Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-31 / 208. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 31. PANORÁMA Külföldi lapok az aradi találkozóról A Rabotnicseszko Delo, a BKP köz­ponti lapja kedden - egy gépelt oldalnyi terjedelemben - visszatér Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi aradi találkozójára. A román lapokban megje­lent közleményt ismertető jelentés azt emeli ki, hogy „az érdemi és konstruktív légkörben lezajlott tárgyalásokon köl­csönös törekvés nyilvánult meg a két ország pártjai és népei közötti együttmű­ködésre, a román-magyar kapcsolatok­ban keletkezett problémák leküzdésére, a baráti és jószomszédi viszony további fejlesztésére”. A „kapcsolatokban kelet­kezett problémák” mibenlétéről ezúttal sem esik szó, akárcsak a hétfői lapjelen­tésekben. A bukaresti jelentést a Zemel- delszko Zname, rövidebben pedig a Trúd és a Narodna Mladezs is átvette. Az AFP francia hírügynökség Bécsből keltezett kommentárban igyekezett meg­vonni az aradi csúcstalálkozó mérlegét. Az írás szerint Magyarország azt köny­velheti el eredményként, hogy Grósz Ká- rolynak sikerült felújítania a tárgyaláso­kat a romániai magyar kisebbség kérdé­séről, holott Románia eddig minden ilyen kísérletet hevesen elutasított, mint román belügyekbe való beavatkozást. Most vi­szont a találkozó idejének egyharmadát fordították a magyar kisebbség helyzeté­nek megvitatására. Amit még magyar si­kerként értékel a francia hirügynökség: Románia - mint fogalmaz - ígéretet tett arra, hogy elősegíti a Magyarországra áttelepültek hátramaradt családtagjai­nak kivándorlását. A mérleg román ser­penyőjébe azt helyezte az AFP, hogy Bu­karest nem hajlandó újból megnyitni a kolozsvári magyar főkonzulátust, ame­lyet a júniusi budapesti tüntetés után zár­tak be. A nyugatnémet Frankfurter Allgemeine Zeitung keddi száma a magyar-román viszonyt elemezve annak a kételynek ad hangot, hogy vajon egyetlen tárgyalás után Románia megváltoztatja-e nemzeti­ségi politikáját. Ezzel kapcsolatban a lap emlékeztet arra, hogy Romániában már a hetvenes évek elején eltervezték: asszi­miláció útján oldják meg a nemzetiségi problémákat. A nyugat-berlini Berliner Zeitung a ma­gyar-román viszonyról szóló elemzésé­ben emlékeztet arra, hogy Grósz Károly a találkozó után véleménykülönbségek fennmaradásáról tett említést. A lap ki­sebb szenzációnak minősíti, hogy a két szocialista ország a nagy nyilvánosság előtt folytatja vitáját. Az aradi munkatalálkozón Nicolae Ceausescu és Grósz Károly megbeszé­lései szükségesnek bizonyultak, hasz­nosak voltak és jó eredményeket hoztak, így összegzi a Scinteia, az RKP KB köz­ponti lapja keddi számában a magas szintű magyar-román találkozó tapasz­talatait. Az RKP KB központi lapja rámutat: „Ki­fejezésre jutott, hogy Magyarország és Románia között a jószomszédi viszony a két nép szükséglete”. Külön kiemeli, hogy a felek egyetértésre jutottak abban, hogy „a gazdasági, társadalmi, kulturális és minden, a szocialista építés köréhez tartozó kérdés megoldási módozata csak az illető párttól és annak vezetősé­gétől függ”. „Az aradi találkozó egész lefolyásá­ban, következtetéseiben és a létrejött megállapodásokban, amelyeket népünk nagy elégedettséggel fogadott, úgy érté­kelhető - ahogy arra egyébként pártunk főtitkára rámutatott -, hogy jelentős pilla­nat volt népeink és pártjaink jövőbeni kapcsolatait illetően. A megbeszélések hasznosnak bizonyultak, széles körű perspektívát nyitottak a magyar-román együttműködés előtt. Az ilyen fejlemény a szocialista fejlődés objektív törvénysze­rűségeit igazolja, megfelel népeink érde­keinek és törekvéseinek. Természetesen egyetlen találkozó keretében nem lehet megoldást találni minden kérdésre, nem lehet minden kérdést megfelelően tisz­tázni. Éppen ezért szükséges, mint ahogy azt mindkét fél aláhúzta, további különböző szintű és különböző területe­ken folyó találkozók megtartása a közös érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatására, a hatékony megoldások megtalálására” - írja a Scinteia. Végezetül a lap kiemeli: az aradi ma­gas szintű román-magyar megbeszélés legyen jelentős állomása a pártjaink és népeink közötti kapcsolatoknak. A szo­cialista Romániát azaz óhaj vezérli, hogy mindent megtegyenek a román-magyar barátsági és együttműködési kapcsola­tok fejlesztéséért a két nép közös érde­kei, a szocializmus és a béke általános ügye javára. Rabotnicseszko Delo Egyesített szocialista piac „A szükséges politikai és jogi feltételek nélkül lehetetlen a jövőben kialakítani a KGST-országok egyesített piacát, amelynek feladata lenne erős lökést adni mind az integráció, mind a nemzetgazda­ságok fejlődésének" - olvasható egye­bek között a Rabotnicseszko Delo keddi számában „A politikai realitások és a szocialista gazdasági integráció” címmel megjelent cikkben. A szerző, Georgi Sztojanov professzor arra a következte­tésre jut, hogy a szocialista országok „gazdasági irányításában végbemenő változások, a gazdasági szervezetek szerepének a nemzetközi gazdasági szférában tapasztalható megerősödése nem változtat annak szükségességén, hogy államközi úton történjék az integrá­ciós folyamatok iránykijelölése”. Kárhoztatja a cikkíró a KGST „struktú­rájának, munkájának és stílusának nem racionális voltát, káderei perspektivikus gazdasági gondolkodásának hiányát” is, ám a fő gondot a KGST-ben jelenleg ér­vényes jogrendszerben látja, a „soklép­csős és elhúzódó döntéshozatalban". Szerinte ezek módosítása mind elméleti, mind gyakorlati szempontból sürgető. Leküzdendőnek ítéli a nemzeti szuve­renitás KGST-ben érvényesülő doktríná­jának bizonyos tételeit, amelyek még a második világháború előtt fogalmazód­tak meg a szovjet jogban, akkor, amikor a Szovjetunió még az egyetlen szocialista ország volt, s ez indokolta, hogy a külön­böző nemzetközi szervezetek határoza­tait több lépcsőben vizsgálják és ellen­őrizzék elfogadásuk előtt. A pártokat az integrációs intézkedések és folyamatok helyességének egyfajta „kollektív ellenőreként” fogja fel a Rabot­nicseszko Delo cikkírója, s új szerepet szán - a munkaerő szabad áramlásával összefüggésben - a szakszervezetek­nek, de még az ifjúsági mozgalomnak is a hazafiasság és internacionalizmus, a nemzeti és a közös érdekek összehan­golásával kapcsolatban. BUDAPEST - Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára kedden fogadta Helmut Sonnenfeldtet, az amerikai Broo­kings Intézet igazgatóját, aki részt vesz a hagyományos leszereléssel foglalkozó budapesti kerekasztal-konferencián. MOSZKVA - Ortodox templom építé­sét kezdték meg egy moszkvai lakótele­pen. Az 1917-es októberi forradalom óta a Szovjetunióban nem épült ortodox templom. Az egyházi épületet Moszkva Orehovo-Boriszov nevű új lakótelepén emelik. Az alapkőletételnél jelen volt Pi- men, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája is. Az egyházi vezető már a nyár elején jelezte, hogy egyháza enge­délyt kapott új templomok építésére. VARSÓ - Czeslaw Kiszczak tábor­nok, lengyel belügyminiszter, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt el­nöke ülne a tárgyalóasztalhoz annak a javaslatnak alapján, amelyet még a múlt pénteken tett a belügyminiszter, majd pedig szombat-vasárnapi ülésén meg­erősítette a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága. Urban a len­gyel sztrájkhelyzetről elmondta, hogy az egyetlen sziléziai bányában, Stalowa Wolában és a néhány gdanski, szczecini munkahelyen összesen alig több mint 3200-an sztrájkolnak. WASHINGTON - A rakétaelhárító rendszerekről kötött szovjet-amerikai ABM-szerződés felülvizsgálatát, vagy el­vetését követeli Dán Quayle szenátor, a Republikánus Párt alelnökjelöltje. A The Washington Times című jobboldali kon­zervatív lapnak adott nyilatkozatában Quayle azt hangoztatta, hogy a szerző­dés felülvizsgálatával lehetővé kell tenni az Egyesült Államoknak egy „korlátozott” rakétavédelmi rendszer létrehozását, azon túlmenően is, mint amit a szerződés eredetileg engedélyezne, egyben bizto­sítani kell az űrfegyverkezési kutatások folytatását. * Jubilál Moszkva és Washington között a „forró drót”: 25 évvel ezelőtt, 1963. au­gusztus 30-án helyezték üzembe a Wa­shington és Moszkva között a gyors leg­felső szintű üzenetváltást lehetővé tevő közvetlen összeköttetést. A „drótból” ma már szinte semmi sincs: az eredetileg telexvonalakon lebonyolított összekötte­tést ma mesterséges holdak segítségé­vel tartják fenn. MÜNSTER - Hans-Jochen Vogel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) el­nöke pártja kedden Münsterben meg­nyílt kongresszusán felszólította a 440 delegátust: a négynapos tanácskozáson jóváhagyandó határozatok alapján az SPD kezdje meg egy konkrét kor­mányprogram kidolgozását az 1990-es évekre. BONN - Kedden befejezte kétnapos hivatalos bonni látogatását Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia külügyminisz­tere. Chnoupek találkozott Kohl kancel­lárral és Genscher külügyminiszterrel is. A csehszlovák diplomácia irányitója a megbeszélések során egyebek mellett javasolta két közös munkacsoport életre hívását; az egyik a tervek szerint humani­tárius kérdésekkel foglalkozik majd - ide sorolva egyes kivándorlási ügyeket és bizonyos szabadságvesztési ítéleteket -, a másik a rendszeres jövőbeni külügymi­niszteri találkozók előkészítésére lenne hivatott. A vő és komái A Pravda elemző dkke Csurbanov karrierjéről A bíróság'és csakis a bíróság hivatott megítélni Jurij Csur­banov, a volt szovjet belügyminiszter-helyettes felelősségé­nek mértékét - írja a Pravda keddi számában, hangsúlyozva, hogy Leonyid Brezsnyev vejének vesztegetési ügyében 110 kötetnyi vizsgálati anyag gyűlt össze. Moszkvai megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Csurbanov, valamint a volt üzbég belügyminiszter és két helyettese, több üzbég területi rendőr- kapitány társaságában a jövő héten kerűrkatonai bíróság elé. A Pravda terjedelmes elemzésében nem egyedi esetként, hanem a „pangás éveinek” uralkodó jelenségeként értékeli és ismerteti Jurij Csurbanov karrierjét. Abban az időszakban a magas beosztásokat egymás között osztották el, s az egyes embereket nem munkájuk, hanem családi kapcsolataik, az egyik vagy másik klánnak tett szolgálatai alapján ítélték meg. Ez a jelenség a parancsuralmi-bürokratikus, tekintély- elvi vezetési stílusban, gondolkodásban és cselekedetek­ben gyökerezik - állapítja meg a szovjet lap. A Pravda részletesen elemzi Csurbanov karrierjét, amely különösen azután kezdett szédítő tempóban felfelé ívelni, amikor a belügyi dolgozó 1971 áprilisában elvette Leonyid Brezsnyev lányát. Csurbanov korábban is a főnökség iránti szolgálatkészségével, „rugalmasságával” tűnt ki elsősorban. Házassága megnyitotta az utat a felső régiók felé, néhány esztendő alatt tisztből tábornok lett, 1980 elején pedig Scso- lokov belügyminiszter első helyettese, altábornagy, majd néhány hónap múlva már vezérezredes. A Pravda emlékeztet arra, hogy Csurbanov különösen Üzbegisztán vezetőivel ala­kított ki kitűnő kapcsolatokat, s nem kis része volt abban, hogy Rasidov, az Üzbég KB volt első titkára valóságos maffiát hozzon létre a köztársaságban. Üzbegisztánban Csurbano- vot mindig államfőnek kijáró tiszteletadással fogadták, hiszen élvezte Leonyid Brezsnyev feltétlen bizalmát, s sokan még magasabb posztra is esélyesnek látták. A Pravda emlékeztet arra is, hogy Scsolokov (aki szintén nem utasította el a vesztegetőket) és Csurbanov között voltak hatalmi torzsalkodások, de ezek végül is „békével” végződ­tek: a belügyminiszter rendkívül drága, állampénzen vett mű­kincset kapott. Fenyegető háromszög jött létre Üzbegisztánban, amely a Rasidov-féle elitre, a köztársasági belügy támogatására és Csurbanov érinthetetlenségére épült. A volt szovjet belügymi­niszter-helyettes Leonyid Brezsnyev halála után is a korábbi szellemben folytatta tevékenységét, ami nem kevés kárt oko­zott a szocialista törvényességnek, komolyan akadályozta a belügyi szervek megtisztulási folyamatát. A Csurbanov-jelenséget, a hasonló esetek megismétlődé­sét csakis a nyíltság kibontakoztatásával, a demokrácia meg­szilárdításával, a vezetők választhatóságának segítségével lehet elkerülni - mutat rá végezetül az SZKP KB központi na­pilapja. Pakisztáni politikai pártok választási előkészületei Benazir Bhutto, a Pakisztáni Néppárt társelnöke és Abdul Vali Han, a nemzeti de­mokratikus párt vezetője, az Avami Liga elnöke azon az augusztus 29-én meg­tartott tanácskozáson, amelyen kilenc ellenzéki párt vezetője felmérni igyekszik a Ziaul Hakk államfő halála után az országban kialakult helyzetet. A pártok a „Mozgalom a demokrácia helyreállításáért” elnevezésű szövetség tagjai. A pakisztáni politikai pártok már a vá­lasztások jegyében tesznek lázas előké­születeket -jóllehet még nem tudni, hogy azokon engedélyezik-e a pártok részvé­telét. Hétfőn Mohammad Han Dzsune- dzsót, a májusban menesztett kormány­főt ismét a Pakisztáni Muzulmán Liga el­nökévé választották, gyakorlatilag bizo­nyossá téve a „hivatalos párt” kettésza­kadását. Néhány nappal ezelőtt ugyanis három tartományi főminiszter kezdemé­nyezésére a volt miniszterelnököt a tag­ság egy része elmozdította párttisztségé­ből és helyébe mást választott a „liga” ve­zetőjének. Mohammad Han Dzsunedzso újjáválasztása a központi bizottság ülé­sén azonban jelzi, hogy a párt többsége vele tart. Ziaul Hakk néhai elnök még halála előtt november tizenhatodikára tűzte ki a parlamenti választásokat. Az ügyvivő ál­lamfő ugyan leszögezte, hogy az idő­ponthoz tartani kívánja magát, ám feltűnő módon elkerülte annak tisztázását, hogy a szavazáson a jelöltek pártszinekben in­dulhatnak-e, vagy sem. Az ellenzéki Pa­kisztáni Néppárt petíciót nyújtott be a legfelsőbb bírósághoz, amelyben az 1973-as alkotmányra hivatkozva kérte, hogy a testület másítsa meg Ziaul Hakk rendelkezését és tegye kötelezővé a pár­tok részvételének az engedélyezését. A bíróság október másodikán kezdi meg a beadvány megvitatását - kérdés, lesz-e elég ideje arra, hogy a választásokig meghozza a döntését. A volt miniszterelnök - az ellenzéki pártok vezetőihez hasonlóan - felszólí­totta az ügyvivő államfőt, hogy oszlassa fel az ideiglenes központi és tartományi kormányokat, amelyek tagjait Ziaul Hakk nevezte ki Mohammad Han Dzsunedzso polgári kabinetjének menesztése után. Semleges személyekből álló ügyvivő kormányzat megalakítását szorgalmazta a „tisztességes és szabad választások" felügyeletére. A Pakisztáni Muzulmán Ligát az elmoz­dított kormányfő ébresztette újjá még 1985-ben, sokak szerint azért, hogy Ziaul Hakkal szemben hatalmi tömegbá­zisra tegyen szert. A néhai elnök június­ban nemcsak a kormányzati hierarchiá­ba helyezte el saját híveit, hanem a tarto­mányi főminisztereken keresztül Mo­hammad Han Dzsunedzso pártbázisát is igyekezett megsemmisíteni. A főminisz­terek most fel is lázadtak a pártelnök ellen Ziaul Hakk „örökségét" hirdetve. Ál­lítólag erős szálak fűzik őket a hadsereg vezetőihez, nem véletlenül ragasztották rájuk a „királypártiak” bélyegét. Manőverezéseik nem csupán a volt kormányfőt aggasztja, hanem az ellenzé­ki pártokat is. Benazir Bhutto, a Pakisztá­ni Néppárt tekintélyes vezetője több nyi­latkozatban is célzott rá, hogy megítélése szerint nem elsősorban a hadsereg ré­széről látja a veszélyt a demokrácia hely­reállításának újtában, hanem azokéról, akik politikai létüket Ziaul Hakknak kö­szönhetik és most minden eszközzel ra­gaszkodni akarnak a zsíros anyagi ja­vakkal együttjáró hatalmi pozícióikhoz. Mohammad Han Dzsunedzso egyébként hétfőn felajánlotta együttműködési kész­ségét az ellenzéknek a „királypártiak” semlegesítésére. RÁCZ PÉTER Reformprogramról tárgyalt a MUOSZ elnöksége A Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének elnöksége augusztus 30-án, kedden ülést tartott. Áttekintette a szö­vetség munkájának megújítására s az ehhez szükséges objektív és szubjektív feltételek megteremtésére vonatkozó el­képzeléseket, bírálatokat, javaslatokat. Sokoldalúan megvitatta a MUOSZ politi­kai, szakmai és érdekképviseleti tevé­kenységének korszerűsítését, a közér­deket tisztességgel szolgáló újságírói munka anyagi és erkölcsi megbecsülé­sének növelését célzó munkaprogram­tervezetét és úgy döntött, hogy azt a vá­lasztmány szeptember 29-i ülése elé ter­jeszti. Elgondolása szerint a programter­vezetet - a választmányi vita tapasztala­taival gazdagítva - az újságírótársada­lomban széles körű vitára bocsátja. A MUOSZ elnöksége foglalkozott a szövetség megújulási programjának el­fogadásához és megvalósításához szük­séges tennivalókkal. Úgy határozott, hogy a beérkezett ja­vaslatokat egy rendkívüli közgyűlés összehívására, vagy a soron következő közgyűlés előbbre hozatalára, illetve egy országos újságíró-aktíva megrendezé­sére ugyancsak a választmány elé ter­jeszti. Meghosszabbított tűzszünet Nicaraguában A nicaraguai kormány újabb harminc nappal meghosszabbította a tűzszünetet, amely augusztus végén jár le. A lépés egyoldalú, mert az ellenforradalmárok június óta nem hajlandók hozzájárulni a fegyvernyugváshoz. A legfrissebb hadi­jelentés szerint két nap alatt öt parasztot gyilkoltak meg. A kormány gesztusát ma­gyarázva Daniel Ortega államfő hétfőn kijelentette: az ország érdeke az, hogy a kontrák előtt nyitva maradjon az amnesz­tiához, a békéhez vezető út. Ortega latin­amerikai indiánok tanácskozásán be­r' szélt Managuában. A szerdáig tartó értekezletre 35 hivata­los küldöttség érkezett, s meghívottként jelen vannak az egyesült államokbeli és a kanadai indiánok képviselői is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom