Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
1988. november 29. TOLNA > "népújság 3 A gazdasági társaságokról - magánszemélyeknek Az állampolgárok társulási lehetőségei bővülnek Idén mennyi kerül a szemétbe? Káposztaértékesítési gondok a mözsi téesznél Vajon mennyit sikerül eladniuk a 770 mázsa savanyú káposztából? Az Országgyűlés által elfogadott, a gazdasági társaságokról szóló törvény 1989. január elsején lép hatályba. Szabályozza a gazdasági társaságok alapítását, szervezetét, szerveik működését és a társaságok tagjainak jogait, kötelességeit, felelősségét, valamint a társaságok megszűnését. Új társasági törvényünk hat gazdasági társaságot szabályoz, s egyik legalapvetőbb vonása, hogy jelentős mértékben kibővíti a korábbiakhoz képest az állampolgárok társulási lehetőségeit. E lehetőségekről, illetve az állampolgárokat - vagy ahogyan a törvény mondja, a magánszemélyeket vagy természetes személyeket - érintő legfontosabb változásokról szeretnénk olvasóinkat e héten lapunk hasábjain tájékoztatni. Első alkalommal tekintsük át, miként is bővült ki a magánszemélyek lehetősége társulásokban való részvételre.- Jelenleg állampolgár csak gazdasági munkaközösségekben (polgári jogi társaságban), illetve jogi személyekkel együtt korlátolt felelősségű társaságban vehet részt. A jövőben viszont állampolgár részt vehet közkereseti és betéti társaságban, de jogi személyiségű társaságokban - részvénytársaságban és kft- ben - is, sőt, ilyen társaságokat alapíthat is.- Állampolgár nemcsak személyes közreműködéssel, hanem tisztán vagyoni betéttel is részt vehet gazdasági társaságokban (azaz a korábbiakban tiltott csendestársi viszony megengedett lesz). E szabály alapján lehet magánszemély betéti társaság kültagja, illetve részvényes - ez utóbbi kategóriák mibenlétéről a későbbiekben írunk. A törvény nem korlátozza azt az összeget, amelyet állampolgár gazdasági társaságba befektethet.- Míg eddig állampolgár csak korlátlan és egyetemleges felelősséggel társulhatott - a gmk-k kapcsán ez közismert -, addig a jövőben korlátolt felelősséggel - vagyoni hozzájárulásának erejéig - is részt vehet társaságokban.- Állampolgárok jogi személyekkel - vállalatokkal, szövetkezetekkel - egyenlő feltételek mellett vehetnek részt társaságokban.- Belföldi magánszemélyek külföldiekkel is alapíthatnak gazdasági társaságot, illetve részt vehetnek ilyen társaságban.- Állampolgárok a korábbiaknál sokkal szélesebb tevékenységi körben vehetnek részt gazdasági társasági tagként, azaz az állami monopóliumok kőre szűkül.- A jövőben tisztán állampolgárokból álló kft-k és rt-k is létrehozhatók, azaz jogi személyiséggel bíró „magánvállalatok” is alapíthatók.- Állampolgárok egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot is létrehozhatnak, ez kedvező lehetőséget nyújt a magánkereskedők és a kisiparosok számára.- Eddig jelentős alkalmazotti és tagi létszámkorlátok álltak az állampolgári társulások előtt, melyen az új szabályok jelentősen túllépnek. A tagok száma a társasági formáknál általában nincs korlátozva, s a gmk-nál - ahol továbbra is lesz létszámkorlát - a tagok, alkalmazottak és a tagok alkalmazottainak együttes száma elérheti az ötszázat a jelenlegi hatvannal szemben. * A következőkben az állampolgárok lehetséges társulásainak, a közkereseti és betéti társaságnak, valamint a kft-nek és rt-nek a lényegét tekintjük majd át. Téli tárolásra nem, de tartósításra alkalmas a mözsi Új Élet Termelőszövetkezet földjein nagyüzemileg termelt káposzta. A tsz 1983-ban létrehozott sava- nyitóüzeme az igényeknek megfelelően, szakaszosan üzemel. A korábbi évek még beváltották a hozzá fűzött reményeket, de az idén a tavalyihoz hasonlóan értékesítési gondokkal küzdenek.- A Baranya Megyei Füszérttel van egy ötéves szerződésünk - mondja Füredi Ádám főkönyvelő - ami évi 100 tonna savanyú káposzta átvételére szól. Tavaly volt először gond az értékesítéssel a leszerződött mennyiségből 560 mázsát nem vett át a Füszért, valamint a többi megrendelőnk. Ez 6-700 ezer forintos kárt jelentett számunkra. Hogy megpróbáljunk megmenteni valamennyit a besavanyított káposztából, két ciszternát meghagytunk, hátha a szavatossági időn túl is eltartható még egy kis ideig. De később sem tudtuk értékesíteni, így kénytelenek voltunk az így már használhatatlanná vált káposztát kidobni a szemétbe. Mi lehet az oka annak, hogy a megrendelt mennyiség több mint felét el kellett dobni? Erről Füredi Ádám elmondta, nagy a konkurencia. Sokan savanyítanak otthon káposztát, és annak ellenére, hogy ez esetleg drágább a mözsinél a boltosok azt részesítik előnyben, mivel az otthon savanyitók nem számláznak mindent. így ez mindkét fél számára előnyös.- A Füszért minden egyes termékéről ártájékoztatót jelentet meg minden évben - folytatta Füredi Ádám. - A savanyú káposzta a szabadáras termékek közé tartozik. Tehát a fogyasztói ár nem függ a termelői ártól, a boltok akkor járnának a legjobban, ha tőlünk vennék át a káposztát, mivel mi 12 forintért adjuk kilóját. A Kermi is rendszeresen vizsgálja a termékünket és mindig kiváló minősítést kapunk rá. Az idén csökkentettük a termesztett káposzta mennyiségét - 4 hektárunk volt csak - megpróbáltunk minél többet még a savanyítás előtt értékesíteni. De várhatóan most is elég nagy meny- nyiségű káposzta marad nálunk. Eddig 400 mázsát már értékesítettünk és 770 mázsa savanyú káposztánk van még. Ebből év végéig talán még egy vagonnal el tudunk adni. A megoldási lehetőségekről szólva elmondta, hogy az üzem savanyító jellegét több termékre kellene kiterjeszteni, így például szóba jöhetne a paprika, az uborka, de itt is gond, hogy az utóbbiak szavatossági ideje hideg savanyítással lényegesen rövidebb, mint a rendes meleg tartósítással. így a tsz, mint a többi terméknél jövőre is vállalni fogja a kockázatot. A káposzta mint minden más mező- gazdasági termény termelése igen rapszodikus, egyik évben óriási hasznot hozhat, a következőben pedig ráfizetéses lehet. A mözsi tsz bízik abban, hogy ezek az értékesítési gondok csupán átmenetiek, ezért a Füszérttel a szerződésüket szeretnék újabb öt évre meghosz- szabbitani és bíznak abban, hogy az idén nem a szeméttelepre, hanem a fogyasztókhoz kerül a savanyított káposztájuk. HERBECK E. Új ipari kenőanyagok Környezetbarát, energiatakarékos és importkiváltö gépjármű- és ipari kenőanyagokkal bővítette termékskáláját a Komáromi Kőolajipari Vállalat. Az egyik többek között a kétütemű mezőgazdasági gépek, a háztáji kisgépek, a kéziszerszámok és a motorcsónakok kopását gátolja. A másik elsősorban az ólommentes benzinnel üzemelő négyütemű személygépkocsik élettartamát növeli meg. Előnyösen használható turbófeltöltésű motorokhoz is. A dízelmeghajtású gépek motorolaj-családja is bővült. A nagyvárosi forgalomban közlekedő tehergépkocsikhoz és autóbuszokhoz egy olyan újdonságot ajánlanak, amely- lyel üzemanyag-megtakarítás érhető el. A Komáromban gyártott ipari kenőolajok hét különböző viszkozitású termékkel egészültek ki. Alkalmazásuknak többek között az az előnye, hogy lényegesen jobb a hőstabilitásuk és a kopáscsökkentő hatásuk. Mátrai József egy Gemenc I. típusú szórófejet szerel Készül a Robotron csévélhető csövű öntözőberendezés tengelye Meózzák az egyik szórófejet Az AGRAM-nál már ’89-re termelnek Az AGRAM - korábban Mezőgép - várdombi gyáregységében a fő termék az öntözőberendezés, illetve a különböző - nagyüzemi és házikerti - szórófejek gyártása. Utóbbiakból 80 ezer készült. Jelenleg a jövö évi gyártáshoz készítik az alapanyagokat, az alkatrészeket, de folyik a szórófejek gyártása is. Szolgáltatásuk egyike, hogy a használó kívánságára, a korábban gyártott öntözőberendezést átalakítják és felszerelik a ma legkorszerűbb berendezésekkel, így a régebbi, alacsonyabb automatizáltságú berendezések a maiak színvonalára emelhetők. Az 1988-as terveiket 4-5 százalékkal teljesítik túl. Terveik között szerepel, hogy a szekszárdi telepről a jövő év során áttelepítik a festőberendezést. —czs— Alakulóban az orvoskamara mám Nemcsak az orvosok, hanem a társadalom részéről is egyre sürgetőbben jelentkeznek az igények, mi több, fogalmazódnak meg a követelések: határozottabban, erélyesebben lépjenek föl az egészségügy etikai züllése, a gazdasági, technikai színvonal süllyedése ellen. A rendre felvetődő korszerűsítési javaslatok kezelésére, valósággá változtatására szükségesnek látszik egy olyan szervezet megalakítása, amely reális erejű tárgyalási pozícióval rendelkezik. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz az orvosi kamara feladatainak rövid tervezete: „Szükségesnek látszik, hogy mindezen stratégiai célkitűzések összehangoltan és hatékonyan, egységes szervezeti rendben, az orvoskamarai struktúrában realizálódjanak. ” Jelenleg ugyan még arról van csak szó, hogy orvosegyesületet alapítanak, majd a második „lépcsőben” hozzák létre a kamarát. Az első összejövetelt - amire 350 orvost hívtak meg - nemrégiben meg is tartották Budapesten. Itt alakult meg az országos ideiglenes szervezőbizottság, melynek tizenhat tagja egyikének dr. Ternák Gábort, a Tolna megyei kórház osztályvezető szakfőorvosát választották. Ezek után nyilvánvaló, hogy e bizottság tagjainak napjainkban az a feladata, hogy ismertessék kollégáikkal a már említett tervezetet, s tulajdonképpen a jövendő kamara tagjait toborozzák. Bár hozzá kell tenni, hogy nem a szó szoros értelemben vett toborzásról van szó, hiszen a kamara létrejötte az orvosi kar szinte valamennyi tagjának az igénye. Egyébként az első orvosi kamara 1936-ban alakult és 1945-ig élt. A most szerveződő ennek, az eredetileg érdekvédelmet ellátott kamarának lenne a jogutódja. A nagy várakozást, érdeklődést kiváltó egyesület, illetve kamara szervezése során nyilván jogos viták is felmerültek. Egyebek között például az, hogy az alakulás után a munkavállalói érdekképviselet továbbra is maradjon-e a szakszervezetnél, avagy a kamara független társadalmi szervezet legyen-e. A tervezet - melyről jelenleg elmélyült vita folyik - körvonalazza a kamara fő feladatait. Ezek közül néhányat sorolunk csak fel: a kamara, mint érdekképviseleti szerv kísérje figyelemmel az orvosi kar szakmai, szociális, gazdasági érdekeit és ezeket a társadalom minden viszonylatában érvényesítse. Fejlesztenie kell az orvosok körében a társadalmi elkötelezettség tudatát és erősíteni az orvosok közötti szolidaritást. Gondoskodik arról, hogy az orvosok betartsák szakmai kötelezettségeiket, illetve kidolgozza az orvosi magatartás etikai követelményeit. Hivatott lenne még a különböző orvosi tevékenységek végzésének szakmai feltételeit meghatározni, valamint a szakképzés követelményeit és a továbbképzés rendszerét. Igen fontos lesz a szakmai képviseleti feladatköre és még folytatható a sor. Az orvosi kamara legfőbb szerve természetesen a közgyűlés lesz, s az elsőre várhatóan január végén kerülne sor. Ezen ismertetik majd a kamara szándékait és az alapszabály tervezetét - de ennek kidolgozásánál az alulról szerveződésre számítanak. A kamara a tervek szerint regionális szervezettségű lesz, s a dél-dunántúli szervezetbe megyénkén kívül Baranya, Somogy és Zala megye tartozik majd. - hm -
