Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

1988. október 19. “ríÉPÜJSÁG 5 Körülnéztünk Szolnok ugyan nem esik jövet-menet útba, de azért előfordulhat, hogy me­gyénkben is elvetődik a szép, nagy alföldi városba. Nagyon jól teszi, ha nemcsak az ország talán legszebb pályaudvarán tölti az időt, átszállásra várva, hanem körül­sétál. Bennünket szolnoki sétánkban ot­tani fotós kollégáink segítettek. Maga a város éppúgy „nagy múltú” mint majd­nem valamennyi hazánkbeli település. Persze a hírneves Dobó István által meg­erősített palánkvárnak napjainkra épp­úgy nincs híre-pora, mint az első állandó tiszai hídnak, melyet a török építtetett 1562-ben: - persze magyar robotosok- kal. Van ezzel szemben egy szépen fejlő­dő, rendezett, modern nagyváros. Gaz­dag múzeumát Damjanich Jánosról ne­vezték el, akinek emlékműve a Zagyva­parton áll. Alkalmas helyen, mert ennek áradt vizébe kergette szuronyrohammal az osztrákokat, amikor 1849 kora tava­szán elfoglalta a várost. Szolnok fontos iparváros, a futó láto­gató azonban aligha látogatja meg a Ti- szamenti Vegyiműveket, vagy a dohány- fermentálót. Színházába azonban már Szekszárdról is indított a művelődési központ autóbuszt, remélhetőleg nem utoljára... O. I. Szolnokon A jubileumi emlékmű Fotó: Katona László Régi idők hangulata az itteni Tabánban... Ez a kistelepüléseken a jövő „A koporsók keltettek riadalmat a szomszédban” Temetést szervez, kegyeleti tárgyet árusít...- A szomszédasszony minden alka­lommal félve kukucskál be, mielőtt be­jönne, és kérdezi, megérkezett-e a „szál­lítmány”... Nem, mi egyáltalán nem va­gyunk babonásak. Tudja, az ember pró­bálkozik és szeretne boldogulni... Hegedűs László nem megszokott vál­lalkozásba kezdett, a faddi temetkezési kirendeltség vezetését vállalta el az ilyen­kor szokásos kellékek árusításával, a te­metések szervezésével. Szükség volt erre, hiszen a vállalat kis­településeken működtetett lerakatai ráfi­zetésesek voltak. Sajnos, vagy szeren­csére? Morbid dolognak tűnik, mégsem lehet szó nélkül hagyni a jelenségeket és az ebből adódó gondokat, tennivalókat, hi­szen széles kört érint. A városokban és városkörnyéken élők ugyan kevéssé ér­zékelik ezt, de a megyében 17 olyan köz­ség létezik, ahol nem éri meg a vállalat­nak saját kontóra jelen lenni, a közeljövő­ben helyi erőből kell ezt a szomorú, de nélkülözhetetlen szolgáltatást elvégezni. Igaz, az már jó jel, hogy nem egyoldalú ki­vonulásról van szó, a tanácsokkal meg­egyezve, a szállítást, a kegyeleti tárgyak beszerzését továbbra is Szekszárdról biztosítják, úgymond a létszámot és a he­lyiséget adja a tanács. Ilyen előzmények késztették a faddi közigazgatás vezetőit arra, hogy meghirdessék ezt az állást, először csak kereskedelmi tevékenység­re, majd szélesedett a feladatkör, a teme­tések teljes szervezésére. A négy jelent­kezőből Hegedűs László maradt meg...- Tizennégy évig dolgoztam sofőrként a Közúti Építőipari Vállalatnál, húszéves gyakorlat után 5600 forint volt a fizeté­sem. Gyakran napi 15-16 órát ültem ko­csiban, idehaza már nem nagyon tudtam segíteni. A feleségem magángazdálko­dó, szegfűvel foglalkozik, és a határban jókora területen van dohányunk, úgy­hogy van mit csinálni. Három gyerekem van, a nagyobbik második osztályos ipari tanuló, a másik kettő hetedik és hatodik­ba jár... Ezért is döntöttem úgy, hogy el­vállalom - halljuk az indíttatásról.- Mi lesz a feladata?- Elég nagy a ház, hátul van egy ki­használatlan épület, ott tárolom majd a koporsókat, ez keltett riadalmat a szom­szédban... Különböző kegyeleti tárgya­kat is árusítok, és a temetések lebonyolí­tása, a sírkijelölés, a sírásók félfogadása is az én teendőm. Átlagosan ötven-hat- van temetés van évente a faluban, nem mindegy az embereknek sem, hogy Tol­nára vagy Szekszárdra kell beutazniuk. Jó néhány ezer forinttal olcsóbb így, helyben.- Azt hiszem, nagy segítség lenne a hozzátartozóknak, családoknak, ha itt egy helyen tudnák a virágot, koszorút is megvenni, esetleg a szertartást megbe­szélni... Nincs erre mód?- Nálunk jórészt templomi szertartás­sal temetnek, úgyhogy ebben nem gon­dolkodunk, de ha a tanács engedélyezi, a koszorúárusítást vállalnánk.- Minden vállalásnál gondolkodik az ember, hogy megéri-e...- Persze, sokat tépelődtünk mi is. De nézze, így fix fizetést kapok, a tanács bér­leti díjat fizet a tárolóhelyiségért, és szá­momra nagyon fontos, hogy otthon va­gyok. Nem találom riasztónak ezt a mun­kát, meg kell csinálni és kész. Majd meg­látjuk, hogy megéri-e a családnak, per­sze, az sem biztos, hogy. innen megyek nyugdíjba.- takács ­VISSZHANG Megelégedéssel olvastuk a Népújság 1988. október 5-i'számában megjelent Szekszárdi hűtőház kezdetű ismertetésü­ket. A cikk lényegében elismerő hangú, amit ezúton is köszönünk. Meglepett azon­ban, hogy egy lényeges dologra nem tért ki. Ugyanis a megvalósítás szervezője és fele­lős fővállalkozója az ÉGI (Energiagazdálko­dási Intézet, Budapest). Ez az intézet bel- és külföldön eddig már több mint 200 hütőhá- zat (0 Celsius-fokos és fagyasztótárolót) valósított meg, illetve szállított. Ezért nyu­godtan állítható, hogy az ország legna­gyobb hűtöház-vállalkozója. Az ÉGI ehhez a szép munkához egy meghirdetett versenytárgyalás után jutott. Előzőleg azonban már csaknem egy éve EGI-generáltervezésben készültek a kü­lönböző - így a kiviteli - terveit. Ebben volt alvállalkozó az Iparterv, mely magának a hűtőháznak, valamint a külső építési mun­káknak (út, közmű, tereprendezés, kerítés) volt a tervezője. A gépház építési terveit, va­lamint az egész technológiát az ÉGI tervez­te, és az ÉGI volt a teljes beruházás gene­ráltervezője is. Az ÉGI e fővállalkozáshoz a megbízható, kipróbált partnereit mozgósította. Az építő­ipari munkákra: 31. ÁÉV generál, 22. ÁÉV, valamint a társaságban új TÁÉV. Hűtési munkákra : HISZ TATA, erőátviteli munkák­ra: VERTESZ. Szerepel még több kisebb munkát végző kivitelező, gmk stb. Eddig a kivitelezők valóban mindnyájan szép és gyors munkát végeztek. Ami kissé szokatlan az építőiparban: nem a lemara­dás, hanem a tervezettnél lényegesen gyorsabb kivitelezés - pontosabban en­nek fedezete - okozott gondot, amit azon­ban a beruházó előzékenységével rendez­ni lehetett. A hőszigetelő MAT-paneleketaz ASZGY Alumíniumszerkezetek Gyára, Hódmező­vásárhely (nem Békéscsaba!) szállította. Valóban több hibás akadt közöttük, és ez nagyban akadályozta a kivitelezés lendüle­tét. Tulajdonképpen az egész eddigi kivite­lezésben ez volt az első, számottevő aka­dály. Nem szabad azonban túldramatizálni. Az ASZGY már intézkedett, és előrelátható­lag még november végéig visszaállhat az eredeti munkatempó. Energiagazdálkodási Intézet Dolmányos László főosztályvezető Somogyi Ágoston osztályvezető létesítményi főmérnök MAGYAR HITEL BANK Rt. L jv*1: aw, //h: AW, AW, AW. AW, AW, aw. LETETI JEGY AW. AW AW, AW, AW, AW, Aftit AW, AW, Pénzével érvelünk. — Többet ér velünk! Többé nem kell tartania pénze, vagyona elértéktelenedésétől. A Magyar Hitel Bank Rt október 10-én újszerűségében teljesen egyedülálló bocsát ki a lakosság és a közületek részére, bemutatóra szólóan, 1 éves lejárattal, a lejárat 1 —1 évre, két alkalommal meghosszabbítható. A jegyek az MHB központjának és vidéki igazgatóságainak pénztáraiban meghatározott számban vásárolhatók meg. A letét 5000,10000 és 50000 R címletű lehet tehát már a kisebb jövedelműek részére is elérhető befektetési forma. Előnye, hogy a Magyar Hitel Bank Rt. a lejáratkor nemcsak a letét összegét és kamatát fizeti ki, hanem ki is egészíti azt az időközben bekövetkező áremelkedés ellensúlyozására. A letéti jegy évi kamata 17%. A kamat és a kamatkiegészítés együttes mértéke a KSH által hivatalosan közzétett fogyasztói árindex, plusz 1 %. A letéti jegy szabadon átruházható. A Magyar Hitel Bank Rt. letéti jegye garantáltan értékálló! EGY BANK, AMELY TÖBB ANNÁL.

Next

/
Oldalképek
Tartalom