Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-07 / 214. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU TOLNA MEGYEI MA 1988. szeptember 7- SZERDA XXXVIII. évfolyam, 214. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (4. oldal) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Szeptember 6-án ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. Napirendjén szerepeltek egyebek között az ideológiai munka megújításával kapcsolatos kérdések. Tapaszta­latok szerint a párttagság több lényeges témakörben várja a Köz­ponti Bizottság állásfoglalását. Ezek: a szocialista fejlődés sajátos­ságai, a szocialista gazdaság működési mechanizmusának és irá­nyításának ideológiai kérdései, valamint a politikai és hatalmi vi­szonyok ideológiai vonatkozásai. A Politikai Bizottság több lehetsé­ges változatot vitatott meg, mivel a közeljövőben a Központi Bizott­ság elé terjeszti az anyagod Második napirendi pontként a testület megvitatta a párt ifjúság­politikájának korszerűsítésére irányuló politikai munkát. Megállapította, hogy az elmúlt évek változásai sok fiatalban a perspektívátlanság érzését keltették. A társadalmi, gazdasági dön­tésekben az ifjúsági szempontok nem érvényesülnek megfelelően. A párt befolyása gyengült a fiatalok körében. Bár a KISZ törekszik a mai viszonyoknak megfelelő új politikai stílus kialakítására, ugyan­akkor nem tudta megállítani a taglétszám-csökkenést. Nő az ellent­mondás a sokszínű ifjúsági munka lehetősége és igénye, valamint a jelenlegi szervezeti keretek között A Politikai Bizottság hangsúlyozza, a párt ifjúságpolitikájának alapvető célja, hogy az ifjúságot bekapcsolja a társadalmi folyama­tokba, cselekvési teret nyisson a fiatalok számára és erősítse hatá­sát körükben. Az ifjúságpolitika céljait módszereit és eszközrend­szerét az új körülményekhez kell igazítani. Helyesli, hogy a párt és ifjúsági szervezete mindennapos kapcsolatát az önállóság és a vé­leményalkotás tiszteletben tartása, stratégiai kérdésekben pedig a mainál sokkal szorosabb együttműködés jellemezze. A Politikai Bizottság meghallgatta Grósz Károly jelentését az augusztus 28-i, aradi főtitkári munkatalálkozóról, egyúttal megvi­tatta a KB külügyi osztálya és a Külügyminisztérium közös előter­jesztését a magyar-román kapcsolatokról. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az aradi munkatalálko­zó megtartása helyes volt Megerősítette azt a pártunkfőtitkára által is hangsúlyozott elvi álláspontot hogy a Magyar Népköztársaság felelősséget érez és megkülönböztetett figyelemmel kíséri a hatá­rainkon kívül élő magyarok egyéni és kollektív jogainak alakulását, anyanyelvi művelődésüket és változatlanul azt szorgalmazza, hogy a nemzetiségek aktívan vegyenek részt a kétoldalú kapcsola­tok alakításában. Leszögezte, hogy a szülőföldön maradás lehetősége alapvető emberi jog. Ebből a megközelítésből ajánlottunkegyüttmüködésta Romániából menekültek ügyének rendezése érdekében. Miután a román fél a felkínált lehetőséggel nem kíván élni, a Politikai Bizott­ság ajánlja a kormánynak, hogy a Magyar Népköztársaság rendel­kezésére álló lehetőségek felhasználásával mindent tegyen meg a menekültek helyzetének mielőbbi, humánus rendezése érdeké­ben. A Politikai Bizottság fontosnak tartja, hogy a főtitkári találkozón véleménycsere alapján a széles körben problémákat felvető tele­pülésrendezési terv helyszíni tanulmányozására mielőbb magyar tanácsi küldöttség utazzék Romániába. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy folytatni kell a magyar­román viszonyban jelentkező feszültségek felszámolására irányu­ló külpolitikai erőfeszítéseket Az aradi munkatalálkozón elvileg egyeztetett javaslatok mielőbbi megvalósulása érdekében intézke­déseket kell tenni, ami reményt adhat hogy előre-lépjünk a kétol­dalú viszony kulcsfontosságú területein is, és igy hozzájáruljunk a feszültség csökkentéséhez Európa ezen részében. Rugalmas, ugyanakkor határozott elvi magatartásunk jól szolgálja az európai enyhülés erősítését és a szocializmus tekintélyének növelését. A testület a továbbiakban személyi kérdéseket tárgyalt és folyó ügyekről hallgatott meg tájékoztatást. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülé­sét szeptember 27-ére összehívták. (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly fogadta Kányádi Sándort Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, mi­niszterelnök kedden találkozott Kányádi Sándor költővel, a romániai magyarság és az egyetemes magyar kultúra jeles személyiségével. A találkozón kötetlen formában szót váltottak a magyar-román kulturális érintkezés fontosságáról, a Ro­mániában élő magyarok helyzetéről. Grósz Károly nagyra értékelte a romá­niai magyar kultúra alkotóinak munkáját, a román és a magyar nép sorsközössé­gének tudatosítása és együttélése érde­kében tett szolgálatukat. Hangsúlyozta, hogy hazánk felelőssé­get érez a magyar ajkúak sorsáért, bár­hol éljenek a világon. A romániai magyar nemzetiség csak akkor segítheti a két nép közeledését, ha sajátos jogait teljes- körüen gyakorolhatja, anyanyelvét sza­badon használhatja, kultúráját művelheti és akadálytalanul fejlesztheti kapcsola­tait az anyanemzettel. Az MSZMP főtitká­ra röviden szólt hazai dolgainkról, a ma­gyarországi nemzetiségek kollektiv és egyéni jogai jobb érvényesítéséért foly­tatott politikai munkáról. Kányádi Sándor hangsúlyozta azt a nagy felelősséget, amely a nemzetiségi kérdés kezelésében a politikusokon kí­vül a szellemi élet képviselőire hárul. Alá­húzta annak fontosságát, hogy a magyar és román nemzetiségű írók, költők művé­szek együtt munkálkodjanak a két nép valódi értékeinek megismertetésén. Idézte Tamási Áront: az irodalom és a művészet embereinek mindig és minden körülmények között a népeket egymás felé vezető utakat kell keresniük és egyengetniük. A Kisosz képviselőinek országos értekezlete Szekszárdon Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége Ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusá­ban alakult meg a Magyarok Világszövet­sége. A fél évszázados évfordulóról ked­den ünnepi ülésen emlékezett meg a szövetség elnöksége az Országos Szé­chényi Könyvtár várbeli épületében. A ju­bileumi rendezvényen Bognár József akadémikus, a szövetség elnöke üdvö­zölte a vendégeket, közöttük Stadinger Istvánt, az Országgyűlés elnökét, az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége, a magyar értelmiségi találkozókat szerve­ző Magyar Fórum tagjait, a távoli és közeli országokban működő magyar egyesüle­tek képviselőit, mindazokat, akik a hazai és a külföldön élő magyarság közötti kapcsolatok ápolásán munkálkodnak. Ezt követően Stadinger István a Magyar Országgyűlés nevében köszöntötte a résztvevőket. Beszédében a többi közt kifejtette:- Jelképesen együtt vagyunk itt ma­gyarok mindnyájan: mi, akik itthon élünk, azok, akik különböző időkben, különbö­ző okokból hagyták el az országot, s azok is, akiket - mint mondani szokás - a ha­tárok hagytak el, helyükön maradva ke­rültek külföldre, lettek más országok pol­gárai. Végezetül bejelentette: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a jubileumi ülésen, jó kívánságait azonba írásban foglalta. Üzenetét ezt követően Randé Jenő, az MVSZ főtitkára olvasta fel. A levél hangsúlyozza: „A Magyarok Világszövetsége a külföldön és az óha- zánban élő magyarság összefogásának jelképévé és nélkülözhetetlen fórumává vált. A szövetség tiszteletreméltó módon, nemes célok szolgálatában élte át az el­múlt fél évszázad történelmi viharait, fo­lyamatosan átalakult és alkalmazkodott a változó világhoz. Elévülhetetlen érdeme­ket szerzett az egymást követő nemzedé­kek magyarságtudatának megőrzésé­ben és ápolásában, kultúránk gyarapítá­sában, a hazában és másutt élő magya­rok kapcsolatainak gazdagításában. Mindannyiunk számára hasznos, hogy a szövetség hitelesen, tisztességesen tájé­koztat hazánkról, életünkről, egyaránt szól eredményeinkről és gondjainkról is. E jeles évforduló arra is alkalmat kínál, hogy számba vegyük a világban élő ma­gyarok és hazánk szerteágazó, sokrétű kapcsolatait, szóljunk szándékainkról és (Folytatás a 2. oldalon.) Viták a törvénytervezetekről Szeptember és október folyamán a Hazafias Népfront szervezésében három törvénytervezet vitáit kell lebonyolítani. A HNF megyei elnöksége mellett működő közjogi munkabizottság és a Magyar Jo­gászszövetség megyei elnöksége teg­nap délután a jövendő vitavezetök szá­mára tartott ismertetést a törvényterveze­tekről, az ezekhez kapcsolódó általános célokról, elvekről, illetve a vitában várha­tó kérdésekről, a tervezetekben megfo­galmazott alternatívákról. A megjelenteket Bajnok Sándor, a Ha­zafias Népfront megyei bizottságának munkatársa köszöntötte, majd szólta vita tervezett lebonyolítási rendjéről. A gyüle­kezési jogot szabályozó törvényterveze­tekről dr. Molnár Ervin megyei főügyész szólt, dr. Uhrin János, a megyei bíróság elnökhelyettese az egyesülési jogot sza­bályozó törvénytervezetről, dr. Hegedűs János a megyei tanács vb-titkára pedig a választási törvény változtatásairól szóló javaslatról tartott előadást. A városi népfrontbizottságok határoz­ták meg a viták időpontját és körét, vala­mint kérik fel a vitavezetőket. Ahol még igény mutatkozik a vitában való részvé­telre, oda ezt követően is biztosítanak vitavezetőt. Napirenden a szolgáltatóirodák működése Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Kiske­reskedők Országos Szervezetének me­gyei titkársága székházában országos értekezletet tartottak a megyei titkárok és a nemrégiben megalakult irodák vezetői­nek részvételével. Dr. Baradlai György, a Kisosz elnöke köszöntötte őket, s nyomban rá is tért a vitás kérdésekre, melyekben mielőbb szükséges dönteni, illetve meghatározni azt az irányvonalat, melynek alapján e nagy létszámú szervezet, illetve annak megyei titkárságai egységesen biztosít­hatják a tagság érdekképviseletét. Mint dr. Baradlai György elmondta, a szolgáltatóirodák nemrégen alakultak a megyékben, van ahol napjainkban hoz­zák létre azokat. Néhol ezek létének szükségességét megkérdőjelezik, több helyütt viszont továbbfejlesztésük mellett voksolnak. Igazuk valószínűleg az utóbbiaknak van, hiszen az eddigi tevékenység ezt igazolja, mint például megyénkben is, ahol a kiskereskedők könyvelését - ter­mészetesen a meghatározott díj ellené­ben - már két gépen végzi az iroda. Tehát a megyei igények szerint kell az iroda lét­számát és a gépek számát meghatározni, nem pedig sematikusan. Igen izgalmas vita alakult ki számos kérdésben mégpedig igen figyelemre méltóan, ugyanis a megyei irodák vezetői szívesen kínálták föl egymásnak a már kidolgozott programjaikat, illetve átadták tapasztalataikat is. Szó volt a központi el­vonásról is, amit a közeljövőben felülvizs­gálnak, s ugyanekkor áttekintik a nyere­ségérdekeltségi rendszert is. Szóba ke­rült, hogy a szervezet a továbbiakban föl­vállalná a fizetővendég-szolgálat érdek- képviseletét is. A továbbiakban jórészt gyakorlati kérdésekről tárgyaltak. Ezt követően a vendégek a KSH Szá­mítástechnikai és Ügyvitelszervező Vál­lalat szekszárdi számítóközpontjába mentek, ahol szakmai bemutatón vettek részt: Némethné Ujj Éva szervezési cso­portvezető a kiskereskedők naplókönyv II. könyvelési rendszerét mutatta be. Dr. Baradlai Györgyöt Piri Lajosné me­gyei elnök és dr. Fischer Sándor megyei titkár társaságában fogadta Mátyás Ist­ván, a megyei tanács elnökhelyettese, majd a kora délutáni órákban Tamás Ist- vánnénál, a megyei pártbizottság titkárá­nál tettek látogatást, és számoltak be to­vábbi terveikről. Fogadás a megyei pártbizottságon - jobbról Ingrid Sperling Magyarországi körútja során tegnap délelőtt Tolna megyébe érkezett Ingrid Sperling, a Német Szocialista Egység- párt előadója. Délelőtt baráti beszélgetésen fogadta a vendéget Bajszné Kiss Magdolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára. A megyéről készült videofelvétel meg­tekintése után délután fogadta Király Jó- zsefné, a szekszárdi városi pártbizottság titkára, majd az apparátus tagjainak és a szekszárdi munkahelyek függetlenített pártbizottsági titkárainak tartott előadást Ingrid Sperling az ideológiai munkáról. Ma délelőtt beszélgetés lesz az MSZMP megyei bizottsága oktatási igaz­gatóságán annak tanáraival a videotech­nika alkalmazásáról a politikai oktatás­ban, természetesen gyakorlati bemuta­tóval egybekötve. Délután az előadó a bonyhádi városi pártbizottságon ismétli meg tegnap dél­előtti előadását hasonló körben. NDK-beli vendégelőadó Gyakorlati bemutató a számítóközpontban

Next

/
Oldalképek
Tartalom