Tolna Megyei Népújság, 1988. november (38. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-01 / 261. szám

MA 1988. november 1. KEDD XXXVIII. évfolyam, 261. szám ÁRA: 1,80 Ft Mozititkok (3. oldal) Aki mer, az nyer(het) Alig egy éve, hogy tizenhét szakember - akik közül tizenegy előtte gebinesként tevékenykedett egy nagyobb gazdálko­dóegységnél - úgy gondolta, megpró­bálja külön. Leültek, osztottak, szoroztak, kalkuláltak, majd rövid mérlegelés után úgy döntöttek, hogy önálló kisszövetke­zetet alapítanak. * Persze mindehhez induló vagyon kel­lett, hiszen a nincsre hitelt kérni nem le­het, így a szövetkezők „összedobták” az induló tőkét. Volt, aki 300 ezer forinttal, volt, aki 10 ezerrel szállt be a vállalkozás­ba. Hatszázezer forint összejött igy, még egyszer ugyanennyi anyagban. 1,2 millió forinttal - ha nem is sok - azért már lehet valamit kezdeni, főleg, ha ehhez megfele­lő szellemi kapacitás, kezdeményező­készség is társul. Ez pedig ez esetben adott volt, hiszen a Kisdorogi Vegyes és Építőipari Kisszövetkezet 17 alapító tagja közül valamennyinek legalább technikusi végzettsége van, de akad köz­tük építész, épületgépész üzemmérnök és közgazdász is. Az újonnan alakult kisszövetkezet épületgépészeti munkákat végez, laka­tosipari tevékenységet folytat. Az ország­ban egyedül ők gyártanak FLR típusú könnyűszerkezetes épületeket, aminek a gyártási jogát úgy vásárolták meg. A vázszerkezet nyitott és zárt raktárak, ke­reskedelmi és állattartó épületek, ter­ménytárolók és tornatermek olcsó, egy­szerűen kivitelezhető, gazdaságos tartó- szerkezete. Építettek már az elmúlt idő­szakban ezzel a technológiával szarvas­marhatelepet Bácsborsodban és Mágo- cson. Most a szekszárdi Skála Áruház­nak készítenek jurtatetős raktárát.- Szükséges volt kockáztatnunk, mert ha nem visszük be a saját vagyonúnkat, ez a vállalkozás nem indulhatott volna be - mondja a nagyrészt fiatalokból álló szövetkezet elnöke, Antflinger József. - A tagok többsége nem akart maszek lenni, mert bár úgy többet keresne, de akkor nincs szabad szombat, vasárnap. Ezt a vállalkozási formát láttuk a legcélsze­rűbbnek adózási szempontból is. Kisdo- rogra, mint telephelyre azért esett a vá­lasztásunk, mert itt olcsóbbak az ingat­lanárak, meg a munkásaink jó része is idevalósi. A kisszövetkezet idei árbevétele 33-35 millió forint, amiből a nyereség előrelát­hatóan 4 millió forint lesz. Megrendelés­állományuk 1989-re 10 millió forinttal több mint az idei volt. Többek között 16 millió forint értékben környezetvédelmi berendezést készítenek Dorogon az Ipari Minisztérium megbízásából. Megalaku­lásuk után röviddel megvásároltak egy régi parasztportát a faluban, ahol irodát, műhelyt, raktárt alakítottak ki.- A célrészjegyet egyik tagunk sem kí­vánja kivenni, csak az osztalékra tartunk igényt, ami a mindenkori legmagasabb A vasszerkezeti elemeket Nikolov An­tal és Höffler János rozsdátlanrtja bankkamat - folytatja az elnök. - Megyei szinten az ötödik legmagasabb bért fizet­jük az építőipari kisszövetkezetek közül, így munkaerőgondunk nincs. Sokan jön­nének hozzánk dolgozni, de csak a leg­jobbakat vesszük fel. A III. negyedévi közgyűlésen úgy határoztunk, hogy 55- nél több embert nem foglalkoztatunk. Ha emelnénk ugyanis a létszámot, akkor az adminisztratív állományt is növelni kellene és ezt mi, tagok nem látnánk jó­nak. * Amint a kisdorogiak példája is mutatja, még a mai gazdasági helyzetben is lehet viszonylag szerény befektetéssel megfe­lelő eredményeket elérni. Persze mind­ehhez vállalkozószellem és a gazdaság ismerete szükséges. fké-sm üzemeket.” A megszűnő gdanski Lenin hajógyár gépeinek, berendezéseinek és munkásainak egy része a tenger mellékén működő három másik hajó­gyárhoz kerül. Az üzem épületeit, egyes berendezéseit, gépeit megpró­bálják más termelő tevékenységre adaptálni. A Lenin hajógyár, amely 1979-ben 24 hajót, 1987-ben pedig már csak kilencet adott át, az évek folyamán egyre reménytelenebb pénzügyi hely­zetbe került, amit tovább mélyítettek az idei sztrájkok. A most épülő hajókat még befejezik, a többi meglévő megrendelést más hajógyáraknak adják át. Az év végéig felszámolják a gdanski Lenin hajógyárat, amely az utóbbi években sokkal kevésbé hajóiról, mint inkább arról volt híres, hogy a legkü­lönfélébb gazdasági és politikai sztráj­kok tűzfészkeként működött, az egy­kori „Szolidaritás” elnöke, Lech Wale­sa munkahelye volt. A gyár felszámolásáról hozott dön­tés azonban nem politikai, hanem kizá­rólag gazdasági alapú elhatározás volt, amely senkit sem lepett meg iga­zán, főleg azokat nem, akik hittek Ra- kowski új kormányának, energikus ipari miniszterének, Wilczeknek: „Az eddigi tervek és programok helyett va­lóban be fogjuk zárni a veszteséges Abba Eban nyilatkozata Simon Peresz izraeli külügyminiszter személyes megbízottjaként a hét végén Belgrádban tárgyalt Abba Eban. Az is­mert politikus, a Knészet Külügyi és Vé­delmi Bizottságának elnöke „hosszú és nyílt” véleménycserét folytatott Budimir Loncsarral, a jugoszláv diplomácia veze­tőjével a két ország kapcsolatairól és a közel-keleti helyzetről.- Látogatásomnak az volt a célja - je­lentette ki a belgrádi Borbának adott nyi­latkozatában -, hogy a jugoszláv-izraeli viszony a holtpontról elinduljon a norma­lizálás felé, annak ellenére, hogy a diplo­máciai kapcsolatok teljes helyreállítása jelenleg lehetetlen. Tudjuk, Belgrád első­sorban attól teszi függővé diplomáciai vi­szonyának felújítását Tel-Aviwal, hogy megváltozik-e a palesztin kérdésben képviselt izraeli álláspont. Mégis úgy vé­lem, hogy formális kereteket teremthe­tünk a kétoldalú párbeszédhez. Azt java­soltam, hogy létesítsünk kölcsönösen konzuli képviseleteket, vagy pedig har­madik országok nagykövetségei mellett működő érdekvédelmi irodákat, ahogy ez Magyarországgal és Lengyelország­gal történt - nyilatkozta Abba Eban. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Amint arról már korábban hírt adtunk, november elsejére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A Politikai Bizottság javasla­tára a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól, illetve megtárgyalja a népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-90. évi gazda­ságpolitika fő vonásairól és eszközrendszerérői szóló jelentést. A Központi Bizott­ság ülését követően - illetve már a napirendek vitája után - a közvélemény a sajtó út­ján részletes tájékoztatást kap a testület munkájáról, a vitáról, a kialakított állásfog­lalásokról. Grósz Károly Székestehérvá rótt Televíziógyártásának megújításával ünnepeli fennállásának 50. évfordulóját a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A világszínvonalú színestévé- család gyártására 1,8 milliárd forintos költséggel létrehozott technológiai sor átadása és a fél évszázados jubileum al­kalmából hétfőn rendezett ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a kormány elnöke is. Grósz Károly tájékoztatást hallgatott meg az évi 20 milliárd forint termelési ér­téket előállító, 20 ezer dolgozót foglal­koztató Videoton eredményeiről, munká­járól, gondjairól, s azokról a már megva­lósított, illetve tervezett műszaki, gazda­sági, szervezeti intézkedésekről, változ­tatásokról, amelyeknek célja a nagyvál­lalat világpiaci versenyképességének a megőrzése, illetve javítása. A tájékoztatót követően Grósz Károly, a Videoton vezetőinek kalauzolásával gyárlátogatásra indult. Ezt követően tör­tént meg az új színestelevízió-gyártó technológiai sor felavatása, illetve üzem­be helyezése. AZ NR 001 Videoton Thomson feliratot viselő nemzetiszínű szalagot Grósz Károly vágta el, majd megnyomta az automata berendezés in­dítógombját. Az avatóünnepség után Grósz Károly megtekintette az új üzemet: nagy érdek­lődéssel figyelte a televíziógyártás egyes mozzanatait, a világszínvonalon dolgozó automatákat. Ezt követően a nagyvállalat 1980-ban megnyílt korszerű oktatási és művelődési központját kereste fel. Ennek sportcsarnoka adott otthont az 50 éves fennállás alkalmából rendezett jubileumi ünnepségnek is. Az ünnepségen mondott rövid beszé­dében Grósz Károly többek között arról szólt, hogy a jövö követelménye, az elő- (Folytatás a 2. oldalon.) Emlékezés az őszirózsás forradalomra Koszorúzás Károlyi Mihály szobránál és sírboltjánál. Az 1918-as polgári demokratikus - őszirózsás - forradalom győzelmének 70. évfordulója alkalmából hétfőn dél­előtt koszorúzási ünnepséget rendeztek Károlyi Mihály, Magyarország első köz- társasági elnöke szobránál és sírboltjá­nál. A forradalom vezéralakjának Kossuth Lajos téri szobránál Stadinger István, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte Károlyi Mihály életút­ját, majd így folytatta:- A magyar október igazi népforrada­lom volt, tömegerejét a szervezett mun­kások és fellázadt katonák alkották, akik egyetlen éjszaka, vérontás nélkül meg­döntötték a korhadt régi rendszert. Októ­ber 31-én megalakult az első magyar népkormány a Nemzeti Tanácstagjaiból.- E forradalom több történelmi felada­tot is megoldott. Mint nemzeti forradalom, győzelmes volt, hiszen elérte, amiért a magyarság évszázadok óta, elmondha­tatlan áldozatok árán sikertelenül har­colt. Elérte az Ausztriától való különvá­lást, a Habsburgok végleges trónfosztá­sát, Magyarország függetlenségét, a köztársaságot. A magyar Október az or­szág történetében először teremtette meg a demokratikus Magyarországot. Megvalósult a gyülekezési, szervezkedé­si, szólás-és sajtószabadság, az első igazán demokratikus választójogi reform, a nőkre is kiterjedő általános választójog. Az első magyar népköztársaság kormá­nya földreformot is kidolgozott; ennek során Károlyi Mihály saját birtokán 34 ezer holdat osztott fel a föld nélküli pa­rasztok között.- Károlyi Mihály tudatosan a szervezett munkásságra, a szociáldemokráciára építette politikáját. Azt a nézetet hirdette, hogy ha teljesen radikális forradalmi kor­mány alakul, amely földet oszt és szocia­lista államot teremt, ez a nemzeti kisebb­ségekre is nagyobb vonzerőt gyakorol­hat, mint a szomszéd országok nemzeti propagandája. Már ekkor elkezdődött az „átsimulás" a szocialista - ahogy akkor mondták: szociális - forradalomba, amely 1919. március 21 -én ezért is győz­hetett vértelenül. Károlyi Mihály nagy ér­deme, hogy politikájával mindkét forra­dalom vértelenségét segítette, ami - meglehet, kétszer is - polgárháborútól mentette meg az országot.- Már ő is feltette azt a kérdést, amit manapság annyit hallunk: mi lesz Ma­gyarországgal a jövőben? Válaszát nem­csak elfogadhatjuk, de erőt és hitet me­ríthetünk belőle a mi mai küzdelmeink­hez: „Európában és a világon másképp fog megvalósulni a szocializmus, mint ahogy azt a XIX. századi forradalmárok elképzelték, de mindenképpen be fog következni...” Az első Magyar Népköztársaság elnö­kének szobránál a beszéd után koszorút helyezett el a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi és Budapesti Bizottsá­ga nevében Fejti György, a KB titkára és Barabás János, a budapesti pártbizott­ság titkára; az Országgyűlés nevében Stadinger István és Jakab Róbertné, az Országgyűlés alelnöke; az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács nevében Eleki János, az Elnöki Tanács tagja és Urbán Lajos közlekedési miniszter; a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Huszár István főtit­kár; a Szakszervezetek Országos Taná­csa nevében Sólyom Ferenc titkár és Petrák Ferenc alelnök. Megkoszorúzták a szobrot Budapest Főváros Tanácsa és a Károlyi Mihály Társaság képviselői. A megemlékezés virágait elhelyezték a fő­városi fiatalok is. Ezután az ünneplők a Mező Imre úti te­metőben a győztes polgári demokratikus forradalomra és Károlyi Mihályra emlé­kezve megkoszorúzták a politikus sír­boltját. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. Hétfőn Budapesten felavatták Károlyi (Folytatás a 2. oldalon.) Lengyejország Felszámolják a gdanski Lenin haióavárat Dallos Ernő és Nagy Emil a Skála-raktár pilléreit készíti Lakossági szolgáltatásaival a kisszövetkezet a helyiek szimpátiáját úgy tűnik, már megnyerte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom