Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ MA 1988. október 7. PÉNTEK XXXVIII. évfolyam, 240. szám ÁRA: 1,80 Ft CSALÁD OTTHON SZABADIDŐ (4-5. oldal) Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Felállással emlékeznek meg az aradi vértanúkról és Batthyány Lajosról A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Ország- gyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc többi hőséről. A vitában elsőként HORVÁTH JENŐ (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kért szót. Elmondta: nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap halasztás, amikor kézbe vehetnék a pontosított törvénytervezetet, késleltetné az általa is szükségesnek tartott január 1 -jei bevezetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak „első olvasatnak” tekintse. MIKLÓS ZOLTÁN (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly Mgtsz elnöke nehezményezte, hogy a vállalkozási nyereségadó nem veszi figyelembe a mezőgazdaság objektív természeti, biológiai sajátosságait. DR. SZABÓNÉ DR. KAKAS IRÉN (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az Országgyűlés határozatot hozott a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása, fejlesztése érdekében. A témával összefüggésben javasolta: az elmaradott térségekben létesített új, munkahelyteremtő beruházások adóalanyai kapjanak jelentős, 80 százalékos adókedvezményt A vállalkozási nyereségadó törvénytervezetével kapcsolatban SASVÁRI JÓZSEF (Komárom m., 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője módosító javaslatot terjesztett a képviselők elé. A vita bezárultával VILLÁNYI MIKLÓS pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várható eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a parlament az előterjesztést most első olvasatban megtárgyalt javaslatnak tekinti, és a legközelebbi ülésszakon - az átmenetet szabályozó törvénynyel együtt - hagyja jóvá. Villányi Miklós ugyanakkor élt azzal a jogával, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. Egyetértett az adómorállal kapcsolatos észrevételekkel, de kérte, hogy ez a kérdés ne csak egy szűk pénzügyi, állam- igazgatási réteget foglalkoztasson, hanem váljék közüggyé. Mindenki érezze át, hogy tisztességes adófizetés nélkül nem boldogulhat az ország. A továbbiakban Villányi Miklós konkrét képviselői észrevételekre válaszolt, hangsúlyozva, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a vitát nem lehet lezárni. A választ követően Stadinger István megadta a szót KOVÁCS ANDRÁSNAK (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnökének, a napirend bizottsági előadójának. Kifejezte meggyőződését, hogy a novemberi ülésszakon sem lesz sokkal több információ a döntéshez, ezért kérte: a sokat emlegetett képviselői felelősség arra is terjedjen ki, hogy ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ezután Stadinger István - mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztását kérte - szavazásra bocsátotta a kérdést; elfogadja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el, (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10-en tartózkodtak a szavazástól.) Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmiadóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tevezeteket. Villányi Miklós előterjesztése A pénzügyminiszter bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták.- Az új adórendszerről - bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésre - elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagában is eredménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonal-csökkenést. A lakosság helyzete 1988-ban akkor sem lett volna jobb, ha nem az adók révén, hanem más módon csökken az életszínvonal. Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem, vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadó-kulcsok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Az általános forgalmi adó a végső fogyasztásra - döntően lakossági fogyasztásra kerülő - termékek árában megjelenő adó. Mindig azok fizetik meg, akik az adott terméket megvásárolják. Ezért kulcskérdés, hogy a végső fogyasztásra kerülő termékek döntő hányadának fogyasztói árában ez az adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körére korlátozódik egy nagyon magas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fogyasztást. E hatásokat el lehet kerülni. A továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezmények körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelemadó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. (Folytatás a 2. oldalon.) Tisztes visszalépés- A pénzügyi kormányzat vereségének, netán a gazdaság szempontjából veszteségnek értékeli-e, hogy vállalkozói nyereségadó ügyben vissza kellett vonulnia? - kérdeztem Villányi Miklós pénzügyminisztertől.- Nincs tere ilyen végletes megfogalmazásnak. Nem lett volna közömbös a jövő évre való felkészülés szempontjából ha 1-1,5 hónappal előbb születik döntés az ügyről, de megértem a képviselők aggályait is. Sok érv szólt az elhalasztás mellett, a következő ülésszakig jó néhány kérdés tisztázható lesz - szólt a diplomatikus válasz. Tegnapelőtt, mint ismeretes a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság javaslata szerint szavaztak a képviselők arról, hogy napirendre tűzzék-e egyáltalán ezen az ülésszakon a vállakozói adó témáját. A 108 nemlegesen szavazó közt ott volt dr. Solymosi József és Varga János Tolna megyei képviselő, tsz-elnök is. Ök természetesen jól- esően nyugtázták, hogy akkor ugyan kisebbségben maradtak, tegnap mégis kénytelen volt a miniszter a halasztás mellett dönteni, azaz tisztes visszalépést választani. A levegőben ugyanis benne volt - és a felszólalások is ezt erősítették - hogy amennyiben szavazásra került volna sor, a képviselők elutasítják a törvény- javaslatot.- Számításaim szerint - kifejezetten csak a vállakozói nyereségadót tekintve - nem fog a tsz rosszul járni. De ahhoz, hogy felelősséggel tudjak szavazni, komplexen kellene látnom a jövő évi tervet, minden egyéb adóvonzatot, a várható árakat, amin ha 45 százalékos lesz a mértéke - nagyot fogunk bukni - mondja Varga János.- Egy hónap múlva már nem kell olyan elhamarkodottan döntenünk, mint az adótörvény bevezetésekor. Addigra a kisvállalkozóknál gyűjtött véleményeket kiegészíthetem vállalati, szövetkezeti tapasztalatokkal. Mert nem elég ha csak a tsz-ek érdekeit nézem. Látnom kell a kisiparost is, akinek már így is horribilis összeget kell kérnie a szolgáltatásaiért: tette hozzá dr. Solymosi József. ROSTÁS ILONA Megemlékezés a Batthyány örökmécsesnél, koszorúzás Aradon- Batthyány Lajos, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő személyisége és mártírja emlékművénél csütörtökön délelőtt koszorúzási ünnepséget rendezett a Hazafias Népfront és a KISZ V. kerületi bizottsága. A himnusz elhangzása után a HNF budapesti és V. kerületi bizottsága, a KISZ V. kerületi bizottsága, valamint a főváros iskoláinak, üzemeinek, intézményeinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágcsokrait a Batthyány örökmécsesnél. *- Aradon, a Maros folyó mentén, a vár mellett a kegyelet virágai bontották csütörtökön az 1848-as magyar szabadságharc vértanúinak gránitemlékművét A helyi lakosok, távolabbról érkezettek és magyar látogatók ezrei töltötték meg az emlékmű környékét és hozták el a megemlékezés virágait és a helyi közösségek kis koszorúit. A vértanúk emlékművét Szüts Pál, hazánk bukaresti nagykövete és Aradi Sándor katonai és légügyi attasé koszorúzta meg, miközben az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt és a Szózatot Koszorút helyezett az emlékmű talapzatára a Békés megyei küldöttség is, Szikszai Ferencnek, a népfront megyei bizottsága titkárának vezetésével. A kora reggeli órákban román részről Gheorghe Burdán, a városi néptanács első elnökhelyettese koszorúzott. Szűts Pált - a koszorúzás után - fogadta Gheorghe Dancea, az RKP aradi városi bizottságának titkára, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke. Grósz Károly fogadta Am intőre Fanfan it- Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Amin- tore Fanfani olasz költségvetési és tervezési minisztert, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé budapesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke. Grósz Károly és vendége Chile A diktátor veresége- Chile katonai kormányzata csütörtökön kénytelen volt elismerni, hogy Augusto Pinochet elveszítette a szerdai népszavazást. A lakosságot annak eldöntése végett szólították az urnákhoz, hogy kapjon-e újabb nyolc évre szóló államfői megbízatást a tábornok elnök, aki másfél évtizeddel ezelőtt, véres katonai államcsínnyel került hatalomra. A hivatalos végeredmény közzététele elvben akár húsz napig is várathat magára, de már most, a szavazatok mintegy háromnegyedének összeszámlálása után világos a helyzet: a dél-amerikai ország polgárainak többsége - a legfrissebb számadatok szerint 53-54 arányban - nemmel szavazott Ennek folytán Pinochet elnöki mandátuma 1990 márciusában lejár, és legkésőbb 1989 decemberében nyílt, többjelöl- tes elnökválasztást kell tartani. A katonai junta rendkívüli üléséről hivatalosan semmit nem hoztak nyilvánosságra. „Elfogadjuk a népszavazás eredményét” - mondta viszont a tévékamerák előtt Sergio Fernandez belügyminiszter. „A nagy győztes maga az ország" - jelentette ki, és leszögezte: „Az általunk épített demokráciában mindazoknak jut hely, akik valóban hisznek benne”. A mostani szavazás kimenetelétől függetlenül egyébként Pinochet az 57 főt számláló, - a Reuter megfogalmazása szerint - „porosz stílusú”- hadsereg főparancsnoka marad. A kongresszusi választásokat majd az elnök- választással egy időben kell megrendezni- ám a szenátus egyharmadát nem választják, hanem kinevezik. A „nemmel szavazók parancsnoksága” néven közös frontba tömörült 16 ellenzéki párt szóvivője, a kereszténydemokrata Patricio Aylwin a következőképpen látja a helyzetet: „Az ország most megbízást adott a demokrácia erőinek arra, hogy megállapodjon a fegyveres erőkkel a valódi demokrácia felé vezető út kérdésében”. Ez az út - az ellenzék szerint - az 1980-ban elfogadott, fölöttébb ellentmondásos alkotmány rendelkezéseinek polgári demokratikus ihletésű módosításán átvezet. Sergio Fernandez szerint azonban a hadsereg szilárdan kitart a meglévő alkotmány mellett.
