Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-03 / 263. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! — ............................................ A Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, TOLNA MEGYEI MA NYUGDÍJAS w 1988. november 3. CSÜTÖRTÖK XXXVIII. évfolyam, 263. szám ÁRA: 1,80 Ft ELETEK ÉVEK (4. oldal) Grósz Károly Belpolitikai helyzetünkről Ausztriába látogat Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság Szövetségi kancellárja meg­hívására ma hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. Medisoft ’88 Számítástechnika az egészségügyben Medisoft ’88 címmel nyílott tegnap dél­ben a szekszárdi Babits Mihály művelő­dési központ márványtermében az a kiál­lítás, mely az orvostudomány és a számí­tástechnika kapcsolatával foglalkozó négynapos nemzetközi kollokvium kere­tén belül tekinthető meg. Győrfi István egészségügyi miniszterhelyettes rövid beszédében a tudomány és a mindenna­pi gyakorlat egységének szükségessé­gére hívta fel a figyelmet, majd kifejezte reményét, hogy a bemutatott technika gyors elterjedésével hasznos szolgálatot tesz a gyógyászatnak. Összesen huszonhárom intézmény, gazdasági egység, szövetkezet mutatko­zott be termékeivel az érdeklődőknek. El­sősorban az egészségügyben is alkal­mazható alapprogramok, illetve a pro­fesszionális számítógépek, videotex ter­minálok széles skálájával ismerkedhet­tek meg az érdeklődők, de emellett né­hány olyan eszköz is helyet kapott a tár­laton, mely alapvetően megkönnyíti a be­tegek mindennapjait. A rendezvényt délután a kollokvium, azaz a tanácskozás követte. A plenáris ülésen Egészségügyi informatikai nagy- rendszerek fejlesztésének tapasztalatai elnevezéssel hangzott el előadás, s ezzel zárult az első nap programja. A tervek szerint ma reggel 9 órai kezdettel az Íror­szágból érkezett R. O’Moore, az Európai Egészségügyi Informatikai Szövetség el­nöke tart referátumot. A későbbiekben a kollokvium - mely sorrendben immár a XIV. - szekcióülésekkel folytatja munká­ját. S egy jó hír a számítástechnika iránt komolyabban érdeklődőknek: a Medi­soft ’88 kiállítói ma 14 órai kezdettel az in­tézmény színháztermében előadásokon adnak részletes felvilágosításokat.-szá-sm­Szovjet-amerikai tanácskozás Krasznojarszkról Genfben szerdán befejeződött a krasznojarszki radarállomás átalakításá­ról folytatott szovjet-amerikai tanácsko­zás, amelyen Mihail Gorbacsov szeptem­berben ezzel kapcsolatban tett javaslatai alapján folytattak eszmecserét a két or­szág szakértői. A háromnapos megbe­szélésen részt vevő szovjet küldöttséget Viktor Karpov külügyminiszter-helyettes, az amerikai delegációt William Burns, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hiva­tal igazgatója vezette. A két ország szakértői azokat a gya­korlati intézkedéseket vitatták meg, ame­lyekkel csökkenteni lehetne a radarállo­mással kapcsolatos amerikai aggodal­makat. Az Egyesült Államok képviselői több ízben azt hangoztatták, hogy a rá­diólokációs rendszer megsérti a raké­taelhárító rendszerek korlátozásáról kö­tött ABM-szerzödés előírásait. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra szeptember 16-i krasznojarszki be­szédében javasolta, hogy a kraszno­jarszki rádiólokációs rendszerre alapoz­va hozzák létre a világűr békés célú hasznosítását célzó nemzetközi együtt­működés központját. és a párt feladatairól tanácskozott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága - Berecz János elő­terjesztésében - kedden és szerdán bel­politikai helyzetünkről szóló jelentést, s a párt feladataira tett javaslatot vitatott meg. Berecz János referátumában rámuta­tott, hogy sorsfordító időket élünk. Az 1960-as évek reformfolyamatait az 1980-as évek újabb - bár ellentmondá­soktól sem mentes - reformhulláma kö­vette a gazdaságban. A pártértekezlet új utat, új teret nyitott a nemzet, a szocializ­mus fejlődése előtt. A pártértekezlet előtti időszaknak s magának a tanácskozás­nak alapvető tapasztalata, hogy az átfogó megújulás igénye nem politikusok, ideo­lógusok véleményeként, hanem a társa­dalom, a párttagság döntő többségének igényeként fejeződött ki. Történelmi feladatunk az, hogy gyors ütemben végigvigyük a szocialista piac- gazdaság kialakítási folyamatát. S ezzel együtt hozzuk létre a szocializmus de­mokratikus politikai berendezkedésének az alapfeltételeit, és ebből kiindulva rövid időn belül épüljön ki az ennek megfelelő intézményrendszer. A pártértekezleten elfogadott program megvalósításának első néhány hónapjá­ban ugyanakkor a belpolitikai helyzet alakulásában olyan tendenciák is megje­lentek, amelyek a reformfolyamat nem kielégítő üteméből következnek, illetve nem kedveznek a reformok megvalósítá­sának. A közhangulat romlik, ma lénye­gesebb rosszabb, mint néhány hónappal ezelőtt. A gazdaság továbbra is.válságje­lenségekkel küzd. Az életszínvonal, az életkörülmények hosszabb idő óta rom­lanak, s ez a tendencia ebben az évben felgyorsulóban van. A gazdaság nem kielégítő teljesítménye jelentős társadal­mi feszültségeket vált ki. A lakosság, s ezen belül a párttagság jelentős rétegei tűt sokat vártak a pártértekezleten végre­hajtott változásoktól. Jól érzékelhető a párt és a kormány iránti bizalom megrendülése. Ez a hely­zet már a pártértekezlet előtt is látható volt. Az értekezletet követő hetekben a párt iránti bizalom javult, de az utóbbi időben a romlás tovább folytatódott. A társadalom széles rétegeiben csökken a helyzet megváltoztatására irányuló köz­ponti erőfeszítések hitele. Jelenlegi helyzetünket az állampolgá­rok, a párttagok különbözőképpen Ítélik meg. Vannak, akik káoszról, zűrzavarról, a szocializmus pozícióinak térvesztésé­ről szólnak és rendért kiáltanak. Mások az újonnan megnyílt politikai mezőkön kívánják érdekeiket érvényesíteni. Egye­sek kizárólag polgári és más eszmék ta­laján lépnek fel. A következőkben a párt helyzetéről, politikai gyakorlatáról szólt Berecz Já­nos. Pártunk a változás, az átalakulás álla­potában van. A tagság ki akar törni a vég­rehajtó tevékenységet végző párttagsze­repből, egyre aktívabban kíván részt ven­ni a pártpolitika alakításában. Ez a szán­dék nem mond ellent annak, hogy eköz­ben nehézségeket okoz a nagyobb önál­lóság megélése. A fordulat késleltetése, a szavak és a tettek közötti szakadék mé­lyülése radikalizálta a párttagságot. Ez bizalmi válságban jutott kifejezésre. A személyi változások várható hatását a párttagság túlértékelte. Mivel ezt nem követték, mert nem követhették olyan ér­demi, magatartásbeli változások, mint amilyeneket kívánatosnak tartottak, ezért úgy érzik, hogy az eredmények szeré­nyek, esetenként az eredménytelenség érzete is kialakult. A párttagság, a pártértekezletre ké­szülve, az elégedetlenségével, a kritiká­jával, a távlat- és bizalomvesztésével ki­fejezte: nem vállalja a folytonosság teljes továbbvitelét az elmúlt másfél évtized po­litikájával. Ehhez a meggyőződéshez ve­zetett a XI., a XII. és a XIII. kongresszus A pártértekezlet által elfogadott prog­ram végrehajtásának folyamatában ma két súlyos veszéllyel találkozunk. Az egyik a visszarendeződésnek a lehető­sége. Ma léteznek ilyen törekvések; mö­göttük konzervativizmus, értetlenség, a korábbi gyakorlatunkhoz való visszaté­rés tudatos előmozdításának az érdeke és szándéka húzódik meg. A másik, a húrt feszítő, a hatalmi pozíciók megszer­zésére irányuló tevékenység főleg pol­gári radikális és liberális erők részéről ta­pasztalható, amelyek a párt pozícióinak gyengítésében látják előretörésük fő le­hetőségét. Mindkét törekvés kifejezetten reformellenes. céljai és megvalósításuk közötti elétérés, amelyet a tagság az életszínvonalrom­lásban és a pártnak a társadalom előtti tekintélyvesztésében élt át. Az elmúlt időszak döntési mechaniz­musának egyik meghatározó sajátossá­ga, hogy egy rosszul megválasztott vagy nem pontosan feltárt helyzetnek megfe­lelő koncepció talaján születhettek jó döntések is. De ezek nem gyakorolhattak kedvező hatást. Az átmenet másik sajátossága, hogy a társadalomirányítás - az eddigi kezde­ményezések ellenére - még nem rendel­kezik konkrét lépésekre lebontható stra­tégiával, s a megalapozásául szolgáló ideológia is nagyrészt kidolgozásra vár. Zavarok vannak pártunk és a tömegek közötti viszonyban. A munkásosztály je­lentős rétegeivel, főleg a párttag mun­kássággal nem voltunk képesek érdemi párbeszédet folytatni a belpolitika nagy jelentőségű témáiról. Az értelmiséggel az elmúlt egy-másfél évtizedben pártunk nem volt képes felkutatni a megváltozott körülményeknek megfelelő kapcsolat- építés hídjait. A mezőgazdasági dolgo­zók továbbra is kötődnek a párt politiká- (Folytatás a 2. oldalon.) A párt helyzete, politikai gyakorlata Külkapcsolataink alakulásáról nyilatkozott a külügyi szóvivő Bush csúcstalálkozót tervez Amennyiben elnökké választják, mi­előbbi csúcstalálkozót kezdeményez Mi­hail Gorbacsowal, jelentette ki George Bush. A republikánus elnökjelölt szer­dán, egy indianai egyetemen mondott beszédében a korábbinál béküléke- nyebb hangot ütött meg a Szovjetunióval szemben. A legújabb felmérések szerint egyébként Bush, röviddel a 8-i választás előtt, változatlanul szilárdan - 13 ponttal - vezet demokrata vetélytársa, Michael Dukakis előtt. Bush bejelentette, hogy választási győzelme esetén külügyminisztere első­nek Washington NATO-szövetségeseivel találkozna majd, ezt követően pedig mi­előbb Eduard Sevardnadze, szovjet kül­ügyminiszterrel. A miniszter (aki a vára­kozások szerint James Baker, Bush kam­pányának vezetője lenne) közölni fogja azt is, hogy az új elnök kész mielőbbi ta­lálkozóra Gorbacsowal. „A két nagyha­talom változó viszonya igen kényes sza­kaszban van... Ám ha az elért haladásra akarunk építeni, nagyon pontosan fel kell mérnünk egymást” mondotta Bush, hoz­zátéve: „Nincs helye sem hiú remények­nek, sem oktalan félelmeknek”. A csúcsnak nem az volna a feladata, hogy valamifajta áttörést érjünk el, ha­nem hogy közvetlenül, komolyan meg­vizsgáljuk: hol tartunk, hogyan haladha­tunk a további fegyverzetkorlátozás, a re­gionális feszültségek csökkentése, az emberi jogok fokozott megtartása felé. A külkapcsolataink alakulásában fon­tos szerepet játszó néhány kérdéssel kapcsolatban nyilatkozott szerdán Ko- moróczki István, a Külügyminisztérium szóvivője. Emlékeztetett arra, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya szeptember 19-én kioktató hangú, vádaskodó levelet juttatott el a magyar kormányhoz, követelve, hogy kormányunk vonja vissza döntését és ne létesítsen kapcsolatokat a Koreai Köz­társasággal. A Koreai Munkapárt köz­ponti lapja, a Nodong Színműn „A szo­cializmuselárulása” címmel szélsőséges durvaságoktól hemzsegő cikket jelente­tett meg. Nagy Gábor külügyminiszter­helyettes - a diplomáciában szokásos módon - részletesen ismertette a ma­gyar kormány válaszát a KNDK budapes­ti nagykövetével. A jegyzék megállapítja, hogy a budapesti, illetve a szöuli állandó képviselet felállítására vonatkozó dönté­se nem irányul a KNDK ellen, s megala­pozatlan az a követelésük, hogy kormá­nyunk vonja vissza szuverén döntését. A nagykövet a választ meghallgatta, de a jegyzéket nem vette át. Ezt követően, október 25-én Budapes­ten megkezdte működését a Koreai Köz­társaság állandó képviselete. Ennek nyomán a KNDK Külügyminisztériumá­nak szóvivője ismét terjedelmes, elfo­gadhatatlan tartalmú és hangvételű nyi­latkozatban bírálta a Magyar Népköztár­saság és a Koreai Köztársaság kapcso­latépítését. Komoróczki István kijelentette: nem célunk a szópárbaj folytatása, de kívána­tos rámutatni, hogy továbbra is érvény­ben levőnek tekintjük a magyar válasz­jegyzékben kifejtetteket. Az újságírók kérdéseire válaszolt ezt követően Komoróczki István, megerősí­tette: a KNDK budapesti nagykövetségé­ről nem érkezett bejelentés arról, hogy a nagykövet eltávozott volna Magyaror­szágról, s nem merült fel az sem, hogy a két baráti ország kapcsolatában törés következne be. Hazánk arra törekszik, hogy a magyar álláspontot elfogadtatva KNDK-beli barátainkkal, a jövőben is ápoljuk a jó viszonyt, s az eddigiekhez hasonló együttműködést tartsunk fenn. A magyar-román viszony alakulásá­val, illetve a szófiai magyar nagykövetsé­gen tartózkodó román állampolgárok sorsával kapcsolatban felvetett kérdésre a szóvivő kifejtette: a Varsói Szerződés külügyminisztereinek legutóbbi, buda­pesti tanácskozásán Várkonyi Péter megbeszélést folytatott a bolgár és a ro­mán külügyminiszterrel. A magyar diplo­mácia törekvései ismertek, de a tárgyalá­sok eredményéről, folyamatáról konkrét tájékoztatást nem kívánt adni. Hozzátette azonban: úgy tűnik, sikerült előrelépni ebben a kérdésben. A szóvivő végül megerősítette azt a hírt, hogy Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök november közepén Fran­ciaországba és Spanyolországba láto­gat. Győrfi István tartotta a megnyitó beszédet Microsystem - egy kisszövetkezet az egészségügyért

Next

/
Oldalképek
Tartalom