást, ami újdonság a megyében, de minden vendégnek megnyerte a tetszését.- Hallottam még egy rangos esemény­ről, amit a Magyar Gasztronómiai Társa­sággal közösen szerveznek...- Valóban... 1989. január 28-án, szom­baton nevezetes vendégek érkeznek Bonyhádra: Unger Károly, a Magyar Sza­kácsok és Cukrászok Szövetségének el­nöke, három Oscar-díjas mesterszakács (Varga Sándor, Novák Ferenc, Lukács István), valamint két cukrászmester és egy szakácsmester. A rendezvényre meghívjuk a megye éttermeinek vezetőit, főszakácsait, szakmai tapasztalatcseré­re. Majd az elkészített ételeket bemutat­juk és értékesítjük. Ennek a programnak a szervezésében a Mészöv támogat ben­nünket, mind anyagilag, mind a megyei kiértesítésekben. Az eddigiekben „csak” Varga Sándor Oscar-díjas mesterszakács látogatott el néha hozzánk, hiszen Máté Tibornét is ő patronálja, segíti tanácsaival. A januári rendezvényre azonban már többen ér­keznek, köztük három világhírű konyha- művész. mr. Két férfi, egy idős meg egy fiatal lapátol a metszőén hideg novemberi szélben Si- montornyán, a Vár téren.- A tanács közvetített ki ide, közhasznú munkásnak, előtte három hónapig nem volt munkám - mondja lapátnyélre támaszkodva az 50 éves Szász Imre. - Mentem én minden­felé munkahely után, voltam Pakson is. Fel is vettek, de Nyíregyházán kellett volna kezde­nem, azt meg nem vállaltam. Szobafestő-má- zoló a szakmám, meg kocsifényező, most az­tán itt a kockaköveket fényezem - közli fa­nyar humorral, közben gémberedett ujjait fú- jogatja. Amiről már nem olyan szívesen beszél, az a korábbi 16 munkahely - többek kö­zött a simontornyai tanács költségvetési üze­me - ahol hol ő mondott fel, hol neki mondtak fel.- Ha itt se lesz munka, lefeljebb elme­gyek havat lapátolni - mondja a kérdés­re, hogy mi lesz ezután. A másik közhasznú munkás, Bállá József fiatalember, 27 éves, de már mögötte 10 mun­kahely áll.- Dolgoztam a bőrgyárban, a meszesen, de nem tetszett, aztán felmondtam. A Bőr- és Szőrmefeldolgozónál meg nem bírták a po­fám, onnan is eljöttem. Két hónapig nem volt munkám. Hogy akkor miből éltem? Hát a pén­zem kamatjából - humorizál - meg maszekol- tam. Hogy hol, meg mennyiért, azt nem árulom el. Az biztos, hogyha nem jön a tél, akkor nem jövök ide, mert itt 16,50-et kapunk egy órára, ami a cigarettára sem elég. Ha napszámban nem kapom meg egy napra az ezrest, meg a kaját, piát, akkor el sem megyek. De most itt a hideg. Mindegy, 2-3 hónapig el leszek itt, az­tán ha kitavaszodik, többet nem látnak. Gyűj­töm a pénzt, meg akarok nősülni. *- Október 17-e óta foglalkoztat közhasznú munkásokat a költségvetési üzem - mondja Kapoli István, aki télen a munkásokat irányítja, nyáron pedig a községi strand gondnoka. - Ti­zenkettőn vannak, köztük egy nő, aki ma nem jött, mert hét végén úgy megverte az élettár­sa, hogy orvoshoz kellett mennie. Ha így külön dolgoznak, 2-3 fős csoportokban, ak­kor nincs semmi gond velük, csinálják, amit kell, rendesen elvégzik azt, amivel megbízom őket, betartják a munkaidőt. Probléma csak akkor van, ha pénzhez jutnak, mert akkor ita­loznak.- A negyedik negyedévben 10 fő részére igényeltünk 175 ezer forint állami támogatást, 75 ezer forintot pedig a községi tanács bizto­sított - mondja Bujtás Gyuláné, a Simontor­nyai Költségvetési Üzem főkönyvelője. - Há­rom hónapra kötöttünk szerződést azokkal az emberekkel, akiket a tanács kiközvetített. Az eredeti 10 fő helyett tizenkettőt tudunk foglal­koztatni, mert október 15-től alkalmaztuk őket. Olyan munkákat végeznek el, amire eddig nem volt munkaerő, árkot, vlzátereszeket tisz­títanak, a szeméttelepet fásltják, utcát, közte­rületet takarítanak. Havonta háromezer forintot kapnak, plusz munkaruha-juttatást. Nem sok, de azért több a semminél, hiszen a legtöbbjüknek hónapok óta nem volt állandó jövedelme. Januártól - amennyiben megkapjuk a me­gyei tanácstól a további támogatást -, úgy to­vábbra is alkalmazni kívánunk közhasznú munkásokat. fké

Next

/
Oldalképek
Tartalom