Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-12 / 244. szám
1988. október 12. NÉPÚJSÁG 5 Szekszárd biztonságos gázellátása érdekében Újabb földgázátadó állomás épül Szekszárdon a tavalyi rendkívül feszített ütemű gázvezeték-építés, a tizenhétről lecsökkent, de még mindig tíz kivitelezővel kötött szerződés már önmagában megnehezítette a munkák áttekintését és ellenőrzését a tanács számára. A hiányos vagy pontatlan közműtérképek, az új, megszigorított biztonságtechnikai előírások - amelyek módosították a vezetéképítéshez szükséges anyag- és eszközigényt - ugyancsak hozzájárultak a kivitelezés és üzembe helyezés kisebb vagy nagyobb zökkenőihez. Egy kivitelező maradt: a DDGÁZ A városi tanács, figyelembe véve a Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat szekszárdi üzemigazgatóságának ajánlatát - úgy határozott, hogy leszűkítve a kivitelezők körét a munkák generál kivitelezésével a gázszolgáltatót bízza meg. Az éves lakossági gázprogram megvalósításáról, ütemezéséről március elején kötöttek keretszerződést ez év október 15-i határidőben határozva meg a tervezett munkák befejezését. A tavalyinál szerényebb mértékű fejlesztés azt jelenti, hogy amíg 1987-ben huszonöt utca, tehát újabb 1137 lakás ellátását tervezték meg, addig az idén 740 lakás számára nyújtanak bekötési lehetőséget a lefektetett vezetékszakaszon. Az erre az évre tervezett utcák közül a csatári lakókörzetben a Csatár, Sárköz, Csap, Kuruc, Gemenc, Tüzép, Vitéz utcában kiépült már a vezeték, gáz alá helyezése sem fog késni a kivitelezők ígérete szerint. Ennek is október 15-i határidővel kell megtörténnie, miután a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat generálkivitelezésében épülő, a Bakta „D” területen áthúzódó gerincvezetéket már beüzemelik. A Cinka utcában, a vele párhuzamos Otthon valamint a Csopak utcában ugyancsak biztosra ígérik a szolgáltatók a gázt a már küszöbön álló határidőig. Hasonló a helyzet a Balparásztán, ahol a Ságvári Endre utcával már végeztek, míg a Martos Flóra utca befejezés előtt álló vezetékszakasza a Zápor-Kilián utcaiba torkollik vissza, hogy aztán az így kiépült körvezeték nyomáspróbája megtörténhessen. Az idei igénylések közt tanulságos a Cinka utcaiak esete. Itt csak ötvenen, az ott lakó családok 85 százalékánál kevesebben tudták volna kifizetni a szükséges 20-20 ezer forintos hozzájárulást, ezért a tanács még áprilisban visszautalta a pént a feladóknak. Ezután a korábbi tanácsi határozat május 19-i módosításában úgy döntött, hogy a ténylegesen felmerülő költségektől függetlenül is megépítteti a vezetéket, de a költségek mérséklésére társadalmi munkaakciót hirdetett - illetve ajánlott föl. A javasolt megoldást a lakosság szívesen fogadta, ekkor már 71 család fogott össze. Munkájuk eredményeként az egy családra jutó költségek is jelentősen mérséklődtek. 640 új fogyasztó A megyeszékhelyen, ahol 1984-ben indult a nagyszabású gázprogram, az idei fejlesztéssel együtt 4300-ra emelkedett a gázzal ellátott, illetve bekötési lehetőségekkel rendelkező lakások száma. Említenünk kell természetesen a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat gázfűtésű kazánjait is, amellyel 5360 lakás távfűtését oldják meg. A gázfogyasztók száma csak az idén - október 1 -ig - 640-el emelkedett Szekszárdon. A jövő évi, várható költségek még nehezen kalkulálhatók, ezért is kevés egyelőre az új igénylő és nincs olyan utca, ahol a jelentkezők száma alapján biztosan meghatározhatnák a jövő évi fejlesztési terveket. Pedig jó lenne a munkatervet minél hamarabb és minél jobban előkészítve kialakítani, a tanács ezért is kéri a lakosságot, hogy fölgázigényét november 30-i határidővel juttassa el a munkák szervezésében is illetékes műszaki osztályra. Van még bőven vezeték- építésére tervbe vett fehér folt a városban, akár az újvárosi családi házas övezetre, akár a város délkeleti részére gondolunk, ahol a Halasi Andor, Prantner János, Kisfaludy, Vasvári Pál, Bence Ferenc utcaiaknak lehet a legnagyobb esélyük arra, hogy gázzal fűthetnek a jövö télen. Nagyobb gondban vannak a tervezők a Felsővárossal, ott is az elsők közt például a Bocskai utcával, ahol a pincerendszerek miatt rendkívül nehéz célszerű, költségkímélő és biztonságos műszaki megoldást találni a gázvezetéshez. Egyébként a Gáz és Olajipari Vállalat szeptemberben megkezdte a megye- székhely II. számú földgázátadó állomásának építését. A létesítmény megvalósulásában az MMG Automatikai Művek szekszárdi gyára is közreműködik. Ennél jóval nagyobb beruházás annak az 5,3 kilométeres, 64 bar névleges nyomású, a várost megkerülő vezetéknek a fektetése, amit a tervek szerint december 15-ig kell előkészítenie a Mátraaljai Szénbányák Vállalatnak. Ezzel a több mint 21 millió forint értékű munkával és a fogadóállomásokkal kiépített rendszer jövő évi teljes beüzemelése hosszú távon teszi biztonságossá, kapacitásában is bő- víthetővé a város gázellátását. B. R. Fotó: SÖRÖS MIHÁLY Izményi táncosok az NSZK-ban Rendhagyó útinaplójegyzet Izmény - egyike a szláv toponomaszti- kai (helységnévtani) jövevényszavainknak, melynek etimológiai értelmezése szerint a Tolna megyei település neve magyarul annyit jelent - csereföld. Mai lakói zömmel a bukovinai Andrásfalvából betelepült székelyek, azonban nemcsak termőföldet cseréltek, hanem szülőföldet is kényszerűségből, azt is kétszer a történelem sorsfordító vérzivataros időszakában. De töretlen hittel, testvéri összefogással sikerült megőrizniük ősi nyelvüket. Ma is eleven népszokásaiban a vándorlás szomorúsága még a legvidámabb családi eseményt, a lakodalmat is áthatja. Ugyan ki gondolt volna pár évvel ezelőtt is arra, hogy az 1971-ben Csiszér Ambrusné vezetésével megalakított izményi székely népi együttes a hazai néptáncfesztiválokon elért sikerek valamint a jugoszláviai és lengyelországi vendégszereplések után az idén augusztus 25-szeptember 5-ig első nyugat-európai meghívásának tehet eleget a CIOFF, az UNESCO nemzetközi folklórtagszervezete által elfogadott általános feltételeknek megfelelően. * A magyar folklór NSZK-beli „nagykövetének”, Forster Jakabnak, akit itthon és külföldön egyaránt sokan szeretnek, tisztelnek, oroszlánrésze van a hazai néptáncegyüttesek nemzetközi csere- kapcsolatainak fejlesztésében. Ö fedezte fel az izményiek sokoldalú tehetségét is, előadásmódjuk nemzetközi rangra való emelésének szükségességét. Jakab bácsi a maga 70 évével, fiatalokat meghazudtoló energiával szüntelenül és fáradhatatlanul munkálkodik a magyarnyugatnémet baráti folklórkapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Eddig csak néptáncosokkal foglalkozott, ezentúl a kórusok cseréjét is szeretné megszervezni. Az ő ajkáról fakad ez a mindmáig helytálló idézet: „Ott, ahol zene, dal és tánc van, ott a gonosznak helye nincs.” Jakab bácsi Mórágyról származik, 45-ben ő is sok más magyarországi némettel együtt az akkori kitelepítési politika áldozata lett, de mindmáig megőrizte magyarság- tudatát, s az óhaza iránti szeretetét és hűségét. Ma Schenklengsfeldben a pirosháztetők messziről jelzik az egykoron Mórágyról elszármazottak új otthonait. * Az izményi népi együttes NSZK-beli tartózkodása során a festői környezetben fekvő hesseni Elters/Rhön falucskában a helyi fúvószenekar vendégeként egy bolíviai kisegyüttessel adott közös műsort, amit a szülőhaza ünnepére felállított sátor, „Heimatfestzelt” zsúfolásig megtelt közönségének vastapsa fogadott. A magyar táncosok, zenészek és kísérőik - köztük e sorok írója - a fellépések mellett számos érdekes és élménydús kiránduláson, rendezvényen is részt vehetett. Meglátogattuk többek között a pe- tersbergi „Kurhessisches Fleisch” húsüzemet és a fuldai „Wild-bráu” sörgyárat, ahol a hagyományos német vendégszeretetre jellemző módon megvendégeltek bennünket. Autóbusz-kirándulást tettünk még a Rhön hegység két csúcsán fekvő idegenforgalmi nevezetességekben gazdag Wasserkuppe, valamint a bajor Kreutz- berg zarándokhelyeken is. Az egyik „fellépésmentes” napon pedig sor került egy barátságos futballmeccsre az eltersi vendéglátóink ellen. Az Eltersben eltöltött 5 nap bizonyította, hogy a zene és a tánc nyelvén szoros emberi és baráti kontaktusok alakulhatnak ki a vendéglátó házigazdáink és a magyarok között, a kisebb-nagyobb nyelvi nehézségek ellenére is. A búcsúzáskor azzal köszöntünk el egymástól, hogy két év múlva újra találkozunk Iz- ményben. * Vendégszereplésünk második állomását sajnos az időjárás nem fogadta kegyeibe. Lauterbachban szinte mindennap borongós, esős idő volt, de ennek ellenére szeptember 2-6-ig a VI. Lauterbachi Hagyományőrző Céhesünnepség (Gildefest) valamennyi német és külhoni vendégegyüttese színpompás, látványos műsorával vidám hangulatot varázsolt a nézőtérre. A legnagyobb sikert az izményiek legényavatási és lakodalmi népszokása aratta. Az idei céhes fesztivál fővédnökei a kovácsok voltak. A középkori kisváros polgárai lelkes tapsával kísért fáklyás felvonulással, a városka híres szimbólumának, az „elveszett harisnyának” a zászlórúdról való leeresztésével, valamint a város és a hagyomány- őrző céhegylet lobogójának levonásával ért véget a kétnapos ünnepségsorozat. A búcsúvacsorán adtuk át a jövő évre szóló meghívásunkat a helyi folklórcsoport képviselőinek, amit köszönettel elfogadtak. MAGYAR SÁNDOR Munkában a csőfektető gép és a daruk - több méter mélyen kerül a föld alá a vezeték Szekszárd-Palánk térségében I Van ahol már az úthenger dolgozik - a munkákkal még ebben az évben el kell készülniük Legényavatás székely módra Eltersi panoráma Zenekarunk erdélyi dallamokat játszik
