Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

1988. szeptember 10. Képújság 3 A törvénytervezetek társadalmi vitái Tolna megyében Immár negyven éve, hogy az ENSZ egyetemes nyilatkozatban deklarálta az emberi jogokat, amiket a szocialista or­szágok - köztünk hazánk is - elfogadtak és alkotmányaikban elismerték e nem­zetközi dokumentumokban rögzített sza­badságjogokat, bár a fejlett polgári álla­mokhoz képest kisebb jelentőséget tulaj­donítottak e jogok gyakorlati érvényre juttatásának. Ma ebből a helyzetből jelent kilépést az, hogy az Országgyűlés - várhatóan még az idén - törvényt alkot az egyesülé­si és gyülekezési jogról. A Hazafias Nép­front szervezésében a törvénytervezete­ket - amelyek alkotmányunk megszüle­tése óta először foglalkoznak részlete­sen a két fontos állampolgári szabadság- jog feltételeinek, érvényesítésük garan­ciáinak szabályozásával - minden eddi­ginél szélesebb körű társadalmi vitára bocsátották. A nyilvános vitákon bárki, minden különösebb meghívás nélkül részt vehet. A törvénytervezetek részletes szöve­gét lapunk augusztus 27-i és 28-i szá­mában közöltük, de a HNF-bizottságo- kon is hozzájuthatnak az érdeklődök a sokszorosított szöveghez. A társadalmi viták szeptemberben zaj­lanak. Az elsőt csütörtökön már megtar­tották a szekszárdi, illetve paksi HNF városi bizottságokon. A napokban meg­történt a szakértő vitavezetők felkészíté­se és elkészült a társadalmi viták ütem­terve is, melyet két részletben, most és a jövő héten közlünk. Dunaföldvár A tanácsházán 12-én 14 órakor szak- szervezeti bizottsági tagoknak, a párt­székházban 13-án 14 órakor KISZ-bi- zottsági tagoknak, a tanácsházán 13-án 14 órakor tanácsi dolgozóknak, az álta­lános iskolában 14-én 14.30-kor a peda­gógusoknak és a középiskolai diákok­nak, a tanácsházán 15-én 14 órakor nagyközségi vb-tagoknak. Paks A PAV-üdülőbén 10-én 7.30-kor a munkásőröknek, a HNF-székházban 12- én 16 órakor a közművelődésben dolgo­zóknak. Szekszárd A HNF városi bizottságán 12-én 8-18- ig nyílt nap a lakosságnak, a HNF városi bizottságán 14-én 9 órakor egyházi sze­mélyeknek. Felsővárosban 12-én 19 órakor nyugdíjasoknak, a KISZ városi bi­zottságán 12-én 19 órakor fiatal értelmi­ségieknek, a BHG-nál 13-án 14 órakor vállalati dolgozóknak. A gyakorló általános iskolában 13-án 16 órakor pedagógusoknak, a Népbolt­nál 14-én 14 órakor vállalati dolgozók­nak. A VGV-nél 14-én 16.30-kor vállalati dolgozóknak, az MMG-AM-nél 15-én 14 órakor vállalati dolgozóknak. Szekszárd városkörnyék Bátaszéken a tsz-központban 12-én 14 órakor megzőgazdasági dolgozók­nak, Bogyiszlón a tanácsnál 15-én 18.30-kor a lakosságnak. Bonyhád A művelődési központban 12-én 19 órakor nemzetiségi klub tagjainak. Bonyhád városkörnyék Váralján az úttörőtáborban 11-én 10 órakor KISZ-vezetőknek, Mórágyon a kultúrházban 14-én 19 órakor a lakos­ságnak. Középpontban a szakszervezeti munka megújítása Kérdések a bérreform és a teho körül A szakszervezeti munka megújításá­nak programtervezetét és az ezzel kap­csolatos alapszervezeti látogatások ta­pasztalatait vitatta meg legutóbbi ülésén a Szakszervezetek Szekszárd Városi Bi­zottsága. A megjelenteket - köztük Péti Imrét, az SZMT vezető titkárát és Csáki Bélát, az MSZMP Szekszárd Városi Bi­zottságának első titkárát Zsékely István titkár köszöntötte, majd Tolnai Ferenc el­nök kérte meg a résztvevőket vélemé­nyeik elmondására. A városi bizottság tagjai többek között a bérpolitika tervezett reformjaival kap­csolatban is szót kértek. A közvélemény­ben nagy a várakozás, az intézkedésen azonban sokan kizárólag jelentős bér­emelést értenek. Ehhez viszont ma még hiányzik a megfelelő gazdasági háttér. Többen kifogásolták a szakszervezeti üdültetések jelenlegi rendszerét: nehéz hozzájutni a beutalókhoz, egyes üdülők­ben évről évre rendszeresen ugyanazok a személyek pihennek. Egyebek mellett ezért örvendeznek mind nagyobb nép­szerűségnek a viszonylag olcsó vállalati üdültetések. Szinte egybehangzó vélekedés szerint a településfejlesztési hozzájárulás for­mája ma már egyre kevésbé talál megér­tésre a szekszárdi lakosság körében. A teho - mint elhangzott - bizonyos érte­lemben gátolja a lakosság társadalom munkában való részvételét, s ez, valamint néhány más vonatkozás megkérdőjelezi a hozzájárulás létjogosultságát. Ugyan­csak megegyezett a álláspont a szak- szervezeti Munkásotthon és Könyvtár jö­vőbeni sorsát illetően. Az intézmény megszüntetése - főként ráfizetéses volta és egyéb okok miatt - indokoltnak tűnik. E döntés megvalósulása esetén az SZMT-székházra a jelenleginél széle­sebben értelmezett tevékenység vár. Felhívás a sajtószakszervezet megalakítására A magyar szakszervezetek új elképzelésekkel készülnek tevékenységük megújítására. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete is kidolgozta re­formelgondolásait, amelyet a nyomtatott sajtó szakszervezeti bizottságainak titkárai a napokban országos tanácskozásukon is megtárgyaltak. Következtetéseiket a tájékoztatás dolgozóihoz in­tézett felhívásukban összegezték. Ebben sürgető és elodázhatatlan feladatnak nevezik a sajtó- irányítás teljes megújítását, az újágirók bér- és szociális helyzetének, munkakörülményeinek javí­tását, az ezzel kapcsolatos érdekvédelem megerősítését, a szellemi alkotómunka társadalmi elis­merését és a felelősségteljes újságírói munka működési feltételeinek javítását. Hangot adnak an­nak a véleményüknek is, hogy ki kell dolgozni a hatékony érdekvédelmet garantáló szakszerve­zeti törvényt, az egységes szakmai kollektív szerződést. A felhívás szerzői önálló - jogilag is elismert - sajtószakszervezet létrehozását szor­galmazzák. Ez a szakmai szakszervezet önálló döntési jogokkal és saját pénzeszközökkel, a nyomdászok, a papíripar és a könyvkiadói dolgozók hasonló önálló szakmai szervezeteivel szö­vetségi rendszerben működne. Erről a választott küldöttek országos értekezlete dönt majd októ­berben. A kezdeményezők úgy vélik, hogy a tervezett szövetség, illetve a Művészeti Szakszerve­zetek Szövetsége között élő munkakapcsolat és egyeztetett érdekvédelem alakítható ki. Az új szövetség alkalmas lenne a tájékoztatás valamennyi területén foglalkoztatott és szervezett dolgo­zók egységes szakszervezeti keretben való tömörítésére is. „A szolidaritás, a közös fellépés és felelősségvállalás napjainkban súlyos válságot él át - hangzik a felhívás. Kevés az egymást segítő akció, a szakmai, kollegiális törődés, amely nélkül szakszervezet nem létezhet. Az eddigi politikai mechanizmusban, illetőleg a felszínes emberi kapcsolatok mellett nem lehetett alkalmazni az érdekvédelem keményebb eszközeit. A szakszer­vezeti politikát közösen, egymás iránti szolidaritás és összefogás jegyében szükséges végiggon­dolnunk. Ez csak rajtunk múlik, nem újabb jog kérdése. Elengendő ok létfeltételeink immár tartós romlása, másfelől pedig - a kialakult ideológiai zűrzavarban - a sajtó- és szólásszabadság tet­szés szerinti értelmezése.’’ Az szb-titkárok kijelentik, hogy „a szakma sorskérdései megoldásának, érdekvédelmi követe­léseinek, ha az elkerülhetetlen, tagságunk mozgósításával, a végső eszközök alkalmazásával is érvényt kell szerezni (vétó és munkabeszüntetés). Mindezek pénzügyi forrásait a tervezett szö­vetségnek meg kell teremtenie". Ezeket az elgondolásokat a szakszervezet tagsága a közeli napokban megvitatja. HÉTRŐL HÍRRŐL HÍRRE Az ember elképzeli, hogy mások számára milyen lehetett az elmúlt hét, és mindjárt kiderül, hogy egyetlen hétbe mennyi történés, öröm, bánat, izgalom, munka, siker és nehézség fér bele. Mire ezek a sorok megjelennek már véget ér a tanítás első hete. Csak az ismerőseim körében is vegyes érzelmeket vál­tott ki ez a röpke öt nap. Találkoztam dühös szülőkkel, akik a szükséges felszerelé­sek felét sem tudták megvenni csemetéjüknek, pedig több városban is megfordultak a nyár folyamán. De éppen ott, és éppen akkor, éppen abban a méretben, vagy abban a szín­ben nem kaptak tornacipőt, ruhát, fiú tornanadrágot, iskola­köpenyt, vagy éppen zoknit. Ha mégis, akkor vagy olyan anyagból készült a tornadressz, amilyent egy mai ifjú ötödi­kes hajadon már ugyan nem vesz magára, vagy éppen ellen­kezőleg, roppant divatosnak bizonyult, csak egy hibája volt, majdnem hétszáz forintba került volna. A csemeték egy része - főleg a kicsik - már reggel hatkor éberen várták, hogy mehessenek iskolába, nehogy elkésse­nek, mert hiszen fontos feladatuk van. A nagyobbak éppen el­lenkezőleg „méla undorral” hurcolták mindenféle divatos zsákjaikban a tankönyveket az iskolába. Legalábbis ez volt a felszín. E mögött azért ott van a ka­maszlányok reggeli „kozmetikázása” a fürdőszobában, hogy kellőképpen fel legyen vértezve az egy-egy negyedikes fiú előtti nagy vonuláshoz és a még ritkább férfihatárra vetendő „csábos" pillantásra. A szépen felépített művet aztán már leg­feljebb csak a kinyögött hármas teheti semmivé - egészen másnap reggelig, amikor kezdődik minden elölről. Egymillió tonna termény Ugyanez a kettősség jellemezheti a mezőgazdaságban dolgozókat is, hiszen megkezdődött az őszi csúcs a földeken, ami természetesen nagy öröm, hiszen a mezőgazdaságban csak az a biztos, ami már a tető altt van. Ugyanakkor sok izga­lommal jár megszervezni a munkát, hiszen annyi minden köz­bejöhet az esőtől kezdve a gépek elromlásán keresztül az alkatrészhiányig. Az idén ősszel Tolna megyében, száztizenötezer-négyszá- zötvenhárom hektárról lehet betakarítani a termést. Előzetes számítások szerint valamivel több, mint egymillió tonna ter­ményt kell az őszi csúcsidőszakban betakarítani, részben szállítani és tárolni a megye mezőgazdasági üzemeiben a gazdálkodókat is beleszámítva. A korábbi aszályos időszak miatt jelentős terméskieséssel számolnak a gazdaságok az őszi betakarításé növényeknél. A kukorica egy részében még használtak az esők, másutt már elkéstek. A nagyüzemekben összesen mintegy négyszázmil­lió forint árbevételi kiesésre számítanak. Ez nem mind veszte­ség, mert a búza és az árpa rekordtermése miatt 170 millió forint többletbevételre tettek szert a gazdaságok. Az ismételt száraz időjárás hatására megkezdődött a siló- kukorica, a napraforgó, a szója és a burgonya betakarítása. A szárazságnak is megvannak az előnyei, mert így mellőzhető a vegyszeres kezelés, például a napraforgó esetében. A hibridkukorica-vetőmagot előállító területen, Dalmandon és Hőgyészen már a múlt héten megkezdődött a kukoricatö­rés. Ehhez rendelkezésre áll 490 kombájn és 457 adapter. Ezenkívül még huszonhárom önjáró kukoricabetakaritó gép van a megyében, amelyek szintén a vetőmagot előállító terü­leteken működnek. A kisegítő és egyéni gazdaságokban, az idén is kézzel vég­zik ezt a nem könnyű munkát. Mint ezt a héten közöltük, éppen a mai napon kezdődött el a történelmi borvidéken a szüret. Ez persze nem azt jelenti, hogy előbb ne lehetett volna megkezdeni például az evést, hi­szen a csemegeszőlők korábban érnek. Mindez a borszőlőre vonatkozik és ott sem a saját termésre, hiszen Szekszárdon például hagyomány volt, hogy Kisasszonynapra - ekkor van búcsú - újbor készült. Természetesen saját használatra és a későbbi valódi „nagy szüretre", ha a régi nem tartott ki az újig A mözsi Uj Elet Tsz traktorosa, Ferenc András az őszi búza vetéséhez készíti elő a talajt Őszi hangulat Ma tehát hivatalosan is megkezdődik a szüret, vagyis a szőlőátvétel. E körül is fellelhetők a vegyes érzelmek, hiszen, mint tudjuk, sok az eladatlan bor. Majd csak a jövő héten je­lennek meg a felvásárlási árak. Volt az idén minden, késői fagy, korai jég, majd pedig olyan szárazság, ami még a régi szőlőket is megviselte, hát még az újabban telepítetteket. Azt is csak remélni lehet, hogy nem fordul elő az idén, ami máskor megtörtént, hogy egyes felvásárlók többet fizettek a mindenféle vegyes, szörpnek és pezsgőnek való szőlőért, mint a minőségi borszőlőért... Nagy változások előtt A héten tárgyalták meg a városi pártbizottságok végrehajtó bizottságai és nagyközségi pártbizottságok a megyei párttes- tületeinek megújításáról szóló feladattervet. Szinte minden fontos kérdés szóba került ezeken a tanács­kozásokon, amelyek nemcsak a párttagokat foglalkoztatják. Érdemes néhány témakört feleleveníteni és végiggondolni - kinek-kinek magának is -, hiszen az ezekre adott egyéni és kollektiv válaszokból áll majd össze az a politika, amely meg­határozza a megye pártmozgalmát. Sok más témának a kapcsán is szóba került a nyilvános­ság kérdése. Minden fontos dolgot meg kellene vitatni, csak az a kérdés, hogyan. Addig természetes, hogy lapunk is a nyilvánosság fóruma. Ugyanakkor kéthetenként négy oldallal csökkent a terjedelmünk az állítólagos papirhiány miatt. Azért állítólagos, mert újságot ugyan nem lehet kapni már 10 óra­kor, de mindenféle kritikán és helyenként az olvashatóságon is aluli krimik, életrajzok, alkalmi kiadványok tömegével bir­kóznak az újságárusok. Ezek egy része éppen azon a papí­ron készül, amiből nem jut a politikai napilapoknak. Szek­szárdon például az egyik pavilonban az Élet és Irodalom mennyisége 17-ről pár hét alatt 3-ra csökkent. Igény leg­alább harmincra volna. Helyi televízió a megye öt városa közül csupán Dombóvá­ron működik. Igazi városlapunk sincsen. A tanácsi híradókra fordítható pénz mennyisége igencsak behatárolja a lehető­séget. Egy dolog tehát a nyilvánosság igénye, amivel minden­ki egyetért, más kérdés, hogy milyenek a lehetőségek. Mindenki tudja és mindenki mondja is, hogy egy alulról építkező mozgalmi jellegű pártban a kulcsszerep az alap­szervezeteké és az önállóságot biztosiam' kell számukra. Ez eddig rendben is van, de aztán újabb kérdések is felmerül­nek. Az egyik, hogy egyáltalán mi az alapszervezetek szerepe például egy gazdálkodó egységben? Milyen jogosítványaik vannak - lesznek - egy részvénytársaságban, netán egy zömmel, vagy részben külföldi érdekeltségű vállalatnál? Mi­lyen legyen a szakszervezet, a vállalati tanács és a pártszer­vezet viszonya? És lehetne még folytatni a kérdések sorát. Mindenképpen úgy tűnik, hogy a gazdaságból a pártalapszervezetek tevé­kenységi tere áttevődik a lakóterületre. Eddig is létezett az üzemi elv mellett a területi is. Ugyancsak felmerül a viták során a kérdés, hogy milyen le­gyen a párt, illetve az egyes párttagok viszonya az újonnan alakult és jövőre alakuló szervezetekhez? Beszéltek a vb-ta- gok arról az igényről is, hogy a politikában lehessen megkü­lönböztetni a világos és egyértelmű stratégiai céloktól a napi politika taktikai lépéseit. Érdekes az a kérdés is, hogy milyen ma a párt viszonya a kormányhoz, illetve ez hogyan alakulhat a kormány lépései­vel összefüggésben? Még néhány szép, vagy érdekes gondolat. A párt és társa­dalom irányításában használjon politikai módszereket, ugyanakkor saját soraiban legyen operatívabb. A testületek­ben a párttagságot, vagy a helyi érdekviszonyokat tükröző összetétel az nem statisztikai szemlélet. Tisztázandó téma­ként merült fel az is, hogy kiket, milyen érdekeket képviselje­nek a testületi tagok? Mindezekre - és sok másra is - válaszolnia kell megyei pártbizottságnak, és a városaiknak, nagyközségieknek egy­aránt akkor, amikor elfogadják saját megújulási programju- Kelt IHÁROSI IBOLYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom