Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

1988. október 13. 4 isÉPÜJSÁG Tájház Nagytótfaluban Siklós vidékének néprajzi és népművészeti értékeit bemutató tájház nyílt Nagy­tótfaluban. Az összegyűjtött anyagnak a-százötven éves népi műemlék épület - az egykori iskola - ad otthont. A tájházban iskolatörténeti kiállítás, a környék­beli hímzett és szövött textilek, a kendermunka eszközei és egy paraszti konyha látható. MŰVELŐDÉS s_____________________________________________________________________, A szépen helyreállított épület Az iskolatörténeti kiállítás Nyelvtanulás, klubok, levelezőverseny, szabadegyetemek A közművelődés egy fellendülőben lévő területe Beszélgetés az ismeretterjesztő, tevékenységről A közművelődésről, egy-egy intéz­mény munkájáról szólva leggyakrabban a látványos tevékenységi köröket emel­jük ki, holott ennél jóval szélesebb réte­get ölel át a háttérben folyó ismeretter­jesztési, szolgáltató profil. A Babits Mi­hály művelődési központ információs osztályának munkatársaival beszélget­tünk erről, hogy mennyiben tudnak lé­pést tartani a lakosság megváltozott igé­nyeivel, miként tudják formálni egyben a kulturális szükségletet, végeredmény­ben ilyen közvetett módon hogyan lehet mind több embert a művelődés igénye­sebb szféráiba bevonni. Az angol nyelv a legnépszerűbb- A mai pénztelen, rohanó világunk bi­zonyos fokig kedvez a közművelődésen belül az önök szerepének, hiszen az önellátásra berendezkedve mind többen vesznek részt közhasznú tanfolyamokon, az át- és továbbképzéseken sem csök­ken a jelentkezők száma, és az idegen- forgalom nyitottsága, a felnőttoktatásban az idegennyelv-tudás felértékelődése a nyelvtanfolyamok fellendülő keresletét eredményezi. Vajon így érzik ezt a szak­emberek is?- A nyelvtanfolyamoknál feltétlenül - válaszol Bonnyai Gyula. - A kezdő kurzu­sokra idén rengetegen jelentkeztek, ami részben azzal magyarázható, hogy a TIT ezúttal nem indított kezdő tanfolyamokat. Az eredetileg meghirdetett nyelvekből csak az angolt és a németet indítottuk, franciára és olaszra kevesen, orosz nyelvre egyáltalán nem volt igény. Érde­kesség, hogy a műholdas adások hatá­sára és talán arra a hirre, hogy az egyete­mi felvételik követelménye az angol kö­zépfokú nyelvvizsga lesz, ezekre a kur­zusokra jöttek legtöbben, igaz, továbbra is népszerű a német.- Egyik legnagyobb vonzerőt a konku­renciával szemben a Babits olcsósága jelenti minden bizonnyal. Nem kell attól tartani, hogy így alacsonyabb színvona­lú, gyengébb képzést kapnak a résztve­vők?- Semmiképpen, és azt hiszem, ma­napság nagyon fontos dolog, hogy mit mennyiért kínálunk. A tapasztalatok sze­rint nagy volt a lemorzsolódás a tanfolya­mok második félévében, ezért rövidebb időtartamú, 45 órás képzési időt határoz­tunk meg a felnőtteknek. Ez persze több önálló munkát, otthoni tanulást követel, hiszen a tananyag nem csökkent a felére. Egy számítás szerint egyik hétről a má­sikra körülbelül 15-18 szót kell elsajátí­tani, ami nem teljesíthetetlen.- Legtöbbet persze az eredményes­ség mond...- A középfokig már kevesen jutnak el, azt hiszem mitováció hiányzik elsősor­ban. Igaz, kedvezményekkel próbáljuk ambicionálni a nyelvtanulókat, a külön­böző fokú sikeres nyelvvizsgák esetén visszatérítünk a tanfolyami díjból, közép­szint esetén például hetven százalékot. Kisközösségek segítése, felkarolása- A nyelvtanfolyamoknál ugyanúgy gondot jelent az alkalmas helyiségek, klubok hiánya, mint a kiscsoportok elhe­lyezésénél. Sajnos sokszor felvetődött, de egyelőre gyógyíthatatlan probléma, hogy az épület nem alkalmas arra, amire életre hívták. A kisközösségek működé­se persze nem függhet ettől...- Ennek szellemében kell a régi közös­ségeket megtartani és a szerveződő újakat támogatni - vélekedik Papp Győző a terület felelőse. - Teljesen lakossági kezdemé­nyezésre, az érdekeltek kérésére támogat­tuk, adtunk otthont a nagycsaládosok klubjának, amely a napokban tartotta meg alakuló összejövetelét. Zömében baráti kapcsolat, munkahelyi, egyéb ismeretsé­gek révén szerveződött, de levélben meg­kerestünk mi is közel hatvan családot. A résztvevők egyébként kifejezetten az ér­dekképviseletért, egymás segítéséért, a közös fellépés erejéért fogtak össze. Hang­súlyozták, hogy nem mástól várják a segít­séget, maguk próbálják megoldani gond­jaikat.- Ezek, sajnos, közismertek, gyakran az egzisztencia, a megélhetés alapjait érintik.- Elmondták, hogy már megtanultak szabni-varrni, cipőt készíteni, sajnos, még nem tudnak, jó volna egy szakmabeli nagy- családos... De komolyra fordítva a szót rengeteg ötlet javaslat hangzott el már első alkalommal a lakberendezéstől a gyer­mekmegőrzésig, közös programokig.- Hasonlóképpen a közeljövőben kell felkarolnunk a törpenövény-termesztés iránt érdeklődők igényét és a megyében dolgozó méhészek is klubot szeretnének alakítani - veszi át a szót Bucher Flórián osztályvezető. - Azt szeretnénk elérni végeredményben, hogy az azonos érdek­lődésű emberek tudják, hova fordulhatnak, honnan várhatnak segítséget szervezett munkájukhoz. A környezetvédők egyesületen gondolkodnak- A környezet- és természetvédelem ba­rátai ezt már tudják, hiszen évek óta irányít­ja, támogatja munkájukat az intézményben működő oktatóbázis. Milyen újdonságot említhetünk ezen a területen? - tódultunk Halmai Gábornéhoz, a „zöldek” vezetőjé­hez.- Hagyományos kiállításaink igen nép­szerűek voltak, két-három ezren látogatták őket, ezeket a szekszárdi iskolákba és a városkörnyékre igyekszünk eljuttatni. Az országos vándorkiállítások elfogytak, saját anyagunkat „Változatos növényvilág” cím­mel állítottuk össze, de a karikatúra- és a csigakiállítási anyagot is kérhetik az isko­lák. Rendhagyó környezetismeret-órák szervezésével, előadások tartásával segít­jük a szaktanárokat.- A nyári táborok minden évben sok gyereket mozgatnak meg, idén a paksi mű­velődési központ is bekapcsolódott ebbe. A folytatás biztosan nem marad el, mint ahogy a biológiatanárok továbbképzése is hasonló jövőt kíván...- A Pedagógiai Intézettel közösen a szakmai szinten tartást és korszerű isme­retek átadását kínáltuk, amit a tapasztalat szerint szívesen fogadtak a pedagógusok. A folytatáson érdemes gondolkodni, mint ahogy talonban van az elképzelés egy me­gyei környezetvédelmi egyesület létreho­zásáról... Több, mint 1500-an „leveleznek”- Erről annak idején majd beszámolunk, egyelőre egy, már létező, talán legszéle­sebb tömeget átfogó mozgalomról ejtsünk szót, a tantárgyi levelező tanfolyamokról!- Valóban igen sok diákot mozgat meg ez a versenyforma és számunkra is a leg­több munkát adja - mondja Bucher Flórián.- A megye iskoláiból közel 1500-an vesz­nek részt ebben a környezetismeret bioló­gia, fizika, számítástechnika és idén új le­hetőségként történelem tárgyban. Több fordulóban feladatlapokat kell a tanulók­nak kitölteniük és visszaküldeniük, általá­ban hat forduló után aztán a legjobb húszat hívják be szóbelire. Ilyenkor derül ki, hogy a gyerékek mennyi segítséget kaptak, vagy mennyire dolgoztak önállóan. Minden tárgyhoz egyébként szakirodalmat adunk meg, az alapján dolgozhatnak, készülhet­nek a pályázók. Ha tudnak...- Hogy értsük ezt?- Siralmas a községi, nagyközségi könyvtárak ellátottsága, elsősorban a ter­mészettudományi szakirodalom hiányzik úgyhogy sokszor kompromisszumot kell kötni a követelményben.- Ez persze egy külön misét érdemel, de azt hiszen, nem érdektelen, hogy miként fo­gadják mindezt az iskolák, a lehetőségek kihasználásán túl kérnek, kezdeményez­nek-e.- A legutóbb a szekszárdi lll-as iskola kért tőlünk segítséget, kis idegenvezetők raját alakították meg. Munkájukhoz video- és filmszalagot tudunk nyújtani. Kérésükre szerdánként vetítést tartunk és persze szí­vesen várjuk erre az érdeklődő kisegítő is­kola diákjait is - halljuk Csikósné Csik Má­riától. - De filmtárunkkal mindenkinek a rendelkezésére állunk, a kínálatot egy, a közeljövőben rövidebb, tömörebb formá­ban megjelenő jegyzékből ismerhetik meg az érdeklődők. Inkább együttműködést a konkurencia helyett- Az elmúlt szezonban - nyugodtan állít­hatjuk -, telitalálat volt a szabadegyetemek témája. Az Erdéllyel foglalkozó történelmi sorozat méltán aratott nagy sikert Szek- szárdon. Idén mire számíthatunk?- A székelység történetét tekinthetik vé­gig a történelem barátai neves szakembe­rek segítségével, a földrajzi szabadegye­tem Teleki Sámuel útját kíséri végig Juhász Árpád közreműködésével. Ezenkívül egy, a társadalmi mozgásokat vizsgáló szocioló­giai jellegű kurzust is tervezünk, ez azon­ban csak elképzelés szintjén él. Az egész­ségügyi sorozat sorsa sem eldöntött, első­sorban azért, mert tudomásul kell vennünk, hogy a különböző témekörök nem más­más rétegeket vonzanak, hanem egytörzs- közönség vesz részt majd mindegyik elő­adáson.- A közhasznú tanfolyamoknak ezzel szemben a legheterogénebb a közönsége. A számtalan lehetőség felsorolása nélkül mi újat kínálnak itt?- A nagy érdeklődésre szabó-varró tan­folyamban haladó csoportot indítunk, és gondolkodunk egy szabásminta-szolgálat megteremtésén. Egy kicsit fel kell vállalnunk az iskolai képzésből kiszorult fiatalok gondját, már most telítettek a gépírói és adminisztrátor­képző tanfolyamaink. Természetesen az átképzésben, szak­mát adó tanfolyamok szervezésében is részt veszünk, ezen a területen azonban, úgy érzem, nincs meg a kellő együttműkö­dés a tanács, a vállalatok, a közművelődés intézményei között, ezért előfordulnak átfe­dések vagy fehér foltok. TAKÁCS ZSUZSA Történelemtanítást - naprakészen „Napjainban Magyarország a világ iparosodott országainak elöl tartó csoportjához tartozik, az első har­minc ország között található. A ma­gyar gazdaság fontos fejlettségi szinthatárhoz érkezett, ahhoz a zó­nához, amely már közvetlenül átve­zet a magas fejlettségi szint szférái­ban.” (Negyedik osztályos történe­lem tankönyv, Tankönyvkiadó 1986.) „Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem, vagy, csak veszteségesen eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani.” (Részlet Villányi Miklós pénzügy- miniszter 1988. október 6-i parla­menti előterjesztéséből) „... a jövedelmek kiegyenlítődése, viszonylag csekély eltérése a fo­gyasztásban is az egyes társadalmi csoportok közötti kiegyenlítődéshez vezetett." (Negyedik osztályos gimnáziumi tankönyv) „Szociálpolitikai intézkedések szükségesek a társadalmi igazság­talanságok megszüntetésére” (Részlet egy parlamenti felszóla­lásból) Hosszasan lehetne sorolni a ha­sonló példákat, hány és hány helyen szembetalálkoznak a mai diákok a könyvekben olvasható dolgok ellen­kezőjével. S idézhettem volna a szakközépiskolai vagy a szakmun­kásképzős tananyagból is, a kép ha­sonló lenne. Száraz, brossúraízű, 14-18 éves fejjel alig emészthető szövegek, tényként közölt tézisek, inkább politikatörténet, mint történe­lem. Sok pedagógus elbizonytalano­dott, hogy mit is tanítson. Egyik vidéki gimnáziumunk tanár­házaspárja szerint tizenöt éves pá­lyafutásuk alatt sok új könyv jelent már meg, de lényegi változást nem­igen hoztak. Az utolsó fejezetek véle­ményük szerint elnagyoltak, nemzeti történelmünk felületes ábrázolású, a magyar királyoknak „nincs arcuk", a szocializmusról festett kép egyen- lősdit sugall, a felszabadulást követő évekről leírtak „silány szennyanya­gok” Kemény szavak, de ha nem is ilyen élesen, mások is megfogalmaztak hasonlókat. Reális kritikáját olyan segédeszközöknek, amelyek a diá­koknak ismereteik bővítésében, a pedagógusoknak ezek elsajátításá­ban kellene segíteniük. így véli az a szakközépiskolai tanár is, akitől azt hallottam, se a mának, se a jövőnek nem felel meg a tananyag, alkalmat­lan a gondolkodás fejlesztésére is. „Nem arról beszélnek a könyvek, amire ennek a generációnak szük­sége van - mondta. - Trianon követ­kezményeiről például nincs szó. így nem csoda, ha a gyerekek csak so­pánkodnak a „nagymagyarország” miatt, s tüntetnek, de azt se tudják, miért. Ezekről a dolgokról - ha ké­nyes témák is - feltétlenül nyíltabb­nak kellene lenni.” Ellentmondások feszülnek tehát a tankönyvek és a való élet között, s ha a gyerekek felfedezik ezt, „meleg” perceket szerezhetnek kérdéseikkel oktatóiknak. De vajon vitatkoznak-e a mai iskolások? Mennyire napraké­szek az őket körülvevő világ dolgai­ból? Beszélgetőtársaim többsége saj­nos, inkább az ellenkezőjére pa­naszkodott. A fiatalok nagy része, alig olvas újságokat, idegen nekik a napi politika. Közömbösségből, lus­taságból vagy ki tudja mi okból ritkán kérdeznek az órákon, a történelmet ugyanúgy bebiflázandó anyagként kezelik, mint akár a kémiai képlete­ket. így aztán a pedagógusok kény­telenek felhívni a figyelmet a változá­sokra. S azoknak, akik eddig sem ra­gaszkodtak mereven a tankönyv szövegéhez, élni tudnak a szigorú szakfelügyelet megszüntetésével szinte parttalanná vált szakmai sza­badság adta lehetőségekkel, nincs igazán gondjuk. Óráikon vagy fakultációs foglalko­zásaikon ott vannak a legújabb könyvek, a Heti világgazdaság, a Fi­gyelő, s ismerek „ellenzékinek” ki­kiáltott fiatal tanárt, aki a Népszabad­ságból tanít... Igyekeznek felkészíteni növendé­keiket egyrészt az érettségi követel­ményeire, ahol bizony még olyan is előfordul, hogy az elnök az imperia­lizmus kezdetének pontos dátumát (!) kéri a vizsgázótól, másrészt arra, hogy valós történelmi tények birto­kában, tapasztalataik alapján önálló véleményük legyen, s eligazodjanak gyorsan változó mindennapjaink­ban. esi

Next

/
Oldalképek
Tartalom