Tolna Megyei Népújság, 1988. szeptember (38. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-15 / 221. szám

1988. szeptember 15. ^fepÜJSÄG 5 Lakásbiztosításról az ÁB-nél Mi van a föld alatt? I I KOCKÁZATARÁNYOSÁN Ismét a szekszárdi pincegondokról —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­A knahajtás Szekszárdon, a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola udvarán Négymillió család rendelkezik önálló lakással Magyarországon. Ebből 3,2 mil­lió önkéntesen kötött szerződés alapján biztosítja különböző károk esetére ottho­nának épületét. A jelenleg érvényben levő lakásbiztosítási forma 1976 óta nem változott. Egy kötvénnyel mindent biztosítani - volt az elv. Az élet ezen a területen is módosítást követelt. Erről beszélge­tünk Papp Júliával, az Állami Biztosító Tolna Megyei igazgatójával és Rutkai Gé­za, üzleti csoportvezetővel.- A lakásvagyon differenciált átalaku­lása miatt elérkezett az idő - kezdi Papp Júlia igazgató - amikor a biztosítóknak is lépni kell. A biztosítási díjak nem követték a vagyon ilyen változását és nem is fejez­ték ki a biztosítók által vállalt kockázat nagyságát.- Az új formának melyek a főbb elvei?- Szükségszerű az értékeken alapuló biztosítási rendszer bevezetése. Ez a va­gyoni értékkülönbözöségeket fejezi ki és gyakorlatilag a klasszikus értelemben vett biztosítási összeget alkalmazza. Fontos az épület és ingóság kockázatai­nak különválasztása, a vagyonérték vál­tozását követő módszerek alkalmazása és az új értéken történő kártérítés rend­szerének bevezetése.- Hogyan történik a biztosítási összeg megállapítása?- Az új szerződés egyik legfontosabb eleme a biztosítási összeg meghatározá­sa - mondja Rutkai Géza. - Ennek meg­állapítását az ügyfélre kell bízni. Az épü­leteknél ki kell fejezni a helyreállítás, új­raépítés, szerelés költségeit. Itt kell meg­jegyezni, hogy az új értéken történő kár­térítés azt jelenti, hogy mindig az érvény­ben levő napi beszerzési árakon térítünk. Ugyanígy vesszük figyelembe ingóságok esetében a forgalmi árakat. A műérték vonatkozásában az ügyfél által meghatá­rozott egyedi érték a biztosítási összeg megállapításának alapja. Az ügyfél azt a biztosítási összeget választhatja, amelyik szerinte az esetleges kár esetén megtérí­ti mindazt, amit ő a lakásába invesztált, így minden esetben a valós értékkel kell számolni.- Azt is mondjuk el - javasolja Papp Júlia - azon kívül, hogy a biztosítási összeget az ügyfél jelölheti meg, választ­hat aszerint is, hogy az épületet, vagy az Nagyszabású nemzetközi kiállításokra várják ezekben a hetekben-hónapokban a Szépművészeti Múzeum jeles műtár­gyait. A berlini Pergamon Múzeumban októ­berben nyíló, majd Európa több főváro­sában bemutatkozó Az etruszkok világa című tárlatra mintegy 70 tárgyat kölcsö­nöznek. Az i. e. Vili.—II. században az itá­liai Tiberis és Arno folyók által határolt te­rületet lakó etruszkok virágzó művésze­tét felelevenítő kiállítás az NDK, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország és a Szovjetunió nagy múzeumaiban őr­zött etruszk emlékeket vonultatja fel. A tervek szerint mintegy 800 tárgyat tartal­ingóságait akarja-e biztosítani. Van üveg-és vízkár is, de például egy falusi lakásban, ahol nincs vezetékes víz, ott fe­lesleges lenne éppen a vízkockázat. Csőrepedés, vízkiömlés ott aligha lesz. Az alapbiztosításokba soroljuk a lakó­épületet, társasházi lakást, lakásbérle­ményt, melléképületeket. Az ingóságokat egyes és kettes vagyoncsoportnak jelöl­jük. Az egyes vagyoncsoportba tartoz­nak a nagy értékű ékszerek, szőrmék, képek, szőnyegek itt az ügyfél egy bizto­sítási összeget mond, mi kár esetén en­nek megfelelően térítünk.- Az Állami Biztosító ezért választotta külön az ingóságokat, mert az előbb so­roltaknak értéke nem vész el, sőt inkább nő az évek során - folytatja Rutkai Géza csoportvezető - a másik csoportba azok tartoznak amelyek a lakás egyéb beren­dezési tárgyait képezik. Ezek értéke a használat következtében csökken, amortizálódik.- Mindez nyilván más-más biztosítási díjtételeket is jelent.- Igen - mondja a csoportvezető - de ez egyénileg dől el. Vegyünk egy példát! Mondjuk 580 forint az ingatlan biztosítási díja - ez egy 1,2 millió forintos lakásnál lehetséges - aztán olyan ingó értékek vannak amit külön 450 forintért biztosít­hat. A másik ingóságcsoportba is na­gyobb összegű érték sorolható, ezért 318 forintot fizet. Ilyen lakásban termé­szetesen érdemes üveg és vízkockázatot is vállalni ez 300 és 120 forint. Külön bal­esetbiztosítás 132 forintért, a felelősség- biztosítás 36 forint. Ez egy szélsőséges példa, mert ma még kevés az ilyen értékű lakás, de arra jó, hogy körülbelül meg­tudjuk az éves biztosítási díj ebben az esetben 1936 forint.- A másik véglet biztosítási díja szeré­nyebb biztosítási összeggel 3-400 fo­rinttal is lehetséges - lapoz a tájékozta­tókba Papp Júlia igazgató. Az ügyféltől függ mit kockáztat. Tolna megyében 76 ezer biztosított lakás tartozik hozzánk. Az új formát ennyi ügyféllel kell megismer­tetnünk. Az idei és a jövő esztendőben díjkedvezményt adunk azoknak, akik a lakásbiztosítás új, korszerűbb formáját választják. A már meglevő régi szerződé­seinket szeretnénk ily módon átalakítani. Ez az ügyfeleink aktív közreműködésével lehetséges. D. K. J. máz majd a bemutató, amelyek közül ki­emelkednek a berlini múzeum nagymé­retű kőszobrai és teljes síregyüttesei, a leningrádi arany ékszerek, s a vázafesté­szet, a bronz és agyag kisplasztika re­mekművei. A budapesti intézmény gyűj­teményéből korabeli festett agyagvázák s az épületdiszítő terrakotta-szobrászat remek darabjai utaznak a bemutatóra. A tárlat - amelyhez tudományos igényű ka­talógus készült a résztvevő országok kutatóinak közreműködésével - Berlin után Prágában, ezt követően, a jövő év nyarán Budapesten, majd Varsóban, Moszkvában és Leningrádban várja a közönséget. Váratlanul és váratlan helyen behor­pad az úttest egy szakasza, megreped egy házfal, vízzel telik meg egy pince, lak­hatatlanná válik a ház. Kétségbeesett le­velek, dühödt telefonok, perek a biztosí­tóval, nehezen felbecsülhető kár. A hazai lakott települések pincéinek hol áldott, hol átkos öröksége ez Egerben vagy Szentendrén, Pécsen vagy Pakson és persze Szekszárdon is, hogy csak né­hány nagyobb városunkat említsem. * A Szekszárd VII. ötéves tervében 100 millió forint elköltése szerepelt a pince- veszély mérséklésére. A pincék fokoza­tos rekonstrukciója illetve felszámolása előreláthatólag a XXI. századra is átnyú­lik.- Előzetes felmérés, durva becslés szerint legalább 1500 pince lehet Szek­szárdon - mondja Varga Sándor, a bu­dapesti székhelyű Földmérő és Talaj- vizsgáló Vállalat megyeszékhelyen dol­gozó geodétája. - A rendszerezett üreg­feltárás 1980-ban kezdődött, korábban egy-egy cég - egy-egy építőipari vállalat- csak a saját érdekeinek megfelelően foglalkozott ezzel. Egy átlagos belméretű pince felmérése - ez a szélsőséges mé­retek miatt egy átlagos középértéknek felel meg - 10 ezer forintba kerül. A fel­mérésekre, pincetömedékelésekre 1984-ig nagyobb összegeket tudott for­dítani a tanács. Többen is dolgoztunk- akkor két szakember és két figuráns járta a pincéket, most a figuránssal ket­ten vagyunk. Ez idáig 300 legkülönbö­zőbb méretű pince teljes körű felmérésé­vel végeztünk - döntően a város legkriti­kusabb pontjain.- Pontosan hol, milyen sorrendben?- A munka éppen a Pince utcával kez­dődött, majd következett a Bartina, a Re­mete, a Bethlen, a Mérey, a Bocskai utca. A Fürdőház és a Kadarka utca. Tulajdon­képpen a Felsőváros és a Rákóczi utcá­tól nyugatra eső terület pincéinek jó ré­sze. A Battyhány utcával most végeztünk, jelenleg a Rákóczival párhuzamos Kos­suth utca feltárása folyik. Ha a pince beomlással jelzi a hollétét, akkor a pécsi Bányászati és Aknamélyítő Vállalat szek­szárdi körletének a dolgozói is azonnal megjelennek a helyszínen. Ez az utóla­gos kényszerű beavatkozás sajnos elég gyakori.- A feltárt 300, szükség szerint töme- dékelt pincéhez képest a becsült 1500 igen soknak tűnik.- Nyilvánvaló, hogy 300-nál sokkal több pincéről tudunk, köztük olyanokról is, ahol nem szükséges az azonnali be­avatkozás, vagy használható, jó állapot­ban vannak, esetleg boltozottak is. De felmérni csak azokat tudjuk, amelyeknek megtaláltuk a lejáratát, ahova le tudunk hatolni. Az is előfordul, hogy a lakó leta­gadja az udvarára nyíló, vagy a kertje alatt lévő pincét, mert neki okoz gondot, sőt hasznosítja is. Lassú víz pincét mos Az operatív munkát végző pécsi Bá­nyászati Aknamélyítő Vállalatnak 1979 óta van telephelye a városban.- Jelenleg nyolcán vagyunk Szekszár­don - mondja Súly József főaknász, a több mint ezer embert foglalkoztató mecseki körzet szekszárdi körletének vezetője. - Korábban, 1985-ben, ’86-ban húszán is dolgoztunk itt. Tavaly csökkent le a számunk, amely a munkálatokra for­dított pénzösszegektől függően változik. Volt, hogy néhány hónap alatt elköltöttük a tömedékelésre szánt forintokat, most havi átlagban úgy ötszáz-hatszáz ezer forint értékű munkát végzünk, ami talán két-három pincét, vagy mondjam úgy, beavatkozást jelent. Nehéz ezt számsze­rűsíteni.- Nyilvánvalóan változóak a körülmé­nyek a pincék nagyságától kezdve az azon lévő épületekig, utakig...- Vannak 20 légköbméteres felszínkö­zeli és mélyen lévő, 100 köbméteresnél is jóval nagyobb pincék. A tömedékelés aknahajtással, az aknán keresztül a pin­cetalp mélységének megállapításával, az üregek kitakarításával kezdőik. Ezután nyolcméterenként zárófalat kell emel­nünk kéménytéglából, melyre - közvetle­nül a pincemennyezethez - egy cement­habarcsot injektáló, és egy a kiszoruló levegőt a szabadba juttató csővezeték kerül. A cementes mészhabarcs, amivel az üregeket kitöltjük, köbméterenként ma már jóval több mint 2500 forint. Le­hetne számolgatni, mi mibe kerül.- ...és azt is, mibe kerül és milyen káro­kat okozhat egy-egy általában váratlan omlás, amiért elsősorban a víz munkáját tesszük felelőssé.- De a víznek el is kell jutnia az üregek­be. Tapasztalataim szerint a vizet a pin­cékbe hajszálrepedések vezetik. Tulaj­donképpen a rezonancia a közvetett ok, amit a több tonnás járművek váltanak ki. A földmozgás, a sérült úttest azután a víz útját is segíti a talaj mélyebb rétegei felé. Gondolja csak meg, ötven vagy száz év­vel ezelőtt egy lovaskocsi súlya legfel­jebb 10 mázsás lehetett, ma pedig sok­tonnás gépek közlekednek. A legna­gyobb gond, hogy az eddigi munkák döntő többségükben ezeket a váratlan omlásokat, leszakadásokat követik, anélkül, hogy egyelőre esély lenne rend­szeres megelőzésükre. A munkákat a kényszer ütemezi- Az elmúlt években a pinceprogramra juttatott központi támogatásokat - 1986- ban és 1987-ben 15-15 milliót - további bevételekkel egészítettünk ki. Ezek a ki­egészítések az Állami Biztosító térítései­ből, pincebérleti díjakból, a Központi Földhivatal támogatásából és a város sa­ját erőforrásából - 5-5 milliós hozzájáru­lásból - adódtak - mondja Flotz Jánosné a városi EGAMESZ vezetője. - így tavaly­előtt több mint 27 millió forintot, tavaly 22 milliót költöttünk a munkákra - az elké­szítéstől a kivitelezésig.- Az előirányzott 100 millió forint tud­valévő, hogy milyen kevés az elvégzen- dőkhöz képest, nem szólva a járulékos kiadásokról és a károkról, a balesetve­szélyről. Nem sziszifuszi így a küzdelem?- Valóban, a sürgetően jelentkező fel­adatok miatt az előkészítést hanyagoljuk el a legjobban. Munkánkat sajnos a kényszer ütemezi, ráadásul az erre az év­re tervezett 20 milliós támogatásnak is csak a felét kaphatja meg a város az idén, és ki tudja még, hogyan alakul az elkö­vetkező két év. Eger már kezd úrrá lenni a pincegondjain és Pécs is hamarabb kez­dett ilyen jellegű problémáinak a felszá­molásához. Az a néhány év előny és a kiegyensúlyozottabb pénzügyi háttér nagy különbséget jelent a javukra. Szek­szárd a számítások szerint legalább két­ezerig állandó támogatásra szorul.- A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak partnernek kell lennie ebben a munkában.- A maga módján segít is, elsősorban egy-egy elavult, régi vizvezetékszakasz cseréjével. Annál is inkább, mert a csőtö­rések okozzák néha a legnagyobb káro­kat. De már az is sokat jelenthet, ha egy- egy vállalat nem hagyja sokáig nyitva a munkaárkát, ami aztán az esővizet vagy a hólevet gyűjti össsze egy még ismeret­len pince közelében. Növeli a biztonság- érzetünket a kivitelezők, a hibaelhárító aknászok állandó jelenléte a városban, igényeljük is ezt, azért a megállapodás szerint a pincemegerősítésre-tömedé- kelésre fordítható idei 5,5 millió forintot ti­zenkét havi bontásban fizetjük, a Bányá­szati és Aknamélyító Vállalat pedig ehhez igazítja a szekszárdi körlet létszámát és lehetőség szerint így ütemezi a munkáit is. Jelenleg a Bezerédj István Kereske­delmi Szakközépiskola udvarán készült aknahajtás, ahol két egymással talán ösz- szefüggő üreget jelzett a szonda, és elvizesedett pincék tömedékelését ké­szítik elő a Mérey utcában is. BÓKA RÓBERT Külföldi kiállításokon a Szépművészeti Múzeum műtárgyai A horgász ... avagy, kérem nem olyan egy­szerű ám halat fogni fotó: czs Ófalu a nyilvánosság segítségét kéri A nyilvánosság segítségét kérte az ófalui társadalmi bizottság a baranyai község közelében tervezett sugárteme­tővel kapcsolatos aggályok tisztázásá­hoz, a hatósági eljárások fejleményeiről való tájékoztatáshoz. A testület kifogá­solja, hogy a májusi fővárosi társadalmi vitán kapott ígéretek ellenére a helybélie­ket nem tájékoztatták az atomerőművi hulladéktemető engedélyezési eljárásá­nak mozzanatairól, s az érintett települé­sek lakói mind nehezebben viselik el a döntés elhúzódása okozta bizonytalan­ságot, feszültséget. Az Ófalu, Feked és Véménd falvak la­kóit képviselő társadalmi bizottság tagjai hiányolták, hogy az általuk felkért függet­len szakértőknek a hulladékelhelyezésre vonatkozó alternatív javaslatára az illeté­kesek még nem adtak választ, továbbá az atomenergiáról szóló törvény nyolc­éves késéssel megszületett végrehajtási rendeletének tanulmányozása után sem látnak kellő garanciát a környezetet megváltoztató beavatkozás lakossági el­lenőrzésére. Sérelmezték, hogy a dön­tés-előkészítés őket közvetlenül érintő folyamatáról csupán a sajtó közvetítésé­vel értesülhetnek. (Természetesen segít­ségét mindenképpen igénylik.) Az építésügyi főhatóság az atomerőmű fellebbezését elutasítva nem hosszabbí­totta meg ugyan a területfelhasználási engedélyt, s a Közegészségügyi Jár­ványügyi Főfelügyelőség első fokú hatá­rozatában elutasította a sugártemető lé­tesítésére benyújtott kérelmet is, azon­ban a PAV fellebbezését követően a fő­felügyelőség által egy ízben harminc nappal már meghosszabbított döntési határidő már augusztus 27-én lejárt, s a lakosság körében ez jogos aggodalmat vált ki - állapította meg az ófaluiak társa­dalmi bizottsága.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom