Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-21 / 277. szám

MA A KISZ 1988. november 21. HÉTFŐ XXXVIII. évfolyam, 277. szám ÁRA: 1,80 Ft UioZdyUo értekezlete (2. oldal) Nagyobb sebesség, nagyobb tengelynyomás Pályamunkák Nagydorog és Vajta között Grósz Károly nyilatkozata , madridi és párizsi tárgyalásairól A Bátaszék-Sárbogárd között utazók a Nagydorog és Vajta térségében folyó pályaépítési munkálatok miatt a két utób­bi állomás között már hosszabb ideje vo­natpótló autóbuszokra kénytelenek át­A hét végén a bátai művelődési házban ülést tartott a Tolna Megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetségének kül­döttközgyűlése. Az elnöklő Ulbert Ádám köszöntötte a küldötteket és meghívotta­kat - köztük Eleki Jánost, a TOT főtitkárát és Péter Szigfridet, a megyei pártbizott­ság első titkárát, majd a napirend elfoga­dása után átadta a szót Izsák Gyulának, a tsz-szövetség elnökének, aki szóbeli ki­egészítést fűzött a két beszámolóhoz. Napirendre került a tsz-ekben az élet- és munkakörülmények alakulásáról ké­szült beszámoló, valamint az 1988. évi gazdálkodás várható eredményeiről, a zárszámadásra való felkészülésről szóló jelentés. Amint azt az írásos anyag tartal­mazta, a tsz-ek háromnegyedéves gyorsjelentései az eredményt tekintve igen nagy, 311 milliós csökkenést jelez­nek. Mint a szövetség elnöke elmondta, országosan a szövetkezeti mezőgazda­ság jó eredményt ért el, most Tolnában - főként a kedvezőtlen időjárás, aszály ha­tására - csökkenés következik be. Az eredménycsökkenés rendkívül differen­ciált. Maga az aszálykár 361 millió forint nettó bevételkiesést okozott. A gyorsjelentések a költséggazdálko­dás vonatkozásában nagyon pozitív vál­tozást jeleznek, mindössze 0,7%-os költ- ségtömeg-növekedés várható. Fontos, hogy a kiesések eredmény- és pénzügyi hatása lehetőleg ne, vagy csak mérsé­kelten jelenjen meg a következő év meg­alapozásában. A beszámolót és a jelentést - lévén a két téma között szoros összefüggés - együtt vitatta meg a küldöttközgyűlés. Már az elnök szóbeli kiegészítése is, de a felszólalások is „túlnyúltak” a napirendi témákon, szenvedélyesen álltak ki a szö­vetkezeti mozgalom, a nagyüzemi közös gazdaságok megvédése, megújítása, az érdekképviseleti tevékenység korszerű­sítése mellett. A vitában felszólalt Ulbert Ádám bölcskei, Szentes Nándor mözsi, Varga János iregszemcsei, Scheidl La­jos madocsai, Lozsányi Sándor sióagár­di és Horváth István nagydorogi tsz-el- nök, valamint Mátyás István, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese. Az utol­só felszólaló Eleki János volt. Eleki János felszólalása- Örömmel töltött el, hogy nagyon mér­téktartó hozzászólások hangzottak el, még ha itt-ott egy kicsit szenvedélyeseb­szállni. 7640 méter hosszúságban telje­sen kicserélik és felfrissítik a töltést és a síneket, melyek ezután hézag nélküliek lesznek. Még 1800 méter van vissza. Ha befejezik a megkezdett munkákat, akkor ben is, és ha a küldöttek közt lennék - szövetkezetben dolgoztam húsz évig -, én is ugyanúgy mondanám el ezeket a gondokat, problémákat. Itt egy sajátos magyar tulajdonság, szituáció van jelen: akkor, amikor országos vezetők, az ag­rárpolitikáért és az agrárágazatért felelős politikai-kormányzati vezetők úgy nyilat­koznak, hogy az idén az egyik legjobb évet fogja zárni az átszervezés óta a ma­gyar mezőgazdaság, ez az egyik pólus. A másik pólus pedig az, hogy kezdenek mások nyúlni ezért a faluért, ezért az ag­rárpolitikáért, kezdenek nyúlni a paraszt kegyeiért, kezdik kritizálni a szövetkeze­det és kezdünk mi magunk is anyagilag olyan gondokkal küszködni, amelyek a mozgalom mintegy egyharmadánál - számszerűen négy-ötszáz tsz-nél - je­lentkeznek; itt az egyszerű újratermelés feltételeit alig, vagy egyáltalán nem lehet teljesíteni. Furcsa kettős kép állt elő, emiatt na­gyon nehéz helyzetben van mindenki, aki eddig is, most is és ezután is felvállalta, szeretné felvállalni ennek az agrárpoliti­kának, ennek a szövetkezetpolitikának, élelmiszergazdaságnak az érdekeit. Na­gyon sokszínű a kép, erősen differenciált a helyzet az ország különböző területein. Élelmiszerből túlkínálat van, itthon is, a külpiacon is, ugyanakkor azt szeretnénk, hogyha többet kapnánk termékeinkért, nagyobb lenne az odafigyelés, az állami támogatás az árpolitika, egyszóval az ag­rárpolitika részéről, az adórendszer ré­széről. Valljuk, hogy nem kell, nem is tart­juk szükségesnek a mai támogatási for­mának a fenntartását a későbbiek során, vagy talán még rövid távon sem, azt vi­szont kérjük, ahogy a támogatás kivonul az élelmiszergazdaságból, ezt folyama­tosan, mégpedig nullszaldósan az árban ismerjék el. Nincs szükségünk a társada­lom előtt arra a megaláztatásra, hogy a magyar mezőgazdaság „drágán termel”, a termelőszövetkezetek nem hatékonyan gazdálkodnak, nincs jól megszervezve a munka, esetleg magas a szövetkezeti pa­rasztok életszínvonala, a szövetkezeti ve­zetők nem képesek korszerű módsze­rekkel vezetni, különben is alapjaiban hi­bás döntés és lépés volt - ma már többen idáig is elmennek - a magyar szocialista mezőgazdaság megteremtése, alapjai­nak lerakása. A főtitkár arról szólt, hogy eddig nem reagáltak ezekre, a szocialista átszerve­zést és az egész termelőszövetkezeti mozgalom létjogosultságát megkérdője­lező, különböző fórumokon elhangzott nézetekre. Azonban ma már be kell fejez­ezen a szakaszon is az eddigi hatvan ki­lométer helyett nyolcvan lesz a megen­gedett legnagyobb sebesség, a tehervo­natok pedig nagyobb tengelyterheléssel közlekedhetnek. -czs­ni e magatartásunkat, szaporodnak azok a megnyilvánulások, amelyek erősen érintik az egész szövetkezeti mozgalom, az egész szövetkezeti parasztság eddigi fejlődését, eddigi útját és perspektíváját. Felvetődik, hogy tulajdonképpen sztá­linista-e ez a magyar szövetkezeti moz­galom. Hogy valóban sztálinista módsze­rekkel, erőszakkal kellett összehordani és ez most éppen szét akar esni és a föl­det ki kellene osztani? Véleményem sze­rint ezek teljesen meggondolatlan, feldo­bott, át nem gondolt vélemények. Hát kérdezzenek meg végre bennün­ket is. Negyven-ötven vagy harmincegy- néhány éveseket, elnököket, dolgozó pa­raszt tagokat. Ketté kell választani az ötvenes évek szövetkezetpolitikáját és azt, ami az 1958-as KB-határozat után kialakult, amely ugyan a kezdeti lépéseknél, az in­dulás időszakában valóban tartalmazott és van erőnk ezt bevallani még ma is tar­talmaz olyan motivácókat, amelyek a kol­hozok szerveződésére vezethetők visz- sza. Nyilván az a feladatunk, hogy ezek­től, amelyektől nagyrészt megszabadul­tunk a fejlődés során megszabaduljunk és ha még van ilyen, azoktól a mostani reformfolyamatban kell megválnunk. A többek által javasolt kisparaszti gaz­dasággá, farmergazdasággá való át­szervezésnek nincs meg a feltételrend­szere, de ha feltételezzük, hogy mégis igen, ha vesszük a harminc-ötvenhektá- ros farmnagyságrendet, nyomban meg kellene teremteni egy háromszázezres agrárproletár-réteget is. Nincs más alternatívája a magyar ag­rárpolitikának, mint a szövetkezeti moz­galomban a megújulás politikája. A szö- vetkezétek, az agrárpolitika korszerűsí­tése. Van sokféle szövetkezeti formáció már most is. Legyen valóban piac, vállal­kozás a mezőgazdaságban, legyen tagi, tulajdonosi érdekeltség. Egyik célja lesz a januári mezőgazdasági országos szö­vetkezeti konferenciának, hogy segítsük a szövetkezeti mozgalmat ráhangolni a reformra. Tegyük a szövetkezetét igazi szövetkezetté, a szövetkezeten belül le­gyen önálló arculata a szövetkezet tulaj­donosának, a szövetkezeti tagnak, le­gyen önálló vállalkozási lehetősége ön­magának is, családjának is, a kisebb kö­zösségeknek is. A közgazdasági szféra, az a miliő, amelyben dolgozik, él, gazdál­kodik, engedje meg ezt. És nekünk, hogy ezt a szövetkezeti rendszert a nemzetkö­zileg is korszerűnek tartott szövetkezeti modell szintjére el tudjuk vinni. J. J. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke - aki Francois Mitterrand köztár­sasági elnök meghívására hivatalos láto­gatást tett Franciaországban - szomba­ton este hazaérkezett Párizsból. A ma­gyar pártfőtitkár-miniszterelnök párizsi látogatása előtt eleget tett Felipe Gonzá- lez spanyol miniszterelnök meghívásá­nak. Kíséretében hazaérkezett Major Lász­ló, az MSZMP KB Irodájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke, Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Gecse At­tila, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kovács László kül­ügyminiszter-helyettes és Gombocz Zol­tán kereskedelmi miniszterhelyettes. Grósz Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Medgyessy Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Kótai Géza, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője, Raft Miklós államtitkár, a Miniszter- tanács hivatalának elnöke és Őszi István külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Jean-Pierre D. Lafosse, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője és Ja­vier Rubio, Spanyolország budapesti nagykövete. * Két országot érintő, spanyolországi és franciaországi útjáról hazatérőben, a re­pülőgépen Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára, a Minisztertanács elnöke vála­szolt a kíséretében lévő újságírók kérdé­seire.- Ön egy korábbi útjáról úgy nyilatko­zott, hogy „pénzt hozott”, vagyis látogatá­sa a konkrét üzleti lehetőségeket bővítet­te. Mérhető-e most ugyanígy a spanyol­francia utazás haszna, vágy talán másban kereshetjük e látogatás jelentőségét?- Megítélésem szerint pénzben is mér­hető a haszna, de most nem én hozom. Most a Nemzeti Bank elnöke és a keres­kedelmi miniszterhelyettes hozza: ők tár­gyaltak erről Spanyolországban és Fran­ciaországban. Nagyon jó légkörű, jó szellemű eszmecserét folytattak: a Fran­cia Gyáriparosok Szövetségében tartott megbeszélés során például hat nagy cég Rácz Péter és Szántó András, az MTI tudósítói jelentik: Mihail Gorbacsov szombaton az indiai fővárosban folytatta négyszemközti eszmecseréjét Radzsiv Gandhi kormányfővel. Újbóli találkozóju­kat megelőzte a küldöttségek egyórás plenáris ülése. Hivatalos indiai szóvivői tájékoztatás szerint a küldöttségek talál­kozóján Radzsiv Gandhi jelképes erejű­nek, nagyon lényegesnek és igen idő­szerűnek minősítette a szovjet vezető lá­togatását. A nemzetközi kapcsolatok demilitari- zálását, demokratizálását és emberivé tételét szorgalmazza a Szovjetunió és In­dia. Erről tanúskodik a Mihail Gorbacsov hivatalos látogatásáról vasárnap aláirt közös közlemény. A dokumentum szor­galmazza, hogy egyetlen állam se tartson fenn saját nemzeti határain kívül katonai támaszpontokat. A közlemény szerint mindkét fél egyetért abban, hogy nap­jainkban a legfőbb kérdés a leszerelés, s ezen belül a nukleáris leszerelés. Úgy vé­lekedtek, hogy meg kell erősíteni és to­vább kell erősíteni azt a lendületet, ame­lyet az utóbbi időben ezen a téren a pozi­tív irányú folyamatok kaptak. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács elnöke vasárnap a tervezettnél is sűrűbb programot bonyolított le, majd délben hazautazott az indiai fővárosból. A látogatás utolsó napjára maradt a meg­vezetője is bejelentette, hogy rövidesen vegyesvállalatot akar alapítani Magyar- országon. Szakembereink egy nagyon gazdag „javaslatlistát” hoztak magukkal, konkrétan megjelölve, hogy milyen terü­leten lehetne továbblépni. Meg kell mon­danom, hogy partnereink nagyon jól is­merik a magyar lehetőségeket, több kér­désben ők maguk tettek konkrét indítvá­nyokat.- Mindkét helyszínen hangsúlyozta, hogy sokat tanult, sokat tapasztalt. Mire gondol?- Nem elsősorban a gazdaságszerve­ző munkára gondoltam, de arra is. Hogy ennél maradjak: akikkel most tárgyaltam, ugyanazokat a „típusproblémákat” tették szóvá, mint korábban az Egyesült Álla­mokban, a Német Szövetségi Köztársa­ságban, vagy Nagy-Britanniában. Azaz: nálunk bonyolult és nehézkes az enge­délyeztetési rendszer, a vegyesvállalat megszervezésekor annyi partnerrel, ha­tósággal kell tárgyalniuk, hogy képtele­nek áttekinteni ezt a folyamatot. Ide tarto­zik az is, hogy az import-ellentételezés nincs jól megoldva. Az a szabály, amely ugyanolyan struktúrájú ellentételezése­ket ír elő, nagyon leszűkíti a vállalatok mozgásszabadságát, mert maguk nem tudnak felkutatni olyan típusú árut a ma­gyar piacon, mint amilyet ők szállítanak. Mindaz, amit mondtak, összhangban van korábbi tapasztalatainkkal. ATervgazda- sági Bizottság ülésén - erről már több al­kalommal szó volt - kértük is: a társasági törvény végrehajtását segítő jogszabá­lyok kimunkálásakor mindezt vegyék fi­gyelembe. Addig is: a jövő évi terv már jelentős import-liberalizációval számol, ez na­gyobb lehetőséget ad a vállalatoknak.- Ön spanyol és francia tárgyalópartne­reivel együtt megállapította, hogy a politi­kai párbeszéd eredménye nem mutatko­zik a gazdasági együttműködésben. Úgy gondolja, hogy ennek az útnak a nyomán ebben lesz változás?- Egy út nyomán semmi nem változik meg. Ez illúziólenne. Egy úttal nem lehet „elintézni” olyan ügyeket, mint a magyar gazdasági mechanizmus gyengesége, vagy ellentmondásossága: egy úttal nem (Folytatás a 2. oldalon.) állapodások, szerződések aláírása. Ösz- szesen négy okmányt írtak alá a szovjet vezető kíséretéhez tartozó személyisé­gek indiai kollégáikkal. Az 1989-1990-re szóló kulturális, tudományos és oktatási csereegyezmény egyebek között előirá­nyozza az előkészítő munkálatok megin­dítását egy orosz-urdu, urdu-orosz szó­tár közös elkészítésére. A kettős adóztatás megszüntetéséről szóló megállapodástól egyebek között azt várják, hogy ösztönözni fogja a Szov­jetunióba irányuló indiai exportot. Aláírtak két energetikai együttműkö­dési megállapodást is. Az egyik értelmé­ben a Szovjetunió 400 millió rubeles (húsz év alatt 2,5 százalékos kamattal visszatérítendő) hitelt nyújt egy hőerőmű második blokkjának kulcsrakész meg­építéséhez. Az erőmű kapacitása 1000 megawatt lesz. A másik egyezmény értelmében a szovjetek a kilencvenes évek közepére két, egyenként 1000-1000 megawatt tel­jesítményű atomerőművet épít fel Indiá­ban. Mindkettőt a legkorszerűbb nyugat­német biztonsági berendezésekkel sze­relik föl. Mihail Gorbacsovtól és kíséretének tagjaitól az elnöki palotánál Ramaszvami Venkataraman államfő köszönt el, a re­pülőtéren pedig Radzsiv Gandhi kor­mányfő vett búcsút. Tanácskozott a tsz-szövetség küldöttközgyűlése Gorbacsov befejezte indiai látogatását A síneket rögzítő csavarokat gép csavarja be Százhúsz méteres darabokat fektetnek le egyszerre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom