Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-27 / 257. szám
1988. október 27. NÉPÚJSÁG 5 4 Kis településeink életéből Megyénkben jelentős számban találhatók olyan kistelepülések, amelyeknek lélekszáma 500-1500 között van, vagy még ennél is kevesebb. Ezek egy része valamelyik nagyobb település társközsége. A kisközségben élő munkaképes emberek nagy számban a nagyobb településeken dolgoznak. A gyerekek is többnyire a korábbi körzetesítés miatt nem szülőfalujukban járnak iskolába. E körülmények miatt talán kevesebb nagyjelentőségű esemény zajlik náluk, ezért lapunkban ritkábban szerepelnek, pedig történjék bármily csekély dolog, az az ott élők életének része, így számukra a legfontosabb. E hiányosságot igyekszünk pótolni ezen az oldalon. írásainkkal folytatjuk az 1988. június 20-án megkezdett sorozatunkat.- » ( Kistormás Két helységnévtábla az úttest jobb és bal oldalán. Egyik irányból Kölesd, a másikból Kistormás a felirat. E két község szinte teljesen összeépült. A kettő közül Kistormás a kisebb: területre is, lélek- számban is. Lassan fogyó népessége most 460 körüli. A fogyás oka nem az elvándorlás. Kistormás egy a zömében idősek lakta települések közül. Mivel munkalehetőség helyben alig kínálkozik, a munkaképesek túlnyomó többsége a vonzáskörzetben találja meg helyét. Sokan járnak Szekszárdra, a húsipari vállalathoz, a Totév-hez, a Szekszárd-Paksi Vízitársulathoz, Paksra, az atomerőműhöz, néhányan a gyönki Mezőgéphez, vagy a varsádi tsz-hez. Amikor az általános iskolához érkeztem, ott éppen szünet volt. A gyerekek játékát a „Sorakozó!” vezényszó szakítja meg. Mint a tanitó házaspártól megtudtam, most éppen 30 alsó tagozatos gyerekük van. Körbenézek. Az iskolára és a vele egybeépült szolgálati lakásra ráférne a tatarozás, felújítás annak ellenére, hogy legutóbb a pedagógusok szervezésével és irányításával a szülők betonozták le a tanterem padlózatát, segítettek a berendezések felújításában is, és a mázolási munkákat is elvégezték. Kezdődik a tanóra. Meglepődve hallgatom a szomszéd házból bömbölő lakodalmi nótákat, ami magnóból vagy rádióból érkezik. Megjegyzem, hogy jó a hangerő. „Már szóltunk néhányszor, de hiába” - mondja a pedagógus férj. Hát igen, ezen sem ártana változtatni. Mint ahogy például a WC és vizesblokk több éve húzódó lehetetlen állapotán. Az új terveit egy budapesti építész ingyenesen elkészítette, de a kivitelezés több mint 500 ezer forintba kerülne. Ennyi pénz viszont nincs. Az elöljáróság mindent megtesz annak érdekében, hogy a hiányzó összeg minél előbb rendelkezésre álljon. Többek között azt tervezik, hogy a volt tanácsház épületét eladják, és egy olcsóbb megoldást is kerestek: kisebb épületet alakítanak ki a tervezettnél, ami egyszerűbben ugyan, de ugyanezt a célt szolgálja és oldja meg. Egyébként a település lakói, ahogy az előbbiekből már kiderült, szívesen végeznek társadalmi munkát. Értéke 1987-ben majdnem ugyanakkora volt, mint az elöljáróság már említett éves költségvetése. Az idén például az élelmiszerbolt előtti járdaszakaszt betonozták le, és most készül a Bem utcai járda mintegy 60 méteres szakasza, melynek eddig a fele használható. Ugyancsak az évre tervezték a ravatalozóépület és a hozzá vezető út kialakítását, melynek terveit a Kölesdi Községi Közös Tanács elkészítette, de a megvalósítás csak 1989-1990-re várható. A faluban élők művelődését, szórakozását szolgálandó faluházat hoztak létre az ott- lakók, melynek tevékenységét az óvoda vezetője irányítja. Ennek kialakítására 1985 óta 400 ezer forintot fordítottak. A Moziüzemi Vállalat 1987-ben átadta a faluháznak az egész felszerelést, így most heti egy alkalommal - szerdai napokon - itt vetítenek filmeket, illetve kéthetenként iskolamozit szerveznek. A filmeket a Moziüzemi Vállalat biztosítja. Rajz- és hímző-kötő szakkör is indult az elején, igaz, ez most akadozik. A fiatalság részére heti egy alkalommal videovetltés van. Ugyanitt nyílt meg a letéti könyvtár is, ahol zömében gyerekek, kisebb számban felnőttek elégíthetik ki olvasási-művelődési igényeiket. Náluk is érvényesül a társközségi művelődési rendszer sajátossága, mármint az, hogy a faluház a kölesdi művelődési ház tagintézménye, ugyanúgy az óvoda és az iskola is az ottaniak tagintézménye. Ennek a helyzetnek kétségkívüli előnyei mellett egyik hátránya az, hogy a közös kamrából a „kistestvérnek” gyakran kevesebb jut, sokszor nem is a fenntartó jó szándékának hiánya miatt. Az egészségügyi alapellátást Kölesd biztosítja. A körzeti ügyeleti ellátás kialakított rendszere miatt maga az ügyelet - főleg téli időszakban - már kevésbé jó. A falu kereskedelmi ellátását a szekszárdi áfész hivatott biztosítani. Ennek alapvetően meg is felel, de azért vannak gondok. Itt van mindjárt a gázellátás. Sokszor adódik gond, mivel a jelenlegi tárolóhely a szállító jármüvek számára megközelíthetetlen helyen van. Az elöljáróság mielőbb szeretné a problémát megoldani, ezért az évenként a településen felhasználható 200-230 ezer forintból 100 ezret erre a célra kívánnak fordítani. De az új lerakat létesítéséhez még ez is kevés, számítanak az áfész segítségére is. A korábban átadott élelmiszerbolt kulturáltabb áruellátást és vásárlási körülményeket biztosít, de az előbbi azért nem felhőtlen. A kenyeret és péksüteményeket a Szekszárdi Sütőipari Vállalat gyönki üzeme, a tejet és tejtermékeket a tejipari vállalat szállítja. A napi szállítmányok időben történő megérkezése nagymértékben függ az időjárási viszonyoktól. Mirelit húskészítményekhez és egyéb csomagolt húshoz szinte mindig hozzájuthatnak az ott élők, tőkehúshoz viszont legközelebb csak Kölesden. Egy-két évi összehasonlításban kedvezőnek mutatkozik a falu lakosságmegtartó ereje, ezt az új lakóházépítések is jelzik. Míg 1987-ben egy, az idén négy, a közeljövőben újabb három családi ház készül el. Tiszta, virágos, takaros utcák és házak. Szorgalmas, saját és közösségi érdekért A falu központjában is kevesen járnak... Szép ház, hulló falevelek tettre kész, zömében idős, nyugdíjas emberek lakják. Sok nagyobb község megirigyelhetné lebetonozott utcáiért. Úgy lett egykor lakottá, hogy a környező uradalmi birtokokról elbocsátott, elűzött családok egy helyen - Tengelic-Szőlő- hegyen - telepedtek le. Nevezetessége - melyre lakói ma is büszkék -, hogy itt található a megye első általános iskolája, amelynek épületében 1901-ben indult meg a tanítás 116 (!) tanulóval. Ma Ten- gelicre jár be a 36 (!) iskolás gyerek. A sokat látott tantermek falai között az óvoda, idősek klubja és az orvosi rendelő kapott helyet. A tanácsi kirendeltséggel szemben található a jobb időket megélt Ady Művelődési Ház, 1961 -ben teljes egészében társadalmi munkában készítették. Attól kezdve hosszú időn át ott üzemelt a mozi, ide járt a valamikori Déryné Színház társulata. Most itt van a könyvtár, ritkán lakodalmi mulatságok helyszíne. Néha rendeznek egy-egy bált, benne tartják a politikai-társadalmi rendezvényeket, közgyűléseket. A tengelici körzeti orvos heti két alkalommal - kedden és pénteken délután - 2-2 órát rendel Tengelic-Szőlőhegyen. A védőnők - szükség szerint - esetenként járnak át, elvégzik a tanácsadást is. A körzeti ápolnő itt lakik és ez nagy előny sok egészségügyi gondozásra szorulónak. Az élelmiszerboltban többnyire beszerezhetők a napi szükségleti cikkek. Sajnos, a kenyér- és péksütemény-ellátás itt sem kifogástalan. Rendszeres a szállítmányok késése. Az üzlet kinyit reggel fél 7-kor. A munkába járók és az iskolások korán kelnek, korán indulnak, de a kenyér- és péksütemény-szállítmányok gyakran érkeznek 8 óra, fél 9 tájékán. Az itt élők ritkán jutnak friss kenyérhez, kiflihez. Kifogástalan viszont a gáz- és a tápellátás. Mivel sok udvarban röfög a hízó és kodálnak a baromfiak, nagy köny- nyebbséget jelent tartóiknak, hogy ezekért nem kell Tengelicre vagy távolabbra menni. Nincs probléma a kistermelők által termesztett zöldségfélék és egyéb termények felvásárlásával. Gond viszont 2-3 év óta a tüzelőanyag-ellátás. Ottjár- tunkkor semmiféle tüzelőanyag nem volt beszerezhető. Korábban a szekszárdi áfész szállított rendszeresen, újabban azonban ez nem történik meg. Ez pedig igen nagy gondot okoz azoknak az idős, beteg embereknek, akiknek se erejük, se anyagi lehetőségük nincs máshonnan meghozatni. A falu legnagyobb munkaadója a kiegyensúlyozottan gazdálkodó Petőfi Termelőszövetkezet, amely 3500 ha területen dolgozik. A növénytermesztési és állattenyésztő alaptevékenységen kívül a paksi atomerőműnél úgynevezett takarítói ágazatuk tevékenykedik. A közlekedési viszonyok alapvetően kielégítik az igényeket. Gond elsősorban a hét végi járatokkal van, azokkal is egy év óta. Egy vasárnapi szekszárdi járatról van szó, amit átprogramoztak. Ez a járat biztosította az itt élők kórházi látogatásra való beszállítását. Sokszor - főleg tanítási napokon - zsúfoltak a járatok. Amikor az autóbusz megérkezik, az itt felszállóknak már leginkább csak állóhely jut. A kezdeti nehézségek után népszerűvé vált a lakosság körében a szervezett szemétszállítás. Ennek ékes bizonyítéka a település rendje, tisztasága. A telefonhelyzet itt sem rózsás. Három közületit és egy magánállomást tartanak nyilván. Napközben nincs is semmi gond, hiszen akármelyik készüléktulajdonos szívesen ad át üzenetet bárkinek. Munkaidőn kívül már megváltozik a helyzet. Igaz, a segélykérő telefonnal „kifelé” lehet beszélni, de más településről odaszólni már nem. Pontosabban Tabód és Tabódszerda- hely. A kistelepülések között a legkisebbek egyike: 37 házban 125-en élnek. Közigazgatási szempontból Bonyhád városhoz tartozik; a várostól 10-12 kilométerre az idegen számára kuriózumnak számító házszámtábla-feliratok: „Bonyhád külterület”. A fiatalok többsége Bonyhádon vagy Szekszárdon dolgozik. A helyben munkavállalók legnagyobb foglalkoztatója a Hőgyészi Állami Gazdaság Tabódi Kerülete. Növénytermesztést 1100 ha-on folytatnak. Emellett jelentős a szarvasmarha- és sertésállományuk. Legeltetéses tartásban 450 tejelő tehenük van. Az élelmiszerboltban a napi vásárlási igényt kielégítő áruk megtalálhatók. Az itt élők megszokták már, hogy nem mindennap kerül az asztalukra friss kenyér, mert csupán heti három alkalommal szállítják. A boltban névszerinti megrendelésre adják. Tejtermékeket heti egy napon... Szándékosan tejtermékekről esik szó, mivel tejárusításra nincs igény. Ahhoz minden család a gazdaságon keresztül jut hozzá. Az iskolás gyerekek többsége Zombá- ra, kisebb része Kisdorogra, a tabód- szerdahelyiek pedig Bonyhádra járnak iskolába. Orvosi rendelés hetenként egyszer van, Bonyhádról jár ki a körzeti orvos. Ha valaki két rendelés közötti időben váratlanul betegszik meg, az orvos a bonyhádi rendelőjében látja el. Helyben művelődési, kulturálódási lehetőség szinte egyáltalán nincs. Kulturális programokra, szórakozni mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály elsősorban Zombára vagy Bonyhádra mennek, ritkábban Szekszárdra. A Hőgyészi Állami Gazdaság épületében található egy kicsiny könyvtárhelyiség, de nem nagy forgalmat bonyolít le. Az ott élőknek egyetlen vágyuk az lenne, ha valami módon lehetőség nyílna legalább heti egy napon filmvetítésre. Szívesen végeznek társadalmi munkát, ezzel is segítve a nagyon szűkös anyagi lehetőségek híján megvalósítható kisebb fejlesztéseket, karbantartásokat. Legutóbb a régi tabódi főutcát töltötték fel, szélesítették meg, közel egy kilométeres hosszúságban, amelyhez nélkülözhetetlen segítséget kaptak a bonyhádi Pannónia Tsz-től és a Hőgyészi Állami Gazdaság Tabódi Kerületétől. A közeljövőben tervezik a temetőhöz vezető út rendbe tételét. Mi a település perspektívája? Valószínű, hogy azok akik máig itt maradtak és vállalták ezt az életformát, ezen már nem változtatnak... GEISZHAUER JÁNOS Óraközi szünet után sorakozó az iskola előtt Tabód az őszi napsütésben
