Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-29 / 309. szám

1988. december 29. "rJÉPÜJSÁG 5 Köztársasági elnöki funkció- alkotmányos szabályozás Az egyszemélyi államfői tisztség, nevezetesen a köztársasági elnök funkciójának lét­rehozása mellett foglaltak állást az új alkotmányt előkészítő jogtudósok. Az alaptörvény nemrég kialakított szabályozási koncepciótervezetében rámutattak: a Népköztársaság Elnöki Tanácsa - az Országgyűlés által választott és kizárólag országgyűlési képviselők­ből álló testület, amely az államfői funkciókat gyakorolja is - a magyar államszervezet hagyományaitól idegen szervezeti forma. Létrejötte óta a legutóbbi időkig az Or­szággyűlés háttérbe szorításának eszköze volt. Jogkörét a politikai gyakorlat a legfel­sőbb népképviselet súlytalanná tételére használta fel. Elkerülhetetlen lépés az Or­szággyűlést helyettesítő jogkör teljes megszüntetése. Nem indokolt a kollektív államfő intézményének a további fenntartása, hiszen az Elnöki Tanács hatáskörébe utalt egyes jogköröket eddig sem a testület, hanem annak elnöke gyakorolta. A köztársasági elnök viszonylag autonóm állami vezetőként, a hatalommegosztás egyik garanciájának szerepét hivatott betölteni - hangsúlyozták a koncepciótervezet előkészítői. Javasolták, hogy az új alkotmány külön fejezetben rendelkezzék a köztársa­ság elnökéről. Szabályozza az elnök feladat- és hatáskörét, jelölését és választását, felelősségét, felelősségre vonását, az elnöki tisztség összeférhetetlenségét más funk­ciókkal, illetve megszüntetését. Az elnök feladat- és hatásköre meghatározásának kulcskérdése, hogy a hatalom- megosztás intézményesítése és a hatalomközpontosítás megakadályozása érdekében mennyire erős elnöki jogkört akarnak konstruálni. Ettől függően a jogosítványok bővít­hetők, egyebek között azzal, hogy a köztársasági elnök kihirdeti a törvényeket, javaslatot tesz az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság elnökére és tagjaira, a miniszterelnök személyére, esetleg joga lehet a parlament feloszlatása is. Nyomós indokok szólnak amellett - szögezték le a koncepciótervezetben -, hogy az elnök megbízatásának ideje ne essen egybe az országgyűlés megbízatási idejével. Az elnököt az elképzelések szerint az Országgyűlés választja - négy évre -, de megfonto­lásra érdemes az a megoldás is, hogy közvetlenül az állampolgárok válasszák. A szakemberek az egyik lehetséges megoldásnak tekintik azt, hogy az elnök szemé­lyére az Országgyűlésben képviseleti joggal rendelkező társadalmi szervezetek, illető­leg legalább 50 országgyűlési képviselő tehetnének javaslatot. A jelöltek közül titkos szavazással választanák meg az elnököt. Az elnök nem lehet az Országgyűlés vagy más állami képviseleti testület a kormány és az Alkotmánybíróság tagja, nem tölthet be más állami hivatalt, vezető párttisztséget, nem lehet bíró, illetve valamely párt vezető testüle­tének tagja - hangsúlyozták a szakemberek. Az elnöki tisztség a megbízatás lejártával, az elnök halálával avagy lemondásával, fe­lelősségre vonásával, visszahívással, a feladatkör ellátását legalább egy éven át lehetet­lenné tevő állapottal szűnne meg. Amennyiben az elnök feladatainak ellátására tartósan képtelen lenne, megbízatása nem szűnne meg, hanem feladatkörét - helyettesítőként- az Országgyűlés elnöke látná el. Az elnök személye sérthetetlenséget élvezne, őt bün­tetőjogilag felelősségre vonni - a tetten érés esetét kivéve - nem lehetne. (MTI) Áruforgalmi jelentés A kiskereskedelem januártól novem­ber végéig 622,8 milliárd forint értékű árut értékesített, ami az áremelkedéseket is figyelembe véve 8,9 százalékkal több, változatlan áron számolva viszont 6,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. Mindez azt jelenti, hogy csaknem 9 százalékkal több pénz­ért, 6,6 százalékkal kevesebb árut vásá­rolt a lakosság, mint tavaly. Elsősorban a ruházati cikkekből fogyott lényegesen - 17 százalékkal - kevesebb, mint az el­múlt évben. A legkisebb mértékben - 2,3 százalékkal - az élelmiszerek fogyasztá­sa csökkent - tette közzé a Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentésében. A nagykereskedelmi vállalatok ebben az időszakban a múlt évinél 8,5 százalék­kal több hazai árut szereztek be, míg az importjuk a tavalyihoz képest nem nőtt így a fogyasztásicikk-kereskedelem készlete november 30-án elérte a 116 milliárd forintot, ami 24,9 milliárd forinttal haladta meg a tavaly november végi készletet A készletnövekmény három­negyed része a vegyesiparcikk-kereske- delemben halmozódott fel. A november havi áruellátás összessé­gében megfelelő volt. A kereskedelem az alapvető cikkekből ki tudta elégíteni a fo­gyasztási igényeket. Az élelmiszerek iránti kereslet alapvetően nem változott, tapasztalható, hogy egyre inkább az ol­csóbb termékeket keresik a vásárlók. Ezekből azonban változatlanul nem tud folyamatosan megfelelő kínálatot biztosí­tani a kereskedelem. Az élöhalból a kíná­lat a korábbihoz képest javult, a választék azonban szűkebb, szinte kizárólag csak ponty kapható. A karácsony előtti idő­szakban akadozott az étolaj- és marga­rinellátás. A hiányt a kereskedelem csehszlovák importból pótolta. Az idény- cikknek számító mazsola, kókuszresze­lék és a déligyümölcs novemberben még országszerte hiánycikknek számított Azóta némileg javult a helyzet. Az iparcikkek kínálata továbbra is ki­egyensúlyozatlan. Míg egyes híradás- technikai termékekből, üveg- és porce­lánárukból a kínálat jócskán meghaladja a keresletet, hűtő- és fagyasztószekré­nyekből változatlanul kevés van. A hideg idő beálltával megnövekedett a tüzelőanyag-forgalom. A Tüzép-tele- peken brikettből, kokszból és tűzifából az igényeknek megfelelő a kínálat, a ko­rábbi hónapokhoz képest romlott azon­ban a minőségi szénféleségek választé­ka. (MTI) Fuvarozás, szállítás A Tolna Megyei Szállítási Bizottság megtárgyalta A Tolna Megyei Szállítási Bizottság legutóbbi ülésén elsőként a Szekszárdi Húsipari Vállalat szállítási tevékenységét és a szállítás korszerűsítése érdekében tervezett elképzeléseket vitatta meg. A következő témakör a megye városai­nak helyi járati közlekedése, a forgalom- és hálózatfejlesztési elképzelések voltak. A megye városainak helyi járati forgal­mát teljes egészében a Gemenc Volán bonyolítja le. Helyi járatokat üzemeltet a városokban, valamint Tolna és Duna- földvár nagyközségekben. A megye- székhelyen a jelenlegi vonalhálózat a VI. ötéves tervidőszak második felében ala­kult ki. Az utazóközönség és a vállalat ál­tal optimálisnak ítélt járati útvonalak kije­lölését olyan objektív tényezők gátolták, mint a város domborzati viszonyai, a régi utak korszerűtlensége, valamint a város egyes területei alatt meghúzódó pincela­birintus. További nehézségeket jelentett, hogy az épülő új lakótelepek átadásával egyidejűleg nem történhetett meg a vi­szonylathálózat fejlesztése, mivel azt gá­tolta az út- és műtárgyépítések eltérő üteme. A forgalom zavartalan bonyolítá­sát az is gátolta, hogy szinte folyamato­san módosítani kell valamelyik járat útvo­nalát a lassan állandósuló útleszakadá- sok és a gázvezeték építése miatt. Nehezíti a helyi járati közlekedés szer­vezését az üzemek, intézmények eltérő munkarendje, és a városon belüli elhe­lyezkedése. A Volán több ízben kezde­ményezte az egységes munkarend kiala­kítását, de a vállalatok különböző érde­kekre hivatkozva a jelenlegi állapot fenn­tartása mellett foglaltak állást. Az elkövetkező években a Gemenc Volán továbbra is kiemelten kezeli Szek- szárd helyi járati forgalmának fejleszté­sét. Ennek figyelembevételével többek között növelik a csuklós autóbuszok részarányát, javítják az utastájékoztatás színvonalát, csökkentik a menetidőt. Az ülésen megvitatták még a közleke­dési felügyelet közúti és telephelyi ellen­őrzésének tapasztalatait, a jellemző sza­bálytalanságok megszüntetése érdeké­ben tett intézkedéseket. GEISZHAUER JÁNOS Ügyészségi vizsgálatok Az új esztendő első felében több or­szágos vizsgálatot végez a Legfőbb Ügyészség a büntetőjogi szakterületen, az általános felügyelet körében, a gyer­mek- és ifjúságvédelemhez, a közleke­dési ügyészi tevékenységhez, a polgári jogi ügyészi munkához s a katonai ügyészségek feladataihoz kapcsoló­dóan. Miként dr. Borsi Zoltán, a Legfőbb Ügyészség Titkárságának vezetője az MTI munkatársának elmondta: a szerve­zet munkatervének összeállításakor az elsődleges szempont az volt, hogy az el­ső félévben hatályba lép a társasági tör­vény, s várhatóan az egyesülési, valamint a gyülekezési jogról szóló törvény is. Az új jogszabályok végrehajtása során fo­kozott figyelmet kell fordítani a jogalkal­mazó szervek hatósági munkájára, hogy az ne sértse az állampolgári alapjogokat a természetes és jogi személyek érde­kért. A jogalkotásról szóló törvény ren­delkezéseinek megfelelően a jövőben is őrködni kell a magas szintű jogszabá­lyokhoz kapcsolódó főhatósági rendel­kezések, állásfoglalások törvényessége felett. Előreláthatólag a bűnözés 1989-ben sem csökken számottevően, ezért to­vábbra is kiemelt feladata az ügyész­ségeknek a büntetőügyek gyors és szak­szerű feldolgozása, s az eljárások törvé­nyességének felügyelete. Országos vizsgálat során tájékozód­nak - a többi között - a javító-nevelő munka végrehajtásának, illetve az el­meállapot megfigyelésének törvényes­ségéről. Előbbi esetében arra helyezik a hangsúlyt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben e főbüntetés - különösen ha az közérdekű munka - mennyiben neve­lő hatású. Megvizsgálják a fiatalkorúak bűnözé­sének jellegzetességeit az erőszakos bűncselekmények elkövetésénél, s ja­vaslatokat dolgoznak ki a megelőzésre. Feltárják a gondatlanságból elkövetett közlekedési bűncselekményekkel ösz- szefüggő vádemelési, vádképviseleti és ítélkezési gyakorlatot s elemzik, hogy ez miként szolgálja a balesetek elkerülését. Ügyészek vizsgálják, hogy érvényesül­nek-e a veszélyes hulladékok kezelésé­vel kapcsolatos jogszabályok, továbbá betartják-e a munkavédelemre vonatko­zó előírásokat az építőipari vállalatok és szövetkezetek. A katonai ügyészségek pedig sorra veszik a fegyverek, a lősze­rek és a robbanóanyagok kezeléséről, tárolásáról, nyilvántartásáról szóló jog­szabályokat s elemzik, miként alkalmaz­zák azokat a Belügyminisztérium egyes (Folytatás az 1. oldalról.)- A mi munkánkat - kezdi Galli And- rásné bátaszéki óvónő - át, meg átjárja az esztétika. Nincs olyan terület, ahol nem lehetne fölfedezni. Kicsit talán konk­rétabban jelenik meg a készségfejlesz­tésben. Hiszem, hogy nagyon lényeges: mennyire sikerül a rácsodálkozást irá­nyítani. Tudjunk megállni és gyönyör­ködni. Látnunk kellene a szépet. Észre­venni és észrevétetni. Csak a saját pél­dánkkal járhatunk elöl. Pályakezdő ko­rom óta érdekel a széppel, a művészettel foglalkozó esztétika.- így nyilván elsőként fordult a kölesdi művelődési ház képzőművészeti kísérle­tének felhívására, ami az óvodai esztéti­kai nevelést is segíti.- Erről a kísérletről sajnos sokkal ke­vesebben tudnak, mint hinnénk. Nem csupán Tolna megyének hasznos amit Baranyai László elindított és a mai na­pig végez.- A műalkotásoknak milyen szerepe, jelentősége van az óvodás korú gyerme­kek életében?- Nem újkeletű dologról van szó, ha­nem arról, hogy kiemelt feladatnak te­kintjük az esztétikával való foglalkozást és valami újat, mást, mart és jobbat sze­retnénk csinálni ebben a munkaközös­ségben, melynek én is tagja vagyok. Ve­zetőnk Jagicza Sándorné jó érzékkel irá­nyítja a látásra nevelési törekvéseinket. Ennek alapja a kölesdi kísérlet. Olyan gazdag képzőművészeti eszköztár van abban a községben, hogy vétek nem ka­matoztatni. A középiskolásoknak éppen úgy ajánlanám, mint a főiskolai hallga­tóknak.- Munkaközösségük hogyan látott munkához? Milyen tematika, koncepció szerint kezdték válogatni a több mint tíz­ezer színes diareprodukciót?- Egyszerűen csak azt szerettük volna, ha olyan alkotásokkal találkozunk, ame­lyek azokat az éleményeket jelenítik meg, amelyeket a gyerekek is megéltek már az otthonukban, utcai sétáikon. Egyre mé­lyebbre jutottunk így, mert az évszakok kép>eit külön-külön szemlélve, ezekhez kapcsolható munkajelenetek, szokások csoportosításával változott, tematiku- sabb lett elképzelésünk. Többéves gyűj­tőmunkánk most ott tart, hogy egy komp­lexebb szemléletet tükröző tanulmányt készítünk, ahol a képek mellé irodalmi, zenei ajánlást is adunk.- Ismert, hogy a kölesdi képtár anyaga a mai magyar, kortárs képzőművészetet dokumentálja. Az irodalom és zene is en­nek megfelelő?- Éppen ez jelent ma nagy gondot. A logika szerint mai magyarnak kellene lenni a képzőművészeti alkotások mellett a költemények és a zene szerzőinek is. Minden óvónő természetes könnyedség­gel fordul Weöres Sándor verseihez, de Simon Istvánhoz, Nagy Lászlóhoz, Ju­hász Ferenchez már kevésbé. A kortárs zeneszerzők: Petrovics Emil, Szokolay Sándor, Kurtág György muzsikája ma még ritkán hangzik fel óvodáinkban, de Bartókot is említhetem. Kodály Zoltán fel­dolgozásaival inkább találkozunk. Rövid a határidőnk vállalkozásunkhoz, de na­gyon fontos lenne, hogy magyar zenét kí­náljuk dolgozatunkban.- Váltsuk az elhangzottakat aprópénz­re és legalább egy konkrét pjéldát említ­sünk a munkájuk gyakorlati alkalmazá­sához.- Eddig ötvennyolc képiét választot­tunk: Bazsonyi Arany, Breznai József, Csohány Kálmán, Hoch Ferenc, Martinék József, Mözsi Szabó István, Patay László, Schéner Mihály, Szurcsik János, Újvári Lajos, Vecsési Sándor alkotásaiból. Táj­képiek, csendéletek, portrék, házak, em­berek. Vannak nonfiguratív festmények is, absztrakt formákkal. Vegyük most azt a sokak által ismert jelenetet, amit Mözsi Szabó István Bogyiszlói lakodalom címmel festett meg. Nincs gyerek, aki ne látott volna lakodalmas nászmeneteL Él­ménye tehát van. Ugyanazt látva festmé­nyen, kapja a feladatot, hogy beszéljen a képről. Olyan dolgokat mondanak el, ami saját tapasztalásuk. Mözsi Szabó István festménye népviseleti ruhákat is bemu­tat, igy a népidalok megszólaltatása, éne- keltetése is megtörténhet az esztétikai foglalkozáson. Még tovább lépve, moz­gásokat láthatunk, amelyek érzelmeket indulatokat fejeznek ki. A színek hangu- latiságát sem hagyhatjuk szó nélkül. így aztán vannak vidám és szomorú szí­neink, de ugyanúgy tudunk örömmel jár­ni, állni is. Mitől szomorú a bohóc egy festményen? Olyan kérdés ez, amit ha körüljárunk azt vesszük észre, hogy köz­ben énekelünk, táncolunk, mesélünk, rajzolunk. Csak ily módon adhatunk pxintos vá­laszt erre a kérdésre és csak ily for­mában szabad megközelíteni egy-egy óvodai foglalkozás tervezését is. Esztéti­ka mindenütt jelen van. A konyhai aszta­lon éppien úgy, mint a tantermi falakon. Ezt kell tudatosítani. Amit az óvodában elmulasztunk, azt később nehezen pótolhatjuk. Hinnünk kell: a szépség csak rendben él igazán, a rend viszont fegyelmet, mun­kát követel nagyoktól éppen úgy, mint ki­csinyektől. DECSI KISS JÁNOS Pay-TV kísérleti kábeltelevíziós központ * A szocialista országok közül elő­ször hazánkban mutatkozik be a Posta Kísérleti Intézetében létre­hozott Pay-TV stúdióközpont. A számítógépes vezérlésű előfize­téses kísérleti rendszer az eddigi kábeltelevíziós rendszerektől el­térően a tv-adások vétele mellett bevásárlások, banktranzakciók és szavazások lebonyolítására is alkalmas. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom