Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Viták a választójogi 1988. november 11. PÉNTEK törvényről XXXVIII. évfolyam, 269. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Ülést tartott a Minisztertanács MSZMP-SZKP közös dokumentum A magyar-szovjet együttműködés korszerűsítése Grósz Károly fogadta Alekszandr Jakovlevet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a KB székházában fogadta Alekszandr Jakovlevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón az MSZMP főtitkára szólt a pártértekezlet óta eltelt időszakról. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása, a hosz- szú távú kibontakozás feltételeinek meg­teremtése további politikai erőfeszítése­ket, a társadalom áldozatvállalását, a párt határozott és következetes cselekvését követeli meg. Megkülönböztetett jelentő­sége van a nemzeti sajátosságoknak leginkább megfelelő megoldások alkal­mazásának, a társadalom belső tartalé­kai hatékony felhasználásának. Az MSZMP internacionalista elkötelezettsé­ge mellett ez a mai magyar politika leg­fontosabb eleme. Alekszandr Jakovlev - az SZKP vezetése megbízásából - a szovjet párt támogatásáról biztosította a magyar kommunistákat, sok sikert kívánt a pártértekezlet határozatainak megvaló­sításához. Elmondta, hogy az SZKP fő feladatá­nak a XIX. konferencia határozatainak végrehajtását, a politikai és gazdasági reform következetes megvalósítását te­kinti. Szólt arról, hogy a politikai rendszer átalakításával, a társadalmi viszonyok megújításával arra törekednek, hogy or­szágukban felszámolják az ember elide­genedését a hatalomtól és a termeléstől. Az átalakítás nyomán a társadalmi légkör jelentős mértékben megváltozott, a teen­dők java azonban még hátravan. A találkozón Grósz Károly hangsúlyoz­ta: a magyar közvélemény nagy érdeklő­déssel, őszinte rokonszenwel kíséri a szovjetunióbeli változásokat, az MSZMP támogatja az átalakítás politikáját. A megbeszélésen a felek kiemelték, hogy szükségesnek tartják a magyar­szovjet együttműködés korszerűsítését, a két ország kapcsolatainak értékes ha­gyományaihoz méltatlan rárakódások megszüntetését. A két párt kölcsönös szándéka a magyar-szovjet politikai, kulturális, tudományos kapcsolatok fej­lesztése, az emberek közötti érintkezé­sek bővítése, a gazdasági együttműkö­dés, a vállalatok közötti közvetlen kap­csolatok hatékony, korszerű fejlesztése. A találkozón kölcsönösen hangsú­lyozták a szocializmus építésében szer­zett közös és nemzeti tapasztalatok ta­nulmányozásának és érdemi hasznosí­tásának fontosságát. A két párt együtt­működését e területen a magyar-szovjet kapcsolatok fejlesztése fontos tartaléká­nak tekinti. E célt jól szolgálja az ideoló­giai együttműködésük továbbfejleszté­sének átfogó programja, amelynek do­kumentumát e napon írták alá az MSZMP és az SZKP képviselői. A megbeszélésen véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről is. A találkozón részt vett Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délelőtti órákban Alekszandr Jakov­lev a KB székházában találkozott Berecz Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Központi Bizottság titkárá­val. A politikusok véleményt cseréltek ar­ról: hogyan járulhat hozzá a két párt ideológiai együttműködésének bővítése annak a reformprogramnak a végrehaj­tásához, amelynek fő célja mind Magyar- országon, mind a Szovjetunióban a ked­vező változások gyorsítása a társada­lomban, a gazdaságban. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára ugyancsak délelőtt folytatott meg­beszélést Alekszandr Jakovlewel. A ma­gyar-szovjet kapcsolatok és a nemzet­közi élet alakulását áttekintve különös fi­gyelmet fordítottak az európai helyzetre és az emberi jogok kérdéskörére. Egyet­értettek abban, hogy az új külpolitikai gondolkodás kedvező irányban befolyá­solja mind a globális, mind a regionális feszültségek enyhítését célzó tárgyalá­sokat, s hozzájárul a leszerelési fórumok munkájának gyorsításához is. Az SZKP KB titkárának csütörtöki programján részt vett Borisz Sztukalin is. A nap folyamán a két párt kapcsolatá­nak további erősítését szolgáló doku­mentumot írt alá Berecz János és Alek­szandr Jakovlev. Az MSZMP és az SZKP közötti ideológiai együttműködés to­vábbfejlesztésének új, átfogó programjá­ban meghatározták ideológiai, tudomá­nyos és kulturális együttműködésük fő (Folytatás a 2. oldalon.) Csütörtökön ülést tartott a Miniszterta­nács. A kormány jóváhagyólag tudomá­sul vette Grósz Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjesz­ti. A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgálat lehető­ségeinek kibővítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teendőkről. Szóvivői tájékoztató A kormány ülésén elhangzottakról dél­után Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat. A Magyar Rádió munkatársának a fegyver nélküli katonai szolgálattal kap­csolatos kérdésére a kormányszóvivő el­mondta a sorköteles fiatal maga választ­hatja ezt a megoldást az illetékes hadki­egészítési és területvédelmi parancs­noksághoz írásban benyújtott kérvény­ben. Az előzetes elképzelések szerint el­sősorban a fizikai munkakörben folytat­nak majd közhasznú tevékenységet a fiatalok. Ellátásukról a foglalkoztatók gondoskodnak, havi illetményük viszont nem haladhatja meg a rendfokozat nél­küli katonákét. A Magyar Hírlapnak válaszolva Kul­csár Kálmán leszögezte, hogy az egye­sülési jog alapján - alapvető emberi jog­ról lévén szó - külföldi állampolgárok is tagjai lehetnek a társadalmi szervezetek­nek, illetve maguk is alapíthatnak ilyet. Az egyetlen kritérium, hogy tartósan Ma­gyarországon éljenek. A lap munkatársa bővebb felvilágosítást kért a november 7-én megtartott Vörösmarty téri de­monstrációról is, amelyről egyébként a nyugati sajtó is beszámolt. A kormány- szóvivő megerősítette, hogy az ünnep napján a délelőtti órákban egy, a Fl- DESZ-hez tartozó kisebb csoport transz­parensekkel demonstrálta az ünneppel kapcsolatos ellenérzését. A rendőrség a közrend megzavarása miatt 18 személyt előállított, kényszerítő eszközt azonban nem alkalmaztak velük szemben. A fiata­lokat egyébként rövid időn belül szaba­don bocsátották az V. kerületi rendőrka­pitányságról. Marosán György leszögezte: a kor­mány semmiféle adminisztratív rendsza­bálynak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabályokat betartsák. Eb­ben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahogy a fiatalok kifejezték az ünneppel kapcsolatos véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnepli-e valaki ezt a dátu­mot, vagy sem. Mindenkinek szíve joga, hogy erről véleményt formáljon. Mi több, nem is bizonyos, hogy november. 7-e emlékezete a jövőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bárhogyan is van, a november 7-i ünnep kigúnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeret­ném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” - fogalmazta meg álláspontját a kormány- szóvivő. Vállalatvezetők klubja alakult Tegnap Szekszárdon a Húsipari Válla­latnál megalakulta vállalati illetve szövet­kezeti vezetők klubja. Az alakuló ülésen részt vett Pullai Mik­lós az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnökhelyettese, Péter Szigfrid az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának el­ső titkára, és Tamás Ádám a megyei ta­nács elnöke. A tervek szerint havonta találkoznak a vállalatvezetők, hogy megbeszéljék az aktuális problémákat. A tegnapi alakuló ülésen a téma a reformkoncepció és a szocialista piacgazdasági modell kiala­kításával összefüggő kérdéskör volt, az ülésen aktív vita alakult ki a megyéből ér­kezett harminc vállalati, illetve szövetke­zeti vezető között. Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Napirenden a stabilizációs program, a gazdasági fejlődés Maratoni ülést tartott tegnap délelőtt tíz órától a Tolna megyei képviselők csoport­ja. A korábbi gyakorlatként megszokott őszi és téli ülésszak között ezúttal még egy­szer összeül a parlament, hogy a feszített tempójú törvényhozási, módosítási fel­adatkörének, a reformszellemben megnö­vekedett társadalmi elvárásnak eleget te­gyen. A november 24-re összehívott Or­szággyűlésnek több kérdésben kell dönte­nie. Várhatóan a napirenden szerepel majd a politikai intézményrendszer korszerűsí­tését célzó munkálatokról, valamint a tör­vényjavaslatok és intézkedések ütemter­véről szóló tájékoztató. Beszámolót hallgat­nak meg a képviselők a kormány stabilizá­ciós gazdasági programjának végrehajtá­sáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai fel­adatokról. Ezúttal döntenek a mostani ülésszakra halasztott vállalkozói nyereség­adóról szóló törvénymódosításról és a gaz­dasági társaságokról szóló törvényhez kapcsoló törvénymódosításokról. Mind­ezeken kívül talán a legnagyobb közérdek­lődés a személyi kérdésben várható válto­zást kíséri, hiszen a képviselők most no­vemberben szavaznak a miniszterelnök személyére. Köztudott ugyanis, hogy Grósz Károly miniszterelnök pártfőtitkár ez utóbbi megbízatásában kíván továbbdol­gozni, a kormányfői széket más politikus foglalja el. Érthetően megoszlott ebben a kérdésben a Tolna megyei képviselők vé­leménye is. Élénk vitát eredményezett a stabilizációs programról, az első félév gazdasági fejlő­déséről szóló beszámoló. Az írásos anyag­hoz a képviselők az Országos Tervhivatal megjelent szakembereitől kaptak széles körű háttértájékoztatót és természetesen válaszokat kaptak többek között az adós­ságállományt, hiteleink nagyságát, milyen­ségét a felső szinten és a szabályozó mec­hanizmusban sürgetett takarékosságot fel­vető kérdésekre. Elhangzott az a vélekedés is, hogy a különböző gazdasági konstruk­ciók, egyáltalán a piacgazdaság megcél- zásakor mintha nem tudnának mit kezdeni a fennálló tulajdonviszonyokkal. Márpedig ez mindenfajta struktúrát, magát a felépít­ményt határozza meg. A jövő útja: környezetbarát technológia Teraszos-kazettás szennyvíztisztító telep Pincehelyen Körzeti szennyvíz- tisztító telepet alakí­tanak ki Pincehe- lyen. Hat környező község társult a kommunális tisztító megépítésére, a székhelyközségen kívül Tolnanémedi, Ozora, Belecska, Nagyszékely és Ke- szőhidegkút régi gondja oldódik meg ezzel. A beruházást ez év júliusában kezdte meg a Tolna Megyei Tanács Kommunális Szol­gáltató Vállalata és a tervek .szerint no­vember végéig kerül sor az átadásra. A vállalat nemcsak a kivitelezést, de ké­sőbb a telep üzemel­tetését is ellátja. A 3,5 millió forintos költ­séghez a megyei tanács 600 ezer forinttal járult hozzá, a fennmaradó összeget a tár­sult tanácsok fizetik ki. Ebben az évben a pincehelyi közös kasszából kétmilliót, Tol- nanémedin 200 ezer és Ozorán 400 ezer forintot fordítanak erre a célra, további egy­millió forintot a következő évben törleszte- nek. A több mint 10 ezer négyzetméter te­rületen elhelyezett szennyvíztisztító refe­renciatelepnek számít a megyében. A So­mogy Megyei Településtisztasági és Kerté­szeti Vállalat szabadalmát átvéve ugyanis most első ízben próbálkoznak teraszos­kazettás szennyvíztisztítással szűkebb kör­nyezetünkben. Az eljárás lényege, hogy lejtős területen egymás után elhelyezett különböző nagyságú kazettákba, tárolók­ba pusztán a gravitációs erő hatására, te­hát energiabefektetés nélkül kerül és halad tovább a szennyvíz, miközben ülepedik, a káros, szennyező anyagok semlegesítőd- nek benne. Ezt a folyamatot serkenti a be­épített levegőztető kerék, amit a beáramló víz energiája hajt meg és a külső tényezők­től függetlenül biztosítja, hogy a kazettába érkező víz oxigéndús legyen, ezáltal a szer­ves anyagok bomlása felgyorsuljon. A pin­cehelyi telepen ezt kilenc kazetta teszi le­hetővé majd, amely 50 köbméter szennyvíz befogadására alkalmas, és a paramétere­ket nézve 35-140 nap az átfolyás, illetve a szennyvíz „tartózkodási" ideje a rendszer­ben. Innen a szakemberek szerint megfele­lő mértékű tisztítás után közvetlen élővíz fo­lyásba, a Kapósba jut a megtisztított szennyvíz. -tzs-ka­Készül a kilenc földkazetta a pincehelyi határban

Next

/
Oldalképek
Tartalom