Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

2 KÉPÚJSÁG 1988. szeptember 23. A fő napirend elmaradt a szekszárdi tanácsülésen A tanácselnök lemondását nem fogadták el Szokatlan módon kezdődött tegnap délután a Szekszárd Városi Tanács ülése. Az egybegyűltek, köztük Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese és Csáki Béla, a Szekszárd városi pártbizottság első titkára köszöntése után a napirendi pontok módosítására kérte a tanácstagokat Kovács János ta­nácselnök. Személyes jellegű bejelentést kívánt tenni, ezért indítványozta, hogy az ülést zárt körben folytassák, amit a ta­nácstagok elfogadtak. Mint azt a későbbiekben tájékoztatás­ként kaptuk, a zárt ülésen a tanácselnök bejelentette lemon­dását, ezt azonban a tanácsülés nem fogadta el. A részletek­ről, szavazati arányról információt nem adtak ki. A hosszúra nyúlt, majd kétórás napirend után az eredetileg tervezett fő napirendet, a gyermek- és ifjúságvédelem hely­zetéről szóló tájékoztatót a következő tanácsülésre napolták el. Ezt követően bejelentésekre került sor, amelyek közül egy ellenszavazattal fogadták el a városi tanács állami lakásépíté­si koncepciójának módosítását. Élénk vitát eredményezett a településfejlesztési hozzájáru­lásról szóló rendelet módosítása. Igaz, ez alkalommal csak a változtatás szükségességében kellett állást foglalniuk a ta­nácstagoknak és a későbbi tájékozódást követően csak a decemberi tanácsülésen szavaznak. Hogy a lakosság részé­ről megosztott vélemény, különböző álláspontok várhatók ebben a kérdésben, azt mutatta, hogy a tanácsülésen is elté­rő vélemények hangzottak el. Akadt, aki soknak találta a ta­nács által előterjesztett három variációt, ami közül választani lehet, a demokrácia veszélyére hívta fel a figyelmet. Más hozzászóló szerint mindenképpen tartani kell harma­dik lehetőségként a teho megszüntetésének variációját, mert az ebből származó 6,3 millió forint tanácsi bevétel nem áll arányban a kedvezőtlen közhangulattal. Sőt, elhangzott az is, hogy ebben az esetben talán több társadalmi munkát is szí­vesebben végeznének a szekszárdiak. Arról tehát, hogy 1. a mentesítettek körét szabályozott mó­don bővítsék, 2. a hozzájárulás mértékét mindenki maga álla­pítsa meg, 3. a tehót megszüntessék, a következő tanácsülé­sen döntenek. Ezúttal a módosítás szükségességére szavaz­tak egyhangú igennel a tanácstagok.-tzs­A kormányszóvivő sajtótájékoztatója A törvénytervezetekről Tamásiban és Pakson Előbb van a gomb, mint a kabát (Folytatás az 1. oldalról.) Nagy Attila, az MTI tudósítója jelenti: A Minisztertanács ülését követő kor­mányszóvivői tájékoztatón - mint az egyik napirendi pont előterjesztője - részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő elöl­járóban az ülésen elhangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kormánynak az a szándéka, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítésével, a döntések decentra­lizálásával össszhangban kiépüljön a gazdasági érdekegyeztetés intézményes rendszere. Azt szeretnék, ha a különböző érdekeket, különböző nézeteket képvi­selő szervezetek és intézmények kö­zös tárgyalásaikon nyíltan feltárnák ér­dekeiket, egyeztetnék álláspontjukat, s ezt követően nyilvánosságra hoznák vé­leményüket. Ezért a Minisztertanács a mostani ülésén kezdeményezte az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács létreho­zását. E testület tevékenységének kö­zéppontjában az első időszakban a bér- mechanizmussal kapcsolatos kérdések és a bérekre vonatkozó konkrét megálla­podások állnak. Az Érdekegyeztető Ta­nács nem jogszabályalkotó intézmény. Feladata a különböző javaslatok megvi­tatása, az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala, továbbá az érdekegyezte­tés után a megállapodások rögzítése. Az 1990-ben esedékes népszámlálás­sal kapcsolatban Marosán György ki­emelte: teljeskörűen az alapvető fontos­ságú adatokat írják össze, a részlete­sebb információkat pedig a népesség 20 százalékára kiterjedő reprezentatív adat- felvétel segítségével szerzik meg. A bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításának szükségességéről szólva Marosán György kifejtette: a cégnyilvántartás célja a törvényesség teljesebb megvalósulása a gazdasági életben, a vagyoni viszo­nyok terén pedig a tőkeáramlás bizton­ságának megteremtése. Várkonyi Péter külügyminiszter a ma­gyar-román államközi kapcsolatok fej­lesztésének és kiszélesítésének mun­kaprogramjában foglaltakról adott átte­kintést az ülésen. Elöljáróban hangsú­lyozta, hogy a kormány a kapcsolatok széles körét vizsgálta meg, és a legfonto­sabb területekre vonatkozóan rögzítette az állami feladatokat. Rámutatott: a Mi­nisztertanács döntésén tükröződött az a szándék és akarat, hogy kétoldalú kap­csolatainkat az élet minden területén fej­leszteni kívánjuk a szomszédos Romá­niával, és e cél megvalósítása érdekében továbbra is aktívan, kezdeményezően lépjünk partnerünk felé. Természetesen a célok megvalósítása mindkét félen mú­lik, mi, a magunk részéről minden, a kap­csolatokat bővítő elképzelést támogatni kívánunk. A kormány abból indul ki, hogy a kap­csolatokat feszültségek terhelik; közvé­leményünk aggodalommal figyeli a Ro­mániában élő magyarság helyzetét, és nemzetközi aggodalom is mutatkozik a területrendezési elképzelések gyakorlati megvalósításával kapcsolatban. A Mi­nisztertanács döntése értelmében konk­rét kezdeményezésekkel élünk a politi­kai, a gazdasági, a kulturális, a lakossági, a tájékoztatási kapcsolatok számos terü­letén. Ami az államközi kapcsolatok szintjét illeti: a román külügyminiszternek érvényes meghívása van, szeretnénk, ha ez mielőbb realizálódna. Megbeszélniva­ló van, hiszen vannak olyan államközi egyezményeink - például a konzulátu­sok, a bukaresti magyar kultúrház mű­ködtetéséről -, amelyek érvényben van­nak. Ezeket az államközi kapcsolatokat napirenden tartjuktovábbra is. Ismeretes az, hogy elvi meghívás hangzott el egy olyan küldöttség látogatásáról Romániá­ba, amely a területrendezéseket a hely­színen tanulmányozná - emlékeztetett a külügyminiszter. A kormány - megerősít­ve egy korábbi ülésen hozott döntését - Horváth István belügyminisztert bízta meg e küldöttség vezetésével és a dele­gáció összetételének meghatározásával. A küldöttségben tanácsi szakértők, szakemberek, országgyűlési képviselők is lesznek. A formális meghívás megér­kezését követően a delegáció mielőbb elutazik. Az illetékes tárcák a kormány ülésén feladatul kapták, hogy tegyenek intézke­déseket az árucsere-forgalom bővítésé­re, a termelési szakosítás, a harmadik piaci együttműködés, a közvetlen vállala­ti kapcsolatok lehetőségeinek feltárásá­ra és fejlesztésére. Ezt a munkát a gazda­sági együttműködési vegyes bizottság fogja össze, amelynek ülésére várhatóan még ez év őszén sor kerül. A kormány döntése alapján javasolni fogjuk, hogy még idén üljön össze a kulturális vegyes bizottság, és Írjunk alá egy érdemi, a nemzetiségek igényeit is kielégítő kultu­rális munkatervet a két ország között. In­dítványozzuk továbbá színtársulatok vendégszereplését, a történész vegyes bizottság tevékenységének aktivizálását. Kezdeményezni kívánjuk történelmi em­lékhelyek kölcsönös megjelölését, ápo­lását, és a magyar-román kapcsolatok építésében kiemelkedő érdemeket szer­zett magyar, román és nemzetiségi sze­mélyiségek erkölcsi megbecsülésének kifejezésre juttatását. Szorgalmazzuk az akadályok felszámolását a magyar és a román sajtótermékek előfizetésében és terjesztésében, készségünket nyilvánít­juk ki, hogy a magyar televízió és román partnerintézménye között egyezményes, tervszerű kapcsolatok jöjjenek létre. A továbbiakban a külügyminiszter is­mertette a lakossági kapcsolatok terüle­tén tervezett kezdeményezéseket, köz­tük a vámeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, a kishatárforgalmi átkelőhe­lyek számának növelését. Hangsúlyozta: tárgyalásokat kívánunk folytatni család- egyesítési, kivándorlási kérdések, kéré­sek gyorsabb elintézéséről és az áttele­pültek problémáinak rendezéséről is. Ami a hazai részét illeti a kormány hatá­rozatának: egyebek között a román kul­túra értékeinek folyamatos magyaror­szági bemutatásáról volt szó mind a könyvkiadás, a színház, a rádió és a tele­vízió területén. Az ülésen kifejezésre ju­tott, hogy érdekünk: a román nép által létrehozott értékek eljussanak a magyar közönséghez is. A tájékoztatót követően kérdéseket in­téztek a külügyminiszterhez. A Magyar Rádió arról érdeklődött: észlelhető-e az aradi főtitkári találkozó óta valamiféle vál­tozás a magyar-román viszonyban Ro­mánián belül. Várkonyi Péter úgy ítélte meg, hogy ebben a kérdésben korai lenne még bármit is mondani. A Magyar Hírlap képviselője megkér­dezte: a külügyminiszter lát-e biztosíté­kot arra, hogy ezúttal javaslataink megfe­lelő fogadtatásban részesülnek. A felső szintű találkozó eredményeire utalva Várkonyi Péter bizakodását fejezte ki a tekintetben, hogy javaslataink megfele­lő fogadtatásra találnak. Úgy vélekedett: a korábbi tárgyalások napirendjén sze­replő indítványok megismétlése nem hiábavaló. Arra kell törekednünk, hogy kölcsönös megegyezéssel és megértés­sel, ha kis lépésekkel is, de előrehalad­junk a kapcsolatok fejlesztésében, mert ez mind a két ország alapvető érdeke. A Magyar Hírlap munkatársa arról ér­deklődött, milyen változások következ­hetnek be Magyarország és a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság kapcsola­tában. Válaszában Várkonyi Péter kifejtette: a Koreai Munkapárt lapjában a Magyar Népköztársaság ellen kifogásolható hangvételű cikk jelent meg amiatt, hogy Magyarország és a Koreai Köztársaság kölcsönösen elahtározta a diplomáciai képviseletek felállítását; ezt diplomáciai úton is kifogásoltuk, mert hangnemével nem tudunk egyetérteni. A mi álláspon­tunk teljesen világos, és ezen nem változ­tat az sem, hogy a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság ezt másképpen érté­keli. Ezt követően Marosán György a szer­dai SZOT-kormány találkozóhoz fűzött néhány megjegyezést, hangoztatva: a kormány elismeri, hogy jogos igényeket vet fel a szakszervezet, ám tudomásul kell venni, a követelések teljesítésére a források igen szűkösen állnak rendelke­zésre. Demokratizmus vagy anarchizmus lesz-e, ha az egyesülési és gyülekezési törvénytervezeteket törvényerőre emelik - tette fel a kérdést Tamásiban a peda­gógusoknak rendezett társadalmi vitán az egyik hozzászóló. Folytatva kételyeit még felvetette, hogy nem úgy járunk-e ezzel a jogszabállyal is, mint annyi más­sal, hogy megalkotják, aztán jövőre már módosítani kell, mert úgyis módosítják az alkotmányt is. Nincs olyan politikai kultúránk, ami az ellentétes nézeteket elviselné, pedig el kell jutnunk odáig, hogy az állampolgá­rok gondolataikat kifejezhessék, a hata­lom pedig oda, hogy ezt elfogadja - mondta el nézeteit egy másik hozzászó­ló. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy ez a törvénytervezet talán biztosítani fogja ezeket az alapvető állampolgári jogokat, hiszen nem az a presztízsveszteség, ha a kisebbségnek igaza van, hanem ha nem fogadjuk ezt el. Nem szerencsés ez az ütemezés, előbb van a gomb, mint a kabát - hang­zott el kategorikusan többektől - mert az lenne a célszerűbb, ha az alkotmány módosítása után foglalkoznának csak az egyesülési és gyülekezési törvényterve­zettel, mert rossz megoldás az, ha egy alaptörvényre épülő törvény előbb jele­nik meg, ez a törvényalkotás rossz be­idegződése. * Több helyen, több társadalmi réteg vi­tatta Pakson és fogja is még a hónap vé­géig elmondani véleményét az egyesülé­si és gyülekezési törvénytervezetekről. Néhány jellemzőbb a hozzászólások kö­zül. A nőbizottság ülésén vita alakult ki a bejelentési kötelezettséget illetően. Volt aki úgy fogalmazott, hogy ez nem szük­séges, mert így az állampolgári kezde­ményezést a hatalmon lévő érdekcso­port megakadályozhatja. Mások úgy gondolják, hogy a bejelentési kötele­Korszerűtlen, néhol nehezen érthető azoknak a központi kiadványoknak a stí­lusa, nyelvezete, melyek a szakszervezeti vitákhoz adnak kiindulópontot és érveket- vélekedett az első hozzászóló a Tolna Megyei Tanácsi Tervező Vállalat tegnap tartott szb-ülésén, melyen Hohmann Jó­zsef, az SZMT titkára is részt vett. Egy­szerűbb, hatékonyabb megfogalmazás­ra van szükség, mely minden tag és szimpatizáns számára világos. Néhány- a hozzászóló által tisztázandónak tar­tott - felvetés: nem nyilvánvaló például, hogy mi értendő a „szocialista vívmá­nyok” kifejezésen; a szakszervezet szá­mára nem fogadható el megoldásként a munkanélküliség, de úgy tűnik, ma mégis realitásként kell ezzel számolni; több de­mokrácia helyett egyszerűen demokrá­ciára lenne szükség stb. Ezen a fórumon is szóba került a fő munkaidő, de általában a végzett munka arányos megbecsülésének a kérdése. A Tolnatervnél dolgozó műszaki értelmiség a sokszor hangoztatott, ezen a téren ja­vulást ígérő kijelentések ellenére sem ér­zi úgy, hogy számottevő haladás történt volna ez ügyben. Pedig - egy szemléle­tes megállapítás szerint - hogy mi lesz látható az utcákon, az többek között eb­zettség legyen általános, mindenkire kő­telező. Itt hangzott el az is, hogy nem ren­delkezik a tervezet arról, hogyha egy újonnan alakuló szervezetet nem akar­nak nyilvántartásba venni, akkor mi a jogorvoslati lehetőség. Nem tudják azt sem az emberek, hogy mit értsenek pon­tosan az „állambiztonságot, közerköl­csöt, stb..." sértő kategóriák alatt. Ezek kifejtése szükséges - mondták - mert enélkül, szubjektív megítélés kérdése, hogy szabad-e, vagy nem gyülekezni. A lezajlott viták során több helyen fel­merült a politikai párt alakításának kér­dése, mert ez a törvénytervezet csak a je­lenlegi helyzetet szabályozza. Elörelá- tóbbnak kellene lenni - hangzott el - mert az élet a közeljövőben úgyis felveti más politikai szervezet alakításának szükségességét. A közművelődésben dolgozók közül sokan úgy érezték, hogy az államappa­rátus és nem az állampolgárok védelme érdekében készül a törvény. Nem látják a garanciát az állampolgárok szabad egyesülésére és gyülekezésére. A betil­tást, a kivételes érvek miatt viszont egy- ételműnek tartják. A PAV Műszaki Szakképzési Intézet pedagógusai javasolták, hogy az egye­sületek bejegyzése, a nyilvántartásba vétel a cégbíróságra tartozzék. Fontos lenne, hogy „ad hoc” jellegű gyülekezé­seket ne kelljen bejelenteni, hiszen kü­lönbség van egy demonstráció és egy tüntetés között, hangzott el javaslatként. A hatósági döntés idejét - a gyülekezési törvénytervezetnél -, az 5 napot a részt­vevők soknak tartják. Előállhat az a hely­zet, hogy csak az ötödik napon, ami a tervezett rendezvény előtti nap is lehet, születik meg a rendezvényt betiltó hatá­rozat, 24 óra is elég lenne erre a döntés­re. Egyébként mindkét tervezetnél túl sok a korlátozás és nem rendezi az állam, a hatalom kapcsolatát az egyesületekkel, a társadalmi szervekkel - hangzott el még a vitán. fké ben az intézményben dől el. A bevezetett adóreform sok esetben visszatartó erő­ként működik, a bérek reálértéke a ta­pasztalatok szerint csökken, fontos fel­adat lenne ennek a folyamatnak a megál­lítása. Szükség van a szakszervezeti tör­vény minél előbbi megalkotására: ennek tető alá hozásakor érdemes figyelembe venni a nyugati szakszervezetek szá­munkra hasznos tapasztalatait. A kategorikus, időnként túlzottnak tű­nő vélemények több résztvevőt is vitára késztettek. A szakszervezeti kiadványok - a létező hiányosságok ellenére - szá­mos előremutató és megfontolandó ja­vaslatot tartalmaznak, különösen igaz ez akkor, ha figyelembe vesszük a korábbi, minden bizonnyal túlhaladott gyakorla­tot. A demokrácia igénye jogos, ez azon­ban nem lehet parttalan, hiszen az anar­chiához vezethetne. A résztvevők egyetértettek az össze­foglalásban elhangzott azon vélemény­nyel, mely indokolatlannak tartotta a fele­lősség egyoldalú áthárítását a szakszer­vezetekre. A gondok - mint mindenütt - itt is je­lentkeztek, méghozzá erőteljesen, meg­szüntetésük a gazdasági előrelépéssel valósítható meg. Viták a szakszervezeti megújulásról Nem szégyen átvenni a hasznos tapasztalatokat Szűrös Mátyás romániai látogatása Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tit­kára a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására szeptember 20-22-én látogatást tett Romániában. Kíséretében volt Szokai Imre, a KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. Szűrös Mátyás megbeszélést folytatott a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb kérdéseiről Ion Stoiannal, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának póttag­jával, a Központi Bizottság titkárával. A magyar küldöttséget fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára. Mindkét fél hangsúlyozta a ma­gyar-román együttműködés sokoldalú fejlesztésének, és a végrehajtás mielőbbi megkezdésének fontosságát. Az MSZMP KB titkára romániai tartóz­kodása alatt látogatást tett Kovászna me­gyében. Sepsiszentgyörgyön megláto­gatott néhány ipari létesítményt, a volt székely Mikó kollégiumot, a sepsiszent­györgyi színházat, és tájékoztatót hallga­tott meg a magyar nemzetiség gazdasági és művelődési életéről. Nagyborosnyón a helyi tsz-társulást tekintette meg. Ülést tartott a Bonyhádi Városi Tanács Megtartotta soros ülését a Bonyhádi Városi Tanács, melyen a városi népi el­lenőrzési bizottság beszámolója hang­zott el. Mindez annál is inkább érdeklődésre számot tartó esemény volt, mert a testület 1985-ben alakult újjá, mivel 1979 és 1985 között nem működtek, munkáju­kat a Szekszárdi Városi Népi Ellenőrzési Bizottság látta el ez idő alatt. Jelenleg 240 fő segíti a szervezet munkáját, melyet ki­lenctagú testület igazgat. Az alakulás óta összesen 25 ülést tar­tottak és 23 befejezett vizsgálatot hajtot­tak végre társadalmi-gazdaságpolitikai helyzetelemzés után, illetve szociálpoliti­kai kérdéseket vizsgálva. A vizsgált időszak alatt egyébként 180 javaslattal élt a városi népi ellenőrzési bi­zottság. A második napirendként a hatósági munka értékelése a jogpolitikai elvek ér­vényesülése kérdéskörről hangzott el beszámoló, melyet dr. Sebestyén István vb-titkár adott elő. A társadalmi szervek és az ügyfelek kapcsolatáról adott szá­mot az előadó és megállapította, az utób­bi években nem volt olyan panasz a váro­si tanács ügyfélszolgálatával szemben, ami a legapróbb gondot jelenthette vol­na. Viszont mindez fordítva már nem fel­tétlenül igaz, mert a mai gazdasági hely­zetben türelmetlen, néha kissé értetlen is némelyik állampolgár, és mindez az adóügyi, illetve a lakásügyi kérdések kapcsán került napvilágra. E téren tehát az állampolgári jog és viselkedés között különbséget tenni nem tudó ügyfél is akadt. A városi tanács ügyiratforgalma az el­múlt négy év során 32 százalékkal emel­kedett, s ennek okát a végrehajtó bizott­ság ki fogja vizsgálni.- szs -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom