Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-31 / 260. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. október 31. ÖN KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikor kézbesít postás a Major utcában? „Évekkel ezelőtt a Major utcai lakosok képviseletében kérelemmel fordultam a postához, hogy a Cinka utcához hasonlóan a Major utcába is bejárjon a postás. - Írta levelében Dallos Ist- vánné szekszárdi olvasónk, majd így folytatta: - Akkor a megyei posta kapacitáshiányra való hivatkozással elutasította az utca kérését Nos, azóta felépült az Otthon utca, ott megoldották a kapacitásgondokat, a Major utcai 25 és a Csopak utcai 12 családnak nem lehet annyi alapvető emberi igénye, hogy postai küldeményeit otthon vegye kézhez? Hiszen ez a probléma a város egész területén régóta megoldott. Jelenleg a postai küldeményeket az 56-os úton, tehát az országút szélén elhelyezett levélládákban helyezik el, a nyugdíj-kifizetések a láda tetején történnek, miután a nyugdíjas órákig vár a postásra esőben, fagyban, hóban. Mikor szűnik meg ez az áldatlan állapot? A Szekszárdi 1. Számú Körzeti Postahivatal vezetője, Pap János az alábbiakat válaszolta: „A Csopak és a Major utcai lakosok kérésének megfelelően 1988. november 1-től e területen is bevezetjük a postai küldemények házhoz kézbesítését. A szekszárdi 1-es postahivatal a közeljövőben már tervezte bevezetni e területen is a házhoz kézbesítést: ezt most kérésre előbbre hozta. A küldemények kézbesítését az említett területen vezetnénk be. így a Major utcában 25 és a Csopak utcába 12 család részére. Meg szeretném jegyezni, hogy a közönséges táviratok kézbesítése eddig is a lakásoknál történt. A házhoz kész- besítéssel kapcsolatban az alábbiakba kérjük szíves segítségét, illetve közreműködését: sürgősen megoldandó az egységes házszámozás (a Major utcában például két házon is a 26-os házszám szerepel). Kérjük, hogy a küldemények biztonságos kézbesítése érdekében a telek bejáratánál megfelelő biztonságot nyújtó levélszekrényt szíveskedjenek felszerelni. Mennyi a viteldíj? Sersli Lászlóné dunaszentgyörgyi olvasónk már évek óta utazik Paksra autóbusszal, melynek a viteldíja 14 forint. Október 2-án is ezt tette a 17 óra 50-es járattal. A buszvezető azonban 18 forintot kért tőle útiköltséget Ő meg is jegyezte, hogy nem ennyit szokott fizetni. Mire azt a választ kapta, hogyha a busz a hatoson megy, akkor 14 forint a viteldíj. A Gemenc Volán igazgatója, Pech József válaszolt: „A panaszos reklamációja valóban jogos volt. Dunaszentgyörgyről Paksra a viteldíj 14 forint. Dolgozónk 18 forint értékű menetjegyet adott ki. Autóbusz- vezetőnk meghallgatása során ezt elismerte. Védekezésében elmondta, hogy a díjszabási táblázatot rosszul olvasta le, s így fordult elő, hogy 14 forint helyett 18 forint értékű menetjegyet adott ki. Tekintettel arra, hogy dolgozónk mindössze egy hónapja dolgozik a vállalatnál, jelen esetben a fegyelmi felelősségre vonástól eltekintettem. Azonban nyomatékosan felhívtam a figyelmét, hogy a jövőben munkáját pontosabban, figyelmesebben végezze. A történtekért a kedves utastól szíves elnézést kérek.” Ki fizesse a javítási költségeket? Farkas István gyulaji olvasónk a vízóra-aknában történő javításoknál felmerült költségekről érdeklődött szerkesztőségünkhöz írt levelében. Mint írta, az aknában a víznyomó ólomcsövet ez év szeptember 15-én ki kellett cserélni, mivel megrepedt, amiért 250 forintot fizettettek vele. Rá két hétre az ólomcső átengedte a vizet, vagyis folyott. Ennek a javításáért szintén 250 forintot fizetett. Azt szeretné tudni, hogy az aknában ha javítanak, ezek a költségek a tulajdonost, vagy pedig a vállalatot terhelik-e. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Mayer János válaszolt a levélre. „Vállalatunk kezelésébe az egyes ingatlanok vízellátását ellátó bekötővezetékek a közműhálózattól a vízmérő órát követő 10 centiméterig tartoznak. A bekötővezeték meghibásodása esetén a javítás költsége vállalatunkat terheli. Vízműkezelőnk tévesen járt el, hogy a meghibásodott vezeték javítását kifizettette, ezért fegyelmileg felelősségre vontuk. A javításra felvett munkadíj visz- szafizetésére intézkedtünk.” Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Kultúrházavató Nagyszékelyben ■MÉM (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nagyszékelyben több mint egymillió forinttal felújították a helyi kultúrházat, mely összeg egy részét megyei támogatás tette ki. Ezt avatták fel, ünnepelték meg a helybeliek a múlt hét végén. A kultúrház felújítását 1987 februárjában kezdték el. Kialakítottak egy 150 főt befogadó színpadot, mely mozivetitésre is alkalmas nagy terem. De klubfoglalkozások tartását is jól szolgálhatja. Egy helyiséget birtokba vett a tavaly ősszel újjáalakult KISZ-szervezet, egy a mindenkori kisebb összejöveteleket biztosítja, a (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet mellett működő mezőgazdasági múzeum barátainak köre az agrártörténeti emléktárgyak, gépek, eszközök gyűjtése és állaguk megóvása, kiállítása mellett fontos feladatának tekinti a tagság szakmai ismereteinek bővítését, más baráti körök munkájának megismerését, kapcsolatok fejlesztését. Ilyen céllal minden évben 1-2 napos tanulmányutat szervez más-más agrártörténeti emlékekben gazdag helyekre. Ugyanakkor a lengyeliek is vendégül látnak más baráti köröket. Ezúttal a korábban Lengyelen járt kun- szentmiklósi baráti kör meghívásának tettek eleget: a múzeumi hónap keretében kétnapos tanulmányúton voltak a Kiskunságban. Az első napon a baráti kör meglátogatta a sokoldalú melléküzemági tevékenységet végző dömsödi Dózsa Mezőgazharmadik pedig a barkácsklub birodalma lett. 1984 június 8-án a Tolna Megyei Népújságban megjelent egy pályázat, melyet a KISZ Központi Bizottsága, a HNF, a TOT, a SZÖVOSZ, az Állami Ifjúsági Bizottság Titkársága hirdetett meg lakóhelyi szabadidőtöltést segítő pályázatként. Nagyszékelyben, a HNF helyi bizottsága erre benevezett egy Házaspárok barkácsklubja programmal és 60 ezer forintot nyertek céljaik megvalósításához. A klub megalakult, több mint negyvenezer forintot szerszámvásárlásra költöttek, de a kultúrház romlott álladasági Termelőszövetkezetet. Majd a kunszentmiklósiak gazdag programmal várták a lengyelieket. A programban baráti találkozóra is sor került. Majd meglátogatták a Kiskunsági Nemzeti Park híres „Nyakvágó" csárdáját, csárdamúzeumát. Ezt követően a kunszentmiklósi helytörténeti gyűjtemény kínált sokszínű látnivalót. Maradandó élménnyel szolgált a Baksay-emlékszoba, valamint a Diószegi Balázs festőművész szülőháza és minitárlata. Érdekes látnivalót talált a csoport a nemzeti parkban lévő Selyem tanyánál, agrártörténeti műemlék jellegű épületnél, tanyamúzeumnál és kutatószállásnál. Közben tájékoztatót hallgattak meg a Kiskunság állat- és növényvilágáról. Akiskunsági szik fajtáit a helyszínen tanulmányozhatta a csoport. Lehetőséget biztosítottak, hogy a szik híres- érdekes sóvirágjából szedhessenek az érdeklődők. BAI JÓZSEF pota miatt az elektromos szerszámokat nem tudták használni. Az öttagú klubvezetés működési szabályzatot szerkesztett, mely biztosítja a szerszámok rendeltetésszerű használatát és egyben balesetmentességet is garantál. Az érdemi munkára ezután kerülhet sor. Ezt támogatja Pap Béla és Nagy Lajos, akik részt vettek a gemenci fafaragó táborban, ahol tiszta forrásból kaptak indíttatástarra, hogyan csinálják és oktassák az érdeklődőket. A barkácsklub munkaterve igen gazdag. Céljai között különböző régi szakmák felelevenítése szerepel. Erre minél több fiatalt szeretnének megnyerni, bevonni. LEHELNÉ ROZSOS JANKA Hírek innen-onnan (TUDÓSÍTÓINKTÓL) Tamásiban a helyi szakszervezeti nyugdíjas pe- dagógus-klubb megtartotta havi ösz- szejövetelét. Ezen dr. Csernák István biró, az egyesülési és társasági törvényről tartott előadást népes hallgatósága előtt. DR. KOPPÁN JÓZSEF * Vegyesbolt építését kezdte meg Kaposszekcsőn a dombóvári áfész. A 150 négyzetméter alapterületű üzlet kivitelezési költsége 3,8 millió forint, melyhez a községi tanács 1 millió forint támogatást nyújtott és ingyenes telket biztosított. A bolt átadására várhatóan a jövő év júniusában kerülhet sor. SITKÉI ZOLTÁNNÉ * A VEGYÉPSZER tamási gyárának Tyereskova szocialista brigádja a gyári KISZ-alapszervezettel közösen jól sikerült kismamatalálkozót szervezett. Az immár hagyományossá vált rendezvényen tizenhárom, gyesen lévő kismama vett részt gyermekével. Míg az anyukák beszélgettek, kicserélték tapasztalataikat, az apróságok is jól érezték magukat, akiket a vendéglátók kedves kis képeskönyvvel ajándékoztak meg. Elismerés és köszönet a rendezőknek. NÉMETHNÉ VÉGH MAGDOLNA A vízi létesítmények tervezésére vonatkozó jogosultság részletes feltételeiről szól a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 6/1988. (IX. 24.) KVM számú rendeleté, amely meghatározza, hogy mi minősül vízi létesítmény tervezésének, kimondja, hogy vízi létesítménytervezést csak tervezői, illetőleg vezető tervezői jogosultsággal rendelkező személy végezhet, azt is, hogy ilyen tervezői jogosultsággal ki rendelkezhet, a rendelet tartalmazza a szakképesítéseket, valamint a szakirányú képesítések tervezéssel kapcsolatos tartalmi minősítését. Kihangsúlyozandó, hogy magántervezési tevékenységet - a vállalati gazdasági munkaközösség tagjának kivételével - csak a Vízi Létesítmény Magántervezői Névjegyzékbe felvett magántervezők és ezek társaságai végezhetnek. A rendelet a Magyar Közlöny idei 43. számában jelent meg, és 1988. október hó 1. napján hatályba lépett. A lakásszövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter és a pénzügy- miniszter 8/1988. (IX. 29.) ÉVM-PM számú együttes rendelete, amely a szövetkezetek építési és fenntartási tevékenységének folyamatos és tervszerű előkészítése és biztonságos megvalósítása érdekében lehetőséget ad Lakásszövetkezeti Biztonsági Alap létrehozására, és arra is, hogy üdülőszövetkezet a tulajdonában álló olyan üdülőegységeket, amelyekre a tagok az időleges használat jogát nem gyakorolják, maga vagy más szerv, különösen idegenforgalmi szerv útján hasznosítsa. A művelődési miniszter a 21/1988. (IX. 29.) MM számú rendeletével az idegen nyelvtudás igazolására rendszeresített állami nyelvvizsgáról szóló korábbi jogszabályt módosítja. A módosításból kiemelendőnek tartjuk azt a rendelkezést, amely szerint akinek az anyanyelve és az állampolgársága nem magyar, magyar nyelvből is tehet vizsgát, s hogy az állami A Közép-Dunántúl legjelentősebb mesterséges vízi útja a Sió-csatorna, ami- a Balaton és a Velencei-tó vizét szállítja a Dunába az egyéb vízfolyásokkal együtt- hamarosan újabb szakaszon megújul. Szinte hihetetlen, de a vízi út teljes hossza a siófoki zsiliptől a Dunába történő torkolatig 121 kilométer hosszú. Ez a jelentőségében nem lekicsinylendő vízi út fontos szerepet tölthet be a hajózásban, a Balaton vízszintszabályozásában, és nem utolsósorban a jelentősebb árhullámok levonulásában. Ez a beruházás több ütemben zajlik jelenleg is. A mederbővítéssel párhuzamosan a IV. ötéves terv időszakában, 1977- ben sor került a siófoki zsilip átépítésére is, így a vlzátbocsátó képessége jelentősen megnőtt. Az átépítés során különböző műtárgyak, zsilipek és csatornák, közúti és vasúti hidak környéke is megújul. Az 1975-ben kezdődött munkálatok során eddig elkészült az alsó szakasz a Duna-torkolattól Kölesdig terjedő részen, illetve a felső szakasz a siófoki zsiliptől a Kapos-torkolatig. A jelenlegi munkálatok, amelyek 1986. januárban kezdődtek, a Kapos torkolatától lefelé, Si- montornya belterületén folynak. Ez a mintegy 8 kilométeres szakasz négy építési ütemben készül el és közel 190 millió forintba kerül. A meder teljes felújítása a simontornyai szakaszon 1990. december végére várható. Az e körzetben folyó munkák jelentősége nem lebecsülendő, töltésépítés, mederbiztosítás és műtárgyak, zsilipek, átereszek átépítése folyik jelenleg. Kiemelkedő feladat a közúti, illetve vasúti híd környékének a rézsűbiztosítása, ennek során betonba ágyazott kőburkolattal látják el a hídpillérek környékét, védve a partoldalt a víz és a jég kártétele ellen. A munkálatoknak azonban nemcsak köznyelvvizsgával, illetve nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűek a jogszabály mellékletében felsorolt vizsgák, valamint idegen nyelvtudást igazoló okiratok. A tervszerű devizagazdálkodásról szóló törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 38/1988. (IX. 29.) PM számú rendelete, amelyből itt - figyelemfelhívásként - csupán arra utalunk, hogy a korábbi jogszabályban írtak alapján külföldre kivitt, de ott fel nem használt összeget Magyarországra vissza kell hozni, és azzal a rendeletben előírtak szerint kell eljárni. A pénzügyminiszter 39/1988. (IX. 29.) PM számú rendelete a külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló korábbi jogszabályt módosítja, bővíti azoknak a körét, akiknek nem kell rendelkezniük a módosított rendeletben említett összegű, hivatalos eredetű külföldi fizetőeszközzel, és lehetővé teszi, hogy azok a mozgáskorlátozottak, akiknek a jogszabályban írt, kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásároljanak gépjármű-üzemanyagköltségre külföldi fizetőeszközt. Az egészségügyi dolgozók helyettesítéséről szóló korábbi rendeletet módosítja a szociális- és egészségügyi miniszter 11/1988. (IX. 29.) SZEM számú rendelete, amely megszabja, hogy a körzeti ápolónőt, a területi munkát végző védőnőt, illetőleg a házi szociális gondozónőt főállású munkaköre mellett milyen állás helyettesítésére lehet kötelezni, s hogy az ilyen helyettesítést ellátó dolgozó részére helyettesítési díjként milyen összeget kell kifizetni, rendelkezik az üzemi egészségügyi szolgálat keresőképességet elbíráló főállású orvos helyettesítési kötelezhetőségéről, és az ilyen esetben részére fizetendő díjazásról is. Az utóbb említett jogszabályok 1988. évi szeptember 30-án, illetőleg október 1 -jén léptek hatályba, és a Magyar Közlöny idei 44. számában jelentek meg. DR. DEÁK KONRÁD vetlen vízügyi vonzata van. A töltésépítéssel, megerősítésével biztosítottabbá válik a lakóterületek védelme. A földmunkák során lehetőség nyílott arra is, hogy a korábban belvizes területek feltöltésre kerüljenek. Az építkezés rendkívül rugalmas munkaszervezést igényel, és jelentős kártérítésre is sor került a területi igénybevétel miatt. Mindezek a munkálatok lehetővé teszik azonban azt is, hogy a környező termelőszövetkezetek és magánosok földterületein kiegyensúlyozottabbá váljon a mezőgazdasági munka, megszűnjenek a belvizek is. A Sió-csatorna bővítése, átépítése természetesen a kormányhatározatok és környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételével történhet, hiszen a vízszintszabályozás elsődleges célja a Balaton üdülőkörzetében a társadalmi igények kielégítése, az üdülőkörzet fejlesztése a vízgazdákodás szellemében. A Balatonból vízeresztés csak összehangoltan, a vízháztartási egyensúly figyelembevételével történhet, ezért a hajózás lebonyolítása tavasszal és részben ősszel lehetséges, évente átlagosan mintegy 100 napon át. Kisebb vízi járművek részére természetesen egész évben használható, így a vízi turizmus céljaira is számításba jöhet. A három megyét érintő vízi út munkálatait a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság irányítja és végzi a területi szakasz- mérnökségeinek bevonásával. A Sió mintegy 35 kilométeres szakasza szorul még szabályozásra, de az már a következő ötéves tervek feladata. IVANITS ISTVÁN, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatási csoportvezetője Megújul a Sió-csatorna Lengyeliek a Kiskunságban Lengyeliek egy csoportja a kunszentmiklósi múzeumnál
