Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Egy névtelen 1988. október 13. CSÜTÖRTÖK levél XXXVIII. évfolyam, nyomában 245. szám ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Műanyagok és színesfémhulladékok Korszerű mérlegház a Metalloglobusnál A HNF közjogi bizottságának ülése A Metalloglobus Fémipari és Terme­lőeszköz Kereskedelmi Vállalat az or­szág egyetlen színesfém-termelőeszköz kerekedelmi szakvállalata, mely az emlí­tetttermékforgalmazásán kívül a fémhul­ladékok begyűjtését, ipari előkészítését és értékesítését is végzi. Kereskedelmi tevékenységének körébe fokozatosan bevonja a műanyagtermékek forgalma­zását is. Ez utóbbi feladatkör jellemzi el­sődlegesen a Metalloglobus 41. számú szekszárdi telepét, mely négy megyével áll kapcsolatban. Mint arról Monostori Sándor telepvezető tájékoztatott, a tárolt készlet négy, egymástól eltérő részre osztható: a Debrecenben gyártott nyo­mócsövekre és a hozzá tartozó idomok­ra, a BVK termékeire, köztük a dréncsö­vekre, falburkolókra és redönylécekre, az egyéb gyáregységek készítményeire - ide sorolhatók a PVC-padlók, a kemi- kálos tetőfedő és szigetelőanyagok - il­letve a színesfémhulladékokra. Az itt vég­zett munkát jelentősen megkönnyíti a na­pokban átadott modern mérlegház. A kö­zel négymillió forintos beruházás megva­lósításával megszűnt az MMG szekszárdi gyáregségében végzett bérmérlegelés. A 30 tonnás, elektromos berendezés számkijelzővel rendelkezik, gombnyo­másra két példányban ad bizonylatot. A telepen - ahol egyébként október 17-én kezdődik a két hétig tartó leltár - a szí­Üzemel az újonnan átadott mérlegház nesfémgyűjtésböl származó veszélyes anyagok, a horganysalak, valamint a sa­vas-lúgos akkumulátorok előírásoknak megfelelő elkülönítésére is hangsúlyt he­lyeznek: e célból veszélyes hulladék tá­roló építése vált szükségessé, mely léte­sítmény várhatóan a jövő év végére ké­szül el. -szá-sm­A kiszolgált Siemens villanymotorból vörösréz nyerhető Fiilöp István targoncás alumíniumhulladékot helyez el a tárolóba A gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvénytervezetek társadalmi vitái­nak tapasztalatait összegezte, illetve a Hazafias Népfront Országos Elnökségé­nek a témával kapcsolatos állásfoglalás­tervezetét vitatta meg a HNF OE közjogi bizottsága szerdán a népfront Belgrád rakparti székházában tartott ülésén. Vitaindítójában Kukorelli István, a bi­zottság titkára elmondta: a társadalmi vi­tában markáns vélemények is megfogal­mazódtak, némelyik fórumon a kölcsö­nös bizalmatlanság is érződött. Mintegy 1300-1500 vitát szerveztek, a kérdésben számos népfronttestület is állást foglalt. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy általános ellenzést váltott ki mind­két törvénytervezetnek az a szemlélete, amely a gyülekezési, illetve az egyesülési jogot az állam adományaként fogja fel. Voltak olyan vélemények is, hogy az al­kotmány felülvizsgálata és újraalkotása előtt nem célszerű a törvényeket megal­kotni, mert így azok ellentétbe kerülhet­nek az ország alaptörvényével. Sokan vi­tatták a gyülekezés előzetes betiltatásá- nak lehetőségét, mondván: elegendő lenne a tervezetben arra utalni, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem vezethet bűncselekményhez. Az egyesülési tör­vénytervezettel kapcsolatban a viták ke­reszttüzében az állam és az állampolgár közötti bizalmi viszony erősítésének kér­dése állt. Egyértelmű ellenérzéssel talál­kozott az a törekvés, hogy a törvényja­vaslat megkülönbözteti a különféle szer­vezeteket a szabályozás szempontjából. Erőteljesen vetődik fel az az igény, hogy a szabályozás egységes legyen. Az ülésen Petrik Ferenc igazságügy- miniszter-helyettes bejelentette: a társa­dalmi viták tapasztalatait hasznosítva a törvénytervezeteknek egy újabb munka- példányát készítették el a jogszabály­szerkesztők. Nem értett egyet azzal, hogy a törvényjavaslatokban a társadalommal szembeni bizalmatlanság van jelen, illet­ve, hogy azok visszalépést jelentenek a mai helyzethez képest. Elismerte, hogy vannak vitatható pontjai a tervezeteknek, s hangsúlyozta: csak a kölcsönös biza­lom, a demokratikus légkör, a politikai kultúráltság segítségével alakítható ki a közmegelégedést szolgáló megoldás. Kifejtette: elidegeníthetetlen, alanyi jo­gokról van szó, ezért a korlátozásokat másképpen kell megfogalmazni, szűkíte­ni kell azoknak az eseteknek a számát, amikor megtagadható a gyülekezés. A társadalmi szervezetek megkülönbözte­tését is jogos kifogásnak nevezte, hozzá­téve: az újabb tervezet az egyesülési jog hatályát - bizonyos sajátosságok figye­lembevételével - kiterjeszti politikai pár­tok, érdekvédelmi szervezetek alakításá­ra is. A gyülekezési joggal kapcsolatban úgy vélekedett: indokolt, hogy ne legyen mód egy adott rendezvény előzetes megtiltására, de a közbiztonság garantá­lása érdekében az állami szervek kapja­nak lehetőséget a demonstráció helyé­nek és idejének korlátozására. Egyetér­tett azzal is, hogy csak a közterületeken tartandó eseményekre terjedjen ki a sza­bályozás. A vitában megfogalmazódott: politikai párt alakítása alapvetően politikai döntés kérdése, nem pedig az egyesülési jog hatályába tartozik. A politikai vezetésnek el kell döntenie, hogy megérett-e a hely­zet Magyarországon a többpártrendszer bevezetésére. Ha erre nemleges a vá­lasz, akkor ki kell mondani: az egyesülési jogot korlátozni szükséges oly módon, hogy politikai párt szervezésére ne adjon lehetőséget. A Magyar Jogászszövetség képviselő­je hozzászólásában kifejtette: a gyüleke­zési, illetve az egyesülési jog nem állami adomány, hanem szabadságjog, s zavar­talan gyakorlásának a bíróságok a leté­teményesei. Ezért a bíróságokat időben fel kell ké­szíteni ezekre a feladatokra. Hangsú­lyozta: mindkét jog területén nagyon fon­tos az eljárási kérdések garanciális sza­bályozása, a jogorvoslati lehetőség meg­teremtése. A vitában elhangzott az is, hogy elveiben alaposabb gazdasági sza­bályozásra van szükség a társadalmi szervezetek működésével kapcsolatban, mert a túlságosan nyitott szabályozás számos visszaélésre adhat alkalmat. Többen rámutattak: kívánatos, hogy a polgári demokratikus szabályozásnál, il­letve azoknál a nemzetközi egyezmé­nyeknél - amelyekhez Magyarország is csatlakozott - ne legyenek tartalmilag szegényebbek a törvénytervezetek. A bonyhádi párt-vb tárgyalta Nyitottságot a pártlétesítményeknél is! Ipari minisztériumi és szakszervezeti vezetők megbeszélése Az MSZMP Bonyhád Városi Végrehaj­tó Bizottsága tegnapi ülésén elsőként a Botond Cipőgyár gazdálkodásáról, a ki­bontakozási program végrehajtásának kezdeti tapasztalatairól számolt be Niko- lov Tamás gyárigazgató. A vállalat 1987 októberében felülvizs­gálta saját VII. ötéves tervét, s megállapí­totta, hogy az stratégiailag jól kidolgozott, fő vonalaiban megfelelő, teljesítése szol­gálja a cipőgyár fejlődését. Ugyanakkor az 1988-89-es évekre ki­dolgozta a kibontakozási és cselekvési programját, mely a gazdálkodás minden területére kiterjedt. Az eltelt egy év ta­pasztalatait figyelembe véve megállapít­ható, hogy a gazdasági környezet tovább szigorodott: a szocialista exporttámoga­tás radikális csökkenése miatt a Szovjet­unióba irányuló eladások veszteségessé váltak, s ezt többek között belföldi bér­munka és többlet konvertibilis export vál­lalásával lehet ellensúlyozni. A kibon­takozási és cselekvési program a terme­lés területén az évenkénti 1 millió 560 ezer pár cipő gyártását jelölte meg célki­tűzésként. A termékszerkezet-váltás, a munka- igényessség fokozódása, valamint a lét­szám jelentős csökkenése miatt az idei termelési tervét a vállalat 1 millió 450 ezer párban határozta meg. A minőség javítá­sa érdekében vállalt feladatokat sikerült időarányosan teljesíteni. A nyilvánosság, nyitottság bővítésé­nek lehetőségei a város és környéke pártmunkájában címmel Trábert János politikai munkatárs tartott előterjesztést. Mint megállapította, szükség van a lakos­sági tájékoztatás helyi lehetőségeinek bővítésére. A nyilvánosság, a tömegkap­csolatok erősítését szolgálhatja bonyhád és környéke pártlétesítményeinek nyitot­tá tétele, közösségi célú hasznosítása. Az említett elvek érvényesülésének érdeké­ben a városi pártdokumentumok egy ré­szénél indokoltnak tűnik a „bizalmas”, „szigorúan bizalmas” minősítés meg­szüntetése. A testületi döntésekről, a térség politi­kai eseményeiről szélesíteni kell a tájé­koztatás nyilvánosságát: a létező kap­csolatok ellenére van még kiaknázatlan lehetőség a tömegtájékoztatási eszközö­ket, elsősorban a pécsi rádiót és körzeti stúdiót illetően. Ugyancsak igény mutat­kozik a kábeltelevíziózás kiépítése és egy rendszeresen megjelenő városi új­ság iránt. A vb a kibővített pártbizottsági ülés időpontját október 31-ben határozta meg. Az Ipari Minisztérium vezetői és az ipari ágazatok szakszervezetének főtitkárai szerdán az ipar helyzetéről tanácskoztak az Ipari Minisztériumban. Megállapítot­ták: együttműködésük az elmúlt években eredményes volt, közösen alakították ki véleményüket a gazdaságirányítás to­vábbfejlesztésével kapcsolatos elgon­dolásokról, az iparpolitikai koncepcióról és a szerkezetátalakítási feladatok kiala­kításáról, a középtávú és éves feladatok meghatározásáról és a végrehajtásról. A társadalmi és gazdasági változások azonban szükségessé teszik az együtt­működés továbbfejlesztését. Az ipar ve­zetése és a szakszervezetek arra töre­kednek, hogy olyan körülmények kiala­Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter kormánya támogatásáról bizto­sította az ENSZ Nevelési-Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) sze­repének és jövőjének új meghatározásá­ra vonatkozó főigazgatói javaslatot. Sevardnadze az UNESCO történeté­ben az első szovjet külügyminiszterként mondott beszédet a szervezet párizsi székházában. Javasolta, hogy az UNES­CO állítson össze nemzetközi tudóscso­portot, amely békés célú űrkutatással foglalkozhatna a krasznojarszki radarál­lomáson. Ezzel megismételte Mihail Gor- bacsovnak, a SZKP KB főtitkárának ha­kulását segítsék elő, amelyek egyaránt szolgálják az ipar megújulását, a szak­ágazatok érdekeinek felszínre hozását, valamint a dolgozók élet- és munkakö­rülményeinek javulását. A tanácskozá­son egyeztették az iparfejlesztés, a szer­kezetátalakítás átfogó koncepciójával, a jövő évi tervelgondolásokkal, szabályo­zással, valamint az iparban dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülésével kapcsolatos álláspontjukat. Indokoltnak tartották az együttműködés tartalmának bővítését a foglalkoztatáspolitikai kérdé­sekben, a munkabiztonság feltételeinek megteremtésében, valamint a vesztesé­ges, pénzügyi gondokkal küzdő vállala­tok helyzetének rendezésében. sonló értelmű javaslatát, amellyel az amerikai gyanúsításokra, az ABM-szer- ződés megszegésére, válaszul felaján­lotta a világ tudósainak békés kutatások­ra a krasznojarszki berendezéseket. A szovjet külügyminiszter egyetértett Federico Mayor Zaragoza UNESCO-fő- igazgatóval, hogy ideje újra átgondolni az UNESCO jövőjét és e célból létrehozni egy „bölcsek bizottságát”. Hangoztatta, hogy szovjet vélemény szerint „az UNESCO egyesítő hivatásának és a béke érdekében végzett munkálkodásának jó­val tágabb területeket kell átfognia, mint az oktatás, tudomány és kultúra”. A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszteri bizottsága októ­ber második felében tartja soros ülését a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fő­városában, Prágában. Ariel Sáron izraeli miniszter Magyarországon Ariel Sáron izraeli ipari és kereskedel­mi miniszter szerdán nem hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett. A miniszter és gazdasági szakértőkből álló kísérete megbeszéléseket folytat magyar gazdasági vezetőkkel, ipari, me­zőgazdasági és pénzügyi szakemberek­kel a magyar-izraeli gazdasági kapcso­latok fejlesztésének lehetőségeiről. Sevardnadze beszéde az UNESCO-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom