Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-22 / 253. szám

2 KÉPÚJSÁG 1988. október 22. Középpontban a reálbér védelme (Folytatás az 1. oldalról.) vezeti magatartást kíván. A szakszerve­zetek fő törekvése a munkanélküliség megelőzése, minimálisra csökkentése, a munkavállaló egyéni érdekeinek, s az egész tagságnak a védelme a foglalkoz­tatási biztonságot veszélyeztető hatá­sokkal szemben. Az elnökség állásfoglalása szerint mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen a Munka Törvény- könyve módosításának társadalmi vitájá­ban. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvi­vője elmondta, hogy téves az az informá­ció, amely szerint a SZOT képviselője a kormány csütörtöki ülésén a jövő évi gazdaságpolitikai változatok közül az A variánst támogatta volna. A szakszerve­zetek egyelőre sem az A, sem pedig a B változat mellett nem kötelezték el magu­kat, s a szakszervezetek vezető testületé még semmilyen formában nem foglalt ál­lást a jövő évi gazdasági tervvel kapcso­latban. November második felében kerül sor a SZOT és a kormány képviselőnek követ­kező találkozójára, ahol az előzetes meg­állapodás értelmében a fő téma a jö­vő évi népgazdasági terv lesz. Uj, független pedagógus­szakszervezet alakul A napokban egy új, független, az általános és a középfokú oktatásban dolgozó pe­dagógusok érdekeit képviselő szakszervezet létrehozását kezdeményezte több általános és kö­zépiskolai tanár és tanító. A budapesti és vidéki általános iskolákban és gimnáziumokban dolgozó pedagógusok képvi­selői közös szervezőbizottságot hoztak létre, amely kidolgozza a programtervezetet és országos mozgalommá kívánja szélesíteni a kezdeményezést. A létrehozandó autonóm szakszervezet szorgalmazni fogja az együttműködést valamennyi más szakszervezettel. Csatlakozva az ország különböző pontjain élő tanártársaik hasonló törekvéseihez, felhívást fogadtak el, amelyet eljuttat­tak a Magyar Távirati Irodához is. Egyebek között hangsúlyozzák: úgy érzik, hogyá mostani szak- szerezvezet nem képviseli hatékonyan érdekeiket, és ebben a formájában szerintük a jövőben sem válik valódi érdekképviseleti szervvé. E feladatnak egy demokratikus szerveződésű szak- szervezet felelhet csak meg. Szerveződő független szakszervezetük felvállalja majd az alsó- és középfokú oktatásban dolgozó valamennyi pedagógus érdekképviseletét. Szovjet-lengyel kormányfői tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) szovjet-lengyel megbeszélések, csak­úgy, mint a miniszterelnökök mostani ta­lálkozója, a nézetek egybeesését tanú­sítják a kétoldalú kapcsolatok legfonto­sabb kérdéseiben. E kapcsolatok - amint Rizskov hangoztatta - az utóbbi időkben minőségileg új határokhoz ér­keztek, s dinamikusan fejlődnek. A pénteki tárgyalások egyik fő témája a két ország tapasztalatcseréje volt a most zajló politikai, szociális-gazdasági és egyéb átalakulásokról. Rizskov pohárköszöntőjében megálla­pította, szilárddá vált a szovjet emberek hite saját erejükben, erőteljessé vált an­nak megértése, hogy csak mindenki ak­tív munkája révén lehet megvalósítani, a párt politikáját, és visszafordíthatatlanná tenni az átalakítást, felszámolni a pangás éveinek örökségét, emelni a nép élet- színvonalát. Pohárköszöntőjének befejező részé­ben Rizskov kiemelte Lengyelország és a többi szocialista ország aktivitását, hoz­zájárulását ahhoz, hogy földrészünk új politikai arculatot kapjon, civilizálttá és kölcsönösen előnyössé, demokratikus­sá és emberivé váljanak a nemzetközi kapcsolatok. Genscher Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet alkancellár, külügyminiszter, pénteken Párizsba érkezett, ahol Roland Dumas­vai, a francia diplomácia vezetőjével foly­tat tárgyalásokat. A két kormány novem­ber 3-án és 4-én konzultációt tart Bonn­ban, és a két külügyminiszter ezt készíti elő. Szó lesz Helmut Kohl nyugatnémet kancellár hétfőn kezdődő moszkvai láto­gatásáról is. Lakatosok versenye a PAV-os iskolában Ki minek a mestere? Ez a mottója an­nak a fiatal szakmunkások részére kiirt versenynek, amelynek az idén a Paksi Atomerőmű Vállalat Energetikai Szak­képzési Intézete ad otthont. A közcélú vil- lamosenergia-szolgáltatás 100. évfordu­lója alkalmából rendezett megméretésen az igazi versengés tegnap kezdődött meg. A verseny a gyakorlati tudás bemu­tatásával indult, és a 26 résztvevő közül, aki ebben elérte a maximális 120 pontot, az már jelentős előnnyel indulhatott az ebéd utáni elméleti feladatmegoldáson. Ez hét feladatcsoportból állt: iparági teszt, rajzismeret, számolási készség, rajzolvasás, folyamatábra-felismerés, valamint politikai felkészültség és mun­kavédelmi ismeretek. Ezek közül tegnap ötből bizonyíthatták felkészültségüket a versenyzők, akik a teszt befejezése után meglátogatták az atomerőművet, és részt vettek egy ismer­kedési esten. Ma reggel 8 órától folytatódik az elmé­leti feladatok megoldása, majd ezt követi az eredményhirdetés. A versenyen az első hat részesül juta­lomban, a három legjobb pénzjutalmat kap, a 4-6. helyezettek pedig tárgynyere­ményben részesülnek.- PP ­Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács október 20-i, csü­törtöki üléséről Marosán György, a kor­mány szóvivője pénteken a következőket nyilatkozta: A Minisztertanács az 1988. évi pénz­ügyi, gazdasági folyamatok értékelése és az 1989. évi terv feltételeinek elemzé­se mellett még több más fontos témával foglalkozott. A kormány javasolja az Or­szággyűlésnek, hogy törvényben szabá­lyozza a központi műszaki fejlesztési alappal kapcsolatos kérdéseket. A köz­ponti műszaki fejlesztési alapba való be­fizetések törvényi szintű szabályozását a jogalkotási törvényben előírt követelmé­nyek érvényesítése teszi szükségessé. A befizetési kötelezettség a vállalkozási nyereségadónál figyelembe vett adóala­nyokra terjed ki. A törvényjavaslat nem irányul új vállalati többletterhek előírásá­ra, hanem a befizetések általánossá - normatívvá, szektor-és szervezetsemle­gessé - tételét célozza. A kormány új rendeletet alkotott a ter­hességmegszakításról. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján bizonyítottnak te­kinthető, hogy a művi terhességmegsza- kitások számának csökkenése elsősor­ban a netn kívánt terhesség elleni véde­kezés kultúrájának további fejlődésétől várható. Az abortuszbizottságok az ese­tek többségében formális, bürokratikus munkát végeznek. A most elfogadott kor­mányrendelet ezért az abortuszbizott­ságok döntése helyett normatív feltéte­lekhez köti a terhességmegszakítást. Azokban az esetekben, amikor ezek a feltételek fennállnak, s a személyi igazol­vány alapján, vagy egyéb módon, doku­mentumokkal igazolhatók, a bizottságok előtti eljárás szükségtelen. A Minisztertanács tavaly december­ben fogadta el a hosszú távú egészség­megőrzési programot, és határozta meg az 1990-ig terjedő időszak legfontosabb feladatait. A feladattervben meghatáro­zott teendők többsége eltérő színvona­lon ugyan, de megvalósult, egyedül az egészségnevelés tantárgy bevezetése késik. A Minisztertanács úgy határozott, hogy az egészségvédelmi program kiter­jesztésére, nemzeti jellegének meghatá­rozására vonatkozó javaslatot az 1990-1995 közötti évekre szóló feladat- tervvel együtt 1990 tavaszáig az Or- szágygyűlés elé kell terjeszteni. A kormány elfogadta a sztrájkjog tör­vényi szabályozására vonatkozó előter­jesztést. Úgy határozott, hogy azt a társa­dalmi vita lefolytatása után a Munka Tör­vénykönyvének módosításaként a de­cemberi országgyűlés elé lehet terjesz­teni. A kormány megvitatta a Környezetvé­delmi és Vízgazdálkodási Minisztérium előterjesztését a légszennyezés csök­kentésével foglalkozó nemzetközi egyez­ménynek a nitrogén-oxid-kibocsátás korlátozásáról szóló jegyzőkönyve alá­írásáról. Úgy határozott, hogy az illetékes parlamenti bizottságok, valamint társa­dalmi és tömegszervezetek vizsgálják meg a jegyzőkönyv aláírásának feltéte­leit, és ezt követően, véleményük ismere­tében hoz a kormány döntést. A Minisztertanács a továbbiakban el­határozta, hogy létrehozza a Bős-nagy­marosi Beruházást Ellenőrző Társadalmi Bizottságot. A kormány felkérte a Szak- szervezetek Országos Tanácsát, a Ma­gyar írók Szövetségét, a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetséget, a Vásárhelyi Pál Társaságot, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsát, a Magyar Tudományos Aka­démiát, a MTESZ-t és a Környezetvédelmi Társaságot, hogy képviselőjének jelölésé­re tegyen javaslatot. A bizottságnak tagja lesz még a Győr-Sopron Megyei Tanács, a Komárom Megyei Tanács és a Pest Megyei Tanács képviselője. PANORÁMA Egy újságíró emlékeiből (V.) Sikerek? Persze ilyenek is akadtak, jóval ritkáb­ban, mint az ember szerette volna, de ez talán így van rendjén. Az ember végtére is hiú, a férfiember különösen az, tehát a férfinemhez tartozó újságíróról talán nem kell bővebben szót ejteni. A magunkfajta filmvásznon aligha arathat sikert, így az olvasóra kell, hogy számítson és a ked­ves olvasó eléggé kiszámíthatatlan. So­kakkal együtt én se tagadtam soha, hogy azért írok, mert szeretném, ha elolvasná­nak. Amit azért nem kell feltétlenül kiszol­gálásnak képzelni. Eléggé elterjedt szo­kás, hogy az ember elé odaáll valaki és közli:- Ordas elvtárs (vagy Ivánkám) én most magával íratok egy cikket! Az ilyesmi bajos. Ugyanis ez csak köz­vetett úton történik társadalmi megren­delésre, egyénire pedig másként nem, mint velem egyetértésben. Soha, senki­nek nem jut eszébe bármelyik orvosnak az általa legjobbnak vélt műtéti technikát javasolni. A kedves olvasó másként is szokott meglepetésekkel szolgálni. Fe­nyegető levelekből meglehetősen ele­gáns gyűjteményem van, ezekkel újság­író-olvasó találkozások alkalmával szíve­sen szórakoztatom a tisztelt közönséget. Van, amelyik így kezdődik: „Ordas! Maga menjen az erdőbe csaholni, oda való!” Egy másikban kilátásba helyezik, hogy úgy szétrugdalnak, mint „tik a töreket”. Van szorgos munkával újságbetűkből összeollózott levelezőlapom is, erről leg­alább tudom, hogy ki küldte. Kaptam azonban felháborodott sorokat ama vak­merőségemért, hogy valamelyik balga Tarzanfilm újrajátszásakor sehogy se voltam képes felfedezni Johny Weiss- müllerben az etikai értékek vibrálását. Pompás izmai mögött. Követelt tőlem helyreigazítást nem egy olvasó, ha igaza volt, úgy meg is kapta. Erről korábban már írtam. De olyan panaszos levél még sosem érkezett hozzám, melyben valaki felháborodott volna (egyébként nem túl sűrű) dicséretem indokolatlanságáért. Még senki nem akart helyreigazítástarra hivatkozva, hogy ő bizony sokkal pocsé­kabb ember annál, amilyenként én meg­örökítettem. A sikerek néha a legmeglepőbb pilla­natokban jönnek és ez nemcsak orszá­gos pályázatokra vonatkozik. Ilyet 29 év alatt csak kettőt nyertem, ami igazán nem sok. Szépszámú olyan munkát tudnék azonban sorolni, ami szorgos utánjárást, információk tömegét, dokumentumok át­nézését igényelte, sőt netán levéltári ku­tatást is. Majd írást, újra írást, aztán meg­jelenés után következett a néma csönd. Nemcsak kollegális részről, hiszen mint annyi más szakma képviselői, mi se va­gyunk szentek és általában igyekszünk nem közölni a másikkal elismerő vélemé­nyünket. A mindenkinél fontosabb ked­ves olvasó volt az, aki oda se figyelt. Ezzel szemben amikor valamikor, talán valamelyik április 1-jére, kitaláltam a lochnessi mintára készült csörge-tói szörnyet, napokig ömlöttek hozzám az elismerések. Sőt olyan pedagógusnőről is tudok, aki óvta tanítványait a Csörge meglátogatásától, tekintettel az ott lap­pangó szörnyre. Az egész írás lehetett tán 20 gépelt sor és pontosan annyi energiámba került, mint a lekopogása, pedig nagyon gyor­san gépelek. Minden lapban fontos, talán legfonto­sabb a gyors, pontos, lelkiismeretes és persze magyarul megírt információ, a tu­dósítás. Szakmán belül azonban a riport­ot tartjuk az újságírás tetejének. Nagy mesternőm volt e téren, mint annyiunk­nak Katona Éva, aki az Élet és Irodalomtól ment nyugdíjba és aki szemrebbenés nélkül küldött (főmunkatárs koromban is) ilyesféle leveleket: „Iván! Ez pocsék! Különbet küldjön!” A „pocsék”-nál sok­kal tömörebb, négybetűs szót használt. Amikor, több mint 25 éve, a Veszprémi Naplónál Horváth József olvasószer­kesztő publicisztika írására igyekezett rábeszélni, úgy néztem rá, mintha kés lenne a csizmaszárában. Aztán néhai Király Jenő, a zalavári termelőszövetke­zet elnöke, szabályos közvéleménykuta­tást rendezett a tsz-ben és azon kaptam magam, hogy ezt csak „közíróként” lehet megörökíteni. A folytatás eléggé különös lett, azóta már a rádióba is ontottam a publicisztikákat, de riportot egyre keve­sebbet. Persze szeretném elhitetni ma­gammal, hogy olykor-máskor még tudok, de más a hit és más a bizonyosság. Saj­nos. Hosszúra nyúlt emlékeimet hadd zár­jam egy befejezővel. Életem legnehe­zebb riportja volt, egyúttal az utolsó is, melyet szintén Veszprémben írtam. Pün- kösti Árpád - aki végzett mérnök - vala­hogy nem volt kéznél, tehát engem küld­tek el a tihanyi Földmágnességi Kutató Intézetbe. A tudósok - teljes joggal - nem rajonganak az újságírókért, hiszen több­nyire csak feltartjuk őket munkájukban. Szakmai hírnevüket pedig egy megyei lapban megjelent riportocska aligha nö­veli. Valószínűleg itt se rajongtak, de tö­kéletesen udvariasak voltak. Egy ifjú kandidátus - nagyjából a kortársam le­hetett - két teljes órát szentelt rám és be­szélt olyan fokon, mintha óvodásokkal igyekezne megértetni a ciklotronok mű­ködését. Nem sejthette, hogy engem az érettségin fizikából csak az ég és taná­rom kegyelme segített át. Megszállottként jegyzeteltem (magnót sose használok), ritka fejgörcseim leg- hevesebbikével távoztam és tökéletesen tisztában voltam azzal, hogy nem értet­tem egy szót sem. Ilyen színhelyekre nemcsak illik, ha­nem ép ész szerint kötelező is visszavinni azt, amit az ember leírt, nehogy a névalá­írásával fémjelezve jelenjen meg valami­lyen emeletes ostobaság. Egész délután vért izzadva silabizál- tam jegyzeteimet, legépeltem elmemüve­met és másnap pirulva prezentáltam Ti­hanyban. Elolvasta, aztán elolvasta másodszor is. Végül feltolta aranykeretes szemüve­gét a homlokára:- Uram! - mondta, - Ez kifogástalan! Ez volt a legnagyobb dicséret, amivel írásomat valaha is illették. Szerkesztősé­gi prémiummal sajnos nem, mert akkor már távozóban voltam Veszprémből. Eljöttem Szekszárdra... (Vége) ORDAS IVÁN BUDAPEST - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Max Streiblnek, Bajoror­szág miniszterelnökévé történt megvá­lasztása alkalmából. GYŐR - Iványi Pál, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Fővárosi Tanács elnöke pénte­ken Győr-Sopron megyébe látogatott. Győrött, a megyei pártbizottság székhá­zában Lakatos László első titkár fogadta és tájékoztatta az országrész politikai és gazdasági helyzetéről. Iványi Pál ezután a megyei pártbizottság politikai appará­tusával és a városi pártbizottságok első titkáraival találkozott, majd gazdasági ve­zetőkkel, nagyüzemi, intézményi, pártbi­zottsági titkárokkal is megbeszélést foly­tatott gazdasági helyzetünkről, az idei tervek alakulásáról és a jövő évi gazda­ságpolitikai tendenciákról. MOSZKVA - A szamarkandi területi pártbizottság ülésén Anvar Ikramovot vá­lasztották a testület első titkárává. Ikra- mov eddig az Üzbég KP KB titkáraként A Magyar Gazdasági Kamara küldött­sége (Pénzes Éva MGK mezőgazdasági tagozat osztályvezetője, dr. Szász Árpád MÉM-RSZ osztályvezetője, Schuszter József Bólyi Mg. Kombinát Agrokémia igazgatója, Keszthelyi István HAGE Agro­kémia igazgatója) dr. Iváncsics József AGLAB igazgatója vezetésével október 17-20. között látogatást tett Jugoszláviá­ban, a Jugoszláv Gazdasági Kamara és az Agrozajednica (jugoszláv műtrágya­gyártók szövetsége) meghívására, és szervezésében. A küldöttség tagjai, a meghívók 1988. júliusi magyarországi látogatását követő meghívásnak tettek eleget, szakmai és piacegyeztetö tárgyalásokat folytattak a kölcsönösen érdekelt területeken - a meglátogatott jugoszláv partnerek „Zor- ka" Sabac (Sabác) „Hip Pancsevo RO „Azotara" Pancsevo (Pancsova) vegyi dolgozott. A személyi kérdésekkel foglal­kozó ülés a szamarkandi területi pártbi­zottság eddigi első titkárát, Nazir Rad- zsabovot azért mentette fel tisztségéből, mert kompromittálta magát - hangzik a szovjet hírügynökség jelentése. PÁRIZS - New Yorkból Párizsba ér­kezett pénteken Norodom Szihanuk her­ceg, a kambodzsai ellenzéki erők legbe­folyásosabb alakja. Szihanuk néhány napot a francia fővárosban tölt, majd a jö­vő hét elején tovább utazik Londoba, ahol Margaret Thatcher brit kormányfő­vel tárgyal. BELGRAD - Belgrádban pénteken összeült a jugoszláv parlament, hogy há­romnapos tanácskozásán vitát folytas­son a gazdaság tehermentesítéséről, a vállalatok zavartalanabb gazdálkodásá­nak elősegítéséről, a bankok fizetőké­pességénekjavításáról. Első intézkedés­ként módosította a január 1 -jén életbe lé­pett keresetkorlátozási törvényt, amely a jól gazdálkodó vállalatok számára legfel­jebb 119 százalékos bér-, illetve fizetése­melést engedélyezett. gyárak „Utva” Sour - Metalske Industrije RO Promag repülőgép, mezőgazdasági, ipari szállító, tároló tartályokat, berende­zéseket gyártó és építőipari nagyvállalat, valamint Agrobanat Plandiste (Zichi-új- falu) - érdekeltek a magyarországi ag- rokemizáció terén szerzett tapasztalatok, eljárások, technológiák átvételében, kooperációs termékcserékben -, ipari, mezőgazdasági termékeket érintően egyaránt, valamint dunai kikötők kölcsö­nös használatában a szállítás területén. Vendéglátók előzetes kérésének meg­felelően a delegáció vezetője nagy szak­mai érdeklődéssel kísért előadásokat tartott az agrokemizáció magyarországi tapasztalatairól, ipari anyagok felhasz­nálása feltételeiről a mezőgazdaságban, különös tekintettel a termelékenység, hatékonyság és minőség kölcsönhatá­sokra. Kamarai küldöttség Jugoszláviában

Next

/
Oldalképek
Tartalom