Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
1988. november 28. NÉPÚJSÁG 3 Vitában formálódott politikai akarat (Folytatás az 1. oldalról.) gunk?) taglalásába csapott át igen érdekesen. Azért a végkicsengés az volt, hogy a hibákat kell megítélni, s nem a múltat megtagadni, illetve az, hogy az adott körülmények és az adott helyzet határozza meg a döntést. A pártértekezletre meghívást kapott a Magyar Demokrata Fórum Tolna megyei szervezetének három tagja is. Azt kérték, hogy a számukra megállapított háromszor öt percnyi hozzászólási időt kapják meg egyben. Ezt a küldöttek megszavazták. így dr. Fényes László tizenöt perces hozzászólása kezdődött ezzel az igen szimpatikus állítással: „Ha ma még for- mátlanul is, de koalíciós jelleget kezd ölteni a magyar közélet. Egy lehetséges együttgondolkodás reményében teszünk eleget néhányan az MSZMP Szek- szárd Városi Bizottságának meghívására a mai pártértekezletükön.” Ezután jórészt a Magyar Demokrata Fórum Alapítólevelét és az Ideiglenes Alapszabályát, valamint más dokumentumokat ismertetett a hozzászóló, illetve törekvéseikről is szólt. Talán túlzottan is heves és élénk vita következett, de szinte csak részkérdésekben. A vitázók mindkét részről kijelentették ugyan, hogy most nincs is itt az ideje a Magyar Demokrata Fórum programja megvitatásának, amivel csak egyet lehet érteni. Viszont hozzá kell tenni azt is, hogy szerkesztőségünk is hajlandó az MDF képviselőivel a párbeszédre. Másképpen: olyan indulatmentes eszmecserét kell folytatnunk, ami társadalmunk érdekeit szolgálja. A délutáni vita levezető elnöki tisztét dr. Molnár Ádám, a megyei Kórház főigazgató-főorvosa vette át. Sáfár Ferencné a Volán párttagjainak és dolgozóinak képviseletében szinte minden fontos elméleti és helyi gyakorlati kérdéshez fűzött véleményt. Szólt például a pártépítés nehézségeiről és jelentőségéről, a vezetőktől elvárt etikai normákról, a várostervezés kívánatos nyilvánosságáról. E témakörben szóvá tette, hogy jelenleg a történelmi borvidéken építkeznek, a sióagárdi lapon pedig szőlőt telepítenek. Egy másik témára reagálva a kórház párttikára elmondta, hogy elvileg is elhibázott lépésnek tartja az üzemegészségügyi hálózat kialakítását. Ganczerné dr. Rausch Mária, a városi tanács igazgatási osztályvezetője, szb- titkár, a SZOT tagja, a tanácsi dolgozók helyzetéről szólt. Elmondta, hogy erkölcsi, anyagi elismerésük visszaesett, a jelen politikai helyzetben pedig az állampolgárok jogos és jogtalan indulata is azokon csapódik le, akik a legközelebb vannak hozzájuk, vagyis a tanácsi tisztviselőkön. A nyilvánosságról szólva hangsúlyozta, hogy azzal általában egyetért, de konkrétan csak akkor helyesli, ha az mindkét fél álláspontját tükrözi és nem járat le ártatlan embereket a szenzációhajhászás jegyében. Csík Attila az 505-ös szakmunkásképző intézet tanműhelyvezetője, műszaki tanár a szakmai képzés-oktatás nehézségeiről szólt, javaslatai bekerültek az állásfoglalásba is. Érdekes gondolata volt - ezzel nem állt egyedül, mások is mondták például az egészségügy vonatkozásában -, hogy általában akkor nő az önállóság és a demokrácia, ha a kormányzat a feladatokhoz már nem tud elegendő pénzt biztosítani. Sükösdi Ferenc a bátaiak képviseletében a községekben élők helyzetéről beszélt részletesebben, hangsúlyozva a párt és a pártépítés szerepét. A reagálásokban is hangot kapott - nemcsak e felszólalás kapcsán - hogy felül kell vizsgálni a mezőgazdaság helyzetét, mert ha jelentős lesz a termékek áremelkedése, azért nem az ott dolgozók a felelősek. Egypercesekben is hangot kapott, hogy a város párttagsága javasolja a megyei pártértekezlet összehívását. A javaslat ellen is szóltak, mondván, hogy még decemberben a szervezeti szabályzatról, az alapszervezetek munkamódszeréről és más témákról rendezett párt- vitákkal már megkezdődik a felkészülés a XIV. kongresszusra. E témában a végén külön szavazásra került sor. Úgy döntött a szekszárdi pártértekezlet, hogy javasolják a megyei pártértekezlet összehívását. Jutkusz Győző elméleti igényű hozzászólásában - többek között - a marxizmus korszerű értelmezése és az ezzel együttjáró továbbfejlesztése és gyakorlati alkalmazása mellett érvelt. A későbbiekben több egypercesben került terítékre a nyilvánosság kérdése is, abban valójában minden hozzászóló egyetértett, hogy meg kell tanulnunk azt elviselni és gyakorolni. Közjátékra is sor került, mert Hazafi József, lapunk küldötte, egy eddig még meg nem jelent cikket kívánt volna hozzászólásában ismertetni, de már nem kapott szót, mivel korábban úgy döntött a pártértekezlet, hogy tartja magát az eredetileg megszavazott ügyrendhez és 17 órakor lezárja a vitát. Ezt követően Hazafi József megpróbálta az egyperces lehetőséget felhasználni, de a pártértekezlet eredeti ügyrendje ezt sem tette lehetővé, mert csak a közvetlenül megelőző hozzászólásra lehetett reagálni. Péter Szigfrid az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága első titkára felszólásában elmondta, hogy a megyei pártértekezlet összehívását korábban az alapszervezeteknek csak nagyon kis része kérte. A városi testületek, a megyei munkabizottságok és a pártbizottság tagjai több fordulóban vitatták meg a megyei pártbizottság feladattervét és sehol nem merült fel az igény a pártértekezletre. A javaslatot továbbítja. Hosszasabban szólt az alapszervezetek előtt álló feladatokról és az ehhez kapcsolódó pártvitáról. A korábbi felszólalásokra is válaszolva elmondta, hogy a múlt hibáit ki kell javítani, a felelősség megállapítására is küldött ki az országos pártértekezlet Dr. Térnék Gábor párton kívüli meghívott munkabizottságot, de hangsúlyozta, hogy a múltbanézéssel nem ért egyet, ennek elemzése nem gátolhatja a jelen cselekvését, és ma a párt nem engedheti meg magának, hogy a feladatok elvégzése helyett megossza saját erőit. A legfontosabb kérdés, hogy a reformretorikáról áttérjünk a munkára az értékalkotó cselekvésre és ehhez kérte a város és környéke párttagságának támogatását. Az alternatívnak nevezett szervezetekről szólva jelezte, hogy mint Szekszárd képviselője késve kapta meg a meghívást a Demokrata Fórum alakuló ülésére. Mint első titkár pedig kifejtette, hogy türelmes, toleráns párbeszédre törekszik a megyei pártbizottság, máris látnak lehetőséget - egymás elképzeléseinek jobb megismerését feltételezve - a párbeszédre, a vitára, egyes részkérdésekben együttműködésre is. Ennek a párt részéről elvi alapja van, amit három pontban lehet összesűríteni: a szocializmus, a párt vezető szerepe és az ország szövetségi rendszerének tiszteletben tartása. Lukács István az Agroker igazgatója egyebek mellett a gazdaság fontos, országos poroblémáiról szólt. Közben a témáról kialakult „egypercesek” kapcsán kérdéseket tettek fel Marjai Józsefnek, aki ezekre válaszolt is, elmondva, hogy a politikai vezetők tudhatták az adósságállomány nagyságát, a Magyar Népköztársaság senkinek nem adott kamatmentes kölcsönt. Az adósságállomány nagysága azon is múlik, hogy milyen valóságos értéket képviselnek az ország „kintlévőségei”. Baka Gézáné a kisiparosok és kiskereskedők szerepének elismerését hiányolta az anyagból. Keserű Mihály a BHG képviseletében úgy vélte, hogy a párt nem képviseli kellő súllyal a munkásosztályt és a szövetséges parasztságot, ennek jelentősége szerinti hangsúlyozását kérte a párt vezetésétől és ebből a jelenségből vezette le a párt vezető szerepének értelmezési zavarait is. Talabos Gábor nyugdíjas, a lakóterületi pártbizottság képviseletében többek között az ideológiai munka és a politikai gyakorlat kölcsönhatását vizsgálta. Hangsúlyozta, az ideológia nem csupán elmélet, hanem a mozgalmi gyakorlat tapasztalatainak általánosítása is. Rév András ehhez kapcsolódva - hozzászólását írásban adta le - egy percben elmondta, hogy a lakóterületi pártbizottságban dolgozó mintegy hatszáz párttagnak a fele beteg vagy hetvenen felüli, ezért várnak mindenkit „haza” a lakóterületre, de hangsúlyozva, hogy ez nem lehet kampány és nem jelentheti a munkahelyi pártszervezetek feladását. Nagy Ferenc munkásőrparancsnok a közös platform, az összefogás és a szövetségi rendszer jelentőségéről beszélt, hozzátéve, hogy a munkásőrök legnagyobb része fizikai dolgozó: Gudicsné dr. Bukli Anna egypercesében szólt a pártépités jelentőségéről és néhány morális kérdésről. Dr. Töttős Gábor helytörténész, mint szekszárdi fejtette ki véleményét a város művelődési életéről, szólva ezen belül a könyvtár nehéz helyzetéről ironikusan kérdezve meg, hogy egy negyvenezres városban nem sok-e 28 olvasótermi hely. Konkrét példákkal szólt a várostervezés, a városvédelem és a helytörténeti munka ellentmondásairól megfogalmazva az igényt, hogy Szekszárdnak önálló szellemi élete legyen. Bonfig Ágnes a Babits Mihály művelőGazdag László gazdaságpolitikai témákat taglalt A szekszárdi városi pártértekezlet állásfoglalásának kiegészítése 1. Pártértekezletünk - Szekszárd város és városkörnyék kommunistáinak képviseletében - a radikális társadalmi gazdasági reform következetes végigvitele mellett foglal állást. Olyan irányú megújulást támogatunk, amely a pártban, a gazdaságban, a politikában és az ideológiai munkában egyaránt biztosítja a széles demokráciát és az egész nép, a nemzet, az ország javát, boldogulását szolgálja. Elhatároljuk magunkat minden olyan szemlélettől, magatartástól, eszköztől és politizálástól, amelyik gátolja, lassítja a fordulat ilyen irányba ható végrehajtását és visszarendeződést, vagy anarchiát akar.- Nemzetünk jövője szempontjából döntőnek tartjuk és támogatjuk a népgazdaság stabilitását szolgáló feladatok és a hosszú távú alkalmazkodás érdekében tervezett erőteljes szerkezeti változások következetes végrehajtását. Környezetünkben vállaljuk az ezzel szükségszerűen együttjáró átrendeződéseket, konfliktusokat és feszültségeket. Egyetértünk a szocialista árutermelő vegyes tulajdonú gazdaság kialakításával. Fontosnak tartjuk a reform folytatását, ezen belül is:- a gazdálkodás önállóságának és a szabályozás korszerűsítésének megvalósítását,- a bérszabályozás liberalizálását,- a „főmunkaidőben” végzett tevékenység kellő anyagi elismerését. Ki kell alakítani a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összhangját. Támogatjuk a lakásgazdálkodás átfogó reformját, olyan átalakítását, amely a tulajdon - érték - költségviszonyokat érvényre juttatja.- Indokoltnak tartjuk az elosztási viszonyok módosítását. Radikálisan csökkenteni kell az államigazgatási, társadalmi szervezeti és a honvédelmi kiadásokat. Szükségesnek tartjuk a kulturális, oktatási, egészségügyi szféra számára a jövő érdekét szolgáló nemzeti jövedelemrészt biztosítani.- Olyan külkapcsolatokat építő irányvonalat támogatunk, amelyik a kölcsönös előnyök kiaknázására törekszik és egyenjogúságon nyugszik.- A jelenlegi politikai intézményrendszert az általános fejlődés gátjának tartjuk. Ezért cselekvőén támogatunk egy köz- megegyezésen felépített olyan demokratikus politikai rendszert, ahol teljes a jogállamiság, hatékony törvényhozó és végrehajtó hatalom, jól működő önkormányzati szervek vannak. Szükségesnek és halaszthatatlannak tartjuk, hogy a párt dolgozza ki átfogó elméleti téziseit a politikai rendszer átalakításának szocialista típusú fejlesztésére, és hozza nyilvánosságra, s bocsássa társadalmi vitára e téziseit.-Egyetértünkéstámogatjukaszakszervezetekmegújulási törekvéseit abban, hogy ne a hatalom részesei, hanem önálló érdekvédelmi funkciót érvényesítő szervezetekké váljanak.- Támogatjuk a KISZ-t abban, hogy egy szocialista célokért küzdő, a párthoz kötődő, rugalmas, demokratikusan működő, önállóan politizáló, erős ifjúsági szervezetté váljon.- A párt akcióképességének erősítése érdekében szükségesnek tartjuk és támogatjuk a vezetésben az öntisztulás, a nemzedékváltás következetes végigvitelét. Igényeljük az alkalmas vezetők kiválasztódásához szükséges demokratikus feltételek biztosítását, a kádermunka nyíltságát, megalapozottságát. Szükségesnek tartjuk a párton belüli platformszabadság bevezetését. Igényeljük az alternatív szervezetek, mozgalmak felhívására, programjaira a gyors pártos álláspont kialakítását a Központi Bizottság és területi pártszervek részéről, és az együttműködési készségnek vagy az elutasításnak az egyértelmű kinyilvánítását. 2. Azonosulunk a megyei pártbizottság határozatában foglaltakkal, a megyei párttestületek és az apparátus munkájának megújítására, a pártmunka nyilvánosságának, a belső tájékoztatási rendszernek a korszerűsítésére. Aktív cselekvéssel és tapasztalataink jelzésével segítjük e határozatok végrehajtását.- Támogatjuk a munkastílus, munkamódszer megújítására irányuló megyei törekvéseket.- Igényeljük, hogy a megyei pártbizottság továbbra is nyújtson segítséget az önálló, szekszárdi arculatú politikai munka feltételeinek megteremtéséhez, és támogassa a megyeszékhely sajátosságait figyelembe vevő és tükröző politizálás érvényesítését.- Támogatjuk a felsőoktatásban megfogalmazott követeléseket a marxizmus oktatásának reformjára, valamint a fakultatív alapon történő nyelvoktatásra.- Ajánljuk a Központi Bizottságnak, hogy a takarékossági szempontok figyelembevételével vizsgálja felül a párt gazdálkodását. Ezen belül anyagi forrásainak gyarapítása érdekében hasznosítva az egyéb céloknak is megfelelő pártlétesítményeket.- Saját közvetlen feladatunkként szüntessük meg a jelenlegi formális információs jelentések gyakorlatát és az újonnan megválasztott pártbizottság dolgozza ki az információáramoltatás új, korszerű rendszerét.- A pártházak, a pártszervezetek, a pártsajtó a politizálóbb pártélet megteremtése érdekében többször adjanak helyet a felkészült közéleti emberek politizálásának, vitafórumoknak.- A jelen körülményekhez alkalmazkodva különös és kiemelt figyelmet kell fordítanunk a pártépítö munkára.- Biztosítjuk azt, hogy a párttagok megválaszthassák melyik alapszervezetben, milyen pártközösségben kívánnak dolgozni, ezzel is elősegítve emberközelibb szervezetekké válását. A pártértekezlet alábbi javaslatait juttassuk el az illetékesekhez:- A város és környéke iskolái feltételeinek felülvizsgálatára és anyagi ellátottságuk újrarendezésére tett javaslatot.- A déli városrészben megépítendő iskolakomplexum igényére tett javaslatot.- A középiskolai szakmai képzés valós igényekhez igazításának megvizsgálására tett javaslatot.- Új városfejlesztési, városépítési, lakásépítési koncepció kialakítására tett javaslatot.- A város és városkörnyéki településeken a munkaerőfoglalkoztatás és az új munkaerő munkába állítása lehetőségeinek számbavételére tett javaslatot. dési központ részéről válaszolt a hozzászóló bíráló egy megjegyezésére, miszerint a ház megyei fenntartású. Sifter Józsefné a megyei pártbizottság sajtóreferense „félpercesében” mindössze azt kérdezte, hogy e tény adhat-e felmentést a városi feladatok elvégzése alól?. A pártértekezletet megelőző viták, találkozók és javaslatok alapján, valamint a városi pártbizottság legutóbbi ülésén tett ajánlások alapján már reggel kiosztották a küldötteknek az ezek alapján tett kiegészítést. A pártértekezlet mindezekkel együtt fogadta el a beszámolót és az állásfoglalást, melyet ezzel a város és környéke párttagságának politikai programja és akarta szintjére emelt. Csáki Béla, a városi pártbizottság első titkára rövid zárszavában csak néhány témát emelt ki. Sok hasznos felszólalás, javaslat, vélemény hangzott el - mondta -, s ezek hasznosíthatók a további munkában, illetve egy részüket továbbítani kell a felsőbb pártszervekhez. Viszonylag kevés javaslat, elképzelés hangzott el a munkamódszer, munkastílus megújítására. Megerősítette, hogy kétpólusú párt kialakítása a cél. A nyilvánosságról szólva hangsúlyozta, hogy értelmezése szerint több, mint a sajtónyilvánosság. Mindannak, ami túl van a magánélet szféráján - a döntések előkészítésének is - a nyilvánosság előtt kell zajlania. E gyakorlat még most vár kialakításra. Megköszönte a pártonkivüli meghívottak - köztük a Demokrata Fórum képviselőinek - megjelenését és hozzászólásait. Kiemelte, hogy a pártonkivüli értelmiség javaslatai megmutatták, mit veszített a városi pártbizottság azzal, hogy eddig nem jelentőségüknek megfelelően alakította ki velük a kapcsolatot. A párt szerepéről szólva többek között - beszél arról, hogy nem igazán a szocializmuskép hiányzik - a szó is rossz, mert statikus állapotot feltételez -, inkább arról van szó, hogy milyen szocializmust akarunk? Korszerűt és demokratikusát, amelyben jól érzik magukat az emberek, amelyben az élet minősége meghaladja a kapitalizmusét. Van reális esély a megvalósításra, ha a nép tetteken keresztül fogalmazza meg, hogy elfogadja vezető erőnek a pártot. Végezetül bejelentette, hogy a régi pártbizottság mandátuma lejárt. Ezt követően zárt ülésen jóváhagyták a jelöltek listáját, majd a városi pártértekezlet titkos szavazással megválasztotta az új városi pártbizottságot. Első titkára lett Csáki Béla, titkár Király Józsefné. A párbizottság tagjai: Dr. Antal Pál igazgató, Antóni Józsefné szb-titkár, Bajnok Sándor párttitkár, Bácsalmási László úttörőelnök, dr. Balassa Mária, a bíróság elnöke, Balogh Béla igazgató, Balog János igazgatóhelyettes, Baranyi András üzemvezető, Béndek Ferenc művezetőhelyettes, dr. Benczédi Gyula gyógyszerész, Botos István személyzeti vezető, Bucher Flórián osztályvezető, dr. Deli István igazgató, Dorner György szb-titkár, Dúl András üzemigazgató, Erős András tsz-elnök, Falvai Ferenc gyártáselőkészítő vezetőhelyettes, dr. Fischer Sándor megyei titkár, Geisz János termelésirányító, Gulyás Katalin, a városi KISZ első titkára, Gudicsné dr. Bukli Anna jogtanácsos, Harmat József nyugdíjas, Hága János pb-titkár, dr. Horgos Ferenc BM-dol- gozó, Jutkusz Győző általános elnökhelyettes, dr. Kardos János vezető ügyész, Kertai János előadó, Keserű Mihály művezető, Komárominé Balogh Anna osztályvezető-helyettes, Kovács László üzem mérnök, Kósa A. János főosztályvezető-helyettes, Molnár Judit programozó, Lajtai Zoltán tervező, Lozsányi Sándor elnök, Lőrincz János igazgatóságvezető, Lukács István igazgató, Luspai István főművezető, Marsai János elnök, dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos, Nyirati István erdész, Pap Istvánné igazgató, Patkós István hivatalvezető-helyettes, Páli József üzemvezető, Pálinkás István elnök, Pech József igazgató, Perczel Mihály vezérigazgató-helyettes, Péter Mihály igazgató, Somi Benjaminné nyugdíjas, Scherdán János előadó, Schweitzer Mátyás elemző, Szalma Gáborné tanácselnök, Szabó József művezető, Sze- benyi Péter vonalkezelő, Szekulity Péter csoportvezető, Szíjártó László közgazdász, Szűcs István szállításvezető, Talabos Gábor nyugdíjas, Varga Béla lakóterületi pb-titkár, Varga Sándor elnök, Ve- reczkei Zoltán lerakatvezető, Winecker Ibolya osztályvezető-helyettes, Zámbori Ferenc művezető, Zsók Fábián megyei titkár. * A pártértekezlet tudósítói voltak: Horváth Mária, Ihárosi Ibolya és Ka pfing er András.
