Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

1988. szeptember 10. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 217. szám ÁRA: 2,20 Ft Beteg­látogatóban Fritzéknél Hőgyészen (13. oldal) Egyik fő téma: a terjedő AIDS A Magyar Infektológiai Társaság ülésezik Szekszárdim A kora délelőtti órákban kezdődött meg tegnap Szekszárdon, az SZMT székházában a Magyar Infektológiai Tár­saság vándorgyűlése. A tudományos ülésre több mint százan érkeztek az or­szág különböző pontjairól. Dr. Várnai Fe­renc professzor, a budapesti László kór­ház főigazgatója, a társaság elnöke kö­szöntötte kollegáit, majd megköszönve a társaságot ért megtiszteltetést, külön is üdvözölte Péter Szigfridet, a megyei párt- bizoittság első titkárát, István Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét és az elnökségben helyet foglalókat. A tudo­mányos ülés bevezetőjeként elmondta, hogy napjainkban elterjedt: a fertőző be­tegségekkel már alig, vagy egyáltalán nem kell számolnunk. Hangsúlyozta, hogy a himlőt ugyan sikerült legyőzni, de sajnos létezik még a pestis, a kolera és sok-sok enterális és más egyéb fertőző betegség, nem szólva az AIDS-ről, amely az egész világon - egyelőre megállítha­tatlanul - elterjedt. Ezután dr. Kelemen Endre megyei szakfőorvos, a megyei kórház főigazga­tó-helyettese mondott üdvözlő szavakat, s a házigazda tisztében megköszönte, hogy a társaság Tolna megyében rende­zi meg azt a kétnapos tudományos ülést, amelyen az egész emberiséget érintő problémákat taglalnak. A következőkben dr. Kulcsár György, a Szociális és Egész­ségügyi Minisztérium osztályvezetője emelkedett szólásra, s hangoztatta a ta­nácskozás jelentőségét. Ezek után tulajdonképpen megkezdő­dött a tanácskozás, melynek első elő­adását dr. Ternák Gábor, megyei infekto- lógus szakföorvos tartott. A fertőzöbe- teg-ellátás Tolna megyében címmel, ám előtte ö is köszöntötte a Szekszárdra ér­kezett vendégeket. Előadásában először a kórházi fertőző osztályról szólt, amit 1929-ben építettek. A négy szekcióból álló osztály minden tekintetben megfelel az izolálás feltételeinek, viszont korsze­rűtlensége meglehetősen sok gondot okoz, s ekkor kifejezte a főorvos remé­nyét, hogy a sok-sok éve várt és szüksé­ges felújítás jövőre valóban megtörténik. Ezután táblázatokon demonstrálta a me­gyénkben előforduló enterális betegsé­gek alakulását és kijelentette, hogy saj­nos, ami a salmonellózist illeti, Tolna me­gye élen jár. A következőkben néhány olyan érdekes esetről számolt be, mint például a Q-láz. Elmondta, hogy a kór­házban differenciált diagnosztikai tevé­kenységet folytatnak, de kiemelte az osz­tályok közötti kooperációt is. A következő előadást dr. Várnai Fe­renc tartotta az AIDS aktuális kérdései­ről. Az AIDS-járvány a hetvenes évek vé­gén, a nyolcvanas évek elején Afrikából indult és a majomvírus mutálódott át az emberekre. Először az Egyesült Államok­ban bukkant fel a vírus és szinte „titok­ban” terjesztette a végzetes kórt. S ép­pen azokat a sejteket támadta meg, me­lyeknek az a feladatuk, hogy a fertőzések elleni küzdelmet irányítsák. Terjesztői pedig azok a testnedvek, folyadékok, melyeknek az élet továbbvitele a szere­pe. A professzor egészen friss adatokat (csütörtökieket) mondott hallgatóinak: az Egészségügyi Világszervezetnek eddig 111 854 esetet jelentettek, az USA-ban ez a szám 80 994. A világon a feltételezett fertőzések száma pedig több millió. A to­vábbiakban a magyarországi helyzetről beszélve elmondta, hogy 156 a kimuta­tott fertőzöttek száma, s az eddig beje­lentett manifest megbetegedettek közül nyolc embernek okozta a halálát. Végül kijelentette: bízik benne, hogy a beteg­séget elöbb-utóbb sikerül legyőzni. Dr. Budai József, a László kórház pro­fesszora Az AIDS a gyermekgyógyászat­ban címmel tartott elaődást, majd azt tag­lalta, hogy milyen a valószínűsége a se- ro-pozitív anyáról a gyermek (újszülött) fertőzésének, s a szoptatásra külön fel­hívta a figyelmet, hiszen kimutatták, hogy a HIV-vel (Human Immundeficintia Vírus, azaz az AIDS kórokozója) fertőzött anya teje megfertőzheti a gyermeket. A továb­biakban még - összesen 13 - előadás hangzott el az AIDS-ről különböző szakemberektől, majd délután a szek­cióüléseken változatos témákról tanács­koztak. Ma reggel folytatódik az ülés.- hm - sm ­Az előadás hallgatói, akik közül többen előadók is voltak Grósz Károly befejezte berlini látogatását Pénteken reggel igen korán kezdődött Grósz Károlynak és kíséretének a prog­ramja. Günter Schabowski az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára felkereste niederschönhauseni szálláshelyén az MSZMP főtitkárát és egyórás megbeszé­lést folytatott vele. Nem sokkal később az MSZMP főtitká­ra, a Minisztertanács elnöke pénteken délelőtt a magyar-NDK gazdasági kap­csolatokban fontos szerepet játszó kom­binátok, külkereskedelmi vállalatok ve­zetőivel találkozott. A niederschönhauseni kastély tanács­termében lezajlott mintegy kétórás esz­mecserén, amelyen jelen volt Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, keres­kedelmi miniszter is, negyven vezető gazdasági szakember vett részt. Günter Mittagnak, az NSZEP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának meg­nyitó szavai után Grósz Károly rámutatott, hogy országaink gazdasági együttműkö­dése rendkívül sokat fejlődött. A kapcsola­tok stabilak, mindkét fél érdekeit jól szolgál­ják. Az együttműködés minőségi fejleszté­se érdekében azonban szükség van az új lehetőségek közös feltárására.- Úgy látjuk - mondta Grósz -, hogy az együttműködés további nagy lehetősé­gét az általános tervegyeztetésen túlme­nően a vállalatok közötti közvetlen kap­csolatok bővítése jelenti. Meggyőződé­sünk, hogy a két párt és a két ország kö­zötti nagyon jó politikai kapcsolatok jó keretet adnak a még eredményesebb gazdasági együttműködéshez - mondta az MSZMP főtitkára, és arra kérte az NDK-szakembereket, hogy nyíltan szól­janak gondjaikról, arról, hogy milyen té­nyezők akadályozzák a kétoldalú gazda­sági kapcsolatok továbbfejlesztését. Ezt követően az együttműködésben fontos szerepet betöltő hat kombinát ve­zetője szólalt fel. Részletesen beszámol­tak a magyar partnereikkel folytatott együttműködés eredményeiről, a napi­renden levő feladatokról, és néhány problémát is szóvá tettek, így például az árképzéssel, a szállítási fegyelemmel, a gyorsabb műszaki fejlesztés szükséges­ségével kapcsolatosakat. Grósz Károly, aki a tanácskozás alatt több konkrét kérdést intézett a felszóla­lókhoz, megköszönte a tájékoztatást és befejezésül azt hangsúlyozta, hogy Ma- gyarorszég a legszélesebb körű együtt­működésre törekszik az NDK-val. A találkozó után Németh Miklós hasz­nosnak értékelte ezt a magyar fél kérésére létrejött eszmecserét. Magyar újságírók­nak nyilatkozva az MSZMP KB titkára el­mondta: figyelemreméltó volt arról hallani, hogy az NDK miként összpontosítja az erő­ket egy-egy kiemelt feladatra. Számos hasznos példa hangzott el arról is, hogy az NDK-ban miként szervezik, erősítik a ter­melő vállalatok, a tudományos és kutatóin­tézetek közötti együttműködést. (Folytatás a 2. oldalon.) Eletmód-iskola-tábor Tények! Az általános iskolás korú tanulók között egyre több a vegetativ, labi­lis és neurotikus gyerek. Terhelésük, igénybevételük nagyfokú. Sok a zárt le­vegőn eltöltött idő. A testi fejlődésük intenzivebb, csontozatuk, izomzatúk növekszik. A szív térfogata kétszeresére nő. Fontos ebben a korban kialakítani a harmonikus életmódot, helyes táplálkozási, testi-lelki higiénés szokások ki­alakításával. Kérdések! Miként lehetséges ez iskolai környezetben és egyáltalán a felnőt­tek - szülők és pedagógusok - mit tehetnek a gyermekek kiegyensúlyozottsá­gáért? No és a lélek? Megyénk egyik iskolája célul tűzte, hogy tábort szervez - kísérleti jelleggel - az egészséges életmódért. Nem új az ötlet, hiszen más intézmények is foglal­koznak hasonló rendeltetésű táborokkal egy-két hetes időtartamban. Ami mégis figyelmet érdemel, hogy ez az iskola nem a tanítási szünetben rendezte mindezt, hanem a tanév első hetében. Az iskolai taneszközöket és egyáltalán a tanulást komfortos tábori környezetbe helyezték. A gyerekek többet voltak a szabadban. Minden egyes tevékenységüket értékelték. Az előadások, foglal­kozások, bemutatók mind a célkitűzéseket szolgálták. A napi ötszöri étkezés (mérsékelt szénhidrát és kalória, sokféle fehérjedús, vitaminnal) a programok változatossága, a több mint 8 órai alvás biztosítása alapja lehet a helyesnek tartott életmódszokások kialakításának. A szervezők, pedagógusok azt szeret­ték volna elérni, hogy végzett munka, a feladatok teljesítése belső igény le­gyen. Például: a tisztálkodás, a rend fenntartása a szobában, segítés a kony­hában, vagy éppen a sportolás. A táborban baráti körökbe csoportosulva szállásolták el magukat a gyere­kek. Ennek különösen az önismereti, kommunikációs és helyzetgyakorlatok­nál, az úgynevezett videós tréningfoglalkozásokon volt jelentősége. A lelki, a pszichés hatások, megnyilvánulások egyszerűbben, természetesebben moz­dulnak szűkebb körű közösségben. Joggal teszi fel az olvasó a kérdést, miért nem riport, interjú, vagy éppen tu­dósítás műfajban íródott mindez? Mert az iskola igazgatója nehezen tisztázta magában, mennyire tesz jót a nyilvánosság az iskola céljainak, ugyanis gyakorta szerepeltek már sikereikkel lapunk hasábjain is. Azt viszont bizton ál­lítja, hogy az ilyen táborokban - mert nem az első - mindig közelebb kerülnek egymáshoz gyerekek, felnőttek, diákok, tanárok. Vallja, hogy á tanév elején rendezett egyhetes tábor kihat az egész évre. Még tovább: a családra is, hi­szen a táborozó diákok szüleit is bevonták egy délutánra, amikor sportjátékos vetélkedőkben együtt szórakozott anya a fiával, apa a lányával, vagy testvér a testvérrel. Az is a táborélet velejárója volt, hogy minden nap más-más szü­lők juttattak gyümölcsöt, zöldséget - ki mit tudott - a gyerekek étkeztetését se­gítve. Így nem volt szakadás az otthon és iskola között. Pontosabban fogalmazva: ezzel is szorosabb lett a kapcsolat. Az iskola célja ugyanis az, hogy a szülőket mind jobban beavassa az iskolai eseményekbe, részesévé te­gye. A gyerekkel együtt kötődjenek! Lehetne hosszan elemezni, apróbb részleteket bemutatni abból az életmód­ból, amit most az iskola, táborozásformát felhasználva, a családok egymást jól megértő, kevés súrlódással járó életéért tett, de ez majd legyen újabb feladatunk, amikor az életmód-iskola-tábor folytatását jelentő eredményekről adhatunk számot. DECSI KISS JÁNOS Dr. Kelemen Endre köszönti kollegáit. Mellette dr. Várnai Ferenc, Péter Szigfrid és István József

Next

/
Oldalképek
Tartalom