Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MA KÉN (Y) ES m w 1988. október 8. SZOMBAT BORKERDES XXXVIII. évfolyam, 241. szám (4. oldal) ÁRA: 2,20 Ft I Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Az Országgyftiés nagy többséggel tudomásul vélte a bős-nagymarosi vízerőműről szóló miniszteri jelentést A bős-nagymarosi beruházás helyzetéről szóló kormánytájékoztató feletti vitával folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták tapasztalatait. Elsőként BERDÁR BÉLA (Pest megye, 25. vk.), a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság nevében ja­vasolta: az Országgyűlés a kormány be­számolóját vegye tudomásul, vonja le az ügy tanulságait, s határozza meg a kor­mány számára a további építkezés és az üzemeltetés feltételeit. SZILÁGYI GÁBOR (Hajdú-Bihar m„ 3. vk.), a debreceni Postaigazgatóság igaz­gatója, az építési és közlekedési bizott­ság titkára elmonda: a testület a nagybe­ruházásról folytatott vitában úgy foglalt állást, hogy a beruházás megvalósítása jelentősen előrehaladt, visszafordíthatat­lan, s olyan kényszerpálya, amelyen, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. A képvi­selők érzékelik a felelősség nagyságát, éppen ezért a mű mielőbbi befejezését támogatják, és nem annak leállítását. Meggyőződésük, hogy ellenkező eset­ben jelentős károk érnék az országot. MAYER BERTALAN (Vas m„ 5. vk.), a csepregi Győzelem Mgtsz elnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója ugyancsak ismertette a bizottság ülésén kialakult vitát. Elmondta: többen hangsú­lyozták, hogy erre a parlamenti vitára nem most kellett volna sort keríteni, ha­nem már 1985-ben vagy még korábban. A bizottság véleménye szerint a felelős­ség nemcsak az illetékes szaktárcát, ha­nem az államközi szerződés aláíróját, a kormányt terheli. Ennek tudatában a kor­mánynak az üzemeltetésnél minden egyéb szempontot - az energiaterme­lést, a hajózhatóságot egyaránt - alá kell rendelnie a természetvédelem követel­ményeinek. A bizottság nyomatékkai ajánlja a kormánynak, hogy amennyiben ökológiai, környezetvédelmi gondok me­rülnének fel a „csúcsrajáratás” követ­keztében, akkor kezdeményezze a nem­zetközi szerződés módosítását. A felszólaló hangsúlyozta: a bizottság ellenzi, hogy a bős-nagymarosi beruhá­zás ügyében népszavazáson szülessen meg a döntés. CSELŐTEI LÁSZLÓ(Pest megye, 2. vk.), akadémikus, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a mezőgazdasági bizottság véle­ményét tolmácsolta. Utalt arra, hogy az építők az ilyen jelentős természeti hatá­sokkal járó beruházásoknál a viták elke­rülése érdekében általában a meglévő állapot fenntartására törekednek. A me­zőgazdasági szakemberek ezzel a véle­ménnyel már a beruházás tervezésének szakaszában sem értettek egyet. Az új helyzet ugyanis a talajvízszint ingadozá­sának csökkentésével a növények ki­egyenlítettebb vízellátását teszi lehetővé. Ez a táj nagy részén megoldható, sőt, az öntözési lehetőségek is bővülnek és egyszerűsödnek. Ugyanakkor kisebb te­rületeken előre nem látható hatások is felmerülhetnek, ezek későbbi kezelésére beruházási tartalékot szükséges képezni - figyelmeztetett a felszólaló. A vitát megelőzően szót kapott SÜTŐ KÁLMÁN (Vas megye 9. vk.), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese, aki felolvasta több képviselőtársa véle­ményét is tolmácsoló levelét, amelyet Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés el­nökének írt. A levél lényege, hogy választ kér a kérdésekre: a beruházásról készült akadémiai állásfoglalás kialakításában név szerint kik vettek részt, s az akadé­mia elnöke egyetértett-e az állásfogalás- sal? Az első hozzászóló DR. SZENT- ÁGOTHAI JÁNOS akadémikus (orszá­gos lista), nyugalmazott egyetemi tanár, az MTA tudományos tanácsadója, emlé­keztetett arra: 1983. december 20-án az MTA elnöksége egyhangú döntéssel nyomatékosan ajánlotta a kormánynak mondjon le a tervről, vagy legalábbis hosszú időre függessze fel annak meg­valósítását. Ez a határozat azóta sem ke­rült nyilvánosságra. Végezetül a nagy­marosi vízlépcső munkálatainak felfüg­gesztését javasolta. KÁLÓI ENDRE (Győr-Sopron megye, 9. vk.), a halászi Zöld Mező Mgtsz elnöke kifejtette: a Szigetköz lakosságának nagy többsége bízik a szakemberekben. Viszont aggodalmának adott hangot, hogy a terv nem számol megnyugtatóan a szigetközi, a Mosoni-Duna melletti te­lepülések ivóvíz-ellátásával. ECK TIBOR (Komárom megye, 5. vk.), a Lakástextil Vállalat Tatai Szőnyeggyá- rának igazgatója utalt arra, hogy többen a beruházás kedvezőtlen hatásaira hivat­kozva kérik az építkezés leállítását. A képviselő ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást: nem várni kell a feltételezett hatá­sokat, hanem gyakorlati munkával fel kell készülni megelőzésükre, s a művet kör­nyezetkímélő módon az ember szolgála­tába kell állítani. SZABÓ KÁLMÁN akadémikus (Buda­pest, 36. vk.), a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára több indítványt tett. Ja­vasolta, hogy a miniszteri expozét tekint­se az Országgyűlés közbülső beszámo­lónak, és így fogadja el, de ne erősítse meg a benne lévő koncepcionális elkép­Felszólalásom elején szeretném rögzí­teni, hogy tudatában vagyok annak a tör­ténelmi felelősségnek, amelyre az elmúlt időben több levél és talán még több felhí­vás figyelmeztetett. Ettől a felelősségtől indíttatva ma itt csak ahhoz a témakörhöz fűznék néhány gondolatot, ami a tanult szakmám, és így e tekintetben az elmon­dottakat részleteiben is nyugodt lelkiis­merettel vállalom. Hozzászólásomban a bős-nagymaro­si vízerőmű helyét, szerepét szeretném érzékeltetni a magyar villamosenergia­zeléseket. Indítványozta a nagymarosi vízlépcső építésének mielőbbi felfüg­gesztését. BUGÁN MIHÁLY (Szolnok m„ 12. ok.) a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyettese leszögezte: mindenképpen a beruházás befejezését támogatja. SÁNDOR GÁBOR (Nógrád megye, 5. vk.), Az Üvegipari Művek Pásztói Szer­szám- és Készülékgyárának anyagbe­szerzője a kormány előterjesztését kor­rektnek ítélte, amely körültekintő munka eredményeként született. Ugyanakkor kritikusan szólt arról, hogy egy ilyen je­lentős központi nagyberuházás indokolt­ságát a szakemberek mellett a közvéle­ménnyel is jobban meg kellett volna is­mertetni. SIMON PÉTER (Tolna megye, 9. vk.), a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemviteli igazgatója is felszólalt. termelésben. Magyarország villamos- energia-fogyasztása 1988-ban várha­tóan 40,5 milliárd kWh lesz, amiből 10,5 milliárd kWh-t importból biztosítunk, 30,0 milliárd kWh-t Magyarországon terme­lünk. A villamosenergia-rendszerünk csúcsteljesítmény-igénye 6600 MW kö­rül várható. A népgazdaságunk visszafo­gottabb ütemű fejlesztése esetén - az ún. „A” változatnál - évi 2%-os villamosener- gia-növekmény mellett 1993-ban - a víz­erőmű teljes kapacitású üzemének első (Folytatás a 2. oldalon.) Simon Péter felszólalása Juhos László szobrászművész akácfából készített emlék­oszlopa Ozora-Tükörcsösön A Szélkiáltó együttes „szerenádja” nagy sikert arat A győzők tiszteletére Emlékoszlop-avatás Ozorán patokat Farkas István, Ozora község ta­nácselnöke köszöntötte, majd Tamás Ádám, aTolna Megyei Tanács elnöke mon­dott avatóbeszédet. Az ünnepi gondolatok felidézték az 1848-49-es szabadságharc első, szeptember 29-i, Pákozd és Sukoró térségében aratott katonai győzelmet, majd az október 7-i ozorai diadalt, hogy a „kései örökösök (...) erőt merítsenek a helytállás, az áldozatkészség, a tenni aka­rás e kiapadhatatlan forrásából." Az emlékezésnek ezt a cselekvésre szólí­tó, nemzeti önismeretünket gyarapító szelle­mét szolgálta az a minden korábbinál na­gyobb szabású, egész napos program, amely megyénk tizenkét településéből több mint 1200 kisdobost és úttörőt toborzott Ozo- rára. Vetélkedőn mérték össze tudásukat vé­giglátogatva a község irodalmi és történelmi emlékhelyeit majd a pécsi Szélkiáltó együt­tes fellépését tekintették meg. Az emlékosz­lophoz - Juhos László szobrászművész akácból épített alkotásához - felvitt fáklyáikat lelkesedésüket nem lohasztotta a lassú, áz­tató eső sem. - br - sm ­Nagy elődök, a hazáért és szabadság­ért vérüket hullajtó hősök tiszteletére ál­lított emlékoszlopot tegnap délután Ozo­rán, a Tükörcsös dombján a község né­pe, a KISZ Tolna Megyei Bizottsága és a Magyar Úttörők Szövetségének Tolna Megyei Elnöksége. A diadalmas ozorai csata 140. évfordulója alkalmából meg­tartott avatóünnepségen az emlékezésre összegyűltek közt volt Bajszné Kiss Mag­dolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottsá­gának titkára, Fiath Attila, a tamási váro­si pártbizottság el­ső titkára, Erdős László ezredes, a Tolna Megyei Had­kiegészítő és Terü­letvédelmi Pa­rancsnokság pa­rancsnoka, és más fegyveres testüle­tek: a rendőrség, a munkásőrség kép­viselői, valamint Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságának tit­kára is. A résztve­vőket, köztük a kopjafát megko­szorúzó úttörőcsa­Tamás Ádám avatóbeszédét mondja A Szekszárdi IV. Számú Általános Iskola diákjai az ozorai vár kapujánál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom