Tolna Megyei Népújság, 1988. október (38. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-17 / 248. szám
1988. október 17. NÉPÚJSÁG 3 mázzá a jelöltek neveit. Ez érdemibb támpontot nyújthat a választáshoz, mint a semleges ábécé sorrend. A szavazólap e két formája döntési változatként szerepel a javaslatban. A tervezetben a szavazás eredményére vonatkozóan alternativa található:- Az egyik változat a pótválasztások számának csökkentése érdekében bevezetné már az első fordulóban a relatív többség elvét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a megválasztott képviselő, tanácstag, aki a választáson a legtöbb, de legalább az érvényes szavazatok egynegyedét megkapta.- A másik változat fenntartaná az abszolút többség elvét, mely szerint a választás első fordulójából az kerül ki győztesen, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte. A szavazás ideje és a választás eredményének megállapítása alatt a sajtó képviselői a jelenlegi szabályoktól eltérően külön engedély nélkül - jelen lehetnek a szavazóhelyiségben. A pótválasztás egyszerűsítése A kőtelező kettős jelölés bevezetése tette élővé a pótválasztás intézményét. A korábbiakhoz képest jelentősen megnövekedett a pótválasztások száma, amelyek a gyakorlatban nehézkesnek, esetenként formálisnak vagy ellentmondásosnak bizonyultak. Ajelölőgyűlések kötelező megismétlése érthető ellenérzést keltett azzal, hogy a választás napján több ezer vagy több száz szavazatot elnyert képviselő és tanácstagjelölt ismételten megmérettetett az elenyésző létszámú jelölőgyűlésen. A pótválasztásnak szervesen kell kapcsolódnia a választási folyamat egészéhez, ugyanakkor egyszerű, gyors eljárást kell lehetővé tennie. A módosítás tervezete szerint a pótválasztáson az a két személy indul, aki a választás napján a legtöbb szavazatot megkapta. Jelölőgyűlést csak akkor kell tartani, ha bármelyik okból nincs két jelölt. Ha egy jelölt van, akkor csak a hiányzó másik jelölt pótlásáról kell döntenie a jelölőgyűlésnek. Bírósági jogvédelem Társadalmunk fejlődésének jelenlegi szakaszában számos területen növekszik a bíráskodás jelentősége az alkotmányos garanciák érvényre juttatásában. A jogállamiság gondolati körében fogalmazódik meg a választásokkal kapcsolatos kifogások bírósági felülvizsgálatának szükségessége. A bírósági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a választás előkészítésével, lebonyolításával, eredményének megállapításával szemben jogorvoslattal lehesen élni, pl.:- a választói nyilvántartásba való felvétel vagy abból való kihagyás miatt- a jelöltajánlás elutasítása- a jelölögyűlés tevékenysége és döntése - a szavazás törvényes feltételeinek hiánya- a választás eredményének megállapítása ellen. A választópolgár a jogszabálysértőnek tartott intézkedés, döntés ellen először az érintett választási szervhez fordulhat (pl.: a jelölést előkészítő vagy szavazatszedő bizottsághoz). Amennyiben kifogását elutasítják, az illetékes választási elnökséghez fordulhat panaszával. A választási elnökség elutasító döntését lehet bíróság előtt megtámadni. A bíróság népi ülnökök közreműködésével, gyorsított eljárás keretében dönt, határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. A bíróság megalapozott kifogás esetén a törvénysértő intézkedést hatálytalanítja (pl. megsemmisíti a jelölőgyűlés eredményét, a választási eredményt) és intézkedik a törvényes rend helyreállításáról. Egyéb kérdések A választási törvény módosításának tervezete több, az előzőekhez képest kisebb jelentőségű kiegészítő, pontosító módosításra is javaslatot tesz. így: Különbséget tesz a választójoggal nem rendelkező és a választójog gyakorlásában akadályozottak között, növeli a választási szervek feladat- és hatáskörét, a választási eljárás időtartamát, a választásokkal kapcsolatos hirdetmények, közlemények nyilvánosságát, pontosítja a visszahívás szabályait. Társadalmi vita A választási törvény módosításának társadalmi vitáját a Hazafias Népfront szervezi 1988. október utolsó hetétől. Minden állampolgár részt vehet e fórumokon, valamennyi észrevételt, javaslatot írásba foglalnak, melynek összegzését a megyei népfrontbizottságok, végső soron az országos tanács végez el és az összegzést a törvényalkotóhoz terjeszti. A törvényjavaslat megmérettetik a társadalmi vitában, melynek eredménye határozza majd meg a módosítás tartalmát, formáját, időpontját. (MTI) A becslések szerint a tankötelezett korúak közel egynegyede ma sem fejezi be időben az általános iskolát. Egy részük később elvégzi talán. Többségük a nyolcadik osztályból tovább nem jutókkal és a középfokú iskolákból lemorzsolódókkal együtt évről évre újratermelődő létszámú, szakképzetlen munkavállalóként kopogtat a vállalatok, termelőszövetkezetek kapuján. Amíg az extenzív iparfejlesztés és -telepítés időszakában - de még a hetvenes években is - a gazdaság szinte tárt karokkal fogadta az „olcsó”, a szakképzetlen munkaerőt, addig sorsuk ma már a gyárkapun innen és túl is bizonytalanná vált. Ez azt is jelenti, hogy nemcsak gazdaságilag, de szociálisan is egy nehezen kezelhető rétegként jelennek meg a társadalomban, növelve annak egyensúlyzavarait. Ez alól Tolna megye sem kivétel. A folyamatot most gyorsítja, hogy egy demográfiai hullámhegy találkozik a viszonylag rövid idő alatt beszűkült munkaerőpiaccal megyénkben is, másrészt - mint ahogyan arra hivatkozni is lehet - a képzetlen ember elvileg sem fér bele a műszaki fejlesztést sürgető, az innováció jelszavát lobogtató, hosszú távú gazdasági elképzelésekbe. Már ha ilyen elképzelések vannak. A tanulás nemcsak igény: kényszer is Az idén a korábbi évek átlagához képest néhány százzal többen, 3864-en végezték el az általános iskolát megyénkben, nehezebb megbecsülni az évenként kimaradók, az iskolát „menet közben”, negyedik, ötödik, hatodik osztályosként elhagyók és a be nem iratkozottak számát. Ami viszont a végzettek szándékát illeti, közülük egyre kevesebben vannak azok - a korábbi 140-150 gyerekkel szemben az idén már csak 89-en -, akik egyáltalán nem szándékoztak továbbtanulni. Ez az arányában majd 98 százalékos továbbtanulási szándék nem is elsősorban a munkaerőpiaci korlátok következményeként, időnyerésként, „legyen időm eldönteni, hogy mi legyek” elv alapján erősödött meg ennyire, hanem az M. Thobani által jelzett spontán folyamatként, akit Kozma Tamás idéz tanulmányában: „Az oktatási rendszer valamennyi fokozata iránt gyorsan nő a társadalmi igény - függetlenül attól, hogy a szerzett tudás vagy az elnyert képesítés a munkaerőpiacon mennyire hasznosítható.” Elvben van is helyük a jelentkezőknek még a lassan ismét keresetté váló gimnáziumokban is, azonban a Tolna Megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tapasztalatai szerint így is elég sokan voltak olyanok, akiket vissza kellett utasítani gyenge tanulmányi eredmény, a választott szakma túltelítettsége, hiányos önismeret miatt. Az intézethez forduló 631 jelentkező közül még mindig 127 nyolcadikos maradt a középfokú intézmények kapuin kívül. A középfokú iskolákból lemorzsolódó, vagy a továbbtanulás lehetőségéig el sem jutó fiatalok számára annál értékesebbé válik bármiféle, az előrejutás lehetőségét kínáló képzési forma, és minél kevésbé képzett, annál inkább jelentkezik ez az igény szorító egzisztenciális kényszerként. Legélesebben, s már korántsem az idézett békés „társadalmi igényként” jelenik ez meg azoknál, akiknél az általános iskola elvégzése is problémát okozott, tehát akiknek a továbblépés, a jogosítványszerzés puszta reméhye is olyan sokat jelent. Szorító egzisztenciális kényszer? A becslések szerint a középfokú iskolákból lemorzsolódókkal - közel hatszáz fiatallal kiegészülve - a szakképzetlen, sőt „alulképzett” pályakezdők száma ezerre tehető, akik mindössze 250 számukra felkínált munkahely közül választhatnak. Tízről százra Tanulni kell, legalább a reményért. Létezik és többé-kevésbé feltámadóban van egy, a hatvanas években még hőskorát élő képzési forma, ami talán úgy lehetne ismerős, ha a dolgozók esti iskolájának neveznénk. De ha tizenhathúszéves „túlkoros diákoknak” nyújt segítséget az általános iskola befejezésére, akkor ifjúsági osztály a hivatalos neve. Hadd nevezzem pontatlanul, de használhatóbb, kifejezőbb nevén ifjúsági tagozatnak ezt az esti iskolát - ahogy közismertebb is. Különben is, a hivatalosságot Szekszárdon a Garay Általános Iskolában más szempontból is megcáfolta az élet. Együtt ül itt a padokban és tanulni próbál tizennégy éves gyerek és napközben dolgozó huszonéves, sőt idősebb ember is. Igaz, a többség fiatal. S hogy egy tisztesebb jövő reménye, de a hiúság és az önbecsülés is nagy úr, tanúsítják az adatok is. Négy éve még csak tizennégyen, az 1986-87-es tanévben 55- en, tavaly 84-en, az idén már 102-en jártak, illetve járnak iskolába a szekszárdi ifjúsági tagozaton. Az idén - persze szerényebb létszámmal - Hőgyészen és Faddon indul hasonló osztály, Sárszent- lőrincen a dolgozók esti iskolájához hasonló kezdeményezésről hallani, Dombóváron pedig a Molnár György Általános Iskola most a szeptemberi indulással vette át a Zrínyi Általános Iskola két ifjúsági osztálya közül a hetedikesekét. A Molnár György Általános Iskola egyébként sikeres tanulmánytervet nyújtott be pályázatként a minisztériumhoz, amelyben 40 gyerek napi négyórás tanórán kívüli foglalkoztatását tervezték meg. Elképzeléseik támogatására az elmúlt hetekben érkezett meg 300 ezer forint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól, a Foglalkoztatási Alapból, és 450 ezer forintra számítanak az Állami Ifjúsági és Sporthivataltól is. A pénzösszegeket hagyományos, nevelési célokat szolgáló „munka”-iskolájuk fejlesztésére, most elsősorban az átvett tagozat foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésére fordítják. Mindebből világosan kitetszik, lehetőségeiket felmérve vállalták át a Zrínyi-iskola osztályát tizennégy férfi pedagógusuk van, a tagozatosok osztályfőnöke Győrffy Árpád, akinek temperamentuma, kiegyensúlyozó kedélye jótékony hatású lehet a tapintatot és határozottságot egyaránt követelő, pedagógiailag igen nehéz feladatot jelentő osztályban.- Ha néhány szakmába belekóstolnak, ha önfegyelmet is feltételező önbecsülésükhöz segítséget tudunk adni, hogy korábbi kudarcaikon túllendüljenek - összegez röviden Csáky László, az iskola igazgatója - mindennek később, az életbe lépésüknél is döntő szerepe lehet. Döntő szerepe Végh János életében, aki nem először culágerkedett már becsülettel kőművesmester mellett, Orsós Margit számára, aki a dombóvári költségvetési üzem raktárában kisegítő, és korához képest szépen keres - 2900 forintot kap kézhez, László Tibor négy órában fűtő, de Szűcs Istvánnal, Dudás Pállal, Góman Józseffel - az üvegházi vállalkozókkal együtt - megismerkedhet a kertészettel, később az asztalosmunkával is, és Kovács Attila sem csak szavakban lesz olyan talpraesett, mint találkozásunkkor. Mindenesetre talán érdemes megjegyezni, hogy az idén a megyében egyedül Dombóvár vállalatainak a létszámgazdálkodása mutat biztató jeleket a jövőre nézve. A jellemző létszámcsökkentés helyett a tervek szerint 145 munkahelyet kínál, természetesen az a feltételezés, hogy egy-két év múlva is halvány reményt adhat ez a körülmény az itt végző fiatalok közül néhánynak, az ma még nem lehet több jámbor óhajnál. BÓKA RÓBERT Őrlődő malmaink Az évszázados épületeket 1984-ben felújították A 18 alkalmazott két műszakban dolgozik Az öreg hengerszékek ma is jól szolgálnak Nyolc malom működik összesen megyénkben, ma, 1988-ban. Régi malomépületet azonban falvainkat járva, szép számmal láthatunk még. Néhányat közülük felújítottak és új funkcióval láttak el, a többiek elhanyagoltan, siralmas állapotban várják a pusztulást. Sorozatunkkal ezen jeles ipartörténeti emlékeket mutatjuk be. Felhívjuk rájuk a figyelmet. Hátha még megmenthetők. Hőgyész Aki Kéty felől érkezik, könnyen megtalálja a hőgyészi malmot. Érdekes, lilás- rózsaszín falaival szinte csalogatja a régi, szép épületek iránt érdeklődőket. Karádi János, az államosítás előtti tulajdonos a Fáy-Engelmann társaságtól vásárolta meg a kisüzemet, amely egyes források szerint 1891-ben, mások úgy tudják, egy híján száz éve épült. Arra viszont pontosan emlékszik Haág József főmolnár, hogy mikor 1953-ban, édesapja után ő is ide került tanoncnak, éppen megkezdődött az egykor a drezdai Seck-cég által szállított berendezések felújítása. A két külön - búza- és rozsfeldolgozó - részt egyesítő malom szívógázmotorjai helyett például villamos meghajtásúakat szereltek be, s a technológia modernizálásával az addigi teljesítményt a háromszorosára növelték. A hat hengerpárt ma egyetlen, 55 ki- lowattos motor hajtja, s bár a gépek eléggé elhasználódtak, huszonnégy óra alatt 3,3 vagon gabonából állítanak elő jó minőségű lisztet, korpát, búzacsírát, asztali darát. CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Haág Józsefnek a fia is molnár lett KÖZÖS hadgyakorlat hazánkban A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői kiképzési tervének megfelelően a Magyar Néphadsereg alegységei, valamint a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével szombaton közös hadgyakorlat kezdődött hazánkban a Balatontól északra lévő katonai gyakorlótereken. A gyakorlatot Jurij Vodolazov altábornagy, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokának első helyettese vezeti. Magyar helyettese Annus Antal vezérőrnagy, magasabbegy- ség-parancsnok. (MTI) Véget ért a dél-alföldi közgazdász-találkozó Szolnokon Véget ért Szolnokon a négy dél-alföldi megye: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok gyakorló közgazdászainak második találkozója. A száz szakember a gazdaság korszerűsítését és a munkaerő hatékony foglalkoztatásának kérdéseit vitatta meg pénteken és szombaton. A vitában Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és Csikós Nagy Béla, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke is részt vett. Elhangzott, hogy legkésőbb a jövő év április 1-ig sor kerül a munkanélküli-segély bevezetésére. A kormány tervezi, hogy jövőre megkétszerezi, 2,4 milliárd forintra emeli a foglalkoztatáspolitikai alap ösz- szegét. Ebből nagyobb lehetőség nyílik a munkahelyteremtés fokozott és célirányos támogatására és a vállalkozások ösztönzését szolgáló újrakezdési támogatás növelésére. Bizonyítvány a közeljövőről? I.
