Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-24 / 280. szám

' MA Interjú dr. Ádám Antal 1988. november 24. CSÜTÖRTÖK alkotmány­XXXVIII. évfolyam, 280. szám jogásszal ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal)------------------------„-----------------------------­A Bátafém „jobb”, mint tavaly volt Négy asszony naponta 16 kesztyűt készít el Az automata revolveresztergánál Kovács Sándor Többet termel a Bátafém, mint a ta­valyi esztendőben, s ezt a számok is bizonyítják: a tervük 155 millió forint, 6-7 milliós nyereséggel, de máris látszik, hogy a termelési érték eléri a 190 milliót, a nyereség pedig ennek megfelelően a 11-12 milliót. Nehezí­tette az idei munkát az év eleji bi­zonytalanság, a késön megjelenő szabályozók miatt eleve nagyon ne­héz volt reális tervet készíteni, az sem volt világos, hogy milyen árin­tézkedések várhatók, milyen alap- anyagárak lesznek, jelentősen emel­kedtek a rezsiköltségek és az alap- anyagárak, és mind ezzel együttdol­gozott jobban kollektíva. Ráadásul a létszám a szövetkezetnél év közben 25 fővel csökkent, részben nyugdíja­zás, részben felmondás miatt. Termékszerkezetet váltani ott kell, ahol a piac követeli, mert a régi elad­hatatlan. Bátaszéken erre sem lehet pa­nasz, mert a következő évi termelési kapacitásuk 75 százaléka is már most le van kötve. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége A Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége szerdán ülést tar­tott. Az ülésen Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnöke tájékoz­tatást adott a Központi Bizottság novem­ber 22-ei üléséről, az ott lezajlott vitáról és az elfogadott döntésekről. Ismertette a Központi Bizottságnak az Elnöki Tanácshoz, illetve az Országgyű­léshez eljuttatott egyhangú javaslatát, miszerint Grósz Károlyt, az MSZMP főtit­kárát - saját kérésére - mentsék fel a Mi­nisztertanács elnöki tisztéből, Németh Miklóst, a Politikai Bizottság tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát válasszák meg a Minisztertanács elnökévé, Nyers Rezsőt, a Politikai Bizottság tagját pedig állammi­niszterré. Beható vita után, amelyben a testület 15 tagja fejtette ki véleményét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnök­sége három ellenszavazattal és két tar­tózkodással miniszterelnöknek javasolta Németh Miklóst, két tartózkodással pe­dig államminiszternek Nyers Rezsőt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöksége közös ajánlását eljuttatta a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsához, illetve az Országgyűléshez. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács szerdai ülésén jóvá­hagyólag tudomásul vette Grósz Károly je­lentését Spanyolországban és Franciaor­szágban tett hivatalos látogatásáról. A kor­mány megtárgyalta az 1989. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavaslatot és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. Ezzel összefüggésben megvitatta a következő évek költségvetési bérpolitiká­járól és a Központi Népi Ellenőrzési Bizott­ság költségvetéshez fűzött véleményéről készített előterjesztéseket. A Minisztertanács előterjesztést hallga­tott meg az 1989. évi nyugdíjintézkedé­sek tervéröl és a kormányzati irányítás szervezeti korszerűsítéséről. Nemzetközi sajtótájékoztató az Országgyűlés ülésszakának témáiról KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. november 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. november 22-én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok el­ső titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta:- Szűrös Mátyás előterjesztésében az időszerű külpoliti­kai és nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót;- Grósz Károly előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére vonatkozó javaslatot;- Fejti György előterjesztésében az alkotmány egyes ren­delkezéseinek módosítására, az országos és a helyi népsza­vazási törvény elveire vonatkozó javaslatot, valamint a gyü­lekezési és az egyesülési törvénytervezetek társadalmi vitá­jának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót;- Pál Lénárd előterjesztésében a nemzetiségi politika to­vábbfejlesztésére és a nemzetiségi törvény irányelveire vo­natkozó javaslatot;- Lukács János előterjesztésében a tagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával kapcsolatos javaslatot. Ezt követően a Központi Bizottság személyi és egyéb ügyeket tárgyalt. A Központi Bizottság a napirendi témák megtárgyalása előtt megemlékezett 1918. november 24-éről, a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulásának 70. évfordulójá­ról. Grósz Károly, a párt főtitkára megnyitó beszédében mél­tatta a kiemelkedő eseményt. I. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa csü­törtökön délelőtt 10 órára összehívta az Or­szággyűlést. A Minisztertanács az Ország- gyűlés napirendjére személyi kérdések megvitatását javasolja, várhatóan tájékoz­tató hangzik el a politikai intézményrend­szer korszerűsítését célzó munkálatokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényja­vaslatok és intézkedések ütemtervéről, be­számolót terveznek a kormány stabilizá­ciós gazdasági programjának végrehajtá­sáról és az 1989. évi gazdaságpolitikai fel­adatokról, és ismét beterjesztik a vállalko­zói nyereségadóról szóló törvényjavaslatot is. Megvitatásra javasolják a Központi Mű­szaki Fejlesztési Alapról szóló törvényja­vaslatot, a gazdasági társaságokról szóló törvényhez kapcsolódó törvénymódosítá­sokat, illetőleg az 1988. évi állami költség- vetés egyes előirányzatainak alakulásáról szóló tájékoztatót. Az Országgyűlés következő ülésszaká­nak témáiról szerdán nemzetközi sajtótájé­koztatót rendezett a Minisztertanács Sajtó­irodája a Parlamentben. Marosán György­nek, a kormány szóvivőjének köszöntő sza­vait követően Pozsgay Imre államminiszter adott tájékoztatást a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésével kapcsolatos programról. Elöljáróban kiemelte: ezekhez a munkálatokhoz a legnagyobb ösztönzést az országos pártértekezlet adta, amelyen megfogalmazódott az a felismerés, hogy az ország előtt álló feladatok megoldása nem képzelhető el pusztán gazdasági eszkö­zökkel, hanem mindenre kiterjedő, átfogó gazdasági, politikai reformra van szükség. A szocializmus eddig alkalmazott modellje nem hatékony, akadálya a gazdasági nö­vekedésnek, a társadalmi haladásnak - hangsúlyozta az államminiszter. Ezért a fel­merülő világnézeti, ideológiai kérdések megválaszolása is elodázhatatlan, bár ezekkel nem elsősorban a kormánynak, a törvényhozásnak kell foglalkoznia - tette hozzá. A reformfolyamat kiteljesítése kap­csán hozzá kell látni egy önállóan politizáló kormány megteremtéséhez. Tisztázni szükséges azt a kérdést: milyen módon te­remthető meg a plurális politikai berendez­kedésű szocialista jogállam. Erre a válto­zásra valóságos igény van, és az állampol­gári kezdeményezések is erre ösztönzik a kormányt. A politikai intézményrendszer korszerű­sítését elősegítő új törvényekkel kapcsolat­ban az államminiszter kifejtette: az alkot­mány felülvizsgálatára a parlament bizott­ságot küldött ki, s a kormányban is folytat­nak alkotmányozó tevékenységet a szak­emberek. Nyilvánvalóvá vált: nem módosí­tott, hanem új alkotmányra van szüksége az országnak. Ez az új alkotmány nem lesz modellkövető és nem is szolgál modellként mások számára, sajátosan magyar intéz­mény, amely az emberi jogok garantálásá­ra, a magyar közjog tapasztalataira épül. Decemberben terjesztik a parlament elé az egyesülési törvény tervezetét, elkészült a gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavas­lat, felülvizsgálják az 1986-os sajtótörvényt. Szükség van a sztrájkjog szabályozására is, ebben a kérdésben a kormány és a szakszervezetek között vita alakult ki. A Mi­nisztertanács a Munka Törvénykönyvébe, a SZOT viszont a leendő önálló szakszerve­zeti törvénybe kívánja illeszteni a szabályo­zást. Napirenden van a választási törvény módosítása, megújítása is - mondta az ál­lamminiszter. Kitért arra is, hogy az alkot­mányozó munkát össze kell kapcsolni a hatalommegosztás elvével. Tisztázni szük­séges a végrehajtó hatalomnak a törvény- hozáshoz való viszonyát Ezzel kapcsolat­ban felmerült az a javaslat: hozzanak létre alkotmánybíróságot, illetve közigazgatási bíróságot. Az újságírók kérdéseire válaszolva Pozs­gay Imre egyebek közt elmondta: kívánatos a tulajdonhoz kötött piacgazdaság létreho­zása, mert ha kinálathiány van a fogyasztási piacon, az a feketegazdaság kialakulásá­hoz vezet. A jóléti államok gyakorlata meg­mutatta: a szociálpolitika is forrása lehet a bővített újratermelésnek. Hazánkban is az értékközpontú szociálpolitika kialakítása a cél. Az egyesületi törvénytervezetből a köz­vélemény nyomásának hatására lett egye­sülési törvényjavaslat, amely kimondja: az egyesülés állampolgári, alanyi jog. A több­pártrendszer bevezetése elsősorban az ál­lampolgárok akaratán, nem pedig a kormá­nyon múlik. A kormány álláspontja ebben a kérdésben az, hogy elvi akadálya nincs a többpártrendszer létrehozásának, ám az elmúlt négy évtized alatt egy nagyon erős struktúra kristályosodott ki, s ezt most nem lehet hirtelen széttörni, mert ez destabilizá­lódást okozhat. A hatalom az állampolgá­rokkal együttműködve készítheti elő a plu­ralista átalakulást. A sajtótájékoztató további részében Bá- ger Gusztáv, az Országos Tervhivatal fő­csoportfőnöke és Nagy István, a Pénzügy­minisztérium főosztályvezetője adott tájé­koztatást az 1988. évi gazdasági fejlődés főbb mutatóiról, illetve a vállalkozási nyere­ségadó törvénytervezetéről. (MTI) O A Központi Bizottság megállapítot­ta, hogy a reformfolyamat több szocialista országban a szocializmus fej­lődésének mindinkább meghatározó irá­nyává válik. Ez hazai feladataink megva­lósításához kedvező nemzetközi politikai hátteret biztosít. A Központi Bizottság nagy jelentősé­get tulajdonit azoknak az intézkedések­nek, amelyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártja az elmúlt hónapokban hozott az átalakítási folyamat gyorsítása érde­kében. A szovjet mezőgazdaság megújí­tására tett lépéseket a gazdasági reform fontos részének tekinti. Pártunk és né­pünk érdeklődéssel, rokonszenwel kö­veti a nemzetiségi kérdés lenini szellem­ben történő rendezésére irányuló erőfe­szítéseket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt és a kor­mány elkötelezettsége a társadalmi pár­beszéd mellett, valamint a szocialista pluralizmus kereteinek kialakítása, a jog- államiság megteremtése érdekében folytatott következetes politikája fokoza­tosan létrehozhatja a gazdasági és társa­dalmi konszolidáció feltételeit. A testület megerősítette: a Magyar Népköztársaság őszintén kívánja, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége eredményesen hajtsa végre a gazdaság, a politikai rendszer és a párt reformját, enyhítse a társadalmi feszültségeket. A Magyar Népköztársaság buka­resti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosa elleni román provoká­cióval kapcsolatban a Központi Bizottság egyetértését fejezte ki a Külügyminiszté­rium tiltakozó jegyzékében kifejtett hiva­talos állami állásponttal. Hangsúlyozta: az ilyen magatartást az állami kapcsola­tokban megengedhetetlennek és elfo­gadhatatlannak tartja. A leghatározottab­ban visszautasítja mint a szocializmus el­veivel, valamint a magyar-román kap­csolatok fejlesztésének szándékával összeegyeztethetetlen jelenséget. A sú­lyos incidens minden következményéért a felelősség kizárólag a román illetéke­seket terheli. A Központi Bizottság nagyra érté­kelte az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok konstruktív magatartását. Üdvö­zölte azokat a józan kompromisszumo­kat, amelyek alapján reális esély nyílik a bécsi utótalálkozó befejezésére az év vé­géig, és megkezdődhetnek a tárgyalások a politikai, a gazdasági és a humanitárius együttműködés elmélyítéséről, valamint az európai hagyományos haderők és fegyverzetek korlátozásáról. O A testület kiemelte, hogy a Varsói Szerződés Külügyminiszteri Bizott­ságának budapesti ülésén elfogadott dokumentum megfelelő alapot szolgáltat az előrelépéshez a bizalom- és bizton- ságerősítö folyamatban. A külügyminisz­terek tanácskozása egyben a Varsói Szerződés keretében megvalósuló, az egyenrangúság elvén nyugvó külpolitikai egyeztetés újabb állomása volt. A magyar külpolitika legutóbbi lé­pései hasznosan járultak hozzá stabilizációs és kibontakozási progra­munk külső feltételeinek kialakításához. Grósz Károly látogatása Iránban, Auszt­riában, Spanyolországban és Franciaor- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom