Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

1988. november 22. Képújság 5 MŰSZAKI MTESZ ELET TUDOMÁNYOS A MTESZ fontos feladata a reálértelmiségi dolgozók érdekvédelme Pozsgay Imre találkozója a MTESZ vezetőivel UTEC ’88 Kongresszus és vásár a környezetvédelemért A REKO egyik megoldása hulladéklerakók ártalmatlanítására Pozsgay Imre államminiszter a múlt pénteken az Országházban megbeszé­lést folytatott a MTESZ Országos Elnök­ségének Fock Jenő vezette küldöttségé­vel. Tóth János főtitkár tájékoztatójában kiemelte, hogy a szakmai értelmiség ma, a nehezedő körülmények miatt erőtelje­sen követeli, s a szövetség ezért is fontos feladatának tartja a reálértelmiségi dol­gozók szakmai-etikai érdekvédelmét. Hangsúlyozták, hogy a MTESZ nem az^ eseti jogszabályi felhatalmazásban látja" e munka eredményességének garan­ciáit, hanem abban, hogy az ilyen felada­tot ellátó szervezeteknek alanyi joguk le­gyen az érdekképviselet. Ezért a szövet­ség törvényi szabályozást sürget. A MTESZ vezetői kifogásolták, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács mun­kájában nem vesz részt a csaknem 200 ezer kvalifikált szakembert tömörítő szer­vezet. Utaltak arra, hogy a szövetség - az írószövetséggel közösen - kezdeménye­zi az értelmiség szakmai érdekképvisele­tére hivatott konzultatív testület létreho­zását. A főtitkár tájékoztatta az államminisz­tert a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének egyre bővü­lő nemzetközi kapcsolatairól, kiemelte ezek gazdasági hasznosításának kiak­názatlan lehetőségeit. A vállalatok gazdasági talpon maradá­sa megköveteli a vállalkozói magatartás erősítését, ami az eddigiektől eltérő ve­zetési, szervezési módszereket igényel. Éppen ezért a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság a gazdasági re­formfolyamatokhoz kapcsolódó szakmai fórumot rendez november 25-26-án Pé­csett. A tervezési konferencia témája a vállalkozás-orientált vállalati tervezés. Ezzel a rendezvénnyel is elő szeretnék segíteni a gazdálkodói szférának a válto­zó körülményekhez, feltételekhez és kö­vetelményekhez igazodó feladat-előké­szítő és feladat-meghatározó tevékeny­ségének alakulását. A MTESZ sürgető és kiemelt feladat­nak tartja a felsőoktatás helyzetének javí­tását, ezért felhívással fordult a kormány­hoz, hogy már az 1989. évi költségvetési tervben radikálisan javítsák a felsőfokú képzés anyagi pozícióit. Pozsgay Imre válaszában utalt arra, hogy több, már korábban is ismert felve­tést hallott ismét. Valamennyi észrevételt olyannak ítélte, amelyek megválaszolása elől a kormányzat nem térhet ki, folyama­tos kezelésük a Minisztertanácsnak is alapvető érdeke. Ebből is kiindulva szük­ségesnek vélte, hogy ilyen találkozókra a jövőben rendszeresen, negyedévenként kerüljön sor, s a résztvevők vállalják ezen alkalmakkor a kölcsönös számadás kö­telezettségét is. E számvetések hiteles­ségét növelheti, ha a tömegközlési esz­közök igénybevételével az álláspontok a közbenső időszakokban is nyilvános­ságra kerülnek. Egyetértettek abban a megbeszélés résztvevői, hogy a döntésho­zatali folyamat minden fázisában a szövet­ségnek az eddiginél is jobban kell követel­nie, a kormányzatnak pedig intézményes garanciákkal biztosítania a szakmai és eti­kai érdekek érvényesülését, beleértve a döntések tudományos megalapozásával járó műhelymunka kikényszerítését. Mind­ezt s az egységes értelmiségszemlélet ki­alakulását is jól szolgálhatja a tervezett ér­dekérvényesítő fórum. A résztvevőket tájékoztatják - többek között - az 1989. évi népgazdasági célki­tűzésekről; a vállalati környezeti feltéte­lek változásáról (gazdasági szabályozók, piaci és árviszonyok), valamint a vállal­kozások belső feltételrendszerének új elemeiről. A tanácskozáson előre látha­tólag előadást tart Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, dr. Kemenes Ernő, az OT államtitkára, dr. Varga Béla, a PM mi­niszterhelyettese, Dr. Demján Sándor, az MHB RT vezérigazgatója, dr. Deák János, a KPI igazgatója, dr. Angyal Ádám, az MHD vezérigazgatója, dr. Huszti András, a Medicor vezérigazgató-helyettese és dr. Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke. Hogy mennyire fontos napjainkban környezetünk védelme, mindenki tudja. Szinte már közhelynek számít: ha nem teszünk meg mindent, ami elengedhetet­len, a későbbiekben egyre nehezebb és költségesebb lesz helyrehozni a most el­mulasztottakat. Megyénk és Baranya megye környe­zetvédelmi szakemberei számára szer­vezett egy háromnapos szakmai utat a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége. A környezetvédelmi vásárt és a kongresszust Linzben ren­dezték meg. A TREND COMMERS cég által rende­zett vásáron 11 nemzet - köztük Nagy- Britannia, USA és Japán is -137 szakcé­ge és kiállítója vett részt. A kiállítók között találhattuk a két héttel ezelőtt megalakult magyarországi REKO környezetvédelmi Kft-t, mely 45 száza­lékban alakult magyar részvénnyel. A vállalkozás partnerei a REKO Környezet- védelmi és Felhasználástechnikai Kft., Ausztria, valamint az Agrober, Budapest.- A magyarországi REKO Környezet- védelmi Kft. pécsi székhelyű - mondta Kovács József, a REKO pécsi igazgatója.- Ez a társulás lehetővé teszi osztrák és német know-how szabadalmak beve­zetését az ipari hulladékok gyűjtése, tá­rolása, értékesítése, kezelése és feldol­gozása terén. Első lépésként a különle­ges hulladékok gyűjtését és tárolását, műanyaghulladékok gyűjtését, előkészí­tését, feldolgozását, a regranulátumok exportját tervezzük, valamint ipari isza­pok kezelését és feldolgozását végző be­rendezések üzemeltetését. A későbbiek­ben biztonságos lerakókat, a szennye­zett talajvíz tisztítását, különleges hulla­dékok feldolgozását és megsemmisíté­sét szolgáló berendezések üzemelteté­sét, az ipari iszapok kezelésére és kö­zömbösítésére szolgáló készülékek ter­vezését, s ezekkel kapcsolatos tanács­adás bevezetését szeretnénk megoldani. Ahogy azt Kovács József elmondta, az ipari hulladékok értékesítése, valamint feldolgozása azért jelentős, mivel az így nyert nyersanyagok ismételten elhelyez­hetők és visszavezethetők a termelési el­járásba, így megtakarítható a nyersanya­gok importja. A környezetnek az ipari termelésben képződött szennyezőkkel történő terhe­lése nagy problémát jelent Magyarorszá­gon, ugyanúgy mint Ausztriában vagy az NSZK-ban. A megoldandó technikai kér­dések mellett nagy gondot okoz a kör­nyezetvédelmi tervek elkészítésének fi­nanszírozása. E téren is kidolgoz majd a Kft. terveket és pénzügyi ajánlatokat. Akik pedig a környezetvédelemmel kapcsolatos előadásokra voltak kiván­csiak, a Duna másik oldalán levő Bruck­ner házban 120 előadás közül választ­hatták ki a számukra érdekeseket, így a veszélyes hulladékok ártalmatlanításá­ról, semlegesítéséről, újrahasznosításá­ról, a levegőtisztításról, a vizek védelmé­ről, a zajártalmakról. A kongresszus egyik magyar előadója, Balázs László, a KVM vízellátási és csa­tornázási főosztályának helyettes veze­tője volt. Előadást tartott az ipar szerepé­ről a vízminőség-védelemben, és a szennyvíztisztítás magyarországi helyze­téről. A szennyvíztisztításról elmondta, hogy Magyarország csatornázottsága a köze­pesen fejlett országok alsó harmadában van, ami azt jelenti, hogy Magyarorszá­gon a szennyvizek 49 százaléka kerül tisztításra, tehát a keletkező szennyvizek több mint fele nem tisztított. Ez pedig nagyon kedvezőtlen arány. Emellett a la­kosság 30-35 százalékának még mindig úgynevezett közcsatornapótló berende­zésekkel kell megoldani a szennyvíztisz­títást. Természetesen el kell mondanunk, hogy Magyarországon a kommunális szennyvíztisztításban vannak korszerű berendezések is, csak arra, hogy ezek megfelelő számban legyenek, nincs pénz. Ezért hasznos számunkra is részt ven­ni egy ilyen vásáron, mivel olcsóbb és jobb technológiákat találhatunk. Az ipari szennyvizekről szóló előadá­sában Balázs László elmondta, hogy a magyarországi vizek szennyezésének több mint kétharmadát az ipar okozza. Fontos feladat megoldani nálunk a mér­gező anyagokat, fémeket tartalmazó szennyvizek tisztítását, mivel ha ezek be­kerülnek például egy városi csatorna- rendszerbe, akkor a városi szennyvíz- tisztítókban keletkező iszapokban hal­mozódnak fel és ezen veszélyes anya­gok mezőgazdasági elhelyezése nem megoldható.- Mivel Magyarországon - mondta Ba­lázs László - ipari szerkezetátalakítás van napirenden, a jövőben csak azok az ipari tevékenységek tudnak fejlődni, amelyek környezetkímélőbbek.- A környezetvédelmi ipar Nyugat-Eu- rópában egyre jelentősebb iparág lesz. A környezetvédelem sem az országoknak, de az egyes üzemeknek sem drága ma már és nem is gazdaságtalan, mivel egy olyan nagy jelentőségű környezetvédel­mi berendezéseket gyártó, tervező, építő iparág alakult ki, amely több százezer munkahelyet teremtett meg. Ha Magyar- ország ebbe a környezetvédelmi iparba idejébe be tud kapcsolódni, akkor olyan előnyökhöz juthat, hogy nem megvennie kell egy drága berendezést, hanem ma­ga tudja előállítani saját munkaerővel, saját anyagokból. Emellett a későbbiekben nem csupán saját célra, hanem más országoknak is lehet gyártani. De egyelőre a gyakorlati feltételek még nálunk ehhez nem adot­tak. HERBECK E. Vállalkozás a tervezésben Osztrák műszaki hét Uj utakon az urbanisztikai bizottság Elsősorban a továbblépés, az ezen a területen is aktuálissá vált megúju­lás feladatai szerepeltek napirenden a MTESZ Tolna Megyei Szervezete keretén belül működő urbanisztikai bizottság legutóbbi ülésén. Az ezúttal Dombóváron megtartott tanácsko­záson a résztvevők - az illetékes ta­nácsi dolgozók - a szervezet mun­kamódszerének korszerűsítését cél­zó javaslatokat, illetve a jövő évi munkaterv feladatait vitatták meg. Paszlerné Fekete Anna, Szekszárd főépítésze, aki ez év januárja óta áll az urbanisztikai bizottság élén, beve­zetőjében rövid áttekintést adott a MTESZ Végrehajtó Bizottsága által is értékelt szervezet elmúlt időszakra jellemző tevékenységéről. Mint mon­dotta, az urbanisztikai bizottság an­nak idején történő beszámolójakor egyértelmű elismerésben részesült munkájáért: sikerrel végrehajtották a tervben kijelölt elvárásait. A tagság nagy része rendszeresen látogatta a bizottság rendezvényeit, a más szer­vekkel való együttműködést is a zök­kenőmentesség jellemezte. A válto­zások azonban új helyzet elé állítot­ták az urbanisztikai bizottságot: az elhangzott javaslat szerint jelentős Paszlerné Fekete Anna segítséget nyújtana a további teen­dők megvalósításában, ha a munká­ban részt vállalnának szociológusok, közgazdászok, néprajzosok, vala­mint a KSH munkatársa, tehát olyan szakemberek, akik észrevételeikkel, véleményeikkel a helyes döntés felé irányítanák az érdekelteket egy-egy vitás kérdés esetén. A problémákról szólva a résztvevők közül többen is nehezményezték, hogy az urbanisz­tikai bizottság ülésein a részvételi arány folyamatosan csökkenő ten­denciát mutat. Ezért szükségesnek látszik a városi tanácsok elnökei és a MTESZ Tolna Megyei Szervezete tit­kára által közös megbeszéléseken kialakított új, gyakoribb jelenlétre ösztönző koncepció létrehozása. Ezekbe az eszmecserékbe be kí­vánják vonni a nagyközségek illeté­kes képviselőit is. Néhány hozzászóló a városi taná­csok városfejlesztési ügyekben vállalt felelősségét találta egyoldalúnak. Szá­mos ilyen jellegű bizottság működik más társadalmi és tömegszervezetek égisze alatt, ám a döntésekből adódó felelősség szinte kizárólag a tanácsra hárul. Végezetül az urbanisztikai bi­zottság megállapodott abban, hogy a jövő év februárjában összehívja az el­nökséget, s ott szintén megvitatja a ho­gyan tovább kérdését Az elképzelé­sekből mindenesetre kiderült, hogy az urbanisztikai bizottság hangsúlyozot­tan kíván foglalkozni a környezetvé­delmi problémákkal, illetve Szekszárd zöldkert területeinek fejlesztésével. Ismét megrendezik hazánkban ez év őszén az osztrák műszaki napokat. Az eseményre - melyet az Osztrák Szövet­ségi Gazdasági Kamara Gazdaságfej­lesztési Intézete, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szö­vetsége közösen szervez - november 21. és 25. között kerül sor az MTESZ-MGK Kossuth téri székházában. A szóban for­gó esemény lehetőséget nyújt arra, hogy nyugati szomszédunk, mellyel üzleti, ke­reskedelmi, műszaki és tudományos kapcsolataink évről évre bővülnek, be­mutathassa szakembereinknek annak a műszaki kultúrának az eredményeit, amely ma az Osztrák Köztársaságban honos. Mindez azért fontos számunkra, mivel - köztudottan - Ausztria kiemelt szerepet tölt be a fejlett tőkés országok­hoz fűződő kapcsolatainkban. Ezt a tényt támasztják alá azok a statisztikai adatok, miszerint - az osztrák tényszámokat ala­pul véve - 1988 első félévében kivitelünk értéke megközelítette a 3,7 milliárd schil- linget, míg behozatalunk hozzávetőlege­sen 2,9 milliárd schillinget tett ki. (Keres­kedelmi mérlegünk Ausztriával éves szinten - 1984-et kivéve - hagyományo­san passzív.) Gazdasági kapcsolataink élénk voltát jellemzi, hogy tavaly a két ország vállala­tai között 90 működő kooperációs szer­ződést tartottak nyilván. Kedvező jel, hogy a klasszikus értelemben vett koo­perációs együttműködések száma csök­ken, és dinamikusan növekszik a ve­gyesvállalatok száma, mind ausztriai, mind pedig magyarországi székhellyel. (A vegyes tulajdonban lévő cégek által lebonyolított export-importforgalom ará­nya mintegy 70 százalékos.) A kétoldalú kooperációs kapcsolatokban magyar részről igyekszünk szorgalmazni a - szo­ros cégkapcsolatok alapján - harmadik piaci együttműködést is. A két ország közötti hagyományos jó kapcsolat része a műszaki tudományos együttműködés is. Ennek a viszonynak keretéül a két állam közötti műszaki-tu­dományos együttműködési megállapo­dás szolgál. Ennek végrehajtásáról a két ország képviselői általában kétévenként tárgyalnak, s ekkor határozzák meg az elkövetkezendő időszak feladatait is. (A műszaki-tudományos együttműködés helyzetét egyébként a Magyar-Osztrák Általános Vegyesbizottság keretében egy albizottság szintén időről időre átte­kinti.) Az együttműködésnek ebbe a lán­colatába illeszkedik be szervesen az MTESZ-székházban tartandó rendez­vény is. Ez a program hűen tükrözi azokat a fontosabb műszaki-tudományos témá­kat, területeket, amelyekben a két ország szakemberei szorosan együtt tevékeny­kednek. Ezek a környezetvédelem, a veszélyes hulladékok kezelésének, a robottechni­kának, valamint a CAD/CAM-rendsze- reknek a kérdésköre. Hiszen a rendezvé­nyen résztvevő 16 osztrák cég azok so­rából kerül ki zömmel, amelyek e témák­kal foglalkoznak. így az elhangzó 28 előadás is az említett témaköröket taglal­ja leginkább. Az automatizálásról, valamint a folya­matszabályozásról 4, a környezetvéde­lemről, a műszeriparról, a gépgyártásról és robottechnikáról ugyancsak 4 elő­adás szól majd, de lesznek beszámolók a kohászatról, valamint az élelmiszeripar­ról is többek között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom