Tolna Megyei Népújság, 1988. augusztus (38. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
2 KÉPÚJSÁG 1988. augusztus 30. A magyar-román pártfőtitkári találkozó visszhangja A szocialista országok tájékoztatási eszközei - a hétfő reggelig beérkezett jelentések tanúsága szerint - általában tartózkodnak a vasárnapi aradi románmagyar csúcstalálkozó kommentálásától, míg a nyugati hírügynökségek közül több arra mutat rá, hogy az aradi megbeszélések a román-magyar viszony javulásának kezdetét jelenthetik. A Rabotnicseszko Delo, a BKP lapja és más központi bolgár lapok hétfőn Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi közös sajtóértekezletéről beszámolva Grósz Károly kijelentéseiből azt emelik ki, hogy a vitás kérdések együttes erőfeszítésekkel oldhatók meg. Egyik bolgár lap sem utalt arra, hogy a vita háttere a romániai falurombolási terv és a kétmilliós romániai magyar kisebbség sorsa. A lapjelentésekből az tükröződött, hogy az aradi találkozót mindkét fél hasznosnak tartotta. A bolgár rádió és televízió vasárnap a külpolitikai hírek élén foglalkozott az aradi magyar-román csúcstalálkozóval. Kommentáló megjegyzés nem hangzott el, de a tálalás mutatta, hogy Szófiában nagy érdeklődés kísérte a tárgyalásokat. A csehszlovák televízió vasárnap esti híradójában a külföldi jelentések között a második helyen számolt be az aradi tárgyalásokról. Akkor még nem állt rendelkezésre részletes információ, de a csehszlovák tv megemlítette: feltételezhető, hogy a magyar fél felvetette a romániai falurombolási terv megváltoztatását. A terv az utóbbi időben igen nagy vitát váltott ki Magyarországon - fűzte hozzá a csehszlovák televízió. A lengyel televízió vasárnap esti híradója emlékeztetett arra, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi időben feszültté váltak. A magyar felet aggasztja, hogy Romániában fel akarnak számolni több ezer falut. A magyar nemzeti kisebbség képviselői attól tartanak, hogy elveszítik nemzeti identitásuk megőrzésének lehetőségét - mondta a lengyel tv tudósítója. Valamennyi nagy nyugati hírügynökség és lap emlékeztet jelentéseiben arra, hogy utoljára 11 évvel ezelőtt volt magyar-román csúcstalálkozó. Az is szerepel minden nyugati hírügynökségi anyagban, hogy a magyar-román viszony a román falurombolási program felújítása miatt került mélypontra. A Reuter brit hírügynökség úgy minősíti a vasárnapi aradi találkozót, hogy az a Varsói Szerződés tagországok között példa nélküli vita lecsendesitését célozta. A The Daily Telegraph című brit lap szerint önmagában az a tény, hogy a két szomszédos ország vezetői 1977 óta nem találkoztak egymással, mutatja, hogy a kapcsolatok abnormálisak voltak. A The Guardian című brit lap Nicolae Ceausescu „új kezdeteket” hangsúlyozó pohárköszöntőjéböl idézve rámutatott, hogy „Grósz úr óvatosabban fogalmazott válaszában, amikor arról beszélt, hogy együttműködésre van szükség, és a két népnek, a két pártnak több ilyen találkozó az érdeke”. Az AP amerikai hírügynökség is úgy vélekedett, hogy „míg Ceausescu új kezdetnek minősítette az aradi tárgyalásokat, addig Grósz azt domborította ki, hogy nem a szavak, hanem a tettek számítanak”. Az AFP francia hírügynökség éjszakai anyagában azt emelte ki, hogy Bukarest részéről nem kívánnak akadályt gördíteni a kivándorlás elé, de - s ebben egyetértés volt a magyar és a román fél között - nem is ösztönözik a kivándorlást. Ezzel kapcsolatban az AFP emlékeztet arra, hogy több mint 10 ezer romániai magyar menekült Magyarországra, s segítséget kap a magyar kormánytól a beilleszkedéshez. A nyugatnémet hírközlés némi reménykedéssel fogadta az aradi találkozó eredményeit. Az NSZK rádióállomásai hétfő hajnalban azt idézték Grósz Károly rádiónyilatkozatából: a román fél nyitottnak mutatkozott ama javaslat iránt, hogy a romániai magyar kisebbség helyzetének tanulmányozására engedjen be az országba egy küldöttséget. A Deutschlandfunk rádióállomás vasárnap óránként, a legfontosabb külföldi hírek elején számolt be az aradi találkozóról. A tévéállomások este szintén részletesen tudósítottak a megbeszélésekről, amelyeknek kimenetele akkor még nem volt ismeretes. A tudósításokból mindamellett már akkor kicsendült: az NSZK- ban is reménykednek a két szomszédos kelet-európai ország feszült kapcsolatainak legalább bizonyos fokú enyhülésében. A nyugatnémet DPA hírügynökség értékelése szerint Grósz Károly és Nicolae Ceausescu találkozója javított az utóbbi időben feszült magyar-román viszonyon. A román Agerpres hírügynökség jelentéséből azt a megfogalmazást emle- te ki, hogy számos kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésben közelebb kerültek egymáshoz a felek, Grósz Károly pohárköszöntőjéböl pedig azt a részt, hogy a magyar kormányfő szerint szükséges lenne gyakrabban tartani ilyen találkozókat. A DPA utal nyugati diplomaták véleményére, miszerint a találkozó révén valami mozgásba jött a megromlott magyar-román viszonyban. A nyugatnémet hírügynökség a találkozóról szóló tudósításában vázolta a magyar-román viszonyban keletkezett feszültség hátterét is. Jaruzelski egyaránt elítélte a sztrájkot és az erőszak alkalmazását A LEMP Központi Bizottságának vasárnap véget ért kétnapos ülésén elhangzott záróbeszédében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a pártdemokrácia, a lengyel politikai kultúra eredményének minősítette a lengyel kormányt bíráló nagyszámú felszólalást. A KB nevében úgy foglalt állást, hogy a kialakult helyzetért a reform lassú bevezetéséért az év eleji sikertelen ár- és bérintézkedésekért felelős kormány sorsáról nem most, hanem az illetékes szejmbi- zottság jelentésének meghallgatása után, a Szejm szeptemberi ülésén kell dönteni, figyelembe véve a kormány addig sorra kerülő intézkedéseit is. A LEMP KB első titkára szerint óvakodni kell az elhamarkodott és ezért esetleg igazságtalan bírálatoktól, amikor olyan emberekről van szó, akik mindent elkövettek a feladatok végrehajtása érdekében. Egyben bejelentette, hogy a fiatalítás jegyében a LEMP KB legközelebbi ülésén újabb személyi változtatásokról döntenek a párt vezető testületéiben. Úgy értékelte, hogy a sztárjkok kirobbanásához a gazdasági helyzet, a dolgozók elégedetlensége, a fokozatosan gyü- lemlő, megoldatlan problémák vezettek el, ami a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat lazulására utaló jel. Elengedhetetlennek nevezte a vezető párttestületek tagjainak személyes találkozóit a gyárak, üzemek dolgozóival. Jaruzelski hangsúlyozta, hogy az ország belpolitikai problémáit nem lehet sem sztrájkokkal, sem pedig erőszak alkalmazásával megoldani. Erőt csak akkor lehet bevetni, ha veszélybe kerül az állam stabilitása és biztonsága, de az ilyen döntést nem szabad elsietni. Jaruzelski a reform eddigi sikertelensége miatt bírálta a párt- és az államapparátust. Úgy fogalmazott, hogy „Lengyelország okos határozatokkal van kitapétázva, de a végrehajtás továbbra sem sikerül, s ebben objektív és szubjektív okok egyaránt szerepet játszanak”. A problémák állandó vitatása, a konzultációk sokasága már-már bénítólag hat az állam tevékenységére, de ennek ellenére nem ezen az alapelven kell változtatni, hanem a módszereken kell javítani. KB első titkára állást foglalt a társadalmi párbeszéd további kiszélesítése, a köz- megegyezés alapjainak szilárdítása mellett. Megerősítette, hogy az ország vezetése nem az elmúlt időszak politikai tevékenysége alapján ítéli meg azt, hogy ki vehet részt a párbeszédben. Annak szükségességét hangsúlyozta, hogy az ellenzéken belül tegyenek különbséget a konstruktív és a destruktív ellenzékiek között. A szocializmust, a lengyel alkotmányos rendet elismerőkkel mód és szükség van a párbeszédre - mondotta -, hozzátéve, hogy a törvényeket meg lehet változtatni, de nem tűrhető el megsértésük. Jaruzelski a munkásegység szükségességének alapján állást foglalt az ellen, hogy az üzemek a politikai harc színterévé váljanak, vagyis „az egy üzemben egy szakszervezet” elvét erősítette meg. Egyúttal hangsúlyozta a készséget a szakszervezeti mozgalom szervezeti rendszerének további fejlesztésére. Perzsa vásár, tűzszünetben A Demavand öt és fél ezres, örök hó fedte csúcsának déli lejtőjén elterülő hatalmas metropolisz, Teherán egyetlen hatalmas lejtő, amelynek szintjei pontosan követik a közel hatmilliós lakosság társadalmi rétegződését. A hierarchia csúcsán - és a főváros legmagasabb pontján - a felső tízezer villáitól is elkülönülve áll Khomeini rezidenciája. Az idős főpap mind ritkábban jelenik meg az erkélyen a nyilvánosság előtt. Mindennapjaiba most ritka bepillantást engedett a legilletékesebb: vele együtt élő lánya. Mint újságíróknak elmondta, apja kitűnő fizikai és szellemi kondícióban van; napirendjéhez oly pontosan tartjamagát, hogy órát lehetne igazítani hozzá. Egyetlen nap sem hajlandó lemondani rendszeres sétáiról, a napi háromszori imádságról, Korán-olvasásról és Korán-magyarázatok írásáról, s a világ dolgai iránti érdeklődését jelzi, hogy táskarádióját még a fürdőszobába is magával viszi. Az ajatollah, kétezer méteren lévő villájából tekintve le országára, keserűen fejtette ki, hogy az Irakkal vívott - eredetileg az utolsó csepp vérig tervezett - háborúnak véget vető tűzszünet elfogadása nem kisebb tehertétel volt számára, mintha „kiitta volna a méregpoharat”. A város középső szintjén élő középréteg jó néhány tagja ezt a szó szoros értelmében meg is tette. A földkerekség legnagyobb fedett bazárjának kereskedői, a bazársor alatt dél felé húzódó utcák pénzváltói a helyzet alapján és az ország vezetőinek megnyilatkozásaira támaszkodva a háború végeláthatatlan elhúzódására, az ezzel együttjáró áruhiányra, a dollár szilárd pozíciójára építettek. A tűzszünet elfogadásának hírére azonban a dollár feketepiaci árfolyama egycsapásra harmadára zuhant - magával rántva a főként közép- és kiskaliberű spekulánsokat. A bazárban és környékén járványszerű öngyilkossági hullám söpört végig, olyannyira, hogy a Tehran Daily című lap fekete humorú glosszaírója javasolta: a Mártírok Temetőjének egyik parcelláját jelöljék az 598-as számmal, utalva az ENSZ BT iraki-iráni tűzszünetet elrendelő határozatának számára. Az alig ezer méteren fekvő alsóvárosban, a szegények lakta körzetekben, a még délebbre húzódó nyomornegyedekben reményekkel és megkönnyebbüléssel fogadták a fegyvernyugvást. A remények közé persze kétség is keveredik: nem lehetett volna már előbb véget vetni az öldöklésnek, a borzalmas véráldozatoknak, amelyekről most derül ki, hogy teljességgel feleslegesek voltak? Az uralkodó közhangulat azonban minden kétkedés ellenére az, hogy lassan csak könnyebb lesz az élet. Ennek kisebb jelei már tapasztalhatók - a feketepiacot ért csapás nyomán a bazárban s a kisebb piacokon megjelentek a még szűkösebb időkre felhalmozott árukészletek. A legdrágább a hús - a legolcsóbb a heroin, adagja egy doboz cigaretta árát sem éri el. Az iszlám tisztaságára felügyelő bizottságok felújították a járőrözést; gondosan ügyelnek a nők arcát takaró fátyol, csador alól előbukkanó hajtincsek előirt hosszúságára, - ugyanakkor megtűrnek olyan, korábban Teheránban soha nem látott, s az iszlám szellemével gyökeresen ellentétes cikkeket a vándorárusoknál, sőt a nagyüzletek kirakataiban is, mint a fogamzásgátló tabletták, Madonna és Samantha Fox kazettái, s a „kemény" kábítószerek. Holott az utóbbiak nagybani forgalmazása halálbüntetéssel is megtorolható. Ardebili főügyész ennek érvényt is akar szerezni - mint mondja, majd az újjáépítés és a stabilizálódás után. Az újjáépítésben bízik az ötvenmilliós Irán négymillió, munka nélkül tengődő lakosa is. Ha stabil munkaalkalmak egyelőre nem is adódnak Teheránban, némelyest enyhült a fővárosra nehezedő nyomás azzal, hogy a háború pusztításai elől ide menekült vidékiek - a tűzszünet kisebb megsértésére vonatkozó kölcsönös vádaskodások ellenére - mindinkább bíznak abban, hogy végleg elhallgattak a fegyverek; így csapatosan költöznek vissza falvaikba, - sok esetben falvaik romjai közé. AMBRUS ISTVÁN Ötvenéves a Magyarok Világszövetsége Ötven évvel ezelőtt, 1938 augusztusában alakult meg a Magyarok Világszövetsége. A jubileum alkalmából Randé Jenő, a szövetség főtitkára az MTI munkatársának elmondta: a fél évszázados évforduló mellett két másik jelentős eseményről is megemlékeznek a szeptember 6-i elnökségi ülésen. Harminc éve alakult újjá az MVSZ, s 25 esztendeje, 1963-ban született az az amnesztiarendelet, amelynek nyomán jelentősen megélénkültek a magyar-„magyar” kapcsolatok. A kontaktus fejlődését mutatja, hogy az elmúlt évben már több mint 250 ezer, Nyugaton élő magyar látogatott haza.- Természetesen ötven évvel ezelőtt más társadalmi körülmények között, más nemzetközi helyzetben, a háború fenyegető árnyékában alakult meg a világszövetség - emlékeztetett a főtitkár. - Az 1938-ban jóváhagyott alapszabálynak a szövetség céljára vonatkozó megfogalmazása időtállónak bizonyult: „Támogatni minden olyan tevékenységet, amely arra irányul, hogy a külföldön élő magyarok között a magyar nyelvet és kultúrát megőrizze, és fejlessze, ápolja az összetartozás érzését, erősítse a kapcsolatokat az óhaza és a külföldi magyarság között.”- A szövetség ma is annak érdekében dolgozik, hogy a külföldön élő magyarok legyenek a befogadó ország hű állampolgárai, őrizzék meg és adják át gyermekeiknek anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, és ehhez a Magyarok Világszövetsége lehetőségei szerint szívesen nyújt támogatást. Ebben a szellemben jött létre az anyanyelvi mozgalom, amelynek elsőrendű célja a külföldön élő magyarok gyermekeinek oktatása volt; ezért nyitották meg kapuikat az anyanyelvi táborok, emiatt adtak ki tankönyveket. Az anyanyelvi mozgalom hatására vált ismertebbé a Nyugaton élő magyar írók tevékenysége: két gyűjteményes kötetük jelent meg, s munkáikból az irodalmi folyóiratok is rendszeresen közölnek. A szövetség legújabb tevékenységi formája a szakmai találkozók rendszere. Hagyománnyá vált, hogy a szórványmagyarsággal foglalkozó történészektől a közgazdászokon, könyvtárosokon, mérnökökön keresztül az orvosokig - akik idén tartották második, igen sikeresnek bizonyult találkozójukat - különböző tudományágak és szakmák képviselői gyűlnek össze, hogy tapasztalatot cseréljenek szakterületük fejlődéséről. Az augusztusi orvostalálkozón megalakult a SOTE Baráti Köre, első jelentős lépéseként annak, hogy tartós kapcsolat jöjjön létre a hazai és a külföldön élő szakemberek között. A Magyar Fórum keretein belül más tudományágak képviselői is tervezik hasonló szervezeti kapcsolatok kialakítását.- E gondolatok jegyében emlékezünk meg a hármas évfordulóról az ünnepi elnökségi ülésünkön, az Országos Széchenyi Könyvtárban. A rendezvényre meghívót kaptak az anyanyelvi konferencia védnökségének tagjai, a Magyar Fórum, a magyar értelmiségi találkozó védnökségének tagjai, valamint több nagy múltú magyar egyesület vezetői. Vendégeket várunk Franciaországból, Nyugat-Berlin- ből, az Egyesült Államokból, Ausztriából, s - első alkalommal - más szomszédos országokban élő magyarok képviselőire is számítunk. Az ünnepség alkalmat kínál a végzett munka értékelésére.- Az ünnepi ülést Stadinger István, az Országgyűlés elnöke nyitja meg, majd ezt követően neves közéleti személyiségek tartanak előadást. Bognár József akadémikus, az MTA Gazdaságkutató Intézeteinek főigazgatója, az MVSZ elnöke, Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, valamint Égető Lajos, az egyesült államokbeli portlandi egyetem tanára, az elnökség tagjai, szakterületek espektusából elemzik: hogyan látják a szövetség tevékenységét, feladatait. A program délután a világszövetség Benczúr utcai székházában folytatódik. Itt nyitják meg Puskás László, Angliában élű magyar származású fotóművész kiállítását. A művész készítette azt a jubileumi emlékplakettet, amelyet az elnökségi ülésre meghívottak kapnak meg. Az ünnepi megemlékezés a szövetség ötvenéves tevékenységét elemző kerekasztal-beszélgetéssel fejezdőik be - mondta végezetül Randé Jenő. PANORÁMA BUDAPEST - Otto Lambsdorff, az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője hétfőn Budapesten, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen előadást tartott Magyarország, az NSZK és Európa címmel. A Kül- kapcsolatok Intézetének szervezésében összehívott rendezvényen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. * Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök, miskolci apostoli kormányzó és Hegedűs János Kolos, Szent Ferenc Rendje Magyar Tartományának tartományfőnöke hétfőn délelőtt a Parlamentben Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke előtt esküt tett az alkotmányra. Az eskütételen jelen volt Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagja, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. RANGUN - Tízezrek vonultak fel hétfőn Rangun utcáin, az országot irányító Burmái Szocialista Program Pártja egyeduralmának megszüntetését követelve. A tiltakozó menetek gyakorlatilag megbénították a fővárost, de a katonaság - amely továbbra is őrzi a kulcsfontosságú intézményeket - nem avatkozott be az eseményekbe. Ezzel egy időben mind több jel mutat arra, hogy az ország egyes részei a hetek óta tartó tiltakozó mozgalmak következtében kikerülnek a kormány fennhatósága alól. A ranguni hivatalos rádió vasárnap első ízben ismerte el, hogy a burmai vezetés elvesztette az ellenőrzést az ország egyik nagyvárosa felett: eszerint a Ranguntól mintegy 600 kilométerre északra lévő Monywából a kormányzó párt képviselői elmenekültek, s a városban egyfajta „autonóm közigazgatás” jött létre. Burmai források és külföldi diplomaták úgy vélekednek, hogy a lakosság az ország több más vidéki településén is átvette a hatalmat a hatóságoktól. A helyi lakosok bizottságot hoztak létre, amelyek az egészségügyi ellátástól a rendfenntartásig szinte mindennel foglalkoznak. BONN - Hétfő hajnalra 38-ra emelkedett az NSZK-beli Ramstein amerikai katonai támaszpontján vasárnap délután bekövetkezett katasztrófa halálos áldozatainak száma. A vallási, valamint környezetvédő szervezetek tiltakozása ellenére megtartott nemzetközi NATO légiparádé során egy úgynevezett találkozási manőver közben egy olasz műrepülőalakulat gépei összeütköztek. Az eset a nyugatnémet tévé kamerái előtt történt. Egyszercsak szikrák szóródtak szerteszét az egymásnak csapódó három katonai repülőgépből, amelyek azután pillanatokon belül lángcsóvává változva lezuhantak. Az egyik a nézők közé csapódott. JERUZSÁLEM - Jichak Rabin hadügyminiszter, az izraeli Munkapárt vezető politikusa hétfőn a jeruzsálemi Kneszet- ben arra szólította fel a megszállt területek palesztin lakosságát, hogy maguk válasszák ki azokat a képviselőket, akik hajlandók Izraellel tárgyalóasztalhoz ülni. Rabin ezt az Izraeli KP képviselőjének, Taufik Tübinak, az izraeli állampolgársággal rendelkező arab képviselőjének interpellációjára válaszolva hangoztatta. Tubi a sok ezer, többségében bírói ítélet nélkül fogva tartott palesztin börtönkörülményei, a sivatagi fogolytáborok embertelen viszonyai ellen tiltakozott. A hadügyminiszter viszont azt állította, hogy a megoldást csak az jelenthet, ha a nyugati part és Gáza lakossága „nem követi vezetőit a negatív úton, ahogyan azt az eddigi 40 éven áttette". A megszállt területeken hétfőn két újabb palesztin szenvedett súlyos lőtt sérülést, egyikük a nábluszi kijárási tilalom megsértése, másikuk egy túl-karmi tüntetés szétoszlatá- sa során.