Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
2 TsiÉPÜJSÁG 1988. szeptember 30. A fegyveres erőket köszöntötte az ország (Folytatás az 1. oldalról.) Hazánk politikai, állami és társadalmi vezetésének nevében Straub F. Brúnó köszöntötte a megjelenteket. Mindenekelőtt azokat, akik magas fokú szakmai és politikai képzettségükkel, tehetségükkel és hivatástudatukkal, hozzáértő tevékenységükkel kiérdemelték mostani előléptetésüket, kitüntetésüket. Az Elnöki Tanács elnöke hangsúlyozta: a mai ünnep egyben alkalom arra is, hogy kegyelettel emlékezzünk meg 1848. szeptember 29-ének, a pákozdi csatának a hőseiről. Azokról, akik a túlerővel szemben sikeresen védelmezték a nép friss forradalmának vívmányait, reményt élesztve Magyarország függetlenségének kivívásához. A szülőföld szeretete és a nép álhata- tos szolgálata az az örökség, melyet 1848-49 hősei a Magyar Népköztársaság valamennyi fegyveres testületére hagytak. Minden fegyveres testületnek alapvető kötelessége, hogy ennek az örökségnek szellemében, korunk szigorú követelményeihez igazodva szolgálják hazánkat. E szolgálat feltételeiről szólva Straub F. Brúnó hangoztatta:- Tudom, nehéz szolgálat az önöké. Magyarorzság a szocialista világrend- szer nyugati határán, a Varsói Szerződés első védelmi vonalában terül el. Tehát geopolitikai és katonaföldrajzi helyzete egészen sajátos. Szövetségi kötelezettségeinkből fakadóan is erős követelmény önökkel szemben, hogy védjék határainkat, értékeinket és érdekeinket; őrizzék belső rendünket, biztosítva ezzel társadalmi fejlődésünk zavartalanságának feltételeit. Párt- és államvezetésünk, a kormányzat igen nagyra értékeli hon- védeink, határőreink, rendőrségünk és munkásőrségünk áldozatos tevékenységét. Feladataik teljesítése érdekében viszont népünk biztosítja a fegyveres testületeknek a reális szükségletekhez igazodó, és a gazdasági lehetősségeinkkel összhangban álló fejlesztését. Ez nem kis dolog gazdasági nehézségekkel, társadalmi feszültségekkel terhes napjainkban.- Szolgálatuk fontosságát és felelősségük súlyát nem csökkenti az sem, hogy a bécsi utótalálkozón előterjesztett, legőszintébb szándékainkat tükröző javaslatunk egyértelmű: egy általános haderőcsökkentési egyezmény végrehajtásában mi készek vagyunk az elsők között lenni. Ezzel együtt érdekünk a hagyományos fegyverzet leszerelése másutt is, Európában és Európán kívül egyaránt. Igaz, a világ dolgainak rendezésében nem a mi szándékunk a döntő. De ne feledkezzünk meg arról, hogy általában a magyar külpolitika kapcsolatokat teremtő gyakorlatának az eredményei is jelentkeznek a biztonságpolitika napi gyakorlatának az egész világ számára kedvező alakulásában.- Az önök munkája - a készenlét és a megújító felkészülés - szorosan összefügg a magyar társadalom mai problémáival. Társadalmunkban a fegyelmezett, értékteremtő munka, a hozzáértés, a szaktudás, a felelősségvállalás az előfeltétele annak, hogy ez a nép államát nemcsak megőrizni, hanem gazdaságát, és ezzel erejét is növelni tudja. Ezeket az előfeltételeket újra és újra meg kell teremteni az ifjúság nevelésével. Ebben közismerten fontos szerepe van a védelmi erőknek. A társadalom erejét jelentősen növeli, ha a fiatalokat úgy tudják önök fegyelemre, közösségi munkára nevelni, hogy ugyanakkor a fiatalok érezzék: vezetőik becsülik a vezetettek emberi méltóságát. Az Elnöki Tanács elnöke e gondolatok jegyében kívánt a fegyveres testületek valamennyi hivatásos tagjának, illetve társadalmi munkásának jó erőt és egészséget a haza, a dolgozó nép eredményes szolgálatához. Ezután kinevezéseket, kitüntetéseket nyújtott át. A fegyveres erők napja alkalmából, eredményes munkája elismeréseként az Elnöki Tanács vezérezredessé nevezte ki Mórocz Lajos altábornagyot; altábor- naggyá nevezte ki Bogye János rendőr vezérőrnagyot, Szórádi Zoltán vezérőrnagyot; vezérőrnaggyá nevezte ki Balogh György pénzügyőr ezredest, Bra- csok István ezredest, Himber Péter rendőr ezredest, Kerék József rendőr ezredest, Liszkai Csaba ezredest, Lugosi György ezredest, Rózsa Károly ezredest, Szűcs János rendőr ezredest és Takács Jenő rendőr ezredest. A Pákozdi csata 140. évfordulója alkalmából tegnap folytatódtak az ünnepségek megyénkben is. A megyei pártbizottság székházában Péter Szigfrid első titkár adott át kitüntetéseket A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Andrási Imre, aTolna Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője, ezüst fokozatot Kovács Péter, Aparhant Községi Közös Tanács tanácselnöke kapott Dr. Bencsik Lajos a Paks Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője 10 év után Honvédelmi Érdemrendet kapott. * A rendőrség ünnepi állománygyűlésén a BM-klubban Szekszárdon a Himnusz elhangzása után Illés László rendőr őrnagy, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság titkárságvezetője olvasta fel az ünnepi parancsot. Ezután Eigner György rendőr ezredes a Tolna Megyei Rendőr- főkapitányság vezetőjének állambiztonsági helyettese kitüntetéseket adott át. Az Elnöki Tanács elnöke Kiváló Szolgálatért Érdemrenddel tüntette ki Gahó István rendőr alezredest és Csillik Gyula rendőr őrnagyot. A Magyar Népköztársaság belügyminisztere a fegyveres erők napja alkalmából soron kívül előléptette Jelics Miklós rendőr őrnagyot rendőr alezredessé, Guzorán József rendőr őrnagyot rendőr alezredessé. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát vehette át Deák István a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója, Virág József rendőr őrnagy, Kustra József rendőr őrnagy. Ezüst fokozatot Szűcs Lajos rendőr zászlós, bronz fokozatot pedig Horváth József rendőr százados és Illés Jeromos rendőr főtörzsőrmester vehetett át. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát Szabácsy József rendőr főhadnagy, Uj- szászy József rendőr főhadnagy, Hirling János rendőr százados, Bakó Zoltán rendőr főhadnagy, Klemm Károly rendőr főhadnagy, Farkas Róbert rendőr hadnagy, Illés Zoltán rendőr hadnagy, Drá- vecz Ferenc rendőr törzs-zászlós, Barabás Attila rendőr zászlós, Varga Ferenc rendőr főtörzsőrmester, Mukli Péter rendőr főtörzsőrmester, Gyuricza István rendőr főtörzsőrmester, Ábrahám Béla rendőr főtörzsőrmester, ezüst fokozatot Kökény András rendőr főhadnagy, Pilisi Gábor rendőr hadnagy, Detkó Judit A haza védelmében rájuk háruló feladatok ellátásban, a közrend biztosításában, valamint a szolgálat teljesítésében elért kimagasló eredményeik elismeréseként az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Adrián Zsigmond rendőr vezérőrnagynak, Bencsik István vezérőrnagynak, Rédei Miklós rendőr vezérőrnagynak, Ballai István munkásőr ezredesnek, Borbarát Béla rendőr ezredesnek és Péterffy Miklós munkásőr századparancsnoknak. A Magyar Népköztársaság kardokkal díszített Csillagrendjét hatan, az Április Negyediké Érdemrendet hatan, a Vörös Csillag Érdemrendet 23-an, a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet pedig 82-en vehették át a kitüntetési ünnepségen. rendőr hadnagy, Negele Ferenc rendőr törzs-zászlós, Pillér Csaba rendőr törzs- zászlós, Deli Tibor Zoltán rendőr zászlós, Hopka Dániel rendőr zászlós, Szabó Ist- ván.rendőr főtörzsőrmester, Matus István rendőr főtörzsőrmester, Vörös Lajos rendőr törzsőrmester, Györfi Károly rendőr főtörzsőrmester, bronz fokozatot Puskás János rendőr zászlós, Ambrus Zoltán rendőr főtörzsőrmester, Műnk József rendőr főtörzsőrmester, Gaszler Sándor rendőr őrmester, Mészáros István rendőr őrmester kapott. A Magyar Népköztársaság belügyminiszterének helyettese R. Farkas Sándor rendőr alezredest dicséretben részesítette. Az ünnepség az Internacionáléval fejeződött be. * A magyar honvédsereg 1848. szeptember 29-i győzelme 140. évfordulója alkalmából a Béla király téri 1848-49-es emlékműnél tegnap 10 órakor koszorú- zási ünnepséget tartottak. A négy történelmi - Árpád-kor, Rákóczi, '48-as, és '19-es - zászlóval díszített emlékműnél Erdős László ezredes helyőrségparancsnok fogadása után az MSZMP nevében Váradi László, a megyei pártbizottság első titkára és Csáki Béla a városi pártbizottság első titkára helyezett el koszorút. Majd Tamás Ádám a Tolna Megyei Tanács elnöke, Kovács János Szek- szárd tanácselnöke, Varjas János a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Kiss Istvánná a Szekszárd városi népfrontbizottság titkára, Schattmann Csaba a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Gulyás Katalin a KISZ Szekszárd Városi Bizottságának első titkára, Erdős László ezredes a Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság parancsnoka, Szabó Géza a megyei munkásőrparancsnok és Eigner György rendőr alezredes a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének állambiztonsági helyettese helyeztek el koszorút. A kegyelet és megemlékezés virágait különböző vállalatok képviselői, valamint gimnazisták, általános iskolások és óvodások helyezték el az emlékmű talapzatánál. Az ünnepség a bajai helyőrség díszszázadának díszmenetével fejeződött be. Kitüntetésátadás a megyei pártbizottságon, rendőrségi ünnepi állománygyűlés, koszorúzás Összehívták a Legfelsőbb Tanács soron kívüli ülését A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége az ország alkotmányának 112. cikkelyével összhangban 1988. október 1-jére összehívta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának soron kívüli ülésszakát. Perfiljev sajtótájékoztatója A bel- és külpolitikai tennivalók a legjobb szándék ellenére időnként nincsenek teljes összhangban, s csupán ezzel magyarázható, hogy Eduard Sevardnad- ze külügyminiszter, aki politikai bizottsági tag is, a tervezettnél korábban tért visz- sza az ENSZ New Vork-i székhelyéről, hogy részt vegyen az SZKP KB pénteki ülésén - mondta kérdésekre válaszolva csütörtöki sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev. A szovjet külügyminisztérium tájékoztatási osztályának helyettes vezetője nem tartotta kizártnak, hogy az ülés után- a magyar gyakorlathoz hasonlóan - a testület egyik tagja sajtótájékoztatót tart. Az ülés szerinte új lépés az SZKP XIX. országos értekezletén hozott határozatok megvalósítása felé; a Karabah-problé- ma, illetve a jereváni helyzet nem lesz a plénum specifikus témája - tette hozzá a KB-ülés napirendjét firtató újságíróknak válaszolva. Sevardnadze Moszkvában Csütörtökön visszatért New Yorkból Moszkvába Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB PB tagja. Sevardnadze a tervezettnél valamivel korábban utazott el az ENSZ székhelyéről, ahol a világszervezet közgyűlésének ülésszakán részt vevő küldöttséget vezette, mivel ma ülést tart az SZKP Központi Bizottsága, szombaton pedig rendkívüli ülést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Növekszik a teho-hátralék A Dombóvári Városi Tanács ülésén elsőként a tanácsrendeletekkel szabályozott adóztatás helyzetét tárgyalta meg a testület, Nagy Jenőnének, a pénzügyi osztály vezetőjének előterjesztése alapján. A településfejlesztési hozzájárulással, valamint az életbe lépő újrendszerű házadóval foglalkozó beszámoló megállapította, hogy Dombóváron 1986-ban, a községfejlesztési hozzájárulást felváltó teho bevezetésének évében 4932 személynek, 1987-ben 5394-nek, majd az idén már 5694-nek volt fizetési kötelezettsége, míg mentességet tavaly 596- an, az idén 519-en kaptak. Hozzájárulásukat 71 -en, majd az idén 42-en mérsékeltették. A befizetett összeg különösen az elmúlt esztendőben volt jóval kevesebb az előírtnál - a várt 3,2 millióból csak 2,5 millió teljesült. A nem lakás céljára szolgáló építmények adóját, a házadó és az üdülőhelyi díjakat, díjátalányokat áttekintve a pénzügyi osztály tapasztalata szerint a befizetők fegyelem sem javult kellően. Az okok közt értelmezési problémák - és ami főként még a teho befizetésére vonatkozik - a sajtóban közzétett téves információk is szerepet játszanak. A számvizsgáló bizottság ehhez kapcsolódó jelentése szerint a teho-hátralék összege 1986 óta növekszik, ebből, valamint a hozzászólásokból arra lehet következtetni, hogy az adófizetői morál gyengülése a legérzékenyebben érintett rétegek jövedelmi viszonyait, közérzetét is kifejezi. Ezután dr. Szőke Sándornak, a városszépítő egyesület elnökének az előterjesztését vitatták meg és fogadták el. Végezetül a tanácsi szervek új ügyfél- fogadási rendjéről fogadtak el tanácsrendeletet és ismertették a dombóvári kórház október 17-től életbe lépő, megváltozott látogatási rendjét is. Ez utóbbi szerint kedden, szerdán, pénteken és szombaton 16-tól 17 óráig, vasárnap 10- től 12 óráig látogathatók majd a betegek. Viták a szakszervezeti megújulásról Létkérdés a gyökeres változtatás A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Szekszárdon tartott tegnapi ülésével újabb állomásához érkezett a szakszervezeti megújulással kapcsolatos vitasorozat. Péti Imre vezető titkár helyzetelemző értékelése után Fülöpné Szűcs Mária, a pedagógusszakszervezet megyei titkára az oktatásügyi dolgozók véleményét tolmácsolta. Az oktatásügy - néhány más ágazattal együtt - ma mélyponton van hazánkban, s ez minden bizonnyal így is lesz addig, míg az anyagi ráfordítások tekintetében a „maradék elv” érvényesül. A jelenlegi adórendszer nem teszi érdekeltté, úgyszólván bünteti a pedagógust abban az esetben, ha túlmunkát vállal. Gyökeres változásra van szükség, s az ágazat nincs meggyőződve arról, hogy a SZOT valóban erre törekszik - a megvitatásra kiadott központi anyagokból sokkal inkább „félfordulatra” lehet következtetni. Nem egyértelmű a „hatalom” és a szakszervezet viszonya, s ezzel összefüggésben kiemelte a függetlenség igényét. Morhauser Ádám, az Építők Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára szerint a két évtizede hangoztatott megújulás szólamnak bizonyult. Valós veszélynek tartotta az életkörülmények rosszabbodásának, a „megszorításoknak” általa vázolt következményeit: ez esetben az emberek nagy része elhagyja a szakszervezeti mozgalmat. - Legyen helye a szakszervezetnek a politikai intézményrendszerben - hangsúlyozta. Antal Géza, a bonyhádi cipőgyár SZB-titkára óvott attól, hogy a szakszervezet valamiféle szócsöve legyen a kormánynak. Csak érdekvédelemmel, elsősorban egyéni érdekvédelemmel foglalkozzon. Deli Sándor SZMT-titkár többek között a szakszervezeti mozgalom egységének megőrzésére hívta fel a figyelmet. Az „ellenzékiség” kívánalmára reagálva elmondta, hogy nem fogad el egy általánosan megogalmazott ellenzéki funkciót. A lényeges kérdésekben legyen saját álláspontja a szakszervezetnek, s ha eltérnek a vélemények, a viták és az ésszerű kompromisszumok vezessenek a megoldáshoz. Wolf György, a tolnai selyemgyár SZB-titkára a bér-adó és árreform egységes kezelését tartotta szükségesnek. Kritikusan nyilatkozott az üdültetésekről - ez a gond számos felvetésben elhangzott -, elsősorban azok drágaságát bírálta. Mazzag Pál, a SZOT szervezési osztályának meghívott munkatársa olyan dilemmának nevezte az üdülteltést, mellyel nem tud mit kezdeni a szakszervezet. Péti Imre rövid összefoglaló útán javaslatot tett a SZOT-nak küldendő anyag tartalmára, melyet a SZMT egyhangúlag elfogadott. Az MNB megszünteti a dinárbankjegyek forintárfolyamát A Magyar Nemzeti Bank október 4-étöl megszünteti a jugoszláv dinárbankjegy forintárfolyamának jegyzését, ettől az időponttól kezdve a magyarországi valutabeváltó és -kiszolgáltató helyek dinárbankjegyet nem vesznek és nem adnak el. Az MNB továbbra is jegyzi a dinárcsekk forintárfolyamát. A Jugoszláviába utazó magyar állampolgárok utazásaikhoz dinárcsekket, illetve konvertibilis valutát vásárolhatnak. A pénzintézetek október 4-től dinárbankjegyben nem fogadnak el befizetéseket a deviza- és az utazási számlákra, illetve e számlákról nem teljesítenek dinárbankjegy-felvételt. A valutáért értékesítő boltokban is megszűnik a dinár bankjegyért történő vásárlás. Október 4-e után a Jugoszláviába kivitt dinárcsekkek, illetve konvertibilis valuta átváltásából származó dinárbankjegyeket Magyarországon a valutaátváltó helyek csak azoktól a magyar állampolgároktól váltják vissza, aki valutakiviteli engedéllyel rendelkeznek. Az MNB szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a dinárbankjegyek visz- szaváltásánál számolni kell bizonyos árfolyam- veszteséggel. A devizarendelkezések szerint személyenként 2 ezer forint értékű jugoszláv dinárbankjegy- gyel is rendelkezhetnek a magyar állampolgárok, amit továbbra is kivihetnek külön engedély nélkül. Az így Jugoszláviába bevitt összeg azonban - a jugoszláv devizarendelkezések szerint - nem haladhatja meg a tárgyévi első beutazás alkalmával a 80 ezer, a további beutazások alkalmával az 50 ezer jugoszláv dinárt. Mint ismeretes, október 1 -jétől a Jugoszláviába utazó magyar állampolgároknak a határátlépéshez már nem kell rendelkezniük legalább 3 ezer forint összegű hivatalos eredetű külföldi fizetőeszközzel. Amennyiben a végső úticél nem Jugoszlávia, hanem más konvertibilis elszámolású ország, úgy változatlanul szükséges az említett minimális összegű külföldi fizetőeszköz. A csak Jugoszláviába utazók számára megszűnik az az előírás, hogy a közlekedési költségkeretük terhére (menetjegy és üzemanyagkeret) menetjegyet, illetve külföldi fizetőeszközt csak abban az esetben vásárolhatnak, ha a turista valutaellátmányból legalább 3 ezer forintot vesznek igénybe. A közlekedési költségkeret igénybevételét a menetjegy-, illetve a valutakiszolgáltató helyek a valutalapon bejegyzik. Koszorúzás az emlékműnél
