Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-22 / 278. szám

MA A MTESZ életéből (5. oldal) 1988. november 22. i KEDD XXXVIII. évfolyam, 278. szám ÁRA: 1,80 Ft Ünnepi gyűlés - oklevélátadás Nagydíjas iskolaszövetkezet Dombóváron / Az ünneplő diákok A Szövosz elnöke átadja az okleve­let Köbli Jánosnénak A közösen végzett munka örömére, a munkával keresett pénz megbecsülésé­re a dombóvári Molnár György Általános Iskolában az iskolaszövetkezet segítsé­gével is nevelik a diákokat. Negyedik éve annak, hogy a kereskedelemmel kezdtek foglalkozni az iskola keretén belül a gye­rekek, majd egyre többféle termék előál­lítását is megpróbálták. Mini termékszer­kezet váltásra már Iskolabolt bő választékkal nem egyszer sor került, itt ugyanis fölhagynak a hasz­not nem hozó mun­kával. Jelenleg a negyedik osztályo­sok gombát ter­mesztenek, az ötö­dikesek pedig ger- berát. A hatodiko­sok és hetedikesek gyümölcsös ládát szerelnek össze, a legnagyobbak pedig villanymotorteker­cseléssel foglalkoznak. A termelő munkában résztvevő diákok - akik lényegesen többen vannak, mint amennyi a szövetkezeti tagok száma, ezért a jövőben a szövetkezet létszámá­nak bővítésére törekszenek - munka nagy részét technikaórán végzik. Nem is eredménytelenül, ezt eddig több orszá­gos díj is jelzi. A tegnap délelőtt megtartott ünnepi gyűlésen ismét a jól végzett munka jutal­mát vehették át az iskolaszövetkezet tag­jai, a kereskedelmi és a termelő munkát irányító tanárok. A Magyar Úttörők Országos Szövet­sége, a Művelődési Minisztérium és a Szövosz áftal meghirdetett, a legjobb is­kolaszövetkezeti címért folyó verseny­ben az ország 80 ezer tagot tömörítő 777 iskolaszövetkezete közül a 150 tagú dombóvári iskolaszövetkezet a nagydíjat nyerte el. Maximálisan megfeleltek annak a követelménynek, hogy minél sokrétűbb tevékenységet folytassanak, de árbe­vételben is kiemelkedő eredményt értek el, mivel az országban együttesen elért 25 millió forintból - az arányaiban na­gyon sok új termék előállítása miatt -1,2 millió forintnyi árbevételt itt könyvelhet­tek el. A szép eredményt tanúsító oklevelet Hartmann József, a Szövosz elnöke adta át Köbli Jánosnénak, az iskolaszövetke­zet tanárelnökének. Fotó: Magyarszéki Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már korábbi híradásaink­ban beszámoltunk, mára összehívták az MSZMP Központi Bizottságát. A testület a Politikai Bizottság javasla­tára megvitatja az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről szóló tájékoz­tatót, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamód­szerére, a KB munkabizottságainak és apparátusának feladatkörére, az orszá­gos és helyi népszavazásról szóló tör­vény elveire, a tagdíjfizetés egyes kérdé­seinek módosítására, a Központi Bizott­ság 1989. évi munkatervére, valamint személyi kérdésre vonatkozó előterjesz­téseket. Ülést tartott a Politikai Bizottság Tegnap ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testü­let áttekintette a Központi Bizottság november 22-i ülése elé kerülő előterjesztése­ket. A tagsági viták után Dokumentum te rvezete két tárgyalt a SZOT Ülést tartott tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megtár­gyalta a tagsági viták alapján a szakszer­vezetek decemberi országos értekezle­tére összeállított dokumentumtervezete­ket. Ezek magukban foglalják a szak- szervezeti mozgalom megújítására, vala­mint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslato­kat. A harmadik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányá­nak alapelveire. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az országos tanács elé terjesztett anya­gok a nyáron tagsági vitára bocsátott el­gondolásokhoz képest új hangsúlyokat, új elemeket is tartalmaznak, amit a politi­kai környezet változása és a tagsági viták tapasztalatai tettek szükségessé. Rámu­tatott: a mozgalom új alapokon való szer­veződését, működésének új minőségét fejezi ki az a javaslat, hogy a szakszerve­zetek tömörülése a Magyar Szakszerve­zetek Demokratikus Szövetsége elneve­zést vegye fel. A vitában felszólalók többsége igé­nyelte, hogy a dokumentumtervezetek­ben határozottan foglaljanak állást olyan kérdésekben, mint az adórendszer, a bérreform, a szociálpolitika, az infláció. A vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat a szerkesztőbizottság meg­vitatta, s többségüket a dokumentumok módosításánál figyelembe vette. Az így kiegészített dokumentumtervezeteket a testület elfogadta, s az országos értekez­letnek megvitatásra ajánlja. A szövetség elnevezésével kapcsolatban pedig ab­ban állapodtak meg, hogy az országos értekezlet elé két változatot - a Magyar Szakszervezetek Szövetsége, illetve a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége - terjesztenek elő döntésre. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára arról tájékoztatta a testületet, hogy várhatóan november 28-án lesz a kor­mány és a SZOT képviselőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az elő­ző tanácskozásukon nyitva maradt kér­désekre. A testület végezetül személyi kérdé­sekben döntött. Felmentette SZOT-tag- sága alól a Szakszervezetek Országos Tanácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. Politikai könyvnapok Képviselői hozzászólás a bizottsági ülésen Megnyitóünnepség Dunaföldváron A politikai könyvnapok megyei meg­nyitójára tegnap délután került sor az MSZMP nagyközségi bizottsága szék­házában, a megyei pártbizottsággal és a Kossuht Könyvkiadó Tolna megyei kiren­deltségével közös szervezésben. Az ünnepségen jelen voltak a párt pro­pagandistái, Petrovits Józsefné a nagyközségi pártbizottság titkára és Stiener Lajosné, a kiadó kirendeltségve­zetője. Egyed László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese ünnepi kö­szöntőjében szólt arról a világjelenség­ről, hogy az emberek a tömegkommuni­káció fejlődésével párhuzamosan egyre kevesebbet olvasnak. Ugyanakkor a po­litikai irodalom iránt nem csökkent az ér­deklődés. A politikai könyvek kiadásában is nö­vekvő nyíltság és nyilvánosság meg is könnyíti az eligazodást a politikai, ideoló­giai kérdések között. A tájékozódást se­gíti, hogy sokféle nézet, vélemény napvi­lágot lát. Ebben a helyzetben méginkább fontos, hogy a mindennapi politikai kér­déseket, az ideológiai problémákra a vá­laszokat következetesen a dialektikus materializmus talaján keressük meg, hangsúlyozta az előadó. A megnyitót árusítással egybekötött kiállítás és az általános iskolások műsora tette ünnepibbé. Kiváló terjesztő címmel tüntette ki a Kossuth Kiadó Pelsőczy Andrásnét, a dunaföldvári Áfész szociálpolitikai elő­adóját és Horváth Imrét, a pálfai Egyetér­tés Termelőszövetkezet ágazatvezetőjét. A megyei pártbizottság öt propagandis­tát részesített jutalomban. A megnyitót követően a nagyteremben Bassa Endre történész, a Politikai Főis­kola docense tartott előadást Hetven­éves a magyar kommunisták pártja cím­mel. Délelőtt 11 órakor Szekszárdon a taní­tóképző főiskolán ugyanez az előadás hangzott el, és az aulában kiállítás nyílt az MSZMP Oktatási Igazgatósága és a főis­kola közös szervezésében. „A B-változat csak azért alternatíva, hogy ne legyen más választás” Az Országgyűlés novemberi ülésszak­át megelőzően sűrűn üléseztek a parla­menti bizottságok. Az elmúlt héten töb­bek között az építési és közlekedési bi­zottság vitatta meg a vállalati nyereség­adóról szóló törvényjavaslatot, a stabili­zációs program eddigi fejleményeit, illet­ve a jövő évre várható gazdaságpolitikai lépéseket. A vitában fölszólalt Lép Ferenc dom­bóvári képviselő. A központi lapokból ér­tesültünk arról, hogy hozzászólásában hangsúlyozta, nem jöhet létre hagyomá­nyos értelemben vett közmegegyezés a szükséges intézkedésekről. Véleménye szerint a B variánst csak azért dolgozták ki, hogy úgy tűnjék: van reális választási lehetőség, az előrelépéshez azonban al­kalmatlan. Az „A” változatban megfogal­mazottnál is radikálisabb külgazdasági nyitást sürgetett, mert csak így lehet megmérni, mit is ér a gazdaság. A Tolna Megyei Népújság szerkesztő­sége arra kérte Lép Ferencet, fejtse ki bővebben álláspontját. Magyarországon a gazdaságban egyértelműen válság van - hangsúlyozta a bizottsági ülésen a képviselő. Gazda­ságunkat sújtja a külső-belső eladóso­dás, a nagy kamatteher és a mozgástér hiánya. Úgy gondolom, a vezetés maga is tudja, hogy mi a tennivaló, de ahhoz mér­ten nagyon kicsi a lehetősége, és ez az elmúlt 40 év halogató taktikáját bizonyít­ja. Véleményem szerint ebből, a régi érte­lemben vett „közmegegyezéssel” a kilá­balás nem megy, mert azt gondolom, hogy akit ez a gazdasági válság szemé­lyében érint, és azért nem ő a felelős, at­tól nem lehet elvárni, hogy nagy ujjon- gással sorakozzon fel a vezetés mellé. Gazdasági téren a lehetőség az import liberalizálás, tehát be kell épülni a világ- gazdaságba, jobban, mint eddig tettük, de tudomásul kell azt is venni, hogy ben­nünket a világgazdaság nem leértékel, hanem értékel, azt, hogy oda szállít le bennünket, ami az értékünk. Ezen a terü­leten az önvizsgálat nagyon fontos, le­gyen bennünk megfelelő önbizalom hi­báink kijavításához, de ez nem jelenthet elbizakodottságot. Azt gondolom, hogy a gazdasági versenytársaink ma már nem a legfejlettebb tőkés országok, hanem el kell fogadni, hogy a fejlődő országokkal kell versenyeznünk, mert ök is tudják produkálni a gazdaságukban amit mi, csak nálunk sokkal olcsóbban. A változatok közül a „A” változatot tá­mogatom, mert a „B” változat inkább csak azért alternatív, hogy ne legyen más választás, mint az „A” változat. Én azt gondolom, hogy az általános politikai és gazdasági helyzet a világon az elmúlt időszakhoz képest ma a legjobb, ez je­lentheti a leszerelés kezdetét is, a cse­rearányok javunkra változtak, a kamat­terhek ma még nem a legnagyobbak, majd csak 1990 után emelkednek, ezért én azt a nyitást, amit az „A” változat az im­port és világgazdaság vonatkozásában megtesz, még progresszívebbé is ten­ném, mert nálunk az irányított gazdasági folyamatok a társadalomban meglévő sok áttétel miatt az előző időszak tapasz­talataiból úgy tűnik, hogy nem érik el azt a célt, amelyet a vezetés megfogalmazott. Mindenképpen fontosnak tartom a sok lépcső, a sok áttétel optimális szintre tör­ténő átépítését, mert ez gazdasági ba­jaink nagy részének előidézője, mert minden lépcső a saját maga érdekei sze­rint nézi a felső szinten meghozott dönté­seket és ezért valósul meg más a végre­hajtásban, mint ami a vezetés elképzelé­se volt. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom