Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
1988. november 2. KÉPÚJSÁG 3 A pártházak többcélú hasznosítása Mekkorára nyílik a kapu az oktatási igazgatóságon? Az utóbbi időben több helyen nyitnak a pártházak, intézmények és nem maradnak ki ebből a kulturális, oktatási célra felhasznált, vagy félig kihasznált épületek sem. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága is ebbe a sorba állítható, elsősorban azzal a törekvéssel, hogy ne csak a kapuját tárja ki a város lakói előtt, de tevékenységi körét, egykori profilját is bővítse, az új, megváltozott igények szerint alakítsa. Erről kérdeztük Durgonicsné Molnár Erzsébetet, az intézmény igazgatóját.- Manapság majd minden beszélgetés, hivatalos és baráti, egyformán a pénzzel kezdődik és fejeződik be. Önök mennyi pénzből gazdálkodnak és milyen módon próbálják rentábilissá tenni munkájukat?- Alapvető feladatunk a marxista-leninista eszmerendszer és a párt napi politikájának mind szélesebb körben való megismertetése. Szervezett oktatás, esti és levelező tanfolyamok keretében látjuk el ezt a hivatást. Az igazgatóságnak összesen 24 dolgozója van, ebből tíz főállású oktatót tartunk nyilván. A 700 fölötti hallgatói létszámot figyelembe véve érthető talán, hogy igen sok külső előadót, szakembert foglalkoztatunk, őszintén szólva alacsony tiszteletdíjért. Az intézmény költségvetése 3,5 millió forint, amiben a bérjellegű kiadások, fenntartási költségek is benne foglaltatnak. Gondolkodni kell tehát az ésszerű megtakarítás lehetőségein. Ez történhet például úgy, hogy mind több előadást vállalnak a főállásúak, kevesebb összeget kell így a külsős kollégáknak fizetni.- Ezek a belső tartalékok, azért mindnyájan tudjuk, hogy végesek. Keresnek-e külső kapcsolódási lehetőséget?- Igen, a TIT-tel, a pedagógiai intézettel, a tanítóképző főiskolával közösen és mindazokkal, akik hajlandók az együttműködésre a költségeket megosztva, együtt szervezünk tanfolyamokat. így kerül sor még ebben a hónapban középiskolai történelemtanárok számára egy közös kurzusra és a TIT-tel együtt gondolkodunk a környezetvédelem témakörében egy előadássorozaton, aminek a téli hónapokban Paks adna otthont. A lényeg tehát a költségmegosztás és az, hogy minél több réteghez eljussunk.- Ez egyben a korábbi hagyományos profil átértékelését, az élethez igazítását jelenti...- Tudomásul kell venni, hogy az embereknek nincs arra idejük és anyagi érdekük is mást diktál, mint hogy hónapokig otthonuktól távol, bentlakásos kurzusokon, továbbképzéseken vegyenek részt. Nagyobb igény jelentkezik a szakmával összefüggő, vagy éppen a tudomány legújabb eredményeit, kutatásait, a politika aktuális kérdéseit feltáró, elemző előadásokra, tanfolyamokra, akár klubokra is. Bár a legszélesebb körből szeretnénk mozgósítani az embereket, elsősorban, mielőbb az értelmiségieknek próbálunk véleménycserére, ismerkedésre, önképzésre lehetőséget biztosítani. Kezdetben neves előadók, közismert szakemberek felkérésével akarjuk felhívni a figyelmet, fogalmazhatunk úgy is, ideszoktatni a városlakókat...- Értsük ezt úgy, hogy a közművelődésben konkurensként szeretnének fellépni?- Igen, de azért nem veszítve el az ideológiai, politikai arculatot, elsősorban a humán tudományok iránti beállítódást. így többek között a neves párt- és állami vezetőkkel, személyiségekkel tervezünk találkozókat, fórumokat, és nem egészen új kezdeményezésként már év elejétől videóra vesszük a városi pártbizottság üléseit, ezeket az alapszervezetek, helyi közösségek megtekinthetik, megvitathatják.- Szintén nem most kezdődött az intézményhez tartozó kollégiumi rész megnyitása. Ebben milyen lehetőségeket lát?- A TolnaTouristtal közösen eddig is kiadtuk a kollégiumi szobákat, most egyenletessé szeretnénk tenni a kihasználtságát. Az árat nem emeljük, továbbra is személyenként 150 forintért vehetik ki az érdeklődők a 3 ágyas szobákat. A rentábilis üzemeltetés azonban szükségessé tenné a konyha újbóli beindításával, hogy legalább a reggeliztetést meg tudjuk oldani. Ezenkívül is hasznosítjuk az épületet, régi „lakónk” a munkásőrség évi félmillió bérleti díjat fizet, a tantermeket és a nagy előadótermet is rendszeresen igénybe veszik iskolák, intézmények.- A befolyt összegből maguk gazdálkodnak, vagy az a fenntartó szerv kasszájába kerül?- Nem vagyunk érdekeltek, hiszen a bevételeink arányában kevesebb központi támogatást kapunk. Vagyis a befolyt összeg nem fordítható az intézmény körülményeinek javítására, a tartalmi munkára.- Ugye, számítanak arra, hogy a nyitás nem megy könnyen, ha a portán, az épületbe belépve az ember mindjárt egy munkäßörret találkozik... ?- Igen, tárgyaltunk már erről a munkásőrséggel, valószínűleg változtatunk is ezen a valóban csak külső képen.- Külsőségnek látszik, de azt hiszem, nem az: az oktatási igazgatóság elnevezés egy bürokratikus hangzású, felülről irányított, igazgatott ismeretátadást, megcsontosodott keretet takar...- Szó van a névváltoztatásról, ami a tevékenységünket jobban jelzi. Úgy hallottam a politikai tudományok iskolája, vagy valami hasonló címzésen gondolkodnak. TAKÁCS ZSUZSA Számítástechnika az orvostudományban Számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában címmel ma 15 órai kezdettel nyílik meg Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési központban az a négynapos kollokvium, melyen számos hazai és külföldi szakember - orvos, matematikus, mérnök és közgazdász - ismerteti az említett témakörrel kapcsolatos kutatásainak eredményét. A vendégek között találhatjuk az Írországból érkezett O’Moore urat is, aki az Európai Egészségügyi Informatikai Szövetség elnöke. Magyarország egyébként a közelmúltban lett tagja ennek a szervezetnek. Az érdeklődőket gazdag programkínálat fogadja, hiszen két szekcióban^összesen hetven előadást hallgathatnak meg a négy nap alatt. A kollokviummal egy időben - melyet a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Orvosbiológiai Szakosztálya és annak Tolna Megyei Szervezete, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja szervez - a művelődési központ márványtermében egészségügyi szoftverkiállítás - programok és számítógépek -, tekinthető meg. Öntözőgépek kölcsön bérletben Az öntözésfejlesztésre vállalkozó gazdaságok újabb nagy teljesítményű külföldi berendezésekhez jutnak a TSZKER Agrárszövetkezetek Kereskedő Háza közreműködésével. Az idén kapott importjog alapján az év végéig négy, jövőre pedig további húsz nagy teljesítményű szántóföldi öntözőgépet hoznak be Ausztriából. A Wald- hauser típusú gépek megvásárlását megkönnyíti az úgynevezett lízingügylet; a gépek vételárát öt év alatt tíz részletben fizetik ki a gazdaságok. A gép átvételekor előleget sem kell adni, az átvétel után hat hónap múlva esedékes az első részletet kiegyenlíteni. Az üzletben részt vesz az Unicbank Rt. is, amely a devizát biztosítja. A nagyüzemek az intenzív módon, öntözéses körülmények között termelt kukorica többletterméséből fizetik majd ki a nagy értékű gépet. Az idén leszállított berendezéseket a kisalföldi gazdaságok kapják. Kihelyezett foglalkozás a Bovasban Tizennégy parancsolat a piaci alkalmazkodásról „Tanuljunk egymástól!”. Akár ez is lehetne a mottója annak a gazdaságpolitikai speciálkollégiumnak, ami bonyhádi és városkörnyéki vállalatok, ipari és mezőgazdasági szövetkezetek középkáde- reiböl, tanácsi és pártbizottsági dolgozókból az ősszel verbuválódott. Osztály- főnökük Vanya György, a bonyhádi városi pártbizottság titkára vezetésével legutóbb a Bonyhádi Vasipari Kisszövetkezetben tartották foglalkozásukat. Nem véletlenül Témájuk ugyanis a változó piachoz való alkalmazkodás volt, s ebben a Bovas követendő példát mutat. Elnöke, Pogonyi Pál kapta hát a múlt órán a házi feladatot, mondja el társainak, mit tesznek a partnerek megnyerése, az eredményes gazdálkodás érdekében. A szövetkezet előadótermének hosszú asztalát ülte körül a kis csapat, melyben a női nemet ezúttal egyetlen hölgy képviselte, s máskor is csak ketten vannak. A jó hangulatot megteremtendő, Vanya György felolvasott egy humoros részletet A siker nyomában című könyvből, majd Pogonyi Pál vette át a szót. Rövid, lényegre törő tájékoztatójából megtudtuk, a ’60-as évek elején 17 kisiparossal induló szövetkezet a ’70-es években 450 tagúra duzzadt, a 80-85 millió forint termelési értéket állított elő. Azóta az extenzív fejlődés megállt, a létszám ma 150 fő, s 55-60 millió forintot termelnek meg. Idén január óta kisszövetkezetként működnek. Azóta pályájuk egyenesen felfelé ível, tagjaik és alkalmazottaik bérét a tervezett húsz helyett negyven százalékkal emelték meg. Saját termékeik mellett alkatrészeket állítanak elő bérmunkában s vállalnak gyártást is teljes anyagbeszerzéssel együtt. Régebben főleg szárítóalaguta- kat, -szekrényeket vásárolhattak náluk üzletfeleik, s 1969. óta állandó megrendelőjük egy NSZK-beli cég. Tartós üzleti kapcsolatuk során eddig közel kétmillió kannakiöntőt szállítottak nekik. A sikerhez azonban kevés egyetlen vevő vásárlókedvében bízni. Az új követelményeknek is meg kell felelni, s ezt csak gyors, rugalmas váltással lehet. Ezért igyekeznek minden piaci igényre felfigyelni, azt gyártani, amire vevő van, kárpitos bútortól a papírzsebkendő-ada- golóig. A kis üzlet is üzlet, vallják. Milyen feltételek között „élnek”? Főútvonalhoz, vasúthoz közeli tágas telephelyükön negyvenmilliós gépállománnyal rendelkeznek. Technikai eszközeik szintje közepes, némelyik gépen még megtalálható a Rákosi Művek címkéje, s akad háború előtti is. Három felső-, tíz középfokú végzettségű munkatársuk van, a többiek szak- illetve betanított munkások. Képzési rendszerünk hiányosságai miatt a szakmunkások többsége mennyiségi követelményeknek felel meg, innovatív tevékenységre kevesen alkalmasak. A szövetkezet pénzügyi helyzete - a jelenleg kedvező szabályozóknak is köszönhetően - stabil, a bérezésben szabad kezük van. Dolgozóik annyit kereshetnek, amennyit csak tudnak. Már aki hasznot hajt a közösségnek. így mindenkinek érdeke, hogy munkával töltse munkaidejét. S hogy még szívesebben tegye a dolgát, azt is megválaszthatja, hogy kivel. Spontán szerveződött kisebb munVanya György kacsoportjaik maguk dönthetik el, egy- egy feladatot hogyan, milyen időbeosztással hajtanak végre. Erről már Sparas Gábor, a Bovas menedzser típusú új műszaki vezetője beszélt az érdeklődő kollégáknak. Ismertette belső vállalkozási rendszerüket, amely egyrészt korlátlan kereseti lehetőségeket biztosit, másrészt olyan intenzív munkát követel, hogy aki langyos, kényelmes tempóhoz szokott, az változtat ezen, vagy Vnint néhányan tették, elmegy. Az eredmény főbb eladható termék, megbízható kollektíva, A vevő azonban ritkán jön házhoz. Fel kell keresni, be kell mutatkozni neki. Például egy tetszetős katalógussal. A Bovas cserélhető lapokkal kis színes füzetet készített, melyből 500-at elküldött vevőinek és nagykereskedelmi vállalatoknak, azt a lapját pedig, amely mezőgazdasági járműalkatrészeket kínál, 1470 tsz-nek.- Ha csak harmadrészük rendel meg valamit, már bőven megtérül a posta- és nyomdaköltség - mondta Sparas Gábor - míg a többiek az asztalukra odakészi- tett prospektust lapozgatták.- Az is fontos, hogy a vásárló különleges igényeit is ki lehessen elégíteni. Ezért olyan kisipari termelő háttért teremtettünk magunknak, amely a nálunk megrendelt legkisebb mütyüröket is elkészítheti. Fő, hogy a partner úgy lássa, itt minden kívánsága teljesül - tette hozzá. - Ha pedig árajánlatot teszünk, az ne legyen aránytalanul magas, s ok nélkül ne is engedjünk tíz-húsz százalékot, mert megbízhatatlannak tűnhetünk. A tartalékként össszegyűlt felesleges pénzeszközöket célszerű egy ideig bankban kamatoztatni, s mikor elengedő tőke képződött belőle, műszaki fejlesztésre kell fordítani. Érdeklődéssel hallgatta a csoport a lendületes, közös vállalkozásoktól, kft- alakítástól s számtalan nálunk még kevésbé elterjedt módszertől sem idegenkedő előadást. A kérdésekből azonban inkább az tűnt ki, a többiek óvatosabbak, kevesebb lehetőséget látnak maguk előtt, gyakran egészen elemi problémákkal kell megküzdeniük. A vasiparinak például nincsenek alapanyagellátási gondjai? - kérdezte az egyik résztvevő. - A nagyvállalatok mozgástere jóval szűkebb - tette hozzá valaki más.- A Bovasnál is előfordult, hogy a sarki gazdaboltban kellett beszerezni egy nélkülözhetetlen alkatrészt - hangzott a választ. Az is igaz, hogy a jogszabályok mostanában a kisszövetkezeteknek kedveznek. A lényeg azonban mégsem a szervezeti forma. A saját lehetőségein belül mindenki megtalálhatja a neki legmegfelelőbb módszereket. Élelmesség, leleményesség, rugalmasság kell. A legfontosabb pedig, hogy minden termelő betartsa a piac meghódításának és megtartásának tizennégy parancsolatát. Ez amerikai üzletember nyújtotta át Grósz Károlynak, helyi viszonyokra adaptált változatát pedig a speckoll tagjai kapták meg búcsúzóul. A tavaly még leszálló ágban lévő bonyhádi szövetkezetnél bevált. Bízva abban, hogy másokat is érdekel, ezennel közzé- tesszük. 1. Az új piac feltételei mindig különböznek az előzőkétől, alkalmazkodj a követelményekhez! 2. Bizonyosodj meg afelől, hogy terméked megfelel a szabványoknak, előírásoknak. 3. Csak akkor lépj ki a piacra, ha elhatározásod hosszú távra szól. 4. Fejlessz ki erős és folyamatos minőségellenőrzési rendszert. 5. Ne számíts arra, hogy terméked megfelelő jótállás nélkül tartósan eladhatod. 6. Ne használj régi, elavult katalógusokat. 7. Mindig azonnal válaszolj egy levélre, még akkor is, ha érdemi választ csak később tudsz adni. 8. Alakíts ki gondosan kidolgozott rendszert arra, hogyan válaszolj az áruid, és az áraid iránt érdekelődőknek. 9. Ne tégy olyan szállítási ígéretet, amit nem tudsz megtartani. 10. Ne változtasd meg az általad megjelölt árat (csak ha jó okod van rá). 11. Légy különösen óvatos, amikor vásárlódnak hitelt nyújtasz. 12. Ne tedd azt, hogy elfogadsz egy megrendelést, majd törlöd, vagy teljesítését későbbre halasztód egy másik, jobban jövedelmező üzletért. 13. Ne habozz szakértőt fogadni, ha egy dologhoz nem értesz. 14. Gondosan válaszd meg a kereskedőt, aki áruidat a piacra viszi. CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az új felirat belső megújulást is jelez A hallgatók