Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-30 / 310. szám
4 - TOLNATÁJ 1988. december 31. Szilveszteri postabontás ^Uou-rdrnzr [ j Mit gondul, miért fog tollat eggy 83 éves öregasszony, eggy nagymama? Nem is gonuuhatja, kedves. Azér, mer van mondanivalója, azér, mert mostanában divat lett leveleket Írni nagy és be- fojásos embereknek, meg azér, mer nekem - nem úgy mint maguknak - van pappirom, meg toliam és ha már nem járt erre egész évben az ulyságíró, akor legaláb én Írjak a mi kis falunk életéről, az itteni legnagyobb hírről. Szóval, nam ojan tudóssitó, olyan szóvivő - mer az a postás, mivel ő viszi az Írott szót - akarok lenni, hanem ahogy most mondják, sajtó, vagy tájékoztatási refene lennék. Tudja ojan, aki megmagyarázza, hogy mit hogyan kell érteni. Mer nem mindegy ám! Én egy hátrányos helyzeti) térségben lévő faluban lakok, de egyáltalán nem hátramaradva. Ha a környék, a falu nem is, én azér modernizálódok. Van gázsporheltünk, hüttőómáriumunk, vil- lanybolerónk és most, hogy kilehet menni ezzel a világútlevéllel Bécsbe, már van videlyónk is. Gép is meg filmünk is. A faluból ellőször mink voltunk kinn az unoka tízéves Zsigulijával, aztán vettünk. Karácsonyra. Én meg az uram nem úgy voltunk ám, mint azt eggyesekről halani lehet, mer nemcsak a szómazsákba féretett dollárunk kellett, hanem mink is. Nem hagytak csak úgy alunni bennünket az autóban, meg az allujáróban, hanem mentünk mindenhová vásárúni. Én is kaptam egy új, zenélő, elemes pogácsaszaggatót, az uram meg kampósbotnak is használható teleszkópos pipaszurkálót. Na, szóval hoztunk sok mindent. De meg is bántuk! Főleg a vide- lyót. Azóta nincs nyuktunk. A házunk nyilvánosház lett, mindenki idejár videlyót nézni. A múltkor kébzelje hogyan jártam! Kinn matattam a konyhában, a három öreg - az uram, a Jani sógor, a Miska szomszéd -, meg az unokám nézik ám a tévét! Azt hittem, az Özvegyek sorozat megy - az uramnak nagyon tetszik belőle a Sörli, azér fel is vettük videlyóra -, de nem az volt. Ahogy belestem a kulcsukon, felháborodott a gyomrod). Egy nő hempergett anyaszült meztelenyen, különböző férfiakkal. Hirtelen belöktem a szobaajtót, hát ezek négyen ott benn mikor megláttak, beleződűtek. Azt hittem, megalakítják a ződek pártját. Az unokám tért magához először.- Nagyi, tudod-e ki ez a bombázó? - csicseregte.- Tudom hát, hogy a fekete rosseb egye meg ezt a filmet! - mondtam mérgesen. - Innen származik ez a megyéből, Hogy ész mellől, Csicsóból, s nem más van rajta - akárki akármit mond -, minta csicsó Lina. Márigyhítákaz öregannyátis. Kikupálódottnagyon mióta nem láttam - mondtam -, különösén mellben erős.- Hej, ha a szomszédban lakna, mindennap átlökném hozzá a magkokast, hogy valami ürügygyei átmenjek! - sóhajtott a sógor, mire a Miska szomszéd szaporán bólogatott, de egyik sem vette le szemét a hempergőről. Ráförmettem ezért az unokámra:- Kapcsod ki azt a videlyót! Az én házamba tik ijen partizános filmet nem néztek!- Nem partizán ez, nagyi - kacagott az unokám -, hanem... És itt közbeléptem, mer eszembe jutott a jó szó:- Tudom, ki ne mondd!- Nem mondom, nagyi, de figyelj ide! - szólt, aztán egy színes újságot vett a kezébe, hogy abból felolvasson..Jaj, mi is volta óimé?... Megvan! Az, amiről már mindenki olyan régóta és minden nap csak szónokol... Tudja?... Reform! No, abból az ón unokám kiolvasta, hogy Magyarországon is megalakítják a szekszpártot, meg visszaállítják a piroslámpás házakat. Persze a lányok közös ülésen társasággá vagy egyesületté szerveződnek. * A cikk elgondolkoztatptt mindőnket. Először a Jani sógor tért magához. ■ - Erre fő köll készülni a falunak - mondta, nem véletlen többesszámban, hiszen ő az elöljáró. - A fodrász például kicserélhetné a régi .féliratot borbélyházra... J ...- Egy nyavajátír szakította félbe Miska szomszéd. -_A vidéki pártsejtek alakításakor önmagunkból induljunk ki! Most hogy van videlyótok,. sokán járnak hozzátokt nyilvánosház lettetek, a pajtából kis munkával - no és mint annyian ebben a megyében és az országban-*, tanácsi lakás- vásárlási támogatással piroslámpás házal’ tudtok,kialakítani.- Marhaság! - intette le az uram. - Nem jó az ötlet, mer, ha tüzelnek a láhyok, még fölgyujtják a lóherszénámat. ' ;- Kár - kottyantott közbe az unokám -, mer ehhez már csak a.faíusi turizmust kellett volna az eddiginél jobban szervezni, fejleszteni és úgy a lányok a külföldi tőkét ís bevonhatnák. A helyzetet a sógor próbálta megmenteni:- Nem is biztos, hogy vidékre is kiterjesztik a szekszpártot, hanem olyan lesz mint a metró, csak Pesten működik. Vidékre legfeljebb akkor gyün ki, ha elromlik a fék.- Nem szekszpárt lesz az, sógor - okította az unokám Janit -, hanem lesz annak rendes neve.- Nocsak? - érdeklődött a sógor.- AMP - igy a gyerek.- AMP? Hát az meg mi? - hökkent meg a három öreg. - Nem értjük.- Megmagyarázom: társadalmunkban ma már nincs paraszt, csak mezőgazdasági munkás, nincs kanász, csak sertéstenyésztő szakmunkás... és nincs kurtizán, csak altesti munkásnő. Értik már? Tehát az AMP annyit jelent: Altesti Munkásnők' Pártja. No, hogy ilyen szépen kilettünk oktatva, az uram szólalt meg:- Elképzelhető, hogy az új ötezer forintost is azér nyomják, hogy az lesz a beugró egyegy alkalomra?- El és még az is, hogy valamelyik örömlány képe lesz az egyik oldalán, a másikon meg a Patkó Pistáé - mondta a sógor. Értettük a célzást, mert olyan világos volt, mintamikor a sajtórefene fölóvassa a papirrú a mondanivalóját. A videlyóról és az AMP-ről aznap több szó nem esett, de azóta mindig előgyün. Tisztelt Főszerkesztő kartársnő! Ne haraguggyon, hogy ilyen hosszan Írtam arról, mi foglalkoztatja a hátrányos térségben élőket a mai világban. Kérem, egy kérdésemre majd levélben vála- szójon: Igaz-e, hogy a Libero árát azér emelték föl, hogy a fölnőttek ne használják ei a gyerekek elől? Azt beszélik mifelénk, hogy ezzel erősítik az akaratot, hiszen ha megtuggyuk a jövő évi áremelés mértékét - Libero hijján - nem merünk enni vetni a gatyának. Ha már a kéréseknél tartok, elmondom még, hogy arra kérem, ne az Ön kérdez - mi mellébeszélünk rovatba jelenjen meg ez a kis írás, hanem a szilveszteri újságban, mert az még kettőhusz lesz. Igy legalább még én is el tudom óvasni nyomtatásban. Tuggya, nem szeretném a kölcségeket áthárítani a lakkóságra. Köszönöm a lehetőséget, tisztelettel egy hűséges óvasó lyuk, akinek a neve ott van a kopertán, de ide csak annyit ir: nrutsru^ Az utóbbi időben - örvendetes módon - a legkülönbözőbb, töbnyire nagyon fontos javaslatokat vitatjuk meg^ A fórumokat általában a Hazafias Népfront szervezi. Az alábbi javaslatok összegyűjtésénél azonban ez a tiszteletre méltó tömegszervezet nem játszott szerepet. Ennek ellenére talán mégis akad köztük figyelemre érdemes. 1. Az új alkotmányba foglalják bele, hogy az országgyűlés csak olyan törvényt alkothasson, az illetékesek pedig csak olyan rendeleteket hozhassanak, melyeket hazánk határain belül végre is lehet hajtani. 2. Ha a készülő társasági törvény a társasági érintkezésre is vonatkozna, úgy a hazai vendéglátóipari helyek színvonala hamarosan lefölözné a legmagasabb nyugateurópait. 3. Minden lakástervező kötelezően töltsön el egy évet családostól az általa tervezett lakástípusban, még a garanciális idő lejárta előtt. 4. A Tiszta udvar (utca), rendes ház mozgalom mintájára induljon Koszos utca (udvar), koszos ház verseny. A nyertesek területére 1 hónaptól 1 évig terjedő időre kötelezően rakják le az egész település összegyűjtött szemetét és az ottlakók gondoskodjanak elszállításáról. 5. A kötelező katonai szolgálattal azonos időre írják elő az albérleti szolgálatot - harcszerű körülmények közt, nehéz terepen, teljes fegyverzetben - mindazoknak, akik bizonyíthatóan vétkesek albérleti uzsorában. (A bizonyíthatóság módszereit külön ad hoc bizottság dolgozza ki.) 6. Minden sajtótermék legyen helyreigazításra köteles indokolatlan, megalapozatlan dicséret esetén is. 7. Bírói úton lehessen elégtételt kapni az állampolgárok idejének herdálásáért, pocsékolásáért. 8. A kontárság és a jogosulatlan iparűzés szankciói mindenkit sújtsanak, aki bármilyen hivatalt hozzáértés nélkül lát el. 9. Aki lakásügyi visszaélésekben bizonyíthatóan ludas, azt ne csak a népharag sújtsa, mint eddig, hanem költözködési segély nélküli kötelező lakáscsere is, jelenlegi lakrészéből a városszéli CS-lakások valamelyikébe. , 10. Aki bármilyen munkakörről, hozzáértés hiánya Gyűjtögetett javaslatok miatt, időben lemond, az részesüljön az i tandó, kitüntető „Önismereti jelvényben”. Ennek az önként elhagyott beosztás tár lyességétől függően elképzelhető arany, < fokozata is. 11. Az idejétmúlt és elfeledett „mosolycs jára kaphassanak „somolycsekkeket” a m eladók. Az ilyen csekkek anyagi vonzata ií dó. 12. Az időszakonkénti városrendezési huzamosan, a lakosság véleményének i után nyíljanak városrendezetlenségi ténye sok is. 13. Egységesítsék és tegyék bárhol feli az egész ország területén a helyi autóbi és trolibuszközlekedés A metró esetében ezt fe tenni. 14. Kapjon Kupa minden főhivatású APEi az utolsó betűig érti az Megfontolandó, hogy i alapon esetleg az apehesek is részesüld ben. 15. Az IBUSZ sorsoljon ki csoportos rész Grósz Károly magyar miniszterelnök ut; huzamos vonalakra. A költségeket lehetők lám fizesse, viszont a résztvevők legyene miniszterelnök érkezésének és távozásár tapsolni. 16. Sztyepanakertig szóló menettérti jeg\ jön az a magyar földrajztanár, aki 3 évvel t netán tanította már, hogy hol van a Karat 17. Aranygyűrűt kapjon az a közgazdás bizonyítani tudja, hogy Nyugatról valam gazdasági változás is begyűrűzőben van 18. Nevek és tárcák megjelölése nélkül ji valamelyik könyvkiadó az utolsó 43 év ma reinek arcképcsarnokát. Aki a válaszlevelezőlapon legalább 50 sz lati eredményt ér el, az kapjon szabad szággyűlés karzatára. A 100 százalékos n vazati jog nélkül) vehessenek részt a M soros ülésén. Gyűjtötte és írt Boldog jövőt, fa jvaink! Javulhatnak a községek Interjú dr. Enyedi György akadémikussal,^ MTA Regionális Kuta- Néhány évvel ezelőtt az írta Falvaink sorsa című könyvében, professzor úr, hogy „Most már aggódunk falvaink sorsa miatt. Az aggodalom azonban nem sokat segít; elemezni, tervezni, dönteni kell.” Azt is írta, hogy „E munka a cselekvéshez kíván - tudom, nagyon szerény - támpontot nyújtani.” A leírtakat elfogadták, az abban foglaltak tiszteletben tartattak... Nem szeretnék summázni, így megkérdezem: Ezen kívül történt-e valami 1980 óta? Változott-e falvaink élete? Illetve változhat-e napjainkban, s e változáshoz képesek-e önerőből előteremteni a szükséges pénzt?- Amennyiben jelenleg az egyes településekből elkerülő pénzforrások egy része helyben maradna és ennek fejében kisebb költségvetési támogatások jutnának, a helyzet gyökeresen megváltozhatna. Mindez nem kívánna a korábbiaknál több pénzt, hanem az adott összegből ésszerűbben lehetne gazdálkodni.- Eszerint igencsak az alapoknál kellene kezdeni a változtatást.- Igen, pontosan. A központi elosztású településfejlesztés helyett az önkormányzati településfejlesztést kellene bevezetni. A kutatók azt javasolják, hogy ez is kerüljön bele az alkotmányba, hiszen az új alkotmány megalkotása jelenleg folyik.- Milyen esélye van a bekerülésre?- Azt hiszem, hogy most jó esélye van, bár az kérdés, hogy a későbbiek folyamán, a részletes megfogalmazású tanácstörvények milyen pénzügyi kondíciókkal dolgozhatnak? Azt persze hozzá kell fűzni, hogy az említett önkormányzat nem a tanácsé, hanem a lakosságé. Azt is elmondom, legalábbis néhány példát említek, hogy honnan lehetne több pénze egy-egy falunak. Vannak földterületek, vannak a tanácsoknak épületei, vannak vállalatai... ezek most állami tulajdonok. Ez egy nehezen megfogható tulajdon, s’mivel konkrétan nem a kollektíváé, hát’nem is érdekük a megfelelő felhasználás. Tehát ezeket közösségi tulajdonná kellene tenni, azaz a községnek legyen földje, épülete, más egyéb vagyona, s ezekkel gazdálkodhasson. Nyilván, akkor érdekeltekké válnának ezek takarékosabb használatában, s maga az ön- kormányzat döntene, hogy mit és miként hasznosítsanak.- Ezt érthetem úgy, hogy például a középületek több féle hasznosításától nem kell félni, sőt...- Persze. Részben erről van szó, de a dolog még „tágítható”. A közös hasznosítás révén fölszabadulhat egy-egy középület, amiből kis szállodát alakíthatnak ki, aminek a haszna is a közösségé maradna. Mert jelenleg az a paradox helyzet, hogy a világon mindenütt meggazdagodnak a települések az idegen- forgalomból, nálunk tönkremennek, mert minden pénz kikerül a kistelepülésről. Tehát a változtatásnál az önkormányzat alapú településfejlesztés az első. A második az arányok megváltoztatása: az eddigi öncélú termeléscentrikus fejlesztésekből meglehetősen sokat kellene átcsoportosítani az infrastruktúra fejlesztésére. Mert amíg a nagyipar, vagy a ráfizetéses export száz és több száz milliárdos évi támogatást kap, addig nemcsak az aprófalvak, hanem az egész gazdaság fejlődése stagnál... Amennyiben általában fejlesztésre kerülne az út-, a telefon- hálózat - és így tovább - az országban, az a települések életesélyeit is javítaná.- Amit elmondott, azt jórészt nem a teljesen elöregedett településekre értettem. Viszont mi lesz a sorsuk azoknak a néhány száz lakosú falvaknak, ahol jóval hatvan év fölött van az átlagéletkor, ahol csak egy-két fiatal család lakik, akik alig várják, hogy elköltözzenek, ahi össze a hajdan szép házi szinte minden épület?- Én. nem tudom m hány településnek vann: va a napjai. De föltehető, fiatalok már elköltöztek, í kegyetlen törvényei szeri csak valami nem vonzz: kát. Sajnos, az országb: gyében is - több olyan aminek nincsen semmi sze, arról azért nem szab hogy hazánk történelme időszakokban is - rendrí pülésállomány egy része letkeztek. Ez a folyamat zépkorban kezdődött.- Tehát a gazdaság é változásai a településcsi szét föllendíti és vannak nem tudnak alkalmazkoi eltűnéséért vajon felelős a politika, avagy e folyami tes következményeknek- Nevezhetőek termés ményeknek, bár azt hisz venes évek centralizáció kai több falut hozott ilyen amennyi természetes let- Arra is van példa, he költöznek a városból a kö, vakba, mert ott kapnak olc mekeik ott sokat lehetneI a megélhetés is könnyet fontosabb zöldségfélék maguknak.- Nem lehetetlen, hog; lés” még fel is gyorsul. F kor, ha a közlekedés rr alapellátás biztosított. Ug válságos helyzetben elki nagyobb biztonságot ny képzett fiatal család szé faluban letelepedni és
