Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

J Világ proletárjai, egyesüljetek f'| Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLN MEGY MA A helyi ivir\ lakás­1988. október 28. támogatások rfcIM 1 bl\ XXXVIII. évfolyam, 1 Oíft c7ám odaítéléséről lJUi oujIII ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Az utolsó negyedévben jórészt tőkés exportra varrnak Női konfekció, felsőruházat a Páva tamási üzemében A gyes után több fiatalasszony jött vissza dolgozni az üzembe A Páva Ruhagyár tamási üzemében hagyományos profilnak számit immár a női konfekció és felsőruházat, amit a bel­kereskedelem mellett a szovjet és tőkés exportra is szállítanak. A szovjet piacra készülő hálóingekből, blúzokból, kétré­szes ruhákból az első félévben 82 ezer 300-at gyártottak, aminek egy része az öt tsz melléküzemágban bérmunkában ké­szült el. A tervek szerint novemberre befejezik a teljes szocialista megrendelést, ezt kö­vetően az év hátralévő részében elsősor­ban a tőkés kooperációban varrott felső- ruházat köti le az üzem kapacitását. A féléves mérleg egyébként biztató, 165 ezer 400 darabbal, 4 százalékkal tel­jesítették túl az előirányzott mennyiséget, ami 36 millió 627 ezer forint árbevételt eredményezett. Bár az alacsony bérek miatt a korábban tapasztalt nagy fluktuá­ció megállt, a tavalyi 81 kilépő helyet idén csak 21-en váltak meg munkahelyüktől és ennél jóval többen álltak munkába, még ma is gond, hogy majd százzal több asszonyt tudnának foglalkoztatni. Hogy miért vált mára krónikussá a munkaerő- hiány? Az üzemben a termelő dolgozók átlagkeresete a legutóbbi béremelés után is 4200 forint. A Tervgazdasági Bizottság tárgyalta A Parlamentben csütörtökön Kunos Péter, a Tervgazdasági Bizottság titkára tájékoztatást adott a testület legutóbbi üléséről. A TGB megvitatta egyebek között a központi gazdaságfejlesztési programok megvalósításának helyzetét. E témáról Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnöke részletesen in­formálta az újságírókat. Elmondta, hogy a VII. ötéves tervhez kapcsolódóan hat központi gazdaságfejlesztési program van érvényben. Az állami költségvetés közvetlenül is támogatást nyújt e progra­mok megvalósítására, s a vállalatok bizo­nyos alapjuttatást, egyes esetekben ked­vezményes kamatú és futamidejű hitelt, vámpreferenciát kaphatnak, illetve élhet­nek a gyorsított leírás lehetőségével. A TGB áttekintette valamennyi prog­ram helyzetét, s javaslatokat tett a Vili. ötéves tervi elképzelések kialakítására. Kezdeményezték, hogy kezdődjék meg az elektronizálási, valamint az energiara­cionalizálási gazdaságfejlesztési köz­ponti programok kidolgozása a Vili. öt­éves terv időszakára. A Tervgazdasági Bizottság tárgyalt a támogatások leépítésének négyéves programjáról. A Pénzügyminisztérium előterjesztését immár harmadik alkalom­mal tűzték napirendre, s az elfogadott változat hamarosan a kormány, majd az Országgyűlés novemberi ülésszaka elé kerül. A napirend kapcsán nyilvánosság­ra hozták, hogy a gazdálkodó szervek­nek adott idei várható költségvetési tá­mogatások összege 215 milliárd forint, valamivel több, mint 1987-ben volt. Az idei dotációknak mintegy kéthar­mada termelési, egyharmada pedig fo­gyasztási támogatás, azonban előbbiek jó része is közvetett módon a fogyasztó­kat védi (például az agrárszféra vagy a (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly hazaérkezett Iránból Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke csütörtökön befejezte Iránban tett há­romnapos látogatását, s az általa vezetett kormányküldöttséggel, valamint a szakértők és vállalati vezetők népes cso­portjával együtt délelőtt elutazott Tehe­ránból. A magyar miniszterelnök programjá­nak utolsó állomásaként csütörtök reg­gel megbeszélést folytatott Szajed Ali Hameneivel, az Iráni Iszlám Köztársaság elnökével. Az iráni államfő hivatalában fogadta a magyar kormányfőt. Grósz Károly vendéglátójával, Mir Ho- szein Muszavi Hamenei iráni miniszterel­nökkel folytatott szívélyes légkörű és eredményes tárgyalásain megállapod­tak a két ország közötti magas szintű po­litikai érintkezés folytatásáról. Ennek je­gyében Grósz Károly hivatalos magyar- országi látogatásra hívta meg Muszavit, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A minisztertanács elnöke megerősítette a Hasemi Rafszandzsaninak, az iszlám köztársaság parlamentje elnökének szó­ló meghívást is. Az iráni politikus remé­nyét fejezte ki, hogy a nem távoli jövőben eleget tehet a meghívásnak. Megállapo­dás született arról is, hogy napirenden tartják Várkonyi Péter magyar külügymi­niszter újabb teheráni látogatását, vala­mint arról, hogy a két ország törvényho­zása között jól fejlődő kapcsolatok erősí­tése érdekében parlamenti küldöttségek látogatnak Iránba, illetve Magyarország­ra. A két miniszterelnök elhatározta, hogy a két ország kölcsönös érdekeinek meg­felelően magasabb szintre emelik a gaz­dasági együttműködést. Ezzel kapcso­latban megállapodtak abban, hogy az iráni fél előmozdítja Magyarország rész­vételét az iszlám köztársaság újjáépítése és gazdasági fejlesztési programjában, különös tekintettel azokra a területekre, (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott Tolna Megye Tanácsa Testnevelés és sportmozgalom NEB-tag választás, rendeletek, interpelláció A Tolna Megyei Tanács tegnapi, Szek- szárdon megtartott ülésén - melyen Ta­más Ádám elnök külön köszöntötte Vára- di Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát - több felszólaló is előhozta az országos botrányt kavart futballbunda ügyét. Ez csak első olvasásra tűnhet furcsának, mivel a tanácsülés első napirendi pontja sport témájú volt. És ha már fölhoztuk a bundatémát, az igazság és a teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, csiak rövi­den emlegették, úgy, hogy remélik, hoz­zánk nem ér el. A bundaügy tehát mindössze egy kis szint vitt az ülés munkájába, a lényeg sokkal komolyabb és fontosabb téma. A megyei tanács 1986-ban fogadta el Tol­na megye testnevelés- és sportmozgal­mának VII. ötéves középtávú tervét. Eb­ben megfogalmazták az iskolai testneve­lés és diáksport, a szabadidősport, a ver­senysport fejlesztésének célkitűzéseit, azt, hogy javítani kell a személyi és tárgyi feltételeket, növelni az irányítás haté­konyságát. Kuhl Mihálynak, az ifjúsági és sportosztály vezetőjének értékelése sze­rint a célkitűzések időarányosan teljesül­tek. Egyes területeken stagnálás, időkö­zönként visszaesés, másutt viszont a vártnál dinamikusabb fejlődés tapasztal­ható. Tulajdonképpen ezt erősítette meg az osztályvezető szóbeli kiegészítője is, amelyben többek között megköszönte a különböző intézmények, gazdálkodó szervezetek sportcélra nyújtott anyagi segítségét. ' A vitában elsőként felszólaló Csiszer József cikói tanár az iskolai testnevelés és a diáksport jelentőségével foglalko- (Folytatás a 2. oldalon. Szövetkezeti érdekképviselet Gyökeresen mag akarják újítani a ter­melőszövetkezeti érdekvédelmi tevé­kenységet a TOT-ban; erre nézve mind sürgetőbb az igény a gazdaságok részé­ről - erről tájékoztatta az újságírókat csü­törtökön Budapesten Eleki János, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára. Elmondotta, hogy egy nappal koráb­ban, meghívott vendégek nélkül tartott ülést a TOT elnöksége, amely egyebek között arról határozott, hogy országos ta­nácskozást hívnak össze - erre január­ban kerül sor -, amelyen elemzik az ér­dekképviselet új teendőit. Nemkülönben értékelik a termelőszövetkezeti gazdál­kodást befolyásoló külső tényezőket is. Eleki János bejelentette: az érdekkép­viselet egyfelől kamarai jellegű, másfelől szakszervezeti típusú érdekképviseletre kötelezte el magát, azaz a termelőszövet­kezetet mint vállalatot képviseli majd és ugyanakkor a tulajdonosok érdekeiért is kiáll; ugyanúgy, mint ahogy az külföldön a szövetkezeti élet gyakorlatában törté­nik. A főtitkár azt hangsúlyozta, hogy ez a magatarás nem jelent valamiféle kettős­séget, hiszen nem lehet a szó igazi értel- méban szövetkezet az, ahol nem eléggé hangsúlyos a vállalkozói jellegű és a tu­lajdonosi érdekképviselet. Olyan rend­szert akarnak megvalósítani, amely mak­ro-, illetve mikroszintű és semmiképpen sem centralizált olyan értelemben, hogy valamiféle gátja lenne az alulról jövő ja­vaslatok érvényre jutásának. A tsz-ér- dekképviselet viszont a jövőben nem foglalkozik az olyan jellegű tevékenység­gel, amelynek célja eddig az volt, hogy a központi terveket, előirányzatokat közve­títse a termelőszövetkezeti körhöz. Min­dent egybevetve: a gazdasági érdekkép­viselet a TOT keretében elsődleges sze­repet kap és igen konkrét feladatai lesz­nek. A szervezet a maga módján igyek­szik hozzájárulni a valós piaci mechaniz­mus kiépítéséhez. Ez annál is fontosabb, mert a tsz-ek sérelmesnek tartják azt, hogy áruiknak ellenértékét nem a közvet­len piaci forgalomban kapják meg, ha­nem esetenként különféle támogatási csatornákon. Márpedig ilyen körülmények között a termelői érdekeltség elsikkadhat, mint ahogy az gyakran meg is esik. Az érdek- képviseletnek olyan eszközökre van szüksége, amelyek művelik a mozgáste­ret; erőssé kell tenni a mezőgazdasági bankrendszert, ki kell építeni a hatékony önsegélyezést és az önálló vagyon- és termelésbiztositási rendszert. Termelői piacra van szükség, ahol valóban kiala­kulhat az étékesítés szabályos és meg­felelően ellenőrzött rendje. Az eddiginél részletesebben kívánnak foglalkozni a mezőgazdaság által felhasznált eszkö­zök és anyagok árának alakulásával, va­lamint minőségével és széles területen igyekeznek érvényesíteni megbízóiknak, a termelőszövetkezeteknek érdekeit. Ferenczi Lajosné a befejező műveleteket végzi Szíjártó Erika itt szerzett szakmát, idén kapta meg A szak­ma ifjú mestere kitüntetést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom