Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

/tolnáé Uegyel \I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. ummmmmmmm Eredményes háromnegyed évet zárt az MMG Tények, tervek, eredmények Az MMG Automatika Művek Szekszár­di Műszergyára a harmadik negyedévet is eredményesen zárta. Netto árbevéte­lük 492 millió forint volt. Természetesen ez termelési értékben értendő. A vállalat tavaly és tavalyelőtt is az első lett azon a listán, amelyen az ország 100 vezető nagyvállalatát rangsorolták, és a „nettó árbevétel arányos része” a viszonyítási szempont. A tavalyi 540 millió forintos bevétellel szemben idén már 650 millió forintot irá­nyoztak elő, amelynek 9 hónapra eső arányos részét (492 millió) már teljesítet­ték. Ez húszszázalékos termelésnöveke­dést jelent. Horváth Endre a vállalat igaz­gatója elmondta, hogy ezt a gépek kor­szerűsítésével, folyamatos gyártmányfej­lesztéssel érték el. A cég fő profilja a háztartási gépek kisautomatikai elemeinek, például bojle­rek hőszabályozójának gyártása. Nem­rég kezdték el egy új termék, a kazánhő- mérséklet-szabályozók gyártását, mivel ez iránt nagy a kereslet.- Ha nem figyelnénk a piac igényeire, soha nem értünk volna el ilyen nagymér­tékű fejlődést - hangsúlyozta Horváth Endre, majd a vállalat árpolitikájáról be­szélt. Az alapanyagárak emelkedését úgy kompenzálja az MMG, hogy a termé­kek előállítási költségéből farag le. Ezt a „nyírbálást” többek között automata gép­sorok beállításával tudták elérni. Az eddigi adatok azt mutatják, hogy a tőkés export a tavalyihoz képest mintegy 60 százalékkal nőtt, a szocialista orszá­gokba irányuló export pedig mindössze néhány százalékos növekedést mutat. Ahhoz, hogy a vállalat anyagellátása za­vartalan legyen, és teljesíteni tudják ex­portkötelezettségeiket, 8 százalékos szaldónövekedést kellett előirányozni, vagyis növelték az exporthányadot az importhoz képest. A vállalat bérpolitikájáról beszélve megtudtuk, hogy az automatizálásnak köszönhetően évi 15-20 ember munká­ját tudják pótolni. Ez segíti a vállalatot ab­ban, hogy kevesebb, de magasabban kvalifikált munkaerővel rendelkezzen. Ezt részben a jelenlegi dolgozók tovább­képzésével tudták elérni, másrészt új munkatársak felvételével, akik összeté­telüket tekintve leginkább jól képzett szakmunkások és nagy gyakorlattal ren­delkező mérnökök, üzemmérnökök. Ajú- lius 1-jei béremelésekből ez kitűnik, ugyanis átlagban 7,5 százalékkal emel­tek, de nagyrészt differenciáltan. A mér­nökök, osztályvezetők, művezetők 10-15 százalék béremelést kaptak, a kiemelt szakmunkások 8-10 százalékot és a szakképzetlen munkaerő 5,5-6 százalé­kot. Hogy az elvándorlást megakadályoz­zák, a jó szakmunkásoknak 50-80 forint a bruttó órabérük. Burma Normalizálódik a helyzet A jelek szerint végéhez közeledik Burmában a hat hete tartó sztrájkmozgalom: a dolgozók többsége hétfőn megjelent mun­kahelyén. Előzőleg Saw Maung katonai kormánya ultimátumot intézett az ország lakosságához. A kormány kilátásba helyezte, hogy elbocsátják és börtönbe zárják mindazokat, akik október 3-a után távol maradnak mun­kahelyüktől. Az ellenzék becslése szerint hétfőn az alkalmazot­tak mintegy 90 százaléka vette fel a munkát. Rangunban az élet kezd visszatérni a megszokott kerékvágásba - megindult a vá­rosi közlekedés és kinyitottak az üzletek. Ugyanakkor hétfőn reggel Rangunban diákok kisebb cso­portjai tüntettek a katonai kormányzás ellen, s a dolgozókat a munkabeszüntetés folytatására biztatták. A hét végén a kor­mány bejelentette, hogy törvényen kívül helyezi azokat a szer­vezeteket, amelyek tagjai kísérletet tesznek az államgépezet működésének megbénítására. Magyar-NSZK gazdasági tárgyalások Hétfőn a Kereskedelmi Minisztériumban megkezdődött a ma- gyar-NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési bizottság 10. ülésszaka Török István kereskedelmi államtitkár, illetve Otto Schlecht szövetségi gazdasági államtitkár vezetésével. Az NSZK- beli delegációban a magyar gazdasággal több évtizedes kapcso­latban álló cégek vezető tisztségviselői is helyet kaptak, köztük a Siemens, a Krupp, a Bayer és a Quelle szakemberei. A magyar tárgyaló küldöttség munkájában is számos vállalati szakértő vesz részt. A vegyesbizottsági ülés jelentőségét növeli, hogy egy héttel ezelőtt írták alá hazánk és az Európai Gazdasági Közösség kereskedelmi és együttműködési megállapodását és ennek előkészítésénél az NSZK fél számottevő támogatást nyújtott. A mostani tárgyalásokon a vendégek tájékoztatást kapnak reform­törekvéseinkről, a társasági törvény tervezetéről, és kiemelten ke­zelik a gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeit, külö­nös tekintettel újabb közös vállalatok létrehozására. Grósz Károly fogadta a Világbank első elnökhelyettesét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Moeen Ah­mad Qureshit, a Világbank első elnökhelyettesét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Pulai Miklós miniszterhelyettes, a Világbank magyarországi kormányzója. ■ ■ Ülésezik a Varsói Szerződés Katonai Tanácsa A Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erői Katonai Tanácsa Bu­dapesten tartja soron következő, 38. ülé­sét. A tanáskozára hétfőn hazánkba ér­kezett a Bolgár Néphadsereg, a Cseh­szlovák Néphadsereg, a Lengyel Nép­hadsereg, az NDK Nemzeti Néphadse­reg, a Román Szocialista Köztársaság Hadserege és a Szovjet Hadsereg kül­döttsége. A delegációkat Mórocz Lajos vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, valamint Tóth Tibor altábor­nagy, az MN vezérkari főnök első helyet­tese fogadta. A katonai küldöttségek rö­viddel megérkezésük után megkoszo­rúzták a Hősök terén a hazánk szabad­ságáért és függetlenségéért elesett Ma­gyar Hősök Emlékművét, valamint a Sza­badság téri Szovjet Hősi Emlékművet. A Katonai Tanács hétfőn délután meg­kezdte munkáját. Kárpáti Ferenc vezér- ezredes, honvédelmi miniszter az MSZMP Központi Bizottsága, a magyar kormány és a Magyar Néphadsereg ve­zetése nevében köszöntötte a Katonai Tanács ülésének résztvevőit, akik Viktor Kulikovnak, a Szovjetunió marsalljának, az Egyesített Fegyveres Erők főparancs­nokának elnökletével ültek össze. A mi­niszter beszédében emlékeztetett arra, hogy a Katonai Tanács olyan időben ülé­sezik, amikor a világpolitikában bonyolult folyamatok mennek végbe. Ezek közül a legfontosabb kérdésben, a leszerelés té­makörében a Varsói Szerződés, azon belül is elsősorban a Szovjetunió ragad­ta magához a kezdeményezést. Ezt iga­zolják a szovjet-amerikai csúcstalálko­zók, a közepes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták megsemmisítéséről kötött megállapodás, a hadászati támadófegy­verek ötven százalékos csökkentéséről folyó tárgyalások előrehaladása, vala­mint az európai haderők és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentését szolgáló tanácskozás előkészítésének eredmé­nyei. Mindezek mellett azonban - muta­tott rá Kárpáti Ferenc - azt is világo­san látni kell, hogy az enyhülési folyamat még nem vált visszafordíthatatlanná. Ezt igazolják, hogy a NATO vezető kö­rei változatlanul folytatják korábban megindított fejlesztési programjaikat, ke­resik annak lehetőségét, hogy a leszere­lésre, megsemmisítésre kerülő közepes (Folytatás a 2. oldalon.) érzetünk Emlékszem, 1968 táján, amikor a világ a párizsi campusokra, a nyugati diáklázadások ­ra tekintett, itt a kelet-európai régiónkban is felröppent egy szó: koegzisztencia. Párbe­széd egymással kibékíthetetlen ideológiák között a békés együttélés nevében? Nem fegyverletétel ez, amikor Che Guevara, Chon Bendit, Dutschke, Marcuse és Lukács György transzparens méretűvé nagyított neve zsongott a fejünkben, a marxizmus reneszánszát, az antikapitalista erők történelemformáló demonst­rációját üdvözöltük minden tüntetésben, minden zavargásban, abban is, ami nem volt több szélsőbalos terrorizmusnál? Lenin Állam és forradalmát, Marx a munka értékelméletéről, a munka „külsővé-idegenné" válásáról szóló fejtegeté­seit bújtuk, és akkoriban tanultuk meg például Jancsó filmjeiből is, hogy a saját vélt vagy valós forradalmunkhoz kapcsolható illúziókkal is leszámoljunk: hogy a hatalomátvétel, a forradalom logikája éppúgy nem nélkülözheti az erőszakot, ahogy a korábbi, vele szemben álló, feudális elemeket hordozó társadalom sem. A diákmozgalmak mintha egy lehetséges párbeszéd, egy újfajta szellemi internacionálé körvonalait is megsejtették volna velünk, egy akkor még illuzóri­kusnak hitt, de remélt közeledést, amelyhez közös világtörténelmi cél a kommu­nizmus hol elátkozott, hol egekbe emelt eszménye adott volna alapokat. Nem­egyszer a konvergencia gyanújával beárnyékolt újfajta esély volt ez, az erőszak nélküli közeledés felködlő ideológiai kontúrjaival. Kimondta vagy kimondatlanul mintha azt reméltük volna: a nálunk gazdagabb nyugat megvalósulni látszó eszményeinket lám elkívánta tőlünk. Hogyan is hi­hette volna a többségünk úgy, hogy az ugyancsak reformként deklarált akkori, 1968-cal kezdődő években a régi sztálinista alapstruktúrán újraosztott szerepek is a régiek? És el is kényelmesedtünk, hiszen sokunk életkörülményei alakultak úgy, hogy kételkedés nélkül is hinni lehetett eszményeink megfellebbezhetetlen jószándékában. S most, ébredezve újabb másfél-két évtized ideológiai, politikai és gazdasági kábulatából, hol van már a másik 1968? Ágh Attila szavaival: mer­re van előre? A válasz közös kísérletünk. A válasz egy arcunkra szabott szocialista út választása lehet csak. Amelyhez szervesen hozzátartozik, hogy méltóképpen tudjunk búcsút venni a múltunktól - ahogy a Moszkovszkije Novoszty egyik cik­kének a címével hívja fel erre a figyelmünket - hiszen ennek az „újratörténő’’ múltnak nem lehettünk valamennyien csak elszenvedői. Bármennyire is elide­genítőnek tetszik a megfogalmazás: a mai magyar társadalom és gazdaság je­lenvaló és jövőbeni történetének kísérleti terepe ma elsők között a fejekben van, a társadalmi és egyéni tudat átrendeződésének dinamikájában, a legkülönbö­zőbb érdekeket ütköztető vita társadalmi méretű elfogadásában -, hogy jogi, politikai nagykorúságunk feltételeit kimunkálhassuk, eljutva a szocialista de­mokrácia - a népuralom - hatalommegosztáson alapuló tartalmaihoz. S hogy a gazdaságban is érvényesülhessenek a szocialita piacgazdaság nem 1988-ban kimunkált elvei. Most, 1988-ban a világ, ki-ki a saját nyűgével, örömével megáldva, egy lehet­séges szocialista modell vajúdására is figyel. BÓKA RÓBERT Folyamatban a kazántermosztátok szerelése Finta József a hőszabályozókat vizsgálja

Next

/
Oldalképek
Tartalom