Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-02 / 287. szám

1988. december 2. 4 Képújság ■nanBHHnBBBHnnBBHnHBHHHeaHnni Jogi tanácsadó — A családi otthonok biztosításáról Mindnyájunkat érintő sajtótájékozta­tót tartott a közelmúltban az Állami Bizto­sító a családi otthonok lakásbiztosításá­val kapcsolatban. Ez a biztosítási forma természetesen nem egyedül az ÁB mo­nopóliuma lesz, de mivel a lakásbiztosí­tási állomány legnagyobb részével ez a cég rendelkezik, a feltételek átdolgozá­sát érdemes nyomon követnünk. Miért van szükség egyáltalán a bizto­sítási szerződések átdolgozására? Az Állami Biztosító számára a lakos­sági vagyonbiztosítási üzletág egyértel­műen veszteségessé vált a régi feltéte­lek között. A mostanáig érvényben lévő lakásbiztosítási fajtákat az ötvenes évek átlagemberére szabták, kinek átlagos otthona kétszobás, berendezése átla­gos, bére is alig tér el a népgazdasági átlagtól; no meg az árszínvonal és az életszínvonal szinkronban volt. A szobaszám szerint megállapított díj egyformán fedezte az összes szerző­désben vállalt kockázatot. Ma már nagyon nagy eltérés mutatko­zik lakás és lakás között. Komfortfoko­zat, állapot, kulturáltsági és felszereltsé- gi foka szerint is. Az alacsony díj már ré­gen nem fedezi a kifizetendő kártéríté­seket. Másrészt a biztosítottak a biztosí­tó által fizetett pénzből nem tudják pótol­ni, helyreállítani az ellopott, tönkrement I értéktárgyakat. Ezért vált szükségessé, hogy emelt díjtétellel ugyan, de az ügyfél kívánsága szerint legyen mód az új szerződés megkötésére. A legalapvetőbb változások: a csalá­diotthon-biztosítás modulrendszerű, vagyis az alapbiztosításhoz különböző kiegészítő biztosítások köthetők. Az alapbiztosítások közé tartozik az épület­re illetve bérlakásokra és külön a benne levő ingóságokra köthető biztosítás, va­lamint a felelősségbiztosítás. Kiegészítő biztosítás lehet például a vízkár-, az üvegkár-, a baleset- és a mezőgazdasá­gi kistermelői biztosítás. Továbbra sem biztosítják a lakásban tárolt készpénzt, valutát, értékpapírokat, kéziratokat, do­kumentumokat. Néhány szó a dijakról. Mivel a díjak az új rendszerben a lakás és az ingóságok értékétől illetve a kért kiegészítő biztosí­tások számától is függenek, pontos, mindenkire általánosan használható összegeket nem lehet felsorolni. Nézzünk meg egy 50 négyzetméteres bérlakást, amelynek eddigi biztosítása havonta 24 forint volt. Ha a bérlő megköti a családiotthon-biztositást, az ingóság­biztosítást, amelyhez 100 ezer forint ér­tékben műérték-biztosítást is köt, és a felelősségbiztosítása mellé vízkár-, üveg- és balesetbiztosításokat is kér, akkor összesen 98 forintot fizet havonta. Akik a régi szerződésüket 1988. szep­tember 1. és 1989. december 31-e kö­zött újra átdolgoztatják, díjengedményt kapnak. Ez az engedmény az alap- és kiegészítő biztosítások számától füg­gően 10 és 30 százalék között lesz. Az átmeneti időszakra lehetőség van a je­lenleg érvényben lévő biztosítások emelt díjú fenntartására. DR. KERTÉSZ ÉVA Jó tudni az autóról XXIII. A hidraulikus fék ellenőrzése A fékberendezést minden nap, elin­dulás előtt ellenőrizni kell. Az ellenőr­zés során a jármű álló helyzetében meg­nyomjuk a fékpedált és a pedál ellenál­lásából következtethetünk a fékrend­szer állapotára. 1. Ha a fék pedál a teljes pedálút kb. egyharmad részéig nyomható be és itt megszilárdul, „felkeményedik, akkor a fék jó, hibátlan. 2. Ha fékpedál ellenállása a teljes pe­dálút kb. kétharmad részénél válik szi­lárddá, akkor ez a fékpofák kopottságá­ra utal. Hiszen, ha nagy a hézag a fék­dob és a fékpofa között, akkor fékezés­kor több folyadékot kell a főfékhenger dugattyújának a munkahengerekhez juttatnia, ezért lehet a fékpedált jobban lenyomni. A hibát a fékpofák utánállítá- sával, vagy cseréjével lehet elhárítani. Az olyan személygépkocsiknál, ame­lyeknél az összes kerékszerkezet tár­csafék, vagy önbeálló dobfék, a fékbe­tétek kopottságát általában a műszerfa­lon elhelyezett piros fényű visszajelző lámpa jelzi. Erre utal a folyadéktartály­ban a fékfolyadék szintjének kismérvű csökkenése is, a fékpedál útja viszont nem növekszik. Ha a fékpedál ellenállása nem szilárd és csak többszöri ismételt lenyomással (pumpálással) válik szilárddá, akkor a rendszerbe levegő került. A levegő összenyomható és rugalmas légpárnaként viselkedik, ez okozza a fékpedál rugalmas visszahatását. A hi­bát a fékrendszer légtelenitésével lehet elhárítani. Ha fékpedál kis ellenállással teljesen benyomható, akkor ez a hidraulikus mű­ködtető részben keletkezett kismérvű— tömítetlenségre utal. Ilyenkor a pedál benyomásával a folyadékot folyama- tosn ki tudjuk nyomni a keletkezett ré­sen. A hibát a fellazult, vagy repedt al­katrész, csavar, csőcsatlakozás, gumi­tömítés, fékcső - utánhúzásával, vagy cseréjével háríthatjuk el. Ha a fékpedál ellenállás nélkül teljesen benyomható, ez nagymérvű tömítetlenségre - csőtö­rés, gumifékcsöszakadás, gumidugaty- tyú átszakadására utal. A meghibáso­dott alkatrész cseréjével szüntethetjük a hibát. Ha fékpedál benyomásakor azt ta­pasztaljuk, hogy holtjáték nélkül rögtön kemény, ez a föfékhenger hibáját jelenti. A hibát a főfékhenger javításával hárít­hatjuk el. Kétkörös féknél, ha a fékpedál útja nagymértékben megnő, de a pedálút végén felkeményedik fék, ez az egyik kör meghibásodását jelenti. A jármű álló helyzetében ellenőrizni kell még a fékfolyadék szintjét a folya­déktartályban. Szükség esetén utána kell tölteni, de csak ugyanolyan fékfo­lyadék tölthető be, mint ami a rendszer­ben van. Különböző gyártmányú fékfo­lyadékok nem keverhetők össze, mert vegyi összetételük különböző lehet, ami kicsapódást okozhat. Ha az álló helyzet­ben történő ellenőrzés során a fékrend­szert hibátlannak találtuk, elindulhatunk az autóval. Lehetőleg forgalommentes helyen végezhetünk egy fékpróbát. A fékberendezés a hatósági előírásoknak akkor felel meg, ha legalább 5,8 m/s2 lassulást hoz létre. Ehhez kb. 30 km/óra sebességre felgyorsítjuk a járművet és fékezünk. Ha a gépkocsi fékútja maxi­mum 9 méter és az egy tengelyen lévő kerekek féknyomai azonosak (a gépko­csi nem húz félre), akkor a fékberende­zésünk tökéletes. Ha a menet közbeni ellenőrzés során azt tapasztaljuk, hogy a fékpedál ellenállása szilárd, felkemé­nyedik és a gépkocsi fékhatása mégis gyenge, úgy a fékpofák és a fékdob kö­zé valamilyen idegen anyag kerülhetett. Ez az idegen anyag lehet például víz, ami alvázmosáskor bekerülhet a kerékfék- szerkezetbe. A fékpofák és a fékdob kö­zé került vizet a fék „vasalásával” szárít­juk ki. Ez azt jelenti, hogy menet közben folyamatosan fékezünk, ekkor a fék­szerkezetek felmelegedése folytán a víz elpárolog; kenőolaj, vagy zsír, ami szer­kezeti hiba miatt juthat a kerékfékszer- kezetekre. Amennyiben a fékpofák erő­sen olajossá váltak, csak a fékpofák cseréjével javíthatók. Ha a fékezés so­rán a jármű félrehúz, akkor „csak” az egyik kerékfékszerkezet hibásodott meg, vagy rosszul van beállítva. A közúti forgalomban csak tökéletesen működő fékszerkezettel szabad részt venni. BAKÓ GYÖRGY l ♦ CSALÁD ♦ OTT! A kutya tartása és gondozása A kutyának igen nagy a mozgásigénye A kutyák tartási körülményei az elmúlt évtizedekben sokat változtak falun és városban egyaránt. Növekedett a váro­sokban tartottak száma. Alapelvnek tartom, hogy akár városi lakásban vagy falusi kertes házban tart­juk kedvencünket, igen fontos a helyes tartási körülmények biztosítása. Töre­kedni kell arra, hogy környezetünket ne zavarja és ne tegyen kárt. Helyes gon­dozással és neveléssel sokat tehetünk a kulturált kutyatartás érdekében. A falun tartott kutyák életmódja köze­lebb á|l a természetes viszonyokhoz, mint azoké, amelyek lakásban élnek. Szükséges, hogy a kutyának állandó tartózkodási helye legyen. Kertes ház­ban építsünk számára kutyaházat fából. Szigeteljük le az oldalát és tetejét kát­ránypapírral vagy fémlemezzel. A ház al­ja közvetlenül ne érintkezzen földdel, lá­bat készítsünk vagy téglára állítsuk. A bejárat nyílására tegyünk pokrócból függönyt, ezzel védjük a széltől, esőtől. Télen szalma-vagy szénaalmot rakjuk a házba. A teteje felnyitható legyen, így könnyen tisztán tartható. Az almot leg­alább kéthetente cserélni kell. A kutyának nagy a mozgásigénye, az udvarban vagy kertben szabadon mo­zoghasson. Ha erre nincs mód, akkor készítsünk egy kifeszftett drótot és futó­láncot. Természetesen a kertből is leke­rekíthetünk egy kutyaudvart. A kutyaház bejárata az uralkodó széllel háttal le­gyen és a kifutót egész nap érje nap­fény. A tévhitek elkerülése végett tudni kell, hogy ilyen tartási körülmények a rö­vid szőrűek számára is megfelelnek. A lakásban tartott kutyák számára is a legfontosabb szempont, hogy állandó tartózkodási helyük legyen. Kölyökkor- ban ehhez a helyhez szoktatjuk, a helye legyen egy kutyakosár, láda vagy pok­róc. A kutya alá mindig tiszta és gyűrő­désmentes pokrócot teszünk. A lakás­ban tartott kutya tartózkodási helye le­hetőleg forgalommentes lakásrész vagy védettebb sarok legyen. Az ajtóhoz vágy radiátorhoz ne helyezzük fekhelyét. Le­hetőleg naponta háromszor, de leg­alább kétszer vigyük a szabad levegőre, sétáltassuk meg. Ha a kutyát hozzá­szoktatjuk ahhoz, hogy meghatározott időpontokban visszük a szabadba, ak­kor szükségleteinek elvégzésével nem okoz különösebb gondot az embernek. Lehetőleg evés után vigyük sétálni, mert ilyenkor az emésztőmirigyei működés­be lépnek. A kutyák többsége rendkívül ragasz­kodó alaptermészetű, jóindulatúak és tanulékonyak. A jó tartási körülmények­kel, a szakszerű gondozással és tanítás­sal egészséges, sok örömet szerző ku­tyánk lesz. EPPEL JÁNOS Kezdő háziasszonyoknak - a tojásról Karácsonyi ajtódísz A szeretet ünnepének egyik méltó jel­képe lehet az a vendégköszöntő ajtó­dísz, melyet Várkonyi Henrik, a szek­szárdi Arany János utcai virágüzlet ve­zetője mutat be az olvasóknak.- Ez a karácsonyi meglepetés főként a nyugat-európai országokban ismretes - mondja Várkonyi Henrik. - Az advent első vasárnapján szokás felerősíteni a bejárati ajtóra. Az összeállítás alapja műzúzmarával lefújt fenyőág, melyen néhány toboz és - stílszerűen - piros mikulásvirág található. E növény alkal­mazását emellett az is indokolja, hogy sokáig megőrzi eredeti szépségét. A zöld fenyőgallyak arannyal átszőtt sza­lagokat kaptak: a szalagok végein ezüs­tös karácsonyfadíszek - apró fémgöm­bök - csillognak. Lehet melléjük erősíte­ni még kis harangokat is, de igyekez­zünk elkerülni a zsúfoltságot, töreked­jünk az egyszerűségre. A dísz - mely ál­talában szív, copf, vagy mint jelen eset­ben, ferde háromszög alakú - a szent­este napjáig marad az ajtón. A tojás vásárlásakor a háziasszonyok zöme a barna héjú tojáshoz ragaszko­dik. Pedig a barna héj igazán nem minő­ségi ismertetője. Pusztán valamivel vas­tagabb, mint a fehér héjú, ezért nem tö­rik olyan könnyen. A tojássárga színe mit sem mond a to­jás ízéről és minőségéről, éppoly kevés­sé a tyúk fajtájáról. Akkor lesz erőteljes narancssárga színű, ha a baromfi bizo­nyos takarmányféleségeket - például szárított zöldtakarmányt vagy sárgaré­pát - kap. Felhasználás előtt mindig mossuk meg a tojást, mert a héja számos fertőző mikroorganizmus számára kiváló tápta­laj, és az ételbe jutva ezek súlyos beteg­séget okozhatnak. Eközben a frissessé­géről is meggyőződhetünk. Ha teljesen lesüllyed a vízbe, akkor egészen friss; ha a csúcsos fele fölemelkedik, már ke­vésbé az. Ha pedig elválik az edény aljáról, már nem mondható frissnek, s bár még felhasználhatjuk, de habot ver­ni ne akarjunk belőle. Feltöréskor óvatosan járjunk! Nyom­ban szagoljuk meg, mert egyetlen rossz tojás tönkreteheti a többi jó - már fel­vert - tojást. A tojást ne tároljuk intenzív illatú élel­miszerek (hagyma, citrusféle gyümöl­csök, stb.) mellett; likacsos pórusain felveszi és megőrzi a szagokat. Szellős kamrában két hétig, hűtőszekrényben 3-4 hétig marad friss a tojás. Érdemes hűtőszekrényben tartani, mert így a sár­gája könnyebben elválik a fehérjétől, és gyorsabban készül belőle szebb, kemé­nyebb hab. Ejtsünk néhány szót a tojástartósítás­ról, hiszen télen a duplájába kerül a to­jás. A legegyszerűbb és legmegbízhatóbb a vízüvegben való eltevés. Nagy ubor­kásüvegeket vagy kőedényeket ve­gyünk hozzá. Ahol nagyon sokat tesz­nek el, használhatnak nagy kádakat is, melyekbe lyukakkal ellátott, egymás fölé tehető drótbetéteket illesztenek. A kon­zerválószer: 1,5 I vízüveg (háztartási boltban kapható), amit 10 liter felfőzött és kihűtött vízre számítunk. A tojást úgy rakjuk az edénybe, hogy ne mozoghas­son, ráöntjük a folyadékot, hogy néhány centiméterre ellepje, vászonnal lekötjük, vagy fafedővel lazán letakarjuk. Kevésbé ismert, de nagyon jó szer a szalicilsav. Ezt úgy alkalmazzuk, hogy 3 rész vizet elkeverünk 1 rész 95 fokos tiszta szesszel, és annyi szalicillal, amennyit a folyadék felold. A tojásokat egy óra hosszat ebbe a folyadékba tesszük, majd tojástartó drótlapra rakjuk száradni. A víz és a szesz elpárolog, a szalicil kikristályosodik, s eltörni a tojás pórusait. Hasonlóképpen használhatunk hi- permangánt is (patikában kapható). Ek­kor 2 liter vízben feloldunk 20 gramm hi- permangánt, s egy órára beletesszük a tojásokat. A megbámult tojásokat - le­hetőleg gumikesztyűvel - kivesszük és gondosan megszárítjuk. Majd minden darabot külön tiszta papirosba göngyö­lünk, és kosarakba, száraz, fagymentes helyre rakjuk. E módszerrel 6-7 hóna­pig megőrizhetjük a tojás jó ízét. Ahol hely, mód van rá, konzerválási eljárás lehet a folytonos mozgatás is. Fa­keretes, dróthálós tojásrácsokra he­lyezve a tojásokat, hűvös, nedves hely­re, például pincébe visszük. Elég, ha he­tenként kétszer-háromszor megmoz­gatjuk, persze jobb naponként. Az ablakot és a lámpát takarjuk le vö­rös papírral, hogy az így kezelt tojást csak vörös fény érje. Ezzel a módszerrel a tojás 9-12 hónapig is olyan friss ma­rad, hogy a fehérjéből kifogástalan ha­bot lehet verni, és a héja sem reped meg főzés közben. BÁNYAI KATALIN ❖ CSALÁD ❖ OTT

Next

/
Oldalképek
Tartalom