Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-06 / 213. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I\/I A ; MA Tolna megye 1988. szeptember 6. KEDD „jogászmúltja” XXXVIII. évfolyam, 213. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft „Főiskolai hallgatóvá fogadom!” Az első évfolyamos hallgatók Bálint Elemér (jobbra) gyémántdip­lomáját veszi át. Ami a természetben az elmúlást jelzi - az ősz az a pedagógusok, tanulók számára, mindig valamilyen újnak a kezdete. Tizenkettedik alka­lommal nyitottak ünnepélyes külső­ségek között tanévet a Kaposvári Ta­nítóképző Főiskola Szekszárdi Kihe­lyezett Tagozatán tegnap délután. A Himnusz, majd Pablo Neruda: Óda a jelenhez cimű költeményének elhangzása után dr. Deli István, a ta­gozat igazgatója mondott elnöki megnyitót. Az ilyen alkalmak módot adnak az emlékezésre, az eredmé­nyek számbavételére is. A jó színvonalú tanári munka az egyik feltétele a jó tanulmányi ered­ményeknek. Ezekről szólt a tagozat igazgatója és ide sorolta azoknak az oktatóknak a nevét, akik az elmúlt tanév végén, a Művelődési Minisztériumtól főiskolai tanári, illetve docensi kinevezést kaptak. A két tanév közötti átmenet egy je­lentős feladata volt, az intézménybe jelentkezettek kiválasztása. A felvé­teli bizottságok döntése alapján az 536 jelentkezőből 269-en nyertek felvételt a leendő tanító és az óvoda- pedagógusok közé. Durgonicsné dr. Molnár Erzsébet igazgatóhelyettes tanévnyitó beszé­dében emlékezett az elvégzett fel­adatok sokaságára, gazdagságára, azokra az oktatás mellett végzett szakmai, tudományos, művészeti te­vékenységekre, melyeket az intéz­mény pedagógusai végeztek. Az év kiemelkedő rendezvénye volt a „150 éves az óvónőképzés” eseményso­rozat. Ezeken a programokon szá­mos hazai és külföldi vendég fordult meg. Az elsőéves tanulók eskütétele után a tagozatvezető igazgató - egy kézszoritással - hallgatóvá fogadta valamennyiüket. Ez követően kö­szöntötte azokat a nyugdíjas peda­gógusokat, akik 50, 60 évvel ezelőtt kerültek a pályára. Zeke Lajosné és Bálint Elemér gyémántdiplomát, dr. Pataki Kál- mánné, Rencz Antalné, Horváth Vil- mosné, dr. Mártonfai Adorjánné, Dér Istvánné, Posta Lajosné, Martinék Józsefné, Pető Gyula aranydiplomát vett át a főiskola tanévnyitóján, amelynek zárásaként a jelenlevők közösen énekelték el a Szózatot. dkj-sm Eskütétel 3 Tanévnyitó a Politikai Főiskolán Grósz Károly előadása Nyilvános egyetemi tanácsüléssel kezdődött meg hétfőn az MSZMP Politikai Főiskolájának új tanéve. A Magyar Néphadsereg Művelődési Házában megtar­tott ünnepi ülésen Romány Pál rektor köszöntötte a résztvevőket, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát, a Minisztertanács elnökét, Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a KB osztályainak, intézményeinek vezetőit, a KB több tagját, a társegyetemek, főiskolák rektorait, főigazgatóit, illetve az első éves hallgatókat Tájékoztatót adott arról, hogy az intézmény új tartalommal és felépítéssel, új tanszékek alakí­tásával kezdi a refomrtanévét. Újdonság, hogy a levelező tagozaton kizárólag egyetemi, illetve főiskolai oklevéllel rendelkező hallgatók kezdhetik meg tanul­mányaikat. A hároméves képzésre több mint kétszeres volt a jelentkezés, közü­lük minden eddiginél többet - 231 -et - vettek fel. A nappali kurzuson 55-en kez­dik meg a következő napokban tanulmányaikat, hogy négy év múlva politológu­si oklevéllel lépjenek ki a főiskola kapuján. A most már egyetemi szintű intéz­ményben csaknem 1100-an bővítik politikai ismereteiket, s több százan to­vábbképző tanfolyamokon vehetnek részt. Az immár négy évtizede működő főiskola - hagyományaihoz híven - továbbra is kapcsolatot tart fenn az ösztön­díjasokkal, akik a moszkvai, a bostoni Harward és más egyetemek fakultásain tanulnak. A tájékoztatót követően Grósz Károly tanévnyitó előadást tartott. Először az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte az ünnepségen megjelente­ket, mindazokat, akik hallgatóként és ok­tatóként az elméleti, ideológiai, politikai képzés és továbbképzés legkülönbö­zőbb formáiban, a marxizmus-leniniz- mus eszméinek terjesztésében és meg­ismerésében résszt vesznek. Bevezető­jében emlékeztetett arra, hogy a politikai oktatás minden évadja természetsze­rűen kapcsolódik az adott időszak leg­fontosabb feladataihoz. Hozzátette: most az MSZMP májusi országos értekezleté­nek jegyében, az ott elfogadott állásfog­lalás szellemében a legcélszerűbb számba venni a teendőket. A pártoktatás mai feladait vizsgálva szélesebb mezőt kell tekintetünkkel átfogni. A pártértekez­let állásfoglalására utalva hangsúlyozta: nemzetünk sorskérdése, hogy társadal­mi rendszerünk működését ésszerűvé, hatékonnyá, eredményessé tegyük és korszerű, a magyarországi viszonyoknak megfelelő szocialista megoldásokat ta­láljunk a fejlődés új problémáira.- Miközben napi gondjaink sokaságá­val birkózunk, - s a bonyolult helyzet gyakran nem teszi lehetővé, hogy a leg­kézenfekvőbb megoldásokat alkalmaz­zuk, sőt nem egyszer távlati érdekeinket sértő azonnal intézkedésekre is kény­szerülünk - még inkább fontos tudatá­ban lenni annak, hogy a szocializmus megújulásának aktív részesei vagyunk. Felelősségünk valóban történelmi. A kor követelményeihez kell igazítani egész politikai rendszerünk működését, amely­nek egyik célja is, de eszköze is egyben a magyar gazdaság modernizálása. Mind­ez meghatározó módon érinti jövőnket, a szocializmus perspektíváját, hazánk és népünk felzárkózását a világfejlődés él­vonalához. Jól tudjuk azonban, hogy a gazdasági elmaradottság felszámolása önmagában és automatikusan nem vezet el egy magasabb minőségű társadalom létrehozásához. Ezt csakis és kizárólag a szocializmus demokratizálása segíti elő, ami természetesen összekapcsolódik a gazdasági és kulturális fejlődéssel. A szocializmust ezért úgy is értelmezhet­jük, mint a gazdaság demokratizálását.- így és ezen a ponton kapcsolódunk a nemzetközi méretekben folyó rendszer­vitához -jelentette ki. - Nem kevesebbre vállalkoztunk, mint arra, hogy a szocializ­mus megújításával bizonyítsuk rendsze­rünk életrevalóságát, fejlődésre való ké­pességét, történelmi küldetését. Lehet, hogy eszmei és politikai ellenfeleink megmosolyognak bennünket naivitá­sunk miatt. Tudjuk, hogy kortársaink egy része, köztük a szocializmus egykori hí­vei sem mind társaink a bizakodásban. Azt is világosan látjuk, hogy a fejlett tőkés országok gyorsabban és határozottab­ban tudtak reagálni a gazdasági világfej- lödés új tendenciáira. Mi mégsem a kapi­talista út követésében látjuk a megoldást- noha annak számos módszerét bátrab­ban és tudatosabban szándékozunk fel­használni -, hanem a szocializmus meg­újulásában leljük meg a kiutat. Nem állít­juk, hogy a marxizmuson kívül nem gon­dolható el - önmagában teljesen logikus- eszmerendszer, de mi a marxi és a marxista elméletet olyan értéknek tekint­jük, amelyet feladni semmiképpen nem akarunk, vele sokkal többre vagyunk ké­pesek, mint nélküle. ' - A szocializmus: mozgalom - állapí­totta meg Grósz Károly. - Történelmi küldetését a korábbi felfogásunkkal szemben csak hosszú idő alatt tudja tel­jesíteni. A mozgalomjellegből az is következik, hogy a párt korszerűsége éppen a foly­tonos elevenségben gyökerezik. A párt az a tényező, ami teljessé és élővé teszi az eszme és a mozgalom dialektikáját. Akkor működik korszerűen, ha nem szab fölösleges korlátokat e dialektika érvé­nyesülésének, miközben garantálja hoz­zá a szükséges kereteket. Eddigi gyakor­latunk kritikai felülvizsgálatára van szük­ség, az értékek megőrzése és tudatosítá­sa érdekében éppúgy, mint az idejét múlt, netán korábban méltatlanul érték­ként tisztelt kategóriák elvetése céljából. Nemcsak a választott érték az érték, de csakis a meglevő „készletből” választha­tunk - jegyezte meg a főtitkár. - Szeren­csére a választék igen gazdag. Ilyen ér­ték a szocializmus, aminél tisztessége­sebb közügyet aligha lehet találni. Ilyen maga a párt, de ehhez rendeltetésének megfelelően kell felfognunk és működ­tetnünk, olyan gondolati rendszerben, hogy a párt nem cél, hanem a mozgalom eszköze, s egyik legértékesebb szerve­zeti kerete, a közösségi erkölcs érvénye­sítője. A mozgalom sem cél, hanem esz­köz a szocializmus megvalósításához, s a szocializmus is „csak” eszköz, amely az emberi közösségek, személyiségek boldogulását, kiteljesedését szolgálja. A párttal kapcsolatos érték az, hogy egész­ségesen ötvöződik benne a szervezeti fegyelem és az önkéntesség elve. Nem előnyöket ad, hanem társadalmilag hasznos, értelmes, eredményes cselek­vés lehetőségét biztosítja tagjainak. Ösz- szeköti hazánkat a világ legjelentősebb politikai, szellemi áramlataival. Leg- újabbkori történelmünkben hozzá fűző­dik a legtöbb új kezdeményezés. A nem­zeti fejlődés teljes körű, korszerű, realis­ta programjának a párt az egyetlen kidol­gozója. Ezért van mindenekelőtt létjogo­sultsága a nemzet pártjának tekinteni - jelentette ki.- A szocializmus lényege szerint nem­zetközi. Ebben az összefüggésben ér- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom