Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

2%PÜJSÄG 1988. november 10. Bush az új amerikai elnök Houston, Texas állam: George Bush feleségével, Barbara asszonnyal november 8-án este, miután kiderült, hogy az elnökválasztást Michael Dukakis-szal szem­ben megnyerte. (MTI TELEFOTÓ) Heltai András, az MTI tudósítója jelenti: George Bush, a Republikánus Párt jelölt­je győzött a keddi amerikai elnökválasz­táson. A 64 éves, mérsékelten konzerva­tívnak tekintett politikus, aki az elmúlt 8 évben Ronald Reagan alelnöke volt, a még nem végleges eredmények szerint 8-10 százalékos többséggel győzi le el­lenfelét, a demokrata párti Michael Duka- kist. Az egyidejűleg újjáválasztott képvise­lőházban, illetve a harmadában megújí­tott szenátusban a Demokrata Párt nem­csak megőrizte, hanem meg is szilárdí­totta többségét, így a Bush-kormánynak nehéz harcokra és alkukra kell felkészül­nie. Az első amerikai kommentárok azt húzzák alá, hogy a jelek szerint a válasz­tók többsége számára változatlanul von­zóbb a konzervatív program, amelyhez a hagyományos republikánus polgári réte­gek mellett ezúttal is sok munkás, vala­mint nem kevés színesbőrű is csatlako­zott. Dukakis helyi idő szerint éjfél előtt lo- vagias hangú beszédben ismerte el vere­ségét. Gratulált Bushnak és felszólította támogatóit, hogy működjenek közre az ország előtt álló nagy feladatok megol­dásában. A demokrata politikus ugyan­akkor hangsúlyozta: nem adja fel küzdel­mét az ország elesett, segítségre szoruló polgáraiért. Bush a texasi Houstonban őt ünneplők előtt mondott rövid beszédében az ame­rikai népnek - és Ronald Reagannak mondott köszönetét győzelméért és ugyancsak összefogásra szólított fel. Miközben a győztesek ünnepeltek, a vesztesek törvényhozási és kormányzói választási sikereikkel vigasztalódtak, for­galomba kerültek az első hírek is az új kormányról. A Bush környezetéből szár­mazó értesülések megerősítették, hogy -James Baker a valószínű új külügymi­niszter az üzleti életbe visszatérő George Shultz helyett. Baker ismert ügyvéd, Bush régi barátja és politikai menedzse­re, aki korábban Reagan elnök fehér há­zi törzsének vezetője, majd pénzügymi­niszter is volt. A védelmi miniszter tisztére John Tower szenátort emlegetik, aki régi katonai szakember, s e minőségében a genfi szovjet-amerikai tárgyalások egyik résztvevője volt. Várhatóan helyén marad Richard Thornburgh igazságügyi és Ni­colas Brady pénzügyminiszter. A kabinet többi posztjára Bush változtatásokat ter­vez. George Bush, az Egyesült Államok új elnöke 1924-ben, nagypolgári család­ban született. Apja vagyonos üzletember, utább szenátor volt, fia kitűnő magánis­kolában tanult, majd a jeles Yale egyetem közgazdasági karán végzett. A világhá­borúban önkéntes hadirepülőként vett részt a csendes-óceáni fronton, s helyt­állásáért többször kitüntették. A háború után Texasban olajvállalkozásokba fo­gott, amelyekkel saját vagyonra is szert BUDAPEST - Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a Parlament­ben fogadta Gianni De Michelist, az Olasz Köztársaság miniszterelnök-he­lyettesét. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes. Jelen volt Joseph Nitti Olaszország budapesti nagykövete. Az olasz miniszterelnök-helyettes a nap fo­lyamán találkozott Nyers Rezsővel, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságá­nak elnökével. Gianni De Michelis, aki Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tes meghívására november 7-9-e között tartózkodott Budapesten, szerdán eluta­zott hazánkból. * Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, államminiszter szer­dai munkanapját a főváros XV. kerületé­ben töltötte. A kerületi pártbizottság székházában Szabó László első titkár és Szabó István tanácselnök adott tájékoz­tatót a városrész életéről, a lakosság, a dolgozók politikai hangulatáról. Szóltak arról is, hogy a fővárosszerte tapasztal­ható feszültségek a XV. kerületben is ér­zékelhetőek. Az államminiszter ezt köve­tően felkereste a Villamosipari Kutatóin­tézetet. Pozsgay Imre a délutáni órákban kerületi értelmiségi aktívaértekezleten találkozott az egészségügyi, a műszaki tett, majd politikai pályára lépett. 1966-1970 között T exas egyik kongresz- szusi képviselője volt, ám utóbb sem képviselőként, sem szenátorként nem si­került megválasztatnia magát. Karrierje Nixon elnöksége idején ívelt fel: Nixon az őt híven követő, tehetséges és becsvá­gyó fiatal politikust 1970-ben ENSZ- nagykövetté nevezte ki, ahol Bush ener­gikusan, de diplomatikusan képviselte hazája érdekeit. Két év után a Watergate-ügy válságai­ban vergődő republikánus párt országos elnökének hálátlan feladatát bízta rá Nixon, majd 1973-tól 14 hónapig a pe­kingi amerikai képviselet vezetője volt. Ezt követően egy évet töltött a Központi Hírszerző Hivatal, a CIA élén - amely mel­lett azóta is határozottan kiáll. Bush szinte a végsőkig védte törvény- sértései miatt lemondásra kényszerült elnökét, majd Nixon bukása után vissza­vonult az üzleti életbe. Nemsokára azon­ban elindult az 1980-as elnökválasztási versenyben: kemény harcot vívott pártjá­ban Reagannal a jelöltségért, de hamar alulmaradt. Konzervatív, de középutas republiká­nusként azonban olyan szilárd pozíciót vívott ki magának, hogy Reagan - miután nem sikerült Gerald Fordot megnyernie helyettesének - végül Bushnak ajánlotta fel a posztot. A politikai hűségéről ismert Bush Rea­gan alatt is a háttérbe vonulva, lojálisán tett eleget az alkotmányban igen szűkre szabott, főként reprezentatív jellegű fel­adatainak. Politikai alapállása a pártban és az oktatási területen dolgozókkal, a közművelődési intézmények képviselői­vel, a lakóterületi közélet aktivistáival. * Grósz Károly miniszterelnök szerdán hivatalában fogadta Juan Antonio Sama- ranch-ot, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság elnökét, aki a szocialista országok sportfőhatósági vezetőinek éves érte­kezlete alkalmából tartózkodik Magyar- országon. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Deák Gábor államtitkár, az ÁISH elnöke. MOSZKVA - Moszkvában szerdán bejelentették, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke november máso­dik felében hivatalos, baráti látogatásra Új-Delhibe utazik, az indiai vezetés meg­hívására. BERLIN - Az ötven évvel ezelőtti anti­szemita pogrom, a „kristályéjszaka” év­fordulója alkalmából Erich Honecker, az NDK Államtanácsának elnöke szerdán üzenetben üdvözölte az ország valameny- nyi zsidó állampolgárát. AII. világháború nyomán német földön először jött létre olyan állam, amely szakított a soviniz­mus, a háborús uszítás és a fajgyűlölet embertelen hagyományaival - olvasható az üzenetben. - A Német Demokratikus Köztársaságban antifasiszta és demok­széles körű támogatásra talál, így kézen­fekvő volt jelölése Reagan utódjának. A kampány lényeges hátránnyal indult de­mokrata vetélytársával, Michael Duka- kisszal szemben, de azt Reagan szemé­lyes támogatása és kitűnően szervezett, a korszerű tömegbefolyásolás minden eszközét felhasználó kampánya segítsé­gével sikerült ledolgoznia. George Busht ismerősei pragmatikus menedzserként tartják számon, aki gaz­dasági és - viszonylagos - külpolitikai tapasztalatok birtokában nagy szerepet fog adni gondosan kiválasztott, jó képes­ségű munkatársainak, tanácsadóinak. Jóllehet alapvetően konzervatív beállí­tottságú, bel- és gazdaságpolitikai néze­teiben helye van bizonyos szociális meg­gondolásoknak is. Külpolitikai tekintet­ben ideológiailag kevésbé elkötelezett mint Reagan, de kommunistaellenes né­zeteit sosem rejtette véka alá. Ugyanak­kor a világ realitásaihoz alkalmazkodó külpolitikát hirdet, amelyben vezető he­lyen szerepel a Szovjetunióval való tár­gyalás - mindenesetre az eddigiekhez hasonlóan, az amerikai katonai erő alap­ján. Az európai szocialista országokat il­letően Bush az irányukban folytatott dif­ferenciált amerikai politikát hirdeti, amelynek célja, hogy ezek az országok mind nagyobb politikai és gazdasági füg­getlenséget élvezzenek. E kérdésekről vezető magyar politiku­sokkal is tárgyalt, amikor alelnöki tiszté­ben 1983-ban hivatalos látogatást tett Budapesten. ratikus államrend jutott érvényre, s az ál­lam politikájának legfőbb céljai közé tar­tozik a béke megőrzése, a népek közötti barátság erősítése valamint az emberi élet és méltóság tisztelete. A Német Kom­munista Pártnak a fasiszta pogromok idején tanúsított bátor kiállását felidézve az üzenet rámutat: az antifasiszta harc és ellenállás tapasztalataiban gyökerezik az a tény, hogy a zsidó hitű polgárok kez­dettől fogva kivették részüket az új, de­mokratikus Németország fölépítéséből. BANGKOK - A Vörös Khmerek kam­bodzsai menekültek ezreit kényszerítik arra, hogy az ENSZ-felügyelete alatt álló thaiföldi menekülttáborokból a kambod­zsai-thaiföldi határ melletti körzetekbe költözzenek, ahol minősíthetetlen egész­ségügyi és biztonsági körülmények ural­kodnak. Megfigyelők szerint a Vörös Khmerek a határmenti stratégiai terüle­tek betelepítésével jobb tárgyalópozíció­ba szeretnének kerülni a Kambodzsa jö­vőjével kapcsolatos tárgyalásokon, így kívánván ellensúlyozni fokozódó nem­zetközi elszigetelődésüket. Nyugati me­nekültügyi tisztviselők helyszíni beszá­molói szerint a polpotisták június óta egyedül a kelet-tahiföldi Ta Luan tábor­ból 8500 menekültet telepítettek a határ közvetlen közelébe. A táborokból min­dent elszállítanak, a házakat, de még a papajafákat is teherautókra rakják. A ha­tárövezet el van aknásítva, rendkívül el­terjedt a malária, a Vörös Khmerek ennek ellenére nem engednek a területre orvosi segítséget. A thaiföldi menekülttáborok­ban becslések szerint mintegy negyed- millió khmer él. PANORÁMA Szakszervezet A pécsi tévéfőrum résztvevőitőlkérdezték Váiaszol: Péti Imre, az SZMT vezető titkára A közelmúltban, az MTV pécsi körzeti stúdiója Baranya, Somogy, Tolna és Zala me­gyék SZMT vezető titkárait - köztük Péti Imrét, a Szakszervezetek Tolna Megyei Taná­csa vezető titkárát - televíziós fórum keretében látta vendégül. Az érdeklődő tévénézők levélben és telefonon feltett kérdései közül néhány időhiány miatt nem kapott választ. Ezért Péti Imre ezúton, lapunk hasábjain válaszol azokra a kérdésekre, amelyek az adásból kimaradtak. *- Június elején a SZOT szóvivője kijelentette, hogy újra kell gondolni a párt és a szakszervezet viszonyát. Mindez szépen hangzik, de hogyan valósítható meg, hiszen a politika és az érdekvédelem nem azonos kategória? A szakszervezet vezetői közül jelenleg négy tagja az újjáválasztott Központi Bizottságnak is.- A szakszervezetek és a párt viszonyának újragondolása alatt a szakszervezet a partneri viszony gyakorlatban történő alkalmazását érti. Ezt az elvet az országos párt­értekezlet deklarálta, tehát nemcsak elvi és politikai akadálya nincs egy új, korszerűbb viszony kialakításának, hanem mindkét érintett fél igényli ezt. A szakszervezeti vezetők KB-tagsága nem szükségszerűen akadályozza ennek az elvnek, illetve politi­kai gyakorlatnak az érvényesítését. Járhat előnnyel is: a döntéselőkészítés időszaká­ban - éppen a személyes jelenlét miatt - lehetséges olyan döntés kialakítása, ami több szempontot - többek között a szakszervezetek véleményét is - figyelembe veszi. Meghirdetett elveink között nem számit újnak az, hogy a párttestületek nem hoznak kö­telező jelleggel végrehajtandó határozatot a. szakszervezeti mozgalomra, csak az egyes kommunistákra.- A tsz-tagok miért nem lehetnek szakszervezeti tagok?- A tsz-ek közismerten úgy jöttek létre, hogy az egyes tagok bevitt tulajdona vált kö­zösségi, pontosabban csoporttulajdonná. A tulajdon felett törvényes keretek között a különböző szövetkezeti testületek rendelkeznek (taggyűlés, küldöttgyűlés, vezetőség, ellenőrző bizottság, stb.) Ezek a jogosítványok nem kevesebbek annál, amivel a szakszervezetek rendelkeznek az össznépi (állami) tulajdont képező gazdasági egy­ségeknél. Ilyen indokok alapján nem került sor a tsz-eknél a tagság körében a szak- szervezeti szervezésre. (A tsz-alkalmazottak tagjai lehetnek a szakszervezetnek.)- A sztrájk milyen felelősségei jár? Amikor a vezetés egy-egy kérdésben rosszul döntött, az nem jelent fe­lelősséget?- A sztrájkkal járó politikai felelősség vitathatatlanul jelentkezik. Ennek lényege, tar­talma úgy fogalmazható meg röviden, hogy a munkabeszüntetés gazdasági kárral jár együtt. Másrészt a sztrájkoló dolgozó ez idő alatt nem kap fizetést. Ezzel összefüggés­be nem hozható, kétségtelen tény, hogy a rossz döntések is hatalmas károkat okoztak gazdasági és egyéb vonatkozásban is. A rossz döntésekből keletkezett károkért is érvényesíteni kell a felelősséget.- Mi a véleménye a dombóvári pedagógusok leveléről?- A dombóvári levél ma inkább tágabb összefüggésben - a más értelmiségi terüle­tekkel - szorul elemzésre.- Miért nem áll ki a szakszervezet amellett, hogy az inflációval egyenes arányban növeljék a nyugdíjakat?- Az infláció, sajnos, objektív gazdasági kategória. Éppen azért, mert léte nem a szándékainktól, vagy kiállásunktól függ, azonos módon érinti a béreket, a nyugdíjakat és az egyéb jövedelmeket. A probléma természetéből adódik, hogyha a nyugdíjak emelése azonos lesz az inflációval, az alapvetően a bérek rovására oldható meg. Ezért a szakszervezetek véleménye, hogy az inflációt kell mérsékelni. Ennek az elsőd­leges szándékunknak nem mond ellent, hogy azonnali intézkedést tartunk szükséges­nek az alacsony nyugdíjak emelése érdekében.- Az elmúlt években a szakszervezet mit tett annak érdekében, hogy a tömegtájékoztatásban megjelenő valótlan termelési eredmények - melyek szerint az életszínvonalnak emelkedni kéne, nem pedig csökkenni - reálisan jelenjenek meg? Ha már novemberben teljesítették a tervet, decemberben felveszik a prémiumot, januárban hogyan derülhet ki, hogy kevesebbet termeltünk, mint amit fogyasztunk?- A kérdésben felvetettek megválaszolása rendkívül nehéz, mert az említett össze­függések nem feltétlenül jelennek meg: 1. A termelési eredmények növekedése nem feltétlenül vonja maga után az életszínvonal növekedését, 2.1978 óta a tömegtájékoz­tatás nem sugallja az életszínvonal növekedését. Mit tett, illetve mit tehet a szakszerve­zet a reális tájékoztatás érdekében? Elsősorban azt kell mondani, hogy igényli maga is a reális tömegtájékoztatást. Konkrét cselekvése, hogy a saját eszközeivel is ezt teszi, pl. Népszava, tv, Új Reflektor magazin stb. A kérdés második felében ismét összekeveredik a vállalati és a népgazdasági szintű probléma. Sajnos, a kettő létezhet egymás mellett. Ez a gazdasági szabályozás tökéletlenségéből adódik.- Származhat-e hátránya abból a dolgozónak, ha kilép a szakszervezetből? Kizáró ok-e a „Kiváló Dolgo­zó” kitüntetés odaítélésekor az a tény, hogy az érintett dolgozó előző évben - a tagdíj felemelését követően - kilépett a szakszervezetből?- A dolgozónak politikai vagy anyagi hátránya abból, hogy kilép a szakszervezetből, nem származhat. Más közelítésben viszont nem illetik meg azok a jogok, amiket a szakszervezeti tag gyakorolhat, illetve amiben tagsági mivolta alapján részesül. Egy­részt az érdekvédelem, másrészt azok az anyagi juttatások, amelyek fedezetét a szak- szervezeti tagdíj képezi. Kiváló Dolgozó kitüntetésben minden dolgozó részesülhet, ha munkája arra érdemesíti, a kollektíva, ahol dolgozik, úgy dönt és más törvényes ki­záró ok nem áll fenn.- A szakszervezeti bizalmit milyen időközönként választják? Ha rosszul dolgozik, mit lehet tenni?- A szakszervezeti bizalmik választását is a szakszervezetek alapszabálya és vá­lasztása szabályozza. Ennek alapján általában ötévenként kerül sora tisztségviselők - köztük a bizalmi - választására. Ézen túlmenően a KV-k határozata alapján a bizalmi tevékenysége és az alapszervezet munkája évente értékelésre kerül. Ilyen alkalmak­kor is lehetőség van új tisztségviselő - bizalmi - választására. Ezen túl, ha az a kollektí­va, amely megválasztotta a bizalmit, nem elégedett a tevékenységével, bármikor meg­vonhatja a bizalmat és új bizalmit választhat. (Ezt az szb-vel egyeztetve kell végezni, mivel a legtöbb esetben automatikusan testületi taggá is válik a bizalmi.)- Egy pedagógus 17 éve ment nyugdíjba 2240 forinttal, most 4470 forintja van. Ebből a pénzből fizeti az S2TK-t. Egyéni dolgokra is figyelni kell, differenciálni kellene a 2 százalékot!- Nyugdíjas nem fizet SZTK-járulékot (esetleg szakszervezeti tagdíjat, ami viszont nem nyugdíjalap). Abban egyetértünk, hogy a régi nyugdíjaknál és az egyébként is alacsony nyugdíjak esetében a 2 százalékos automatizmus nem biztosítja a reálérték megőrzését Éppen ezeken az eseteken próbál enyhíteni több szakszervezeti kezdeményezésű intéz­kedés (pl. méltányosságból történő nyugdíjemelés, árnövekedés kompenzálása fix ösz- szeggel, illetve az alacsony nyugdíjak magasabb arányú év eleji emelése.- Hogyan lehet egyetérteni azzal, hogy a SZOT-on kívül legyen szakszervezet, mivel ez megosztja a dolgo­zókat? A kormány és a szakszervezet embertelenül bánik a nyugdíjasokkal. A nyugdíjak az elmúlt évek folya­mán 50 százalékkal inflálódtak. Ha nem tudnak elég nyugdíjat fizetni, ne emeljék olyan mértékben a vezetők bérét!- A SZOT-on belül vagy azon kívül működő szakszervezetek létét vagy nemlétét csak a szakszervezeti tagság döntheti el. A döntést azzal a felelősséggel kell meghozni (és ebben egyetértünk a kérdezővel), hogy az érdekvédelem hatékonyságát és eredményességét alapvetően meghatározza a mozgalom egysége. Arra a megállapításra, hogy „a kormány és a szakszervezetek embertelenül bánnak a nyugdíjasokkal, s ha nem tudnak elég nyug­díjat fizetni, ne emeljék olyan mértékben a vezetők bérét” - el kell mondani a következőket: a szakszervezet és a kormány e kérdésben sem kezelhető azonos módon, mert a szak- szervezet érdekképviseleti, érdekvédelmi funkciójában eljárva tehet javaslatot kezdemé­nyezhet, esetleg követelhet intézkedést. A kormány a helyzetet mérlegelve dönt vagy ja­vaslatot tesz, törvényszintű szabályozás esetén a parlamentnek. E különbséget látni kell. A felvetés második részével kapcsolatban: a vezetők bére is munkabér, aminek a munkával és a felelősséggel kell arányosnak lenni. (Ez akkor is igaz, ha a felvetés nem konkretizálja, hogy milyen vezetői körre gondol.) A probléma anyagi oldalról való megközelítése pedig úgy néz ki, hogy a vezetők éves teljes bére sem elegendő a nyugdíjprobléma megoldásá­hoz. E feladat megoldásához egyetlen lehetséges úton lehet eljutni: a népgazdaság komp­lex problémájának megoldásán keresztül.- Szükség van-e az SZMT munkájára?- Igen, hiszen inkább szaporodnak, mintsem csökkennek azok a gondok, amelye­ket területi - városi és megyei - szinten kell megoldani, mert nem kezelhetők ágazati problémaként. (Egészségügy, oktatás, kereskedelem, környezetvédelem, infrastruk­túra fejlesztése stb.)- A négy megye szakszervezeti apparátusában hány fő a pártonkívüli?- Elenyészően kevés. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom