Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-14 / 220. szám

Világ proletárja^ egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Fiatalok 1988. szeptember 14. SZERDA XXXVIII. évfolyam, (4. oldal) 220. szám ÁRA: 1,80 Ft Fehérneműk Bonyhádról Regensburgba Egy műszakban ­korszerűbb körülmények között A Tolna Megyei Ruhaipari Szövet­kezet bonyhádi részlegénél az idén felújították a műhelyeket, különböző átszervezéseket hajtottak végre, egy új üzemcsarnokot is berendeztek, így lehetővé vált, hogy az eddigi két műszakos termelésről egy műszakra térjenek át. Termékeik nagy része exportra kerül, a Triumph cég regensburgi és heibachi részlegébe. Az éves terv­nek megfelelően eddig 110 ezer tri­kót és 640 ezer Sloggi női alsót szál­lítottak. Ezenkívül pizsamákat, há­lóingeket, strand- és szabadidőru­hákat. Szovjet megrendelésre pedig 50 ezer lányka és bébiruhát valamint 12 ezer hálóinget küldtek az első fél­évben. Fotó: GOTTVALD K. A korszerű kisüzem kétszáz - többségében asszony és lány - dolgozónak ad munkát Cseppentő Mariann hálóingeket csomagol Orosz Adél és Dimén Ildikó egy új, nagy teljesítményű Meyer vasalógép mellett Grósz Károly fogadta az iráni parlamenti delegáció vezetőjét Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke kedden az Országházban fogadta Mohammad Szadeg Halhali hodzsato- leszlámot, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnö­két. A megbeszélésen jelen volt Korom Mihály, az Alkotmányjogi Tanács elnöke. Korom Mihály a nap folyamán ugyan­csak megbeszélést folytatott a Moham­mad Szadeg Halhali hodzsatoleszlám vezette iráni parlamenti küldöttséggel. Az iráni politikus részletes ismertetést adott országa belpolitikai helyzetéről, s külön kitért az iráni-iraki konfliktusra. Kérte Magyarország támogatását is, hogy a nemzetközi fórumokon - minde­nekelőtt az ENSZ-ben - segítse elő a Biz­tonsági Tanács 598-as, az iraki-iráni háború befejezésére felszólító határoza­tának megvalósítását, amely megítélésük szerint a tartós békét hivatott szolgálni. Utalt arra, hogy a genfi tárgyalásokat minden bizonnyal New Yorkban folytat­ják majd, s ezek eredményes befejezése tartós békét biztosíthat a térségben. Nagyra értékelte az országaink közötti kapcsolatokat, s ezen belül is a parla­mentek közötti együttműködést. Hang­súlyozta, hogy politikai, gazdasági, tudo­mányos, kulturális, valamint más terüle­teken tovább bővülhetnek a már eddig is meglévő kapcsolataink. A tárgyaláson Korom Mihály - a vendégek kérésére - részletes tájékoztatást adott az Or­szággyűlés munkájáról, választási rend­szerünkről s belpolitikai helyzetünkről. A delegációt kedden fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter és Berecz Frigyes ipari miniszter. A küldöttség programjain részt vett Keyvan Imani, az Iráni Iszlám Köztársa­ság budapesti nagykövete. Carlucci az amerikai-kínai kapcsolatokról- Az amerikai katonai technológia át­adása Kínának „nagymértékben erősí­tette a két ország közötti katonai kapcso­latokat, amelyek szerves részei az általá­nos kapcsolatoknak stratégiai téren” - jelentette ki Frank Carlucci amerikai vé­delmi miniszter kedden, az NBC televí­ziós hálózatnak adott nyilatkozatában. Carlucci, aki most tért vissza Washing­tonba a Kínai Népköztársaságban tett lá­togatásáról, elmondotta: egyebek között megállapodás született arról, hogy amerikai technológiát adnak át a kínai légierő harci repülőgépei számára, s átadnak egyes radartechnológiai beren­dezéseket és torpedógyártási technoló­giát is. Pekingi megbeszélésein más katonai technológiák átadásáról is volt szó. A miniszter elégedetten nyilatkozott tárgyalásairól, hangoztatva, hogy azok jelentősen előmozdították a két ország viszonyának fejlődését és különösen a fegyveres erők közötti kapcsolatokat. El­mondotta, hogy szó volt a kínai fegyver- exportról, különösen az Iránnak teljesített fegyvereladásokról és „megnyugtató vá­laszokat” kapott tárgyalópartnereitől ar­ról, hogy Peking nem szállít „selyemher­nyó” típusú rakétákat Teheránnak. Was­hingtonban korábban azt mondották, hogy Irán ilyen rakétákat állított hadrend­be a Perzsa-öböl térségében állomásozó amerikai hadiflotta ellen. A jemeni külügyminiszter Budapesten Dr. Várkonyi Péter külügyminiszer kedden megbeszélést folytatott Abdel-Aziz ed- Dalival, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának tagjával, külügyminiszterrel, aki átutazóban rövid látogatást tett Budapesten. A megbeszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsolatok helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit, s a ■közel-keleti térség legutóbbi fejleményeit. Minden eddiginél több termés Tolna megye búzatermelésének 1988. évi tapasztalatai „Kertészkedj, művelődj, barátkozz” A kertbarátok I. országos borversenyén 357 bor indul Tolna megye 64 714 hektáron termelt kalászost az 1988-as évben, amelyből az őszi árpa 9194 hektárt, az őszi búza 55 520 hektárt tett ki. A termesztés szempontjátte- kintve rendkívüli időjárási körülmények nem befolyásolták a hozamok alakulását. Túlnyomórészt átlagos időjárási körülmé­nyek között, a szokásosnál kevesebb csa­padék mellett érték el a megye gazdaságai a hektáronkénti 6294 kilogrammos ter­mésátlagot, amely minden eddigi ered­ményt felülmúlt. A termelést megalapozó időszakban (szeptember, október) a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, ez azonban nem jelentett különösebb gondot. A talaj­előkészítés és a vetés zavartalanul folyt, a búza kelése azonban többnyire lassú volt Az őszi állapotminősítések szerint a megye őszi búza területének 42,1 százaléka gyen­ge minősítést kapott. A novemberi jelentős mennyiségű csapadék hatására a kelés befejeződött, a vetések elfogadható álla­potban mentek a télbe. A tavasz kezdete csapadékos volt, a bú­za - az egyébként kissé túlméretezett tő­szám mellett - jól bokrosodott. Az április és május viszont csapadékban szegény volt, a 30 éves átlagnál 70 milliméterrel kevesebb eső hullott a termés mennyiségét alapve­tően meghatározó időszakban. Azonban az üzemek - valószínűleg az elmúlt év ked­vezőtlen tapasztalatainak hatására - na­gyobb gondot fordítottak az agrotechniká­ra, és a búza ezt a kedvezőtlen, csapadék­hiányos időszakot jól vészelte át. Júniusban szeszélyes területi eloszlás­ban - Dombóvár 23,4 milliméter Szekszárd 94 milliméter - megérkezett a várt csapa­dék, amely még jelentős segítséget adott a termésképzéshez. Az őszi árpa aratása június közepén kez­dődött, majd folyamatosan következett a búza betakarítása is. Az időjárás az aratást nem akadályozta, igy jó ütemben haladva sikerült a minden eddiginél nagyobb ter­mést betakarítani. A korábbi évekhez ha­sonlóan az aratást befejező üzemek felsza­baduló kombájnkapacitásukkal készsége­sen álltak azon üzemek rendelkezésére, akik igényelték a segítségnyújtást. * A termesztett fajták száma 20 volt, amelyből a hazai fajták 13-mal képviseltet­ték magukat. A nagyüzemi búzaterület 69 százalékán hazai fajtákat termesztettek az üzemek. A legnagyobb területen a GK Öt­halom fajta szerepelt, 12 fajta ért el a me­gyei termésátlag feletti eredményt. A megyében 9 üzemben termett hektá­ronként 7 tonna feletti búza. -d­Ötévenként rendezik meg országos kiállításukat a kertbarátok, öt évenként mutatják be termékeiket az OMÉK-en, s minden jel arra mutat, hogy a kertbarátok országos borversenyére is ötesztendőn­ként sor kerül hazánkban. Mint isme­retes: szeptember 22-23-24-én a Szek­szárdi Szüreti Napokhoz kapcsolódva elsőként az országban megyeszékhe­lyünkön kerül sor a kertbarátok I. orszá­gos borversenyére. Erről tartottak teg­nap sajtótájékoztatót Szekszárdon, a ré­gi megyeháza borozójában. A vendégeket Varjas János a HNF Tol­na Megyei Bizottságának titkára üdvö­zölte, majd Gyúró Ferenc a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetségé­nek elnöke szólt a hazai kertbarátmozga­lom jelentőségéről. Tötbek között arról, hogy a szekszárdi rendezvény is alkal­mat ad arra, hogy a kertbarátmozgalom hármas jelszava értelmében - „kertész­kedj, művelődj, barátkozz” - találkozza­nak, s bemutathassák mindazokat a mi­nőségi boraikat a kistermelők, amelyek­nek az utóbbi időben igen nagy tekinté­lye van, s amelyek iránt jelentősen meg­nőtt az igény. Az Aliscavin Borászati kö­zös Vállalat igazgatója Módos Ernő, aki a verseny szervezőbizottságának az elnö­ke ismertette a verseny célját. Mindenek­előtt szólt arról, hogy a magyar szőlőkul­túra több mint 50 százaléka a kisterme­lők kezelésében van. Ez önmagában is elegendő annak a bizonyítására, hogy milyen jelentőséggel bír a jövő szem­pontjából a szőlő- és a bortermelés fej­lesztési irányának befolyásolása. A bor­versenyen a bírálattal, a díjak, az érmek odaítélésével, szakszerű véleménnyel orientálni kívánják a kistermelőket, még­pedig a jövőt meghatározó minőségi ter­melés irányába. A borversenyre egyébként 357 bor ér­kezett, ebből 231 a fehérbor és 126 a vö­rösbor. Tolna megyéből 43 bormintával neveztek a kistermelők. A mintakiválasztást meghívásos ala­pon végezte a szervezőbizottság, mely­nek mércéje a szőlő- és borkultúra fej­lettsége, területi nagysága volt. A bírálat előre közölt szabályok és rend szerint történik, a verseny szabályzatát előre kiadták. Négy bizottságban 28 szakem­ber bírál majd, akiknek a munkáját 5 fős csúcszsűri koordinálja. A versenyen 20 pontos bírálati rendszerben arany-, ezüst-, bronzérem díjazással értékelnek. A versenyen különdíjak is átadásra ke­rülnek, melyeket állami, társadalmi szer­vek, vállalatok ajánlottak fel. Az előzsűri egyébként már ezen a hé­ten megkezdi a munkáját, külön választ­ják az édes, félédes, száraz, aszú és cse­megeborokat. A szüreti napok idején Szekszárdon a Panoráma mozi előtti té­ren megnyílik a borudvar, ahol emblémá­val ellátott, díszes kehelyből kóstolhatják a legjobb nagy- és kistermelők borait az érdeklődők. Mint ismeretes a rendez­vénysorozat keretében nyújtják át a Ho- noratio „Alisca” Urna Vini díjat is, - a nép­táncfesztiválon, a Prométheus park sza­badtéri színpadán. A kertbarátok I. országos borverse­nyének zárórendezvényére szeptember 24-én, déletőtt tíz órakor kerül sor Szek­szárdon, a Művészetek Házában, ahol a szakmai tanácskozást követően értéke­lik a borversenyt, majd átadják a legjob­baknak kijáró díjakat. dvm

Next

/
Oldalképek
Tartalom