Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

1988. október 6. 2 NÉPÚJSÁG Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) arra, hogy ésszerűtlen korlátokkal óvjuk a társadalmilag hasznot hajtó befekteté­sektől és a belőlük adódó jövedelmektől társadalmunkat. Kulcsár Kálmán expozéjában hangsú­lyozta:- A most beterjesztett és a társadal­munk jelenlegi arculatához, gazdasági lehetőségeinkhez igazodó törvény mű­ködése vegyes gazdaságot tételez fel. Messzemenően elismeri az állampolgári és a vállalati vállalkozások szabadságát, a gazdasági alkotmányosság körébe tar­tozó alapjogként teremti meg az állam­polgárok, illetve szervezeteik részére a társulási jogot, leépíti a társaságok feletti államigazgatási gyámkodást, kiteljesíti a társaságokkal kapcsolatos bírói tevé­kenységet. E törvény alapján tehát igen tág tere nyílik a felelős állampolgári és vállalati cselekvésnek. Nyilvánvaló, hogy a legnehezebben az emberek tudata alakítható át. Az ideoló- gai munkában éppen ezért nagy súlyt kell helyezni annak beláttatására, hogy a részvénytársaság, a tőzsde és más tár­sasági fogalmak olyan technikák, mód­szerek, eszközök, amelyek nem kizáró­lag a kapitalista társadalmakhoz kötőd­nek, hanem társadalmi tartalmuk szerint ítélendők meg, igy céljaink elérése érde­kében is maradéktalanul felhasználha­tók. Az igazságügy-miniszter ezután arról szólt, hogy a társasági törvény egységes. Hatálya tehát kiterjed a törvényben ter­mészetes személyeknek nevezett embe­rek, illetve jogi személyeknek nevezett szervezetek, továbbá a belföldiek és kül­földiek társulásaira egyaránt. Bevezeté­sének feltételezhető hatásait elemezve hangsúlyozta:- A gazdálkodás állami szektorában 1984-1986. között jelentős változások mentek végbe. Az állami vállalatok több mint háromnegyed része önkormányzó, illetve önigazgató állami vállalattá szer­veződött át. Ezeknél a vállalatoknál az ál­lam tulajdonosi jogainak túlnyomó több­ségét átruházták a vállalati tanácsra, illet­ve a közgyűlésre vagy a küldöttgyűlésre. Ezzel jogi értelemben végbement az ál­lamigazgatás és a vállalati gazdálkodás szétválasztása. A vállalati tanácsok mű­ködését eddig is számos jogos kritika ér­te. Ezeket is figyelembe véve készülünk az állami vállalati törvény módosításával a hiányosságok kiküszöbölésére. Arról azonban nem feledkezhetünk meg, hogy az államigazgatás és a vállalati gazdálko- dáss elkülönítése nélkül vállalatok közöt­ti társasági koordináció, piaci integráció sem képzelhető el. Ezért az 1984-es vál­tozások kedvező vonásait is hangsúlyoz­ni kell. Nem lehet cél, hogy a vállalati tanács, illetve közgyűlés vagy küldöttgyűlés által irányított vállalatok külső nyomásra kam­pányszerűen valamilyen társasági for­mává alakuljanak át. Erre az állami válla­latok jelentős részénél nincsnek meg az objektív feltételek. Fel kell ismerni azonban azt is, hogy például a külkereskedelmi vállalatoknál, vagy a több gyáregységből álló nagyvál­lalatoknál az önkormányzó, illetve ön­igazgató formák nem váltak be. Ebben a körben tehát a gazdasági társaságként, különösen pedig a kft.-ként vagy a rész­vénytársaságként való működés kerül­het előtérbe, mint ahogy ezt több nagy- vállalatunk eddigi gyakorlata is igazolja. A törvényjavaslat az egységes szemlé­letre tekintettel külön szövetkezeti vagy mezőgazdasági társasági tornát nem tar­talmaz. Igyekszik azonban a lehető leg­nagyobb teret adni a szövetkezetek egy­más közötti társulásainak. Megfelelő le­hetőséget ad arra, hogy a szövetkezetek az általuk alapított társaságokban a szö­vetkezeti, illetve a mezőgazdasági sajá­tosságokat messzemenően érvényesít­sék. A vita során felmerült, hogy a föld ér­tékelésének problémái, illetve a földtulaj­donosi viszonyok magyar sajátosságai esetlegesen gátolhatják a társulásokat. A törvény a jogi akadályokat elhárítja, ami­kor lehetővé teszi, hogy a felek a társa­ságba bevitt nem pénzbeli szolgáltatást, az úgynevezett apportot a könyv szerinti értéktől eltérően értékeljék. Emellett a földtörvény módosítására megtörténtek a megfelelő előkészületek. A továbbiakban kitért arra is, hogy a magyar jogban ez ideig általában nem megfelelően rendezettek az egyes gaz­dálkodó szervezeti formák egymásba va­ló átalakulásának feltételei. Éppen meg­indultak egy átalakulási törvény elkészí­tésének munkálatai is. Ez az átalakulási törvény szabályozná a gazdasági társa­ságok egymásba való átalakulásának kérdéseit, tehát például azt, hogy hogyan lehet kft-böl részvénytársasággá, vagy részvénytársaságból kft-vé alakulni. Emlékeztetett arra, hogy a szakmai vi­ták során felmerült a kérdés: a törvény hatálya miért nem terjed ki a szövetkeze­tekre. Mint mondotta: nem feledhetjük el, hogy a szövetkezet sajátos gazdasági társaság. Nem tekinthető kizárólag tő­keegyesülésnek, hisz a sajátos szövet­kezeti elvek folytán különleges személy­egyesülési vonásai is vannak. Kívánatos ezért, hogy a szövetkezeteket a jövőben is önálló törvényben szabályozzuk, amelynek azonban összhangban kell lennie a gazdasági társaságokról szóló törvény alapelveivel. Ezt követően követően az állampolgá­rok társulási lehetőségeiről szólt. Ki­emelte, hogy az eddigiekkel ellentétben az állampolgárok korlátozás nélkül tár­sulhatnak hazai és külföldi gazdálkodó szervezetekkel. Tisztán magánszemé­lyek is létrehozhatnak jogi személyiség­gel rendelkező társasági formát, így kor­látolt felelősségű társaságot és rész­vénytársaságot is. Mód nyílik a szemé­lyes közreműködés nélkül, tisztán va­gyoni betéttel, illetve erre korlátozó fele­lősséggel társaságok alapítására, illető­leg a bennük való részvételre. Külön fel­hívta a figyelmet arra, hogy a törvényja­vaslat az állampolgárok részére is lehe­tővé teszi az egyszemélyes kft. alapítását, ez a kisipar és a magánkereskedelem számára nyújt további lehetőségeket.- A törvény ezen rendelkezéseinél ab­ból indultunk ki - hangsúlyozta -, hogy ne emeljenek adminisztratív korlátokat az állampolgári vállalkozások elé. Ezek­nek ugyanis, azon túlmenően, hogy rendkívül könnyen kijátszhatók, diszkri­minatív jellegük is van. Az állam piaci in­tervenciós lehetőségekkel kézben tudja tartani az állampolgári vállalkozásokat, ha ez szükséges; igy indokolatlan bármi­lyen külön engedély előírása a tisztán ál­lampolgárokból álló részvénytársaságok alapításához. A törvény azonban nem te­szi lehetővé a zártkörű alapítást, illetve az állami túljegyzés visszautasítását, éspe­dig pontosan annak érdekében, hogy az állam - szükség esetén - a részvények megvásárlásával a kizárólag természe­tes személyekből álló részvénytársasá­got megfelelően átalakíthassa. Végső biztosítékként - bár több oldal­A b ■ ■ rm JOVO törvénye” A társasági törvényt - amit Kul­csár Kálmán igazságügy-miniszter nevezett a jövő törvényének - a Tol­na megyei képviselők elfogadták. Igennel szavazott Kovács Sándor is.- Milyen minőségében szava­zott? - kérdezem a Dunaföldvár és Bölcske Egyesült Áfész elnökét, a megyei Mészöv elnökét.- Mindkettőben, de talán úgy mondhatnám, hogy a Tolna Megyei Fogyasztási Szövetkezetek nevé­ben, hiszen erről a témáról előzete­sen megbeszéléseket folytattunk.- Hogyan vélekedik a törvényről és arról, ahogy a szövetkezetek szerepelnek - illetve nem szerepel­nek - benne?- Elfogadhatónak tartom, ami a nehéz gazdasági helyzetből való el­mozdulást segítheti elő. A külföldi töke bevonását különösen lénye­gesnek tartom, vonzó lehet a vi­szonylagos biztonság, mert a tör­vény alacsonyabb szintű jogszabá­lyokkal nem lesz módosítható. Nem maradnak ki belőle a szövetkeze­tek, bármelyik formában bekapcso­lódhatunk. Az átalakulási lehetőség is kidolgozás alatt áll. A majdani új szövetkezeti törvény is csökkenti az anomáliákat. De tömeges átalaku­lást nem tudok elképzelni, legföl­jebb csak a mamutszövetkezetek esetében, akiknek már nem is a ke­reskedelem a fö funkciójuk.- Ön három olyan funkciót is be­tölt, ami talán egyenként is teljes embert igényelne. Mi a véleménye a főállásban való képviselőségről?- A Meszöv-elnökséggel különö­sebb gondom nincs, a parlamenti tagsággal viszont nagyon sok mun­ka jár együtt, ami ütközik az áfész- nél betöltött tisztségemmel. A dol­gozók egy része úgy érzi, hogy az elnök gyakori távolléte az oka an­nak, hogy a szövetkezetben nem megy minden a legjobban. A főállá­sú képviselőséget ennek ellenére határozottan ellenzem, erre véle­ményem szerint nem vagyunk föl­készülve. _ ról vitatottan - a törvény azt a rendelke­zést tartalmazza, hogy a kizárólag termé­szetes személyekből, mégpedig belföldi természetes személyekből álló gazdasá­gi társaság munkavállalóinak száma nem haladhatja meg az ötszáz főt. A gaz­dasági munkaközösségek esetében eb­be a létszámba a személyes munkavég­zésre kötelezett tagok is beleszámítanak. Összességében tehát az eddigi tagi, illet­ve alkalmazotti szabályok jelentő módo­sításával az állampolgári vállalkozások a jelenlegieknél jóval nagyobb lehetőséget kaptak, ám a törvény - valamennyi ren­delkezését együttesen értékelve - olyan vegyes gazdaság kibontakoztatását ala­pozza meg, amelyben a gazdaság kulcs- pozícióival egyértelműen az állam ren­delkezik. A külföldi működőtöké behozatalának serkentése érdekében a törvény jelentős mértékben megnöveli a külföldiek társu­lási lehetőségeit - hangoztatta a minisz­ter. Külön aláhúzta, hogy a törvény sze­rint a külföldiek belföldi magánszemé­lyekkel is társulhatnak, a törvényben szabályozott hat társasági forma mind­egyike nyitva áll a külföldiek előtt is. Nemcsak jogi személyiségű vállalatokat, vegyesvállalatokat hozhatnak létre, ha­nem az egyszerűbb, kisebb vállalkozá­sokban is részt vehetnek, sőt teljes egé­szében külföldiekből álló, 100 százalék­ban külföldi tulajdonban levő társaság létrehozása is lehetséges. Bejelentette, hogy előkészítés előtt áll, és még idén az Országgyűlés elé kerül a külföldi beruházások feltételeit és védel­mét meghatározó törvény, amely egysé­ges szervezetben foglalja össze a külföl­di részvételre vonatkozó pénzügyi, mun­kaügyi és egyéb szabályokat. Befejezésül a törvény előkészítésével foglalkozott Kulcsár Kálmán. A szakmai viták igen hasznosak voltak, és sokban gazdagították a törvényjavas­latot - jelentette ki. Példaként említette, hogy az észrevételek nyomán jelentősen megkönnyítették a külföldiek betársulá- sát. Figyelembe vették a különböző kis­vállalkozói érdekképviseletek igényeit is, de a fejlett ipari országokbn is ismert, zömmel fakultativ állami többletlehetősé­gekről, illetve hitelezővédelmi garanciák­ról nem mondhattak le. így például nem sérti a vállalkozás sza­badságát, ha a kft.-nél 1 millió, az rt.-nél 10 millió forint minimális alaptőke lesz kötelező. Ezek ugyanis korlátolt felelős­ségű társaságok, amelyekben a hitelező csak a társasági vagyonból elégítheti ki magát. Az egészen kispénzű vállalkozá­sok számára nyitva áll a közkereseti és betéti társaság, amelyben nincs alaptő­ke-minimum, természetesen a tagok kor­látlan vagyoni felelőssége mellett. Végül kérte az Országgyűlést, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kiegészítő és módosító indítványaival együtt - amelyeket a kormány elfogad - a javaslatot emelje törvényerőre. Ebédszünet után taps fogadta az elő­ször elnöklő Vida Miklóst, aki megkö­szönte, hogy megválasztották az Ország- gyűlés alelnökévé, köszöntötte az újon­nan megválasztott országgyűlési képvi­selőket, és eredményes munkát kívánt nekik. DR. HORVÁTH JENŐ (Budapest, 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnö­ke, a törvényjavaslat bizottsági előadója a korlátolt felelősségű társaságokról szólva elmondta, hogy az új törvény vég­re jogi és szervezeti kereteket teremt az állami nagyvállalatok, a csekély szám­ban működő állami kis- és középvállala­tok, valamint a magánvállalkozások szá­mára. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a kü­lönböző tulajdoni formákba tartozó ma­gyar és külföldi cégek korlátlan vagy kor­látolt felelősség mellett társuljanak. A tervezetet a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság nevében - a módosítá­sok figyelembevételével - elfogadásra ajánlotta. A vita SZŰRÖS MÁTYÁS, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára kapott első­ként szót a vitában. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a törvény megalko­tása szervesen illeszkedik azoknak a lé­péseknek a sorába, amelyek a reform- folymat kiteljesülését, szocialista gazda­ságunkban a piaci viszonyok fokozot­tabb érvényesülését segítik elő. Az MSZMP Központi Bizottságának gazdasági-társadalmi kibontakozási programja és a kormány stabilizációs munkaprogramja egyaránt tervbe vette a gazdasági társaságokra vonatkozó kor­szerű jogi szabályozás megteremtését. Mindezt az is időszerűvé tette, hogy egy következetes piacgazdaság megterem­tése érdekében társasági jogunk megfe­lelő megújítására van szükség. Csak eb­ben az esetben várható, hogy a társas vállalkozások kellőképpen szolgálják gazdaságpolitikai céljaink elérését. dona, az állami és szövetkezeti tulajdon meghatározó szerepe jelenti. Egyik leg­fontosabb tennivalónk ahhoz kapcsoló­dik, hogy megtaláljuk az e tulajdonfor­mákban lévő eszközök eddiginél hatéko­nyabb működtetésének módjait és for­máit. Saját tapasztalataink, de más orszá­Vezérigazgatóból miniszter Most aztán elmondhatja, aki hajlamos rá: „én már láttam előre...” Mármint azt, hogy az átszervezett Kereskedelmi Minisztérium vezetője nem marad sokáig tisztségében. Rövid átmeneti időszak után úgyis nyugdíjba vonul... és nyugdíjba is vonult. Marjai József miniszterelnök-helyettest kereskedelmi minisztert az Országgyűlés tisztségeiből fölmentette. Beck Tamást, a Budaflax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatóját, a Magyar Gazdasági Kamara elnökét ke­reskedelmi miniszterré kinevezte. Az új miniszter csak a szavazás lebonyolítása utáni szünetben érkezik az Or­szágházba. Rögtön gratulációk özönével árasztották el, miközben az újságírók is sorban álltak egy-egy villáminterjúért.- Sok vád érte az új felállásban működő Kereskedelmi Minisztériumot, hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezzel kimondva, vagy kimondatlanul a minisztert is hibáztatták. Milyen elképzelései vannak a változtatásokra? - kér­deztem Beck Tamástól.- Nem tudom, mert még nem jártam a minisztériumban, nem beszéltem az ot­tani vezetőkkel. Korai is lenne még valamiféle programbeszédet tartanom. De meggyőződésem, hogy Marjai elvtárs mindent megtett, ami emberileg lehetsé­ges és nem rajta múlott, ami nem jól sikerült.- Néhány nappal ezelőtt megjelent nyilatkozatában komoly vádakkal illette a kormányzatot mondván, hogy az nem ismeri eléggé a mikro- és reálfolyamato­kat, esetenként bohócot csinál a vállalati vezetőkből. Ön el tudja-e majd ezeket a hibákat a kormány tagjaként kerülni?- Mindenesetre meg fogom próbálni... - mondja, de ketten belekarolnak, „ki­mentik” a kíváncsiskodók köréből. Hiába méltatlankodnak a mögöttem álló új­ságírók imigyen: - De hiszen sorban állunk! ROSTÁS ILONA Egyenként számlált szavazatok Kedves Kollégák! Az étteremben már lehet kapni sört, bort, fröccsöt, de csak ebéd-, illetve vacsoraszü­netben, munka közben nem - mondta az Országgyűlés sajtóiro­dájának vezetője az előzetes sajtó- tájékoztatón az újságíróknak. A jó hírek - legalábis a sajtótudó­sító számára - ezzel ki is merültek, mivel a továbbiakban egy-két veze­tő lap munkatársain kívül csupán állóhely - az is szűkösen - jutott a sajtóorgánumok képviselőinek az ülésteremben. No, nem mintha jobban jártak volna a honatyák, sőt az Ország- gyűlés elnöke és levezető elnökei sem, hiszen az Országgyűlés ülés­termének tatarozása miatti kényel­metlenségek őket is érintik. Hosszú perceket rabolt el például az ülésszak résztvevőinek érdemi munkájából az, hogy egy-egy sza­vazásnál - kisiskolás módszerrel - egyenként kellett összeszámlálnia az Országgyűlés alelnökének a sza­vazatokat, olykor többször is egy­más után, mert a mellette, ellene és a tartózkodók száma nem egyezett a jelenlévő képviselők számával, így hangozhatott el azután az a kije­lentés, hogy „aki még jelen van és nem tette fel egyik esetben sem a kezét, azt úgy vesszük, hogy nem vett részt a szavazásban.” Ez a szavazási módszer valószí­nűleg az elmúlt években az automa­tikus képviselői igenlések idejében nem okozott különösebb problé­mát, de manapság, amikor egyes kérdésekben erőteljesen megosz­lanak a vélemények, az egy-két sza­vazat is számíthat, illetve számít is. Mindenesetre - mint hallottuk - az Országgyűlés üléstermének ta­tarozása után már lesz mód az elektronikus szavazatszámlálás­ra. fké A társasági törvény megújítására irá­nyuló tevékenységünk illeszkedik a je­lenlegi szocialista fejlődés alapvető áramlatához. Az új társasági törvény sor­sát élénk érdeklődés kiséri a külföld ré­széről is. A gazdasági stabilizációs és ki­bontakozási program meghirdetése, re­formjaink következetes továbbvitele a gazdaságban és a politikában segít a nemzetközi bizalom megőrzésében - mondotta Szűrös Mátyás, majd részlete­sen szólt a társasági törvény várható kedvező hatásairól. Külön kitért arra, hogy az új társasági törvény által kínált társulási formák tisz­tább viszonyokat teremthetnek a gazdál­kodásért viselt felelősség kérdésében is. Szűrös Mátyás külhoni tapasztalatok­ra utalva rámutatott: remélhető, hogy az új társasági törvény által lehetővé tett új típusú vállalkozások, az állami vállalatok vállalkozói magatartása hozzájárul majd hazánkban is az állami foglalkoztatáspo­litika feszültségeinek enyhítéséhez.- Szocialista társadalmunk alapját a jövőben is az alapvető termelési eszkö-' zök döntő többségének társadalmi tulaj­gok példája is azt erősíti meg, hogy van­nak olyan tevékenységek, amelyek haté­kony ellátására nem az állami nagyüze­mek alkalmasak, hanem a szövetkezeti, a különféle társult, magán- vagy személyi tulajdon nyújtotta szervezeti keretek. Ab­ból kell kiindulni, hogy különböző tulaj­donformák nem eleve elvont mérce sze­rint minősíthetők alacsonyabb vagy ma­gasabb rendűnek, hanem csak a gazda­sági hatékonyság, a fejlődőképesség alapján lehet megítélni őket. Szűrös Mátyás hangsúlyozta azt is, hogy a társasági törvény remélt hatásai­nak kibontakozására további reformlé­pésekre van szükség. Ezek között emlí­tette az értékpapírpiac megteremtését, a megkezdett bankreform második szaka­szának megvalósítását, az adórendszer további korszerűsítését, a bérreform, az árrendszer fejlesztését, a költségvetési reform kimunkálását, a társadalombizto­sítás és a szociálpolitika eszköztárának és intézményrendszerének korszerűsí­tését.- A társasági törvény elfogadása a kül­föld szemében is a reformprogram vég­rehajtása iránti elkötelezettségünk fon­tos bizonyítéka. Szándékaink komolysá­gának, ezáltal a magyar politikának a megítélése tehát a reform valóra váltásá­val fonódik össze. A reforméval, a meg­újulásával, amelynek sikere döntően tő­lünk függ, hisz a külső környezet ma eh­hez a korábbinál sokkal kedvezőbb poli­tikai feltételeket kínál. E gondolatok jegyében az MSZMP Központi Bizottsága nevében elfogadás­ra javasolta a törvénytervezetet. TÓTH ILONA (Veszprém m„ 13. vk.) a Szakszervezetek Veszprém Megyei Ta­nácsának vezető titkára abban a re­ményben ajánlotta elfogadásra a tör­vényjavaslatot, hogy a gazdálkodási for­mák bővülésével új munkahelyek terem­tődnek, s ezáltal mérséklődhetnek az egyre erőteljesebben jelentkező foglal­koztatási gondok. DR. EKE KÁROLY (Csongrád m„ 10. vk.,), a Magyar Rádió tudományos fő­munkatársa arról szólt, hogy a szocializ­must nem ettől a társasági törvény által biztosított új lehetőségektől kell félteni, sokkal inkább a pazarlástól, a kellően meg nem fizetett munka miatt kialakuló érdektelenségtől. DR. SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.) akadémikus, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem tanszékveze­tő egyetemi tanára hozzászólásában konkrét javaslatot tett az osztalékenged­ményes részvényfajta lehetőségének törvénybe iktatására. Szabó Kálmán felszólalása után - mi­vel utolsó javaslata egyben konkrét szö­vegmódosító indítvány is volt - az elnök szünetet rendelt el. A szünetben a javas­lat megvitatására ülést tartott az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága. Kulcsár Kálmán a vitában elhangzot­takra reagálva kifejtette: a vállalati tör­vényt az átalakulási törvénnyel együtt munkálhatják ki. A törvény előkészítését meggyorsítják, és várhatóan a jövő év el­ső felében a parlament elé terjesztik. Emlékeztetett arra, hogy a külföldi beru-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom