Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

1988. október 27. NÉPÚJSÁG 5 4 Kis településeink életéből Megyénkben jelentős számban találhatók olyan kistelepülések, amelyeknek lélekszáma 500-1500 között van, vagy még ennél is kevesebb. Ezek egy része valamelyik nagyobb település társközsége. A kisközségben élő munkaképes emberek nagy számban a nagyobb településeken dolgoznak. A gyerekek is többnyire a koráb­bi körzetesítés miatt nem szülőfalujukban járnak iskolába. E körülmények miatt talán kevesebb nagyjelentősé­gű esemény zajlik náluk, ezért lapunkban ritkábban szerepelnek, pedig történjék bármily csekély dolog, az az ott élők életének része, így számukra a legfontosabb. E hiányosságot igyekszünk pótolni ezen az oldalon. írá­sainkkal folytatjuk az 1988. június 20-án megkezdett sorozatunkat.- » ( Kistormás Két helységnévtábla az úttest jobb és bal oldalán. Egyik irányból Kölesd, a má­sikból Kistormás a felirat. E két község szinte teljesen összeépült. A kettő közül Kistormás a kisebb: területre is, lélek- számban is. Lassan fogyó népessége most 460 körüli. A fogyás oka nem az el­vándorlás. Kistormás egy a zömében idősek lakta települések közül. Mivel munkalehetőség helyben alig kínálkozik, a munkaképesek túlnyomó többsége a vonzáskörzetben találja meg helyét. So­kan járnak Szekszárdra, a húsipari válla­lathoz, a Totév-hez, a Szekszárd-Paksi Vízitársulathoz, Paksra, az atomerőmű­höz, néhányan a gyönki Mezőgéphez, vagy a varsádi tsz-hez. Amikor az általános iskolához érkez­tem, ott éppen szünet volt. A gyerekek já­tékát a „Sorakozó!” vezényszó szakítja meg. Mint a tanitó házaspártól megtud­tam, most éppen 30 alsó tagozatos gye­rekük van. Körbenézek. Az iskolára és a vele egybeépült szolgálati lakásra ráfér­ne a tatarozás, felújítás annak ellenére, hogy legutóbb a pedagógusok szervezé­sével és irányításával a szülők betonoz­ták le a tanterem padlózatát, segítettek a berendezések felújításában is, és a má­zolási munkákat is elvégezték. Kezdődik a tanóra. Meglepődve hall­gatom a szomszéd házból bömbölő lako­dalmi nótákat, ami magnóból vagy rádió­ból érkezik. Megjegyzem, hogy jó a hangerő. „Már szóltunk néhányszor, de hiába” - mondja a pedagógus férj. Hát igen, ezen sem ártana változtatni. Mint ahogy például a WC és vizesblokk több éve húzódó lehetetlen állapotán. Az új terveit egy budapesti építész ingyenesen elkészítette, de a kivitelezés több mint 500 ezer forintba kerülne. Ennyi pénz vi­szont nincs. Az elöljáróság mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a hiányzó összeg minél előbb rendelkezésre álljon. Többek között azt tervezik, hogy a volt ta­nácsház épületét eladják, és egy ol­csóbb megoldást is kerestek: kisebb épületet alakítanak ki a tervezettnél, ami egyszerűbben ugyan, de ugyanezt a célt szolgálja és oldja meg. Egyébként a tele­pülés lakói, ahogy az előbbiekből már ki­derült, szívesen végeznek társadalmi munkát. Értéke 1987-ben majdnem ugyanakkora volt, mint az elöljáróság már említett éves költségvetése. Az idén például az élelmiszerbolt előtti járdasza­kaszt betonozták le, és most készül a Bem utcai járda mintegy 60 méteres sza­kasza, melynek eddig a fele használható. Ugyancsak az évre tervezték a ravatalo­zóépület és a hozzá vezető út kialakítá­sát, melynek terveit a Kölesdi Községi Közös Tanács elkészítette, de a megva­lósítás csak 1989-1990-re várható. A fa­luban élők művelődését, szórakozását szolgálandó faluházat hoztak létre az ott- lakók, melynek tevékenységét az óvoda vezetője irányítja. Ennek kialakítására 1985 óta 400 ezer forintot fordítottak. A Moziüzemi Vállalat 1987-ben átadta a fa­luháznak az egész felszerelést, így most heti egy alkalommal - szerdai napokon - itt vetítenek filmeket, illetve kéthetenként iskolamozit szerveznek. A filmeket a Mo­ziüzemi Vállalat biztosítja. Rajz- és hím­ző-kötő szakkör is indult az elején, igaz, ez most akadozik. A fiatalság részére heti egy alkalommal videovetltés van. Ugyan­itt nyílt meg a letéti könyvtár is, ahol zö­mében gyerekek, kisebb számban fel­nőttek elégíthetik ki olvasási-művelődési igényeiket. Náluk is érvényesül a társ­községi művelődési rendszer sajátossá­ga, mármint az, hogy a faluház a kölesdi művelődési ház tagintézménye, ugyan­úgy az óvoda és az iskola is az ottaniak tagintézménye. Ennek a helyzetnek két­ségkívüli előnyei mellett egyik hátránya az, hogy a közös kamrából a „kistestvér­nek” gyakran kevesebb jut, sokszor nem is a fenntartó jó szándékának hiánya miatt. Az egészségügyi alapellátást Kölesd biztosítja. A körzeti ügyeleti ellátás kiala­kított rendszere miatt maga az ügyelet - főleg téli időszakban - már kevésbé jó. A falu kereskedelmi ellátását a szek­szárdi áfész hivatott biztosítani. Ennek alapvetően meg is felel, de azért vannak gondok. Itt van mindjárt a gázellátás. Sokszor adódik gond, mivel a jelenlegi tárolóhely a szállító jármüvek számára megközelíthetetlen helyen van. Az elöljá­róság mielőbb szeretné a problémát megoldani, ezért az évenként a települé­sen felhasználható 200-230 ezer forint­ból 100 ezret erre a célra kívánnak fordí­tani. De az új lerakat létesítéséhez még ez is kevés, számítanak az áfész segítségé­re is. A korábban átadott élelmiszerbolt kul­turáltabb áruellátást és vásárlási körül­ményeket biztosít, de az előbbi azért nem felhőtlen. A kenyeret és péksüteménye­ket a Szekszárdi Sütőipari Vállalat gyön­ki üzeme, a tejet és tejtermékeket a tej­ipari vállalat szállítja. A napi szállítmá­nyok időben történő megérkezése nagy­mértékben függ az időjárási viszonyok­tól. Mirelit húskészítményekhez és egyéb csomagolt húshoz szinte mindig hozzá­juthatnak az ott élők, tőkehúshoz viszont legközelebb csak Kölesden. Egy-két évi összehasonlításban ked­vezőnek mutatkozik a falu lakosságmeg­tartó ereje, ezt az új lakóházépítések is jelzik. Míg 1987-ben egy, az idén négy, a közeljövőben újabb három családi ház készül el. Tiszta, virágos, takaros utcák és házak. Szorgalmas, saját és közösségi érdekért A falu központjában is kevesen járnak... Szép ház, hulló falevelek tettre kész, zömében idős, nyugdíjas em­berek lakják. Sok nagyobb község meg­irigyelhetné lebetonozott utcáiért. Úgy lett egykor lakottá, hogy a környező ura­dalmi birtokokról elbocsátott, elűzött családok egy helyen - Tengelic-Szőlő- hegyen - telepedtek le. Nevezetessége - melyre lakói ma is büszkék -, hogy itt ta­lálható a megye első általános iskolája, amelynek épületében 1901-ben indult meg a tanítás 116 (!) tanulóval. Ma Ten- gelicre jár be a 36 (!) iskolás gyerek. A sokat látott tantermek falai között az óvo­da, idősek klubja és az orvosi rendelő ka­pott helyet. A tanácsi kirendeltséggel szemben ta­lálható a jobb időket megélt Ady Művelő­dési Ház, 1961 -ben teljes egészében tár­sadalmi munkában készítették. Attól kezdve hosszú időn át ott üzemelt a mozi, ide járt a valamikori Déryné Színház tár­sulata. Most itt van a könyvtár, ritkán la­kodalmi mulatságok helyszíne. Néha rendeznek egy-egy bált, benne tartják a politikai-társadalmi rendezvényeket, közgyűléseket. A tengelici körzeti orvos heti két alka­lommal - kedden és pénteken délután - 2-2 órát rendel Tengelic-Szőlőhegyen. A védőnők - szükség szerint - esetenként járnak át, elvégzik a tanácsadást is. A körzeti ápolnő itt lakik és ez nagy előny sok egészségügyi gondozásra szoruló­nak. Az élelmiszerboltban többnyire besze­rezhetők a napi szükségleti cikkek. Saj­nos, a kenyér- és péksütemény-ellátás itt sem kifogástalan. Rendszeres a szállít­mányok késése. Az üzlet kinyit reggel fél 7-kor. A munkába járók és az iskolások korán kelnek, korán indulnak, de a ke­nyér- és péksütemény-szállítmányok gyakran érkeznek 8 óra, fél 9 tájékán. Az itt élők ritkán jutnak friss kenyérhez, kifli­hez. Kifogástalan viszont a gáz- és a táp­ellátás. Mivel sok udvarban röfög a hízó és kodálnak a baromfiak, nagy köny- nyebbséget jelent tartóiknak, hogy eze­kért nem kell Tengelicre vagy távolabbra menni. Nincs probléma a kistermelők ál­tal termesztett zöldségfélék és egyéb ter­mények felvásárlásával. Gond viszont 2-3 év óta a tüzelőanyag-ellátás. Ottjár- tunkkor semmiféle tüzelőanyag nem volt beszerezhető. Korábban a szekszárdi áfész szállított rendszeresen, újabban azonban ez nem történik meg. Ez pedig igen nagy gondot okoz azoknak az idős, beteg embereknek, akiknek se erejük, se anyagi lehetőségük nincs máshonnan meghozatni. A falu legnagyobb munkaadója a ki­egyensúlyozottan gazdálkodó Petőfi Ter­melőszövetkezet, amely 3500 ha terüle­ten dolgozik. A növénytermesztési és ál­lattenyésztő alaptevékenységen kívül a paksi atomerőműnél úgynevezett takarí­tói ágazatuk tevékenykedik. A közlekedési viszonyok alapvetően kielégítik az igényeket. Gond elsősorban a hét végi járatokkal van, azokkal is egy év óta. Egy vasárnapi szekszárdi járatról van szó, amit átprogramoztak. Ez a járat biztosította az itt élők kórházi látogatásra való beszállítását. Sokszor - főleg tanítá­si napokon - zsúfoltak a járatok. Amikor az autóbusz megérkezik, az itt felszállók­nak már leginkább csak állóhely jut. A kezdeti nehézségek után népszerűvé vált a lakosság körében a szervezett sze­métszállítás. Ennek ékes bizonyítéka a település rendje, tisztasága. A telefonhelyzet itt sem rózsás. Három közületit és egy magánállomást tartanak nyilván. Napközben nincs is semmi gond, hiszen akármelyik készüléktulaj­donos szívesen ad át üzenetet bárkinek. Munkaidőn kívül már megváltozik a hely­zet. Igaz, a segélykérő telefonnal „kifelé” lehet beszélni, de más településről oda­szólni már nem. Pontosabban Tabód és Tabódszerda- hely. A kistelepülések között a legkiseb­bek egyike: 37 házban 125-en élnek. Közigazgatási szempontból Bonyhád vá­roshoz tartozik; a várostól 10-12 kilomé­terre az idegen számára kuriózumnak számító házszámtábla-feliratok: „Bony­hád külterület”. A fiatalok többsége Bonyhádon vagy Szekszárdon dolgozik. A helyben munkavállalók legnagyobb foglalkoztatója a Hőgyészi Állami Gazda­ság Tabódi Kerülete. Növénytermesztést 1100 ha-on folytatnak. Emellett jelentős a szarvasmarha- és sertésállományuk. Legeltetéses tartásban 450 tejelő tehe­nük van. Az élelmiszerboltban a napi vásárlási igényt kielégítő áruk megtalálhatók. Az itt élők megszokták már, hogy nem min­dennap kerül az asztalukra friss kenyér, mert csupán heti három alkalommal szállítják. A boltban névszerinti megren­delésre adják. Tejtermékeket heti egy napon... Szándékosan tejtermékekről esik szó, mivel tejárusításra nincs igény. Ahhoz minden család a gazdaságon ke­resztül jut hozzá. Az iskolás gyerekek többsége Zombá- ra, kisebb része Kisdorogra, a tabód- szerdahelyiek pedig Bonyhádra járnak iskolába. Orvosi rendelés hetenként egyszer van, Bonyhádról jár ki a körzeti orvos. Ha valaki két rendelés közötti időben várat­lanul betegszik meg, az orvos a bonyhádi rendelőjében látja el. Helyben művelődési, kulturálódási le­hetőség szinte egyáltalán nincs. Kulturá­lis programokra, szórakozni mind a fiata­lok, mind az idősebb korosztály elsősor­ban Zombára vagy Bonyhádra mennek, ritkábban Szekszárdra. A Hőgyészi Álla­mi Gazdaság épületében található egy kicsiny könyvtárhelyiség, de nem nagy forgalmat bonyolít le. Az ott élőknek egyetlen vágyuk az lenne, ha valami mó­don lehetőség nyílna legalább heti egy napon filmvetítésre. Szívesen végeznek társadalmi mun­kát, ezzel is segítve a nagyon szűkös anyagi lehetőségek híján megvalósítható kisebb fejlesztéseket, karbantartásokat. Legutóbb a régi tabódi főutcát töltötték fel, szélesítették meg, közel egy kilomé­teres hosszúságban, amelyhez nélkülöz­hetetlen segítséget kaptak a bonyhádi Pannónia Tsz-től és a Hőgyészi Állami Gazdaság Tabódi Kerületétől. A közeljö­vőben tervezik a temetőhöz vezető út rendbe tételét. Mi a település perspektívája? Valószí­nű, hogy azok akik máig itt maradtak és vállalták ezt az életformát, ezen már nem változtatnak... GEISZHAUER JÁNOS Óraközi szünet után sorakozó az iskola előtt Tabód az őszi napsütésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom