Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-07 / 240. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ MA 1988. október 7. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 240. szám ÁRA: 1,80 Ft CSALÁD OTTHON SZABADIDŐ (4-5. oldal) Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Felállással emlékeznek meg az aradi vértanúkról és Batthyány Lajosról A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával foly­tatódott csütörtökön az Országgyű­lés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az ara­di 13 hős tábornokról, a vértanúha­lált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős minisz­terelnökéről és az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc többi hőséről. A vitában elsőként HORVÁTH JENŐ (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Ka­mara elnöke kért szót. Elmondta: nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap ha­lasztás, amikor kézbe vehetnék a pontosí­tott törvénytervezetet, késleltetné az általa is szükségesnek tartott január 1 -jei beve­zetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak „első ol­vasatnak” tekintse. MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly Mgtsz elnöke nehezményezte, hogy a vállalkozási nyereségadó nem veszi figyelembe a mezőgazdaság objektív ter­mészeti, biológiai sajátosságait. DR. SZABÓNÉ DR. KAKAS IRÉN (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az Országgyűlés határozatot hozott a gazda­ságilag elmaradott térségek felzárkóztatá­sa, fejlesztése érdekében. A témával összefüggésben javasolta: az elmaradott térségekben létesített új, munkahelyterem­tő beruházások adóalanyai kapjanak je­lentős, 80 százalékos adókedvezményt A vállalkozási nyereségadó törvényter­vezetével kapcsolatban SASVÁRI JÓZSEF (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosz­tályvezetője módosító javaslatot terjesztett a képviselők elé. A vita bezárultával VILLÁNYI MIKLÓS pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várha­tó eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a parlament az előterjesz­tést most első olvasatban megtárgyalt ja­vaslatnak tekinti, és a legközelebbi ülés­szakon - az átmenetet szabályozó törvény­nyel együtt - hagyja jóvá. Villányi Miklós ugyanakkor élt azzal a jo­gával, hogy reagáljon a vitában elhangzot­takra. Egyetértett az adómorállal kapcsola­tos észrevételekkel, de kérte, hogy ez a kérdés ne csak egy szűk pénzügyi, állam- igazgatási réteget foglalkoztasson, hanem váljék közüggyé. Mindenki érezze át, hogy tisztességes adófizetés nélkül nem boldo­gulhat az ország. A továbbiakban Villányi Miklós konkrét képviselői észrevételekre válaszolt, hang­súlyozva, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a vitát nem lehet lezárni. A választ követően Stadinger István megadta a szót KOVÁCS ANDRÁSNAK (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár fő­mérnökének, a napirend bizottsági elő­adójának. Kifejezte meggyőződését, hogy a novemberi ülésszakon sem lesz sokkal több információ a döntéshez, ezért kérte: a sokat emlegetett képviselői felelősség arra is terjedjen ki, hogy ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ezután Stadinger István - mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztá­sát kérte - szavazásra bocsátotta a kér­dést; elfogadja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el, (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10-en tartózkod­tak a szavazástól.) Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szó­lásra, hogy előterjessze az általános forgal­miadóról és a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tevezeteket. Villányi Miklós előterjesztése A pénzügyminiszter bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó be­vezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásá­val a képviselők a reform mellé állva bizal­mat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók beve­zetését is elfogadták.- Az új adórendszerről - bár a társadal­mat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre - elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálko­dásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfej­lesztéshez jó alapul szolgálhat. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az élet­színvonal-csökkenést. A lakosság helyzete 1988-ban akkor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, hanem más módon csökken az életszínvonal. Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem, vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadó-kulcsok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Az általános forgalmi adó a végső fo­gyasztásra - döntően lakossági fogyasz­tásra kerülő - termékek árában megjelenő adó. Mindig azok fizetik meg, akik az adott terméket megvásárolják. Ezért kulcskér­dés, hogy a végső fogyasztásra kerülő ter­mékek döntő hányadának fogyasztói árá­ban ez az adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körére korlátozódik egy nagyon ma­gas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fogyasztást. E hatásokat el lehet kerülni. A továbblépést az szolgálhat­ja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 szá­zalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kér­dés azonban ennél jóval összetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. (Folytatás a 2. oldalon.) Tisztes visszalépés- A pénzügyi kormányzat vereségé­nek, netán a gazdaság szempontjából veszteségnek értékeli-e, hogy vállalko­zói nyereségadó ügyben vissza kellett vonulnia? - kérdeztem Villányi Miklós pénzügyminisztertől.- Nincs tere ilyen végletes megfogal­mazásnak. Nem lett volna közömbös a jövő évre való felkészülés szempontjá­ból ha 1-1,5 hónappal előbb születik döntés az ügyről, de megértem a képvi­selők aggályait is. Sok érv szólt az elha­lasztás mellett, a következő ülésszakig jó néhány kérdés tisztázható lesz - szólt a diplomatikus válasz. Tegnapelőtt, mint ismeretes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ja­vaslata szerint szavaztak a képviselők arról, hogy napirendre tűzzék-e egyál­talán ezen az ülésszakon a vállakozói adó témáját. A 108 nemlegesen szava­zó közt ott volt dr. Solymosi József és Varga János Tolna megyei képviselő, tsz-elnök is. Ök természetesen jól- esően nyugtázták, hogy akkor ugyan kisebbségben maradtak, tegnap mégis kénytelen volt a miniszter a halasztás mellett dönteni, azaz tisztes visszalé­pést választani. A levegőben ugyanis benne volt - és a felszólalások is ezt erősítették - hogy amennyiben szavazásra került volna sor, a képviselők elutasítják a törvény- javaslatot.- Számításaim szerint - kifejezetten csak a vállakozói nyereségadót tekint­ve - nem fog a tsz rosszul járni. De ah­hoz, hogy felelősséggel tudjak szavaz­ni, komplexen kellene látnom a jövő évi tervet, minden egyéb adóvonzatot, a várható árakat, amin ha 45 százalékos lesz a mértéke - nagyot fogunk bukni - mondja Varga János.- Egy hónap múlva már nem kell olyan elhamarkodottan döntenünk, mint az adótörvény bevezetésekor. Ad­digra a kisvállalkozóknál gyűjtött véle­ményeket kiegészíthetem vállalati, szö­vetkezeti tapasztalatokkal. Mert nem elég ha csak a tsz-ek érdekeit nézem. Látnom kell a kisiparost is, akinek már így is horribilis összeget kell kérnie a szolgáltatásaiért: tette hozzá dr. Soly­mosi József. ROSTÁS ILONA Megemlékezés a Batthyány örökmécsesnél, koszorúzás Aradon- Batthyány Lajos, az 1848-49-es sza­badságharc kiemelkedő személyisége és mártírja emlékművénél csütörtökön dél­előtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront és a KISZ V. kerületi bi­zottsága. A himnusz elhangzása után a HNF budapesti és V. kerületi bizottsága, a KISZ V. kerületi bizottsága, valamint a fővá­ros iskoláinak, üzemeinek, intézményeinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágcsokrait a Batthyány örök­mécsesnél. *- Aradon, a Maros folyó mentén, a vár mellett a kegyelet virágai bontották csütör­tökön az 1848-as magyar szabadságharc vértanúinak gránitemlékművét A helyi la­kosok, távolabbról érkezettek és magyar látogatók ezrei töltötték meg az emlékmű környékét és hozták el a megemlékezés virágait és a helyi közösségek kis koszorúit. A vértanúk emlékművét Szüts Pál, ha­zánk bukaresti nagykövete és Aradi Sán­dor katonai és légügyi attasé koszorúzta meg, miközben az egybegyűltek elénekel­ték a Himnuszt és a Szózatot Koszorút he­lyezett az emlékmű talapzatára a Békés megyei küldöttség is, Szikszai Ferencnek, a népfront megyei bizottsága titkárának ve­zetésével. A kora reggeli órákban román részről Gheorghe Burdán, a városi néptanács első elnökhelyettese koszorúzott. Szűts Pált - a koszorúzás után - fogadta Gheorghe Dancea, az RKP aradi városi bi­zottságának titkára, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke. Grósz Károly fogadta Am intőre Fanfan it- Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Amin- tore Fanfani olasz költségvetési és tervezési minisztert, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé buda­pesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal elnö­ke. Grósz Károly és vendége Chile A diktátor veresége- Chile katonai kormányzata csütörtö­kön kénytelen volt elismerni, hogy Augusto Pinochet elveszítette a szerdai népszava­zást. A lakosságot annak eldöntése végett szólították az urnákhoz, hogy kapjon-e újabb nyolc évre szóló államfői megbíza­tást a tábornok elnök, aki másfél évtizeddel ezelőtt, véres katonai államcsínnyel került hatalomra. A hivatalos végeredmény közzététele elvben akár húsz napig is várathat magára, de már most, a szavazatok mintegy három­negyedének összeszámlálása után világos a helyzet: a dél-amerikai ország polgárai­nak többsége - a legfrissebb számadatok szerint 53-54 arányban - nemmel szava­zott Ennek folytán Pinochet elnöki mandá­tuma 1990 márciusában lejár, és legké­sőbb 1989 decemberében nyílt, többjelöl- tes elnökválasztást kell tartani. A katonai junta rendkívüli üléséről hiva­talosan semmit nem hoztak nyilvánosság­ra. „Elfogadjuk a népszavazás eredmé­nyét” - mondta viszont a tévékamerák előtt Sergio Fernandez belügyminiszter. „A nagy győztes maga az ország" - jelentette ki, és leszögezte: „Az általunk épített de­mokráciában mindazoknak jut hely, akik valóban hisznek benne”. A mostani szava­zás kimenetelétől függetlenül egyébként Pinochet az 57 főt számláló, - a Reuter megfogalmazása szerint - „porosz stílusú”- hadsereg főparancsnoka marad. A kongresszusi választásokat majd az elnök- választással egy időben kell megrendezni- ám a szenátus egyharmadát nem vá­lasztják, hanem kinevezik. A „nemmel szavazók parancsnoksága” néven közös frontba tömörült 16 ellenzéki párt szóvivője, a kereszténydemokrata Pat­ricio Aylwin a következőképpen látja a helyzetet: „Az ország most megbízást adott a demokrácia erőinek arra, hogy megálla­podjon a fegyveres erőkkel a valódi de­mokrácia felé vezető út kérdésében”. Ez az út - az ellenzék szerint - az 1980-ban elfo­gadott, fölöttébb ellentmondásos alkot­mány rendelkezéseinek polgári demokra­tikus ihletésű módosításán átvezet. Sergio Fernandez szerint azonban a hadsereg szilárdan kitart a meglévő alkotmány mel­lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom